Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-21 / 44. szám

1982. FEBRUÁR 21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Február vécére 500 da­rab. a mezőgazdaságban kedvelt UTB—3.5 H iídusú rendfelszedő nótkocsi ké­szül el a szolnoki MEZŐ­GÉP Vállalatnál. Közoktatási dolgozók megyei ifjúsági parlamentjén Eredményekről, gondokról felelősséggel Pályakezdők legfőbb problémája: a lakás Csaknem háromezer fiatal oktatásügyi dolgozót képvi­selt a százhetvennégy kül­dött tegnap a Szolnokon megtartott megyei ifjúsági parlamenten, amelyen részt vett Majoros Károly, a me­gyei pártbizottság titkára, Sipos Károly-, a megyei ta­nács elnökhelyettese és Gyenge József, a Művelődési Minisztérium osztályvezető­je is. A tanácskozáson Vincze Sándor, a megyei tanács osztályvezetője beszámolt az iskolai, járási-városi ifjúsá­gi parlamentek tapasztala­tairól, a fiatal közoktatási dolgozók élet és munkakö­rülményeiről, eredmények­ről, gondokról, s a további feladatokról. A beszámoló írásbeli része az előző, az 1976. évi megyei ifjúsági parlament ajánlásainak meg­valósításáról adott képet. Az utóbbi években fejlődött az oktatási intézményekben a demokratizmus, javult a szakszervezeti alapszervek érdekvédelmi, érdekképvi­seleti tevékenysége. Ugyan­akkor még mindig nem kel­lőképpen differenciálnak az intézményvezetők a béreme­lések és jutalmak mértéké­ben. Ugyancsak gondot je­lent a fiatal pályakezdők számára a letelepedés, a családalapítás anyagi felté­teleinek megteremtése. Vé­gül, a fiatal pedagógusok szakmai és politikai felké­szültségéről. munkájáról szólt elismeréssel a beszá­moló. A plenáris ülést követően a küldöttek három szekció­ban — az óvodák, az alsó­fokú, valamint a középfokú oktatási intézmények képvi­selői — tanácskoztak. Ezál­tal az alsófokú oktatási in­tézmények küldötteinek vi­táját kísértük figyelemmel, hiszen az ő eredményeik, gondjaik érintik a legtöbb nevelőt, másrészt az általá­nos iskola — jellegéből adó­dóan — közoktatási rendsze­rünk alapvető láncszeme. A szekcióülésen 16 hozzászó­lás hangzott el. Papp Imre, a tiszaszentimrei általános iskola tanára az új oktatási nevelési tervek bevezetésé­ből adódó feladatokról szólt, s a fokozottabb önképzésre hívta fel a résztvevők fi­gyelmét. Dede Erzsébet, a karcagi Kálvin úti Általános Iskola tanára a város peda­gógus KISZ-alapszervezetei­nek munkájáról adott szá­mot. Időszerű feladatról szólt Urbán Istvánné, a szolnoki Abonyi úti Általá­nos Iskola tanítónője; az al­só tagozatos nevelők to­vábbtanulását, a szakosodási lehetőségek megteremtését szorgalmazta, hiszen néhány év múlva a demográfiai hul­lám már eléri a felső tago­zatot, s ez még több szakos nevelő munkáját igényli. Szakái Károlyné, törökszent­miklósi tanítónő a fiatal nevelők életkörülményeinek javításáért emelt szót, míg Tajthy Rozália jászapáti tanítónő a pályakezdés, s a beilleszkedés tapasztalatai­ról számolt be. Lipták Pé- terné, a szolnoki Újvárosi Általános Iskola tanára töb­bek között egy megyei peda­gógiai szaklap megjelenteté­sét indítványozta, amely rendszeres tapasztalatcserét és továbbképzési fórumot is teremthetne. Az ingázó pe­dagógusok érdekében szó­lalt fel Buranszki Andrásné, az örményesi Általános Is­kola igazgatóhelyettese; a bejáró nevelők közlekedési gondjainak megoldását sür­gette. Egy új intézmény éle­téről számolt be Jancsó Éva, a szolnoki Gyermekváros képesítés nélküli nevelője, s a személyi feltételek javítá­sát szorgalmazta. Palla Edit. a szolnoki Ságvári körúti Általános Iskola tanára a nevelői hivatás szépségéről tett vallomást, s ugyancsak a pedagóguspálya csökkenő presztízséről mondta el vé­leményét Lakatos Mihályné karcagi tanítónő. Az iskolai nevelés hatékonyságáról szól­va Danku Julianna, a szan- daszöllősi iskola tanára töb­bek között a család és az iskola együttműködésének fontosságára hívta fel a fi­gyelmet. Sári Béla tiszarof- fi tanító tanítási módszerek­ről. Török Margit, a szolno­ki Tallinn körzeti Átalános Iskola tanára pedig a jó is­kolai légkör fontosságáról, s a szakmai munkaközösségek munkájáról szólt. A közel­jövő feladataira figyelmez­tetett Telkes Margit, a rá- kóczifalvi iskola tanárnője; az ötnapos munkahétből adó­dó tennivalókra összpontosí­tott hozzászólásában. A fia­tal pedagógusok gyakori gondjáról szólt Magyar Ká­roly jászfelsőszentgyörgyi tanár. Azt panaszolta, hogy sok esetben olyan felada­tokkal bízzák meg a tantes­tületben, amelyek megoldá­sához még nincsenek meg a kellő pedagógiai és életta­pasztalatai. Végül Ligárt Márta, a szolnoki Rákóczi úti Általános Iskola tanár­nője a pedagógusok túlter­heltségének csökkentésére hívta fel a figyelmet. A szekcióbeli tanácskozá­sok után plenáris üléssel folytatta munkáját a közok­tatási dolgozók megyei if­júsági parlamentje. Az ülé­sen a szekcióvezetők beszá­moltak a vitákról. Az óvodai szekcióban 17, a középfokú oktatási intézmények szek­ciójában pedig 13 hozzászó­lás hangzott el. Ugyancsak többen felvetették az élet- és munkakörülmények javí­tásának igényét, s szóltak az intézmények sajátosságai­ból adódó feladatokról, gon­dokról, eredményekről. A plenáris ülésen köszön­tötte a fiatalokat és elis­meréssel szólt a parlament munkájáról Gyengye József, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője, Vass Lajos, a megyei KISZ-bizottság tit­kára, Fábiánné dr. Kocsis Lenke, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bi­zottságának elnöke, majd Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára össze­gezte a szekcióüléseken gyűjtött tapasztalatait. Meg­állapította, hogy a fiatal ne­velők felelősséggel szóltak gondjaikról, munkájukról. Hozzászólásaik tükrözték új iránti fogékonyságukat, a szüntelen önképzés iránti igényt. A fiatal pedagógusok tudományos munkájáról szól­va hangsúlyozta, hogy a nevelői hivatás gyakorlásá­ban igen fontos az alapos tudás, de legalább ennyire lényeges az adni tudás ké­pessége, a megszerzett isme­retek átadása. Ez utóbbi nélkül egyetlen pedagógus sem tudja teljesíteni külde­tését, feladatait, tudása nem válhat közkinccsé. Végül az ifjúsági parla­ment elfogadta a következő évekre vonatkozó intézkedé­si tervet, majd megválasz­tották az országos parla­ment küldötteit. — T. G. — Kihasználni a napos időt Tavaszváró földek Bányabiztosilásra Acélcsövek Újfajta bánvabrziosítással kísérleteznek a Bakonvi Bau­xitbánya Válilalatnáilll. A ha­gyományos bánvafa és az nagyszilárdságú acélcsöveket acél fémszerkezetek h elvett alkalma znak. Az 1—1.5 mé­ter hosszúságú csöveket, a geológiai viszonyoktól függő­en különböző sűrűségben — a kőzetbe Préselik. Ezáltal miinteav kifeszítik a kőzete4:, és megakadályozzák mozgá­sát Tavaszt vár a határ, dol­goznak a sízántóföldeken, a kertészetekben, a szőlőkben és a gyümölcsösökben. Igye­keznek kihasználni a napos időt. hogy aztán tavasszal ne torlódjanak a mezőgazdasá­gi munkák. Szeged körzetében szintén kihasználják a száraz, napos időjárást, s a fóliaházakban, amelyeket ..napenergiával” íűtenek, megkezdték a piros retek szedését. Sokam dolgoznak Bács, Bé­kés, Csongrád, Pest és Szol­nok megye nádtermő terüle­tein is. A Felgyői Állami Gazdaság Hadüzentének gé­pei szombaton is arattak. Az egymástól távoleső nádasok­ban kézi erővel is aratnak. Chip-chip csóka Avagy az emberi tényezők háttere A helyzetre. legalábbis ahogyan ifiú beszélgető part­nerem elmeséli, ez a e verek- dalocska volt iellemző. Ját­szadoztak — noha ez a iáték komoly volt — egv gondolat­tal. amit aztán elvetettek. Szóval fújhatta volna főnöke fülébe; chip-chip csóka vak variúcska, A dolgok tisztázá­sa vésett tudnunk kell. hosv a chip olvan pár néevzetmil- liiméter nagyságú szilícium lapocska. amelyre a mikro- elektroniiikaii elemek tömegét rá tud iák szerelni. Az emlí­tett. dalocska másik alanyát ismeri ük. S az ítélkezés? Olvan műszerek beszerzésé­ről folyt a vita. amelyek re­gisztrál iák a svártás mene­tét. Ezt a folyamatot irányít­hatták ..gyalog”. 15 emberrel, vagy szabályozhat iák egy mikro számítógéppel — ben­ne a regiment, imént emle­getett apróbb elemekkel — fele létszámmal és pontosab­ban. Ez utóbbi volt az elve­tett ötlet, A döntés indoklá­sa: nem érett mee a helvzet a számítógép beszerzésére. Emberi tényezők miatt. Hasonló válaszút elé igen sokszor kerül esv-egv válla­lat vezetése akikor is. ha döntésének előkészítéséhez ..beszervez” fiatalabb vagy idősebb szakértőiket. Melyik az a pillanat, amii-- k'- érdemes belefogni egv üzletbe, belevágni esv beru­házásba? Adott a kérdés, mi­kor érettek meg a feltételek arra. hogy naBv bizonyosság­gal meghatározható legven a rt'-- 1 - >7'Tvanaik'koira valószí- nüscbael az eredmény. A lé­pés tartalmazzon, nem cse­kély űrt4 hordozzon magá­ban kezdeményezést, mert különben mit sem ér az egé=z íme a választás szem­pont iái közül néhánv. \ dön­tésekben sűrűn szembe ke­rülnek pavmással .számok — mint. é'-vek — a belőlük kiol­vashatók trendek, következ­tetések. S olvkor-olvkor elő­kerül olvan indok’ás is amit töbhnvire nem tudunk körül­határolni tudományos és számszerű magyarázat okkal egyszerűen csak annvit mon­dunk rá: ..emberi tényezők”. Amelyek azután esetenként ugyanolyan súllyal esnek lat­ba. mint a számokkal körül­bástyázott. alátámasztott ar­gumentumok. Érthető, miért. Például; az Orion iászfénv- szarui gyárába hiába vitték volna évekkel ezelő't a szí­nes televíziók elemeit, hogy csináljanak belőle nyomta­tott áramköröket. Ma is sű­rűn mond iák az ott dolgozó asszonyok. ..nehéz a kezük” a háza kerti munka után a nyomtatott áramkörök ele­meinek befűzéséhez. Eszten­dők a1'itt viszont apró lépé­sekkel sikerült addig eliutni. hosv ma már hifi tornyokhoz készít elemieket a kisüzem. Emberi tényezők: hiába kápez szakmunkásokat, a me­gyében igen sok üzem. ha a fiatalok nagyobb fizetés vagv az envműszakos munka re­ményében elmennek másho­vá dolgozni. Hiába próbálko­zik sok megyei önálló kis­üzem műszaki fejlesztési kér­dések megoldásával, szakem­bereinek energiájából nem íutia művezetésre, a gyártás technologizálására és fejlesz­tési alternatívák kidolgozá­sára. Nehéz a szubjektív ténye­zők pontos hátterét felmérni, s éppen megfoghatatlanságuk miatt sok esetben igen alkal­masak nemcsak .indoklásra, magyarázkodásra is. Például: vásárol egv nagy vállalaj. úi csodagéoet. Kiképezi rá az emberét Akit most. mivel beiszogatott, s úav állt a ma­sina mellé sokad iára. elbo­csát toltak. Azt mondják, em­beri tényezők miatt áll a gén. Valóban, ha a vezetőknek azt a hibáiát. hogy nem gondos­kodtak idő előtt az emberük helyettesítéséről, tehát ha ezt a tényt eme kategóriába le­het sorolni, valóban szubjek­tív okok miatt áll a masina. Ha a mulasztás, a feledé- kenvség. a nemtörődömség ..emberi tényező”, hogv e szakkifejezéssel éliünk ak­kor emiatt ázik be a megve- székihelv galériája, és ióné­hánv sok emeletes lakóháza, emiatt rossz a fűtés, néhánv épületben vagy csúszik a ha­táridő eaves beruházásoknál. Nem megyei termelőszövet­kezet. — például — ahol sor­ra. rendre felkeresték az el­nököt az állattenyésztési ága­zat. dolgozói azzal, hogv .jkis- főnökük” elmarja a legjobb embereket. Emberi tényezők látszottak közre a leváltásá­ban. mondia az elnök Szóval nem kishitűség, szűklátókö- rűsée és irigység. Emberi té­nyezők. Hiba lenne persze —ről az időnként, közhelyszámba me­nő fogalomról úav beszélni, minit a negatív tulajdonságok megváltozhatatlan gyűjtőne­véről. összefogásról gyorsan és ió minőségben elvégzett munkáiról sokszor hírt ad­tunk már lapunkban, mi másra vezethetők ezek visz- sza. mint., embert tényezőkre. A karcagi rizshántolóban dolgozik egy férfi. Süketn4- m.a. Ügy mondiák brigádtár- sai. amikor évekkel ezelőtt odament, dolgozni, az evésen, az iváson. a tedd ide-odán kívül alig tudott valamit a világról. Nemrégiben mozi­ban voltaik. A süketnéma fér­fi megkönnyezte a szomorú film végét;. Nevellek társai — emberit? vált. M,i ez. ha nem szubjektív ténvezők e°viike. Jócskán elkanyarodtunk a chioek világától a döntések­től. Azért, hogv arról essék szó. mennyire nélkülözhetet­len is akár egy döntés he­lyességének felmérésénél, akár a meghozott intézkedés végrehajtásánál, s ugyanígy a munkahelyi légkör alakításá­nál a szubiektum. Fontosabb emberekről beszélni mint tényezőkről, fontosabb tisz­tázni pontosan és csak a dol­gok felmérése után tudomá­sul venni a tényeket mielőtt léo esv üzemi kollektíva: le­gyen ez pusztán csak brrtad- ta.gok közössége vagv válla­latvezetők csoportja. Hajnal József Szakmunkás- képzés a Volánnál Vízügyes brigádvezetők fóruma Résztvevők négy megyéből A Volán. 7-es számú Vál­lalat 1957 óta képez szak­munkásokat. A kezdet ne­hézségei az évek múltával csökkentek: 1965-ben Szol­nokon egy régi malmot fél­milliós forintért átalakítot­tak tanműhellyé. ahol a jászberényi műhellyel együtt évenként 180—200 ifjú szak­munkást oktattak. A helyzet, vagyis a szak­munkásképzés körülménye 1978- ban gyökeresen meg­változott. Akkor adták át ugyanis az ideális oktató bázist, amelyhez a Volán tröszt 15 millió forint támo­gatást adott a vállalatnak. Így lehetővé vált, hogy köz­pontosítsák a tanulók kép­zését. A Volán 7-es számú Vállalatának dolgozó kol­lektívája legalább 70—80 százalékban „saját nevelé­sű”. alig van szakember gondjuk. Az oktatásban szorosan együttműködnek a szolnoki 605-ös és a jászberényi 606- os számú Szakmunkásképző Intézettel. Jelenleg hatvan szakmun­kástanulója van a vállalat­nak, a létszámot kiegészíti az a kilencven fiatal, akik 1979- ben kezdték meg ta­nulmányaikat az autótech­nikai ágazaton, 'amely a s zakmu n kás bizo ny ítvány mellé érettségi oklevelet is ad a végzősöknek. A vállalat gondoskodik' a felnőttek szakmai tovább­képzéséről is: gépjárműve­zető és -karbantartó szak­mát az utóbbi hét évben több mint négyszázan sze­rezhettek. és most is tanul­nak öfvenöten a szakmai tanfolyamon. Néav megyéből jöttek. Hiúiba, ilyen a vízüavések élete. Nem a megyehatárok, a folyók szab iák meg a munkahely határait. íav aztán, nem csoda. hogy a Közép tisza vidéki Vízüsvi Igazgatósáig szocialista bri- eádvezetőinek idei első kö­zös tanácskozásán Kiskörén hainali hatkor csörgött, az ébresztő óra. Mezőtúron bébikor míg a központban dolgozóknak Szolnokon akár nvolc órakor is szólhatott, a vekker. A 176 szocialista brigád vezetőiének tanács­kozása ugyanis tegnap reg­gel 9 órakor kezdődött a vízügyi székházban. Ez. a tanácskozás alig kü­lönbözött formájában vala­mivel az eddigiektől. Be­gyakorlott.. rutinos” fórum ez hiszen 22 éve. hogv bri- gádmozígalomról beszélhet­nek az. igazgatósáénál. A tartalom azonban most més is többet, mást mondott. Először rendezték meg idén a tanácskozást, s először a heti pihenőnapon. — minek­utána a szombat mái a víz- üsveséknél is annak számít. Méa'is mindezek ellenére a 176 brisadéros közül csak a betegek maradtak otthon, Az. év első tanácskozása mindig érdekes A brigád- vezetőknek u«vanis törvénv- adta joguk, hogv fontos dol­gokban véleményt mondja­nak állást foglaljanak, elfo­gad ianak. szavazzanak. Az. éves munkáról —már a múlt évről — csupa ió dolgokat mind ott. nekik az igazgató. Megdolgoztak érte. A vizű evesek az áirvíz. s a belvíz okozta károk ellenére is elérték a maguk elé tű- zöt.t célokat lói gazdálkod­tak pénzzel eszközzel, idő­vel, II ven beszámolót, ner- sze hogv örömmel fogadni, s vele a többit is mert a következőkben a ió munka elismerésének módozatait .szavazták mes. Nevezetesen azt hamv kollektívát java­soljanak különböző kitünte­tések re Ám akkor se volt. csendes a terem amikor véleménye kértek a szabad szombatju­kat szívesen áldozó briiaád- vez-töktől Az éves munka­versen v-célöikról a vállalá­sok elismerésének módoza­tairól. pergő izgalmas vita kerekedett. Már az első fel- s "Ha lásnál. — Gombos László mezőtúri gátőr sza­vaiból' kiderült nem vélet­lenül küldte el ez ioazsató- s^g ó előre a terveket, írá­sos anyagokat. Eevmás után álWak föl a brigád vezetők: Kohár>i Pét enné Kisköréről Bokor Endréné Mezőtúrról: Lévai Józsefné Szolnokról: — s iavasoltak újat, szerin­tük jobbat mint amit a központ” leírt, S amikor a javaslatokat: öszefoPilaló Nagv Lukács is a zsató - helyet t es . .rá-rábó" linlott”. mondta, hogv való" ban igaza volt a javaslatte­vőnek. nos a tanécsokzás utolsó őrá iáiban se nézte senki az óráiéit. Ez volt az év első brigád- vezetői tanácskozása s egv- ben a vízügves, 176 szocia­lista brigád első. pihenőna­pon tartott fóruma. Szíves értelmes tanácsko" zás volt. Ezért tatáin érde­mes volt korán kelni utaz­ni s valamikor csak déliuitám hazajutni családhoz kénvei" mes karo.sszékhez. — sj —

Next

/
Oldalképek
Tartalom