Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-23 / 45. szám
1982. FEBRUAR 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ml va ha dől a„ház”? A jászapáti képlet, amely megoldásra vár Nem, nem. véleítlem, s nem is a nyomda ördögének műve a címben az idézőjelbe tett ház szó. Igazi, idézőjel nélküli házról ugyanis nemigen beszélhetünk a jászapáti művelődési otthon esetében. Akár kívülről, akár belülről tekintjük is a szóban- fomgó épületeit — lehangoló a látvány. Ha most valamiféle pályázatot tűznének ki a „legikétségbeejtőbb állapotú nagyközségi művelődési ház" címre, bizonyos, hogy egyhangú szavazással a jászapáti épület vinné el a pálmát Repednek, kifelé-befelé hajolnak a falak, a pincében (ahol hajdan klub volt) víz áll, hatalmas darab vakolat töpreng itt is, ott is; hull- jon-e, vagy várjon még. A villanykapcsolók alatt, mögött fölött nedvességtől maliik a fal, a parketta őrzi még Leginkább — nyomokban —' eredeti állapotát A föntebb vázolt állapot okozóija az a száz esztendő, ami az ipartestület egykor rangos-gangos' vályogépülete fölött elröpült. (S nem e jegyzet írójának „rossz mája” szólal meg, amikor hozzáteszi: vajha mostanában épült falust klubkönyvtáraink többsége is kibírna ilyen becsülettel egy évszázadot) Különös e különösségben, hogy a jászapáti öreg rozogában: zajlik az élet. A nagyteremben — ahol szintén unják a dicsőséget a falak — olyan művészek adtak a közelmúltban teltház előtt műsort, mint Bessenyei Ferenc, Szabó Gyula, Si- mándy József, Válrady Hédi, Oszter Sándor. A művelődési ház két néptánccsoportot, tíz szakkört, s szinte zeneiskolának megfelelő tanfolyamot tart fönn. A hétvégeken idejárnak diszkóba a település fiataljai. Egyszóval: ameiny- nyire lehet, használják az épületet. Csakhogy a „ház” — s ehhez nem kelt statikusnak lenni — veszedelmesen leromlott állapotban van, s azt jól tudják Jászapátin is, hogy egy — esetleges — százezreket elemésztő falújítás csak ideig-óráig segítene Generális megoldásra — magyarán: egy új létesítményre — nincs lehetőség Talán nem érdektelen eltöprengeni azon, hogy mit kezdenek1, kezdhetnek Jász- apátin, ha tényleg be kell zárni az. intézményt. Már csak azért sem, mert nem Jászapáti az egyetlen olyan nagyközség-a Tiszavölgy e táján, amelynek művelődési háza — finoman szólva — korszerűtlen. Apátin tulajdonképpen már megkezdték a „kiköltözködést”. A fotószakkör az iskolában működik. a kiállítások pedig' kitűnő otthont kaptak a Vágó Pál emlékházban, s volt egy röpke, végül abbamaradt kísérlet, a mezőgazdasági szakiskola „bevételére” is, egy filmklub erejéig Persze a jászapáti képlet még megoldásra vár. Vannak a faluban iskolák, zsibongóval, tornateremmel; a könyvtár nemrég kapott új otthont a régi tanácsháza épületében, ott a mozi (amelyik kedden, szerdán zárva van), a kollégium, a presszó, s nyáron a szép fekvésű strand több ezer „spontán” látogatóval. Addig amíg a településinek nincs lehetősége új otthont építeni a közművelődésnek, az adott — meglehet: szűkös — körülményekre kell „átszabni” a kulturális élet szervezését. És nem kell hozzá feltalálni semmit — legföljebb „másképp gondolkodni” kell megtanulni. • — szj — Minden tantárgyban hasznosítható BÉLYEGGYŰJTŐ ISKOLÁSOK ALATTYÁNBAN Csaknem tíz esztendeié, hoav Vass Laios. az alattvá- ni általános iskola ielenleai icazaatőiai kedvet kaoott a bél vess vű késhez, és mivel vérbeli pedagógus. igyekezett ezt a kedvet tanítványaiban is felébreszteni. Már addifi is sok leverek foglalkozott a bélyegek rendszertelen évű késével, nem volt nehéz dolga Vass Lajosnak, hoav szakkörré szervezze, a bélyeg kedvelőit. Ebben a tanévben tizen" k’1 ~nc tagot számlál a szakkör, közöttük olvan is akad. aki már elvégezte az általános iskolát, a bélvesavűi" lésről azonban nem akart, lemondani. A színes kis na- oírdarabkák seaítséaével kéoz.e'o'tbeli távoli utazásokon vehetnek részt, addig ismeretlen állatokat növényeket tanulmányozhatnak és ha csak oár néffvzetcen- timéteren is. de világhírű festményekben gyönyörködhetnek. Szinte valamennyi tantárgyban hasznosíthatiák évűi tőkéd vükét a diákok. A szakkör Nyíregyházáról, a Ma avar Bélveaevűitők Or~ - szagos Szövetsége területi igazgatósásáról kaoia meg rendszeresen az úidonsáfio- kat. azon kívül a Filatéliai Szemlében közölt, bélvee^k között is válogathattalak, mindent tizenöt forint évenkénti tagdíj ellenéiben. Mostanában ..kaptak rá” a - -erékek az űrkuitaitással és a sporttal kapcsolatos blokkok gyűjtésére, a legértékesebb szerzeményüknek azonban az 1974-es kiadású Mona Lisairenrodulkciót tartják. Képünkön: rész-szakköri ’■foglalkozás. A mezőgazdasági könyvhónap kiadványaiból Házunk, kertünk, otthon Az idei mezőgazdasági könvVhónaona • 50 kiadvány jelent mea. több mint 400 ezer példányban. Ezek közül ismentetünk néhányat, elsősorban azokat, amélvék a kistermelést, a háztáiii, gazdálkodást segítik. Az idei könvbónaora sajnos kevés ilven könvv ielemt. meg. Az egyik dr. Holdas Sándor műve a csincsilláról, a másik dr. Csíkvári László munkáia az angóranvúl-tenvésztésről. Manapság nálunk az aneóra- nvúl-tenvésztés a második virágkorát éli. s úi ancóna- tartás van kialakulóban. A könvv elsősorban a háztáji állattartóknak szól. A kis- kerttulaidonosok is haszonnal forgathatják Nyújtó Ferenc—Suránvi Dezső Kajszibarack című munkáját. A kajszibarackról ufoliáira 1959-ben iélent meg kézikönyv. Azóta a tudomány, a gyakorlat számos úi ismerettel gazdagodott, ezt tanulhat ia meg az olvasó a könyvből. A könwhónaoi könvvek között találjuk a Házunk. Kertünk. Otthonunk sorozat. legújabb kiadványát „a ház körüli gazdaságos sertéshizlalásról. amelv Basa János és Géléi tstván munkáia. Könwhónaoi úidonság Nemes Laios és Szábó Dezső szerzőpáros Kaktuszok című műve. Sok szép illusztráció növeli a könvv értékét. Gazdag képanyaggal ielent meg Antos Zoltán szerkesztésében a Horgászok kézikönyve amelv alapvető ismereteket nvúit és a gyakorló horgászok is naev hasznát vehetik.' Bizonyára nagy érdeklődésre tarthat számot a szobanövénvek neveléséről. ápolásáról szóló könvv is. amelvet Sulvok Mária szerkesztett. Külön fejezet foglalkozik a sok kénnel és raizzal illusztrált könyvben a lakás kialakításával. annak világításával', fűtésével, a növények elhelyezésével. és tanácsokat ad a növénytartók és a növények neveléséhez szükséges berendezések készítéséhez. A Naitúra kiadó jelentette meg Illés István: Tavunk a Balaton című művét, amelv feltárta a tónak és környezetének jelenlegi helyzetét, a vízgazdálkodás, a mező- gazdaságii tevékenység, a településszerkezet változásainak hatását a Balaton: növény- és állatvilágára. Tartalmazza a könw a tó rendezési tervét, is 2000‘ig A másik fiigve’emre méltó Na- túra kiadvány Voinits—Her- czea Időiós élővilág című műve. am^lvhez Várnai Györav rajzolt remek karikatúrákat. A leenasvobb vállalkozása a kiadónak a Mezőgazdasági Lexikon megjelentetése volt. Huszonnégy esztendővel azelőtt. ielent meg ennek a kétkötetes műnek az elődje, azt most. tettesen átdolgozták Ezernyolcszáz oldal, hetvennyolc témakör, hozzávetőlegesen negyvenezer címszó 2500 rajz és ezer fénvkéo! A Mezőgazdasági Kiadón kívül méa nvolc más kiadó i.s jelentetett meg könwet a mezőgazdasági könwhó- napra. Az Akadémiai Kiadó pondn-rtisában került az olvasó kezébe Somos András műve a paprikáiról és Balázs—Sárinaer könyve a kertészeti kártevőkről. A Kossuth Kiadó adta ki Lenavel Zsolt munkáiét amelvnek címe: Mezőgazdaság, szövetkezetek parasztság a 70-es években Barta—Envedi: Iparosodás és a falu átalakulása című munkáia a Köz- gazdasági és Jogi Kiadó gondozásában ielent meg. — Illés S. — A tanár és a diák kapcsolata Sorsformáló hivatás “~~—“'““* amihez náHa van valami, lünk többen értenek mint a focihoz, az a pedagógia. Állítólag gyakorló tanártól származik e megállapítás. s ha iól beleeonr dőlünk nincsen benne túlzás, ha csak az nem. hogv hazánkra korlátozza a ..hozzáértést”. Hiszen, ahol iskolák működnek, aholl általános a tankötelezettség, mindenütt mindenki szerez valamelyes kémet a pedagógusokról. Alakítia véleménvét nvolc. tizenkét vagy mée több esztendeig. Hogyne vélhetné: ismeri őket. Igaz. ez az ismerkedés meglehetősen egyoldalú. A tanár—diák saiáltos kapcsolatában a szerepek előire kiosztottak. A tanár okít-ne- vel. a diák felel és megfelel. ahoav tud. És ^raktározza ió vagy rossz emlékeit felnőtt koráira is. hogy aztán a gyerekének a tanárairól is meg lehessen a mafia véleménye. A leírtakban van némi túlzás. Ám tagadhatatlan, hogv kévés hivatást kísérünk akkora figyelemmel, mint a pedagógusokét. Éppen. merít többfajta minőségben is érdekeltek vagyunk. Előbb diákként maid szülőként. Ebben a figyelemben mégha gyakran értetlenség kíséri is. benne rejlik annak felismerése, hogv a tanár munkáia mindanv- nviunk számára fontos. Nagyon fontos: olykor életpályát sorsot meghatározó. Ha társasáéban netán téma nélküli maradnánk, elég. ha valaki iskolai emlékeit eteveníti fel. Melyik .tanár mi Íven volt. mi volt a csúf- neve. és miért. Nagv tudású, igazságos, szigorú — hangzanak a késéi minősítések. ho°v a kevéssé hízelgőeket ne is említsük. Találóak vajon? Ki tudia? S®°rencse dolga is. hogv miiven pedagógusok keze alatt nevelkedtünk. Bizonvos azonban. hogv néhányra mindannyian tisztelettel gondolunk visz* s.za. Legalábbis hálává]. Hogy miért, éppen nekiik vagyunk hálásak és nem másoknak? Még így utólag, is nehéz volna eldönteni, hogy melviik tanárunk ismerte iöbban a tantárgyát. Ugyanazt a tárgyat az évek során többen is tanították. Volt. aki megurtáltatta velünk volt. akinek a kedvéért többet olvastunk a kötelezőnél. Többek oálvaválp-r- tását meghatározta. hogv melyik osztályban, melvik tanárnál tanult. Ennél többet az a tanárunk ért. el1, aki észrevette a má^ iránvú érdeklődést és tehetséget, és lebeszélte diáki át az általa oktatott tantárgyra alapozott pállva választásáról Mi késztette rá. egyáltalán mikor. hogyan vette észre? Tanár és diák kapcsolata koronként és életkor szerint is változik. Az abszolút tanári tekintélyre épülő iskola a múlté. A tanárnak ma nem azért van tekintélye, mert ő a tanár, hanem mert megteremti magának a tekintélyt. Nem megv könv- nven Gátolia egyebek között. hogv a felnőttek nem becsülik eléggé a pedagógusiról vált. Mert. nem tartozik a iól fizetett értelmiségiek közé -7. óvónő a tanító, a tanár. (Nem mellékesen ez is roawará.zsa. hogv mind kevesebb férf:f találunk a tanári testületekben.) Másrészt az ismeretek gvors gyarapodása a korábbinál piroiVoribb változást kíván a tananyagban is. Minden szakmában ajánlatos lépést tartani a fejlődéssel, a tanár enélküili munkaképtelen Hitelét veszti tanítványai előtt ha valami lényegesről későn, értesül. Nem is szólva a divatos jelenségek megítéléséről. Ha elutasítja konzervatív, ha kritikátlanul elfogadja, lehet hogv valami káros magatartásnak enged utat. A pedagógusok munkaidőié hánv óra lehet? A heti óraszám aligha támpont. Bízvást hozzászámíthatjuk a fölkészülést az önképzést, a dolfiozatiavítást a családlátogatást. és azt, is amikor csupán nem tudnak másra gondolni amikor egv-egv tanítványuk változó magatartása foglalkoztatja őket Mi lehet az oka? Családi orobléma? És ha igen. miként avatkozhatnak bele. Kellő tapintattal, nehogy tetézzék a bait Aztán időt ke'i -•vakítani a avenee élőmén« telő diáikra, hogy behozza elmaradását. Szakmunkásképző intézetek oktatói na na szol iák. hogv írmi- olva-ni-számolni kéül megtanítaniuk az általános iskolában osztályról osztályra bukdácsoló növendékeiket. A tanóra arra is ritkán elegendő hogv a ieleseket. a kötelezőn kívüli ismeretek megsze-zésére buzdítsák, eligazítsák a szakirodalomban. Különórák a gyengéknek, különórák a kiválóknak, avafiv csak beszélgetések — ú®v általában mindenről, az életről* Mert a ió tanártól a fivéreik legalább olvan •nvíttam kérdez mint a szüleitől,-------------------- mert hr A jó tanártól, szén róluk — — van szó. és nem a nálvára alkalmatlanokról Nem azokról, akik csupán ióLrosszul leadják és számion, kérik az anyagot és iónak vagy rossznak minősítik a ..everék- a””g|®ot”. Kudarcuk évek méltóin, derül ki. amikor tanítványuk elbukik és nem is mindig valamilyen tantárgyból. hanem mondtuk hivatástudatból, amire rosz- szul vagv rossz példával «levették Hiszen a tanár minői® néMákén is:, többnyire' követésire méltó személyiség Ha nem ígv van értelmetlenné válik egész munkáia. M. D. Jár a busó jár, Mohácson A riasztó álarc vidám gyermekmosolyt rejt Talán a legelevenebben élő és* minden évben nagy szálmú nézősereget vonzó népszokás a mohácsi busójárás, amelyet vasárnap rendezitek meg, a csípős hideg idő dacára óriási érdeklődés mellett. Mint annyi más hagyományos népszokás; mára a busójárás is tulajdonképpen a színhátei előadáshoz hasonlít, a maszkba öltözöttek megszabott koreográfiára járják a táncot, riogatják a bámészkodókat és mondökájukat is nyomtatott szövegből biflázzák be. Tudja mindenki, hogy megrendezett előadást lát, az esemény mégis messze földről Mohácsira csábítja a közönségét. Jólesik egy kis sziverősítő tea Fotó: T. Katona László