Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-20 / 43. szám
12 _________________________A tudomány világa 1982. február ?o O perálnak is vele_____________________________ U ltrahang___ a z orvostudományban gyógyítására. M. I. AZ ALUMINIUM MA ÉS HOLNAP ről már igen korán tájékozódni lehet, ugyanígy azi esetleges ikerterhességről. Az újszülöttek veleszületett szívhibái is kimutathatók ezzel a módszerrel. Az egyik rendellenesség, amikor az aorta és a tüdőartéria fel van cserélve: az aorta a bal szívkamra helyett a jobbnál indul ki. E hiba esetén az ultrahangképben az aorta a térben a tüdőartérda előtt fekszik. Az ún. „kék bébik” vizsgálatára is kitűnően alkalmas az ultrahang mert segítségével el lehet dönteni, hogy a test elszíneződése szívhibára', vagyis az artériás és a vénás vér keveredésére vezethető vissza vagy egyéb okai vannak, például mérgezés. A szív- és érsebészeti ősz-, tályokon az ultrahanggal működő készülékkel külső beavatkozás nélkül vizsgálható a . beültetett szerv a műtét - után, és a legkisebb kóros elváltozás is észrevehetői Ja vérkeringési zavarok korai felismerésébe szolgál az ultrahangos érvizsgáló, amellyel a Doppler-elv Szerepe a gyógyításban Gyógyítási célra fontos a mégfelelő frekvencia megválasztásai: kisebb frekvencia esetén nagy az ultrahang mélyrehatása, de az' érintett szövetek nem nyelnek el elegendő energiát, nagyobb frekvencia esetén pedig káros felületi hatása van. A felnőtt korú betegek csontsérüléseit ma már ultrahanggal' is gyógyítják. A sebészék kezdetben csontragasztásra, összeforrasztásra alkalmaztak ultrahangot, de hamarosan felismerték, hogy vágni is lehet vele. Kíméletesebben vág ugyanis, mint a hagyományos csontvágó kések vagy fűrészek. Az ultrahang-sébkéssel . megoperált csontok megfelelően gyógyulnak, maga a műtét könnyebb és a beteget is kevésbé terheli. A kezdeti sikerek után már nemcsak csontokat, hanem egyéb testrészeket is ultrahangkéssel operálnak, így végeznek például bőrplasztikai és nyirok- műtéteket, énműtéteket és idegpálya át vágás t. A reumás betegek kezelése azon alapszik, hogy az ultrahang felmelegíti a mélyen fekvő szöveteket, és az alapján taniulmányozbató a véráramlás -a verő- és visszi- eretoben. A készülékből ki- boc&ájtott ultrahangokat visszaveri az érben áramló vér, és az áramlási sebességnek megfelelően megváltozik az ultrahangok frekvenciája. Egyre szélesebb körben alkalmazzák az ultrahang-diagnosztikát az agy vizsgálatára. Jól kimutatható ezzJel például a térszűkítő folyamatok jelenléte. Nagy jelenr- tősége van koponyasérüléseknél és általában a műtéti javallat felállításakor. Agyi műtéteknél az Echo—EEG- vel végzett sorozatos vizsgálatok javítják a műtéti technikát, és csökkentik a műtétek veszélyességét. Ezeken kívül még számos ultrahang- vizsgálat végezhető különböző elváltozások^ betegségek megállapítására (urulógia, szemészeti, míellkas-diagnosz- tika). J elentőségüket fokozza az a tény, hogy e vizsgálatok egyszerűen kivitelezhetek. olcsók, a beteget nem terhelik, elesett állapotú betegeknél akár az ágyban is elvégezhetők. elnyelt energia hővé alakul a testben. A besugárzás in- gierli a felületi ingerületátvivő sejteket, a mélyebben futó idegpályákat, és így az egész szervezetre gyógyító hatású lehet. Az ultrahang- masszírozást idegfájdalmak gyógyítására is alkalmazzák. A fogászatban az ultrahangot fúróberendezésben használják. A lyukas fogba csiszoló szemcséket tartalmazó folyadékot töltenek, és azt ultrahanggal sugározzák be. A osiszol óanyag szemcséi gyors rezgőmozgásokkal koptatják a fOgáUományt, ezért a fúrás így fájdalommentes. Kőbetegségben, a kövek felaprqzására (vesekő, epekő) használható az ultrahang. A rezgőféjet katéteren keriesztül vezetik fel, és az ultrahang mechanikai hatására a kövek apróra zúzódnak, így ki tudnak természe-. tes úton ürülni. Sóik fizikus és mérnök fáradozása és munkája nyugszik ezekben a készülékekben, amelyek azutájn az orvos kezében alkalmasak a szenvedés enyhítésére, a betegség megállapítására és Korunk orvostudományára jellemző a technika egyre intenzívebb behatolása: mind a betegség megállapításában, mind a gyógyításban sokasodnak a műszaki alkotások, a műszerek, a különböző gépek. Nem helyettesítik ezek az orvos munkáját, csak segítséget nyújtanak a test mélyéből információk szerzésére. Az utóbbi 20—25 évben így lett sok orvosi vizsgálóhelyiség fontos berendezési tárgya az ultrahanggerjesztő, illetve -felfogó berendezésű Az emberi fül a 20—16 000 hertz közé eső hanghullámok felfogására képes; az ennél nagyobb rezgésszámú- ak az ember számára nem hallhatók, a kísérletek szerint azonban egyes állatok ezeket is érzékelik. A technikában ultrahangot általában úgy állítanak elő, hogy nagyfrekvenciájú elektromos rezgéseket alakítanak át mechanikus rezgésekké. Fontos tulajdonsága az ultrahangnak. — és ezt az orvostudomány is* jól hasznosítja —, hogy jól fókuszálható, visz- sz.averhető és irányítható. Az ultrahang behatol a testekbe, és ott a hang terjedési sebességével halad tovább. Hatására a baktériumok; vírusok, gombák és kisebb gerinces vagy gerinctelen állatok elpusztulhatnak. Betegségek feltárása A diagnosztikai eljárás a szövetek különböző hangelnyelő képességén alapszik, amely a szövetek sűrűségétől függ, így ennek alapján megállapítható az ép és a kóros sfA'yvetek köízöttd különbség. A női nemi szervek tumorai és cisztái jól elkülöníthetők ultrahanggal. Vizsgálatokat végeznek a petefészek-elváltozásoknál, amelyeket hor- monzavarok okoznak, valamint menstruációs zavaroknál. A szülészetben is egyre nagyobb az ultrahang jelentősége. Pontosan lehet például tájékozódni a magzat se ívműköd és érői, nagyságáról, a méhlepény elhelyezkedéséről, a magzat fekvési rendellenességéről. A magzati szívműködés a terhesség 6— 8. hetében, már megállapítható ultrahang segítségével, így a magzat életjelenségeiHa körültekintünk magunk körül, sízinte biztos, hogy pillantásunk valamilyen alumíniumból készült tárgyra esik. Az alumínium jelentősége azért nőtt meg oly rohamosan, mert egyszerre és együttesen rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyeket a többi színesfémnél általában csak egyenként találunk meg. Az előállítási technológia fejlesztésével a fém tisztasága is megnöve- kedett. Míg századunk harmincas éveiben az alumínium fém tisztasága 98,5 százalékos volt, addig napjainkban a tisztaság már eléri a 99,5 százalékot, sőt az ennél még nagyobb tisztaság sem lehetetlen. Ehhez a jó minőségű fémhez megfelelő adalékokat és ötvözeteket adva, adott felhasználási célra optimális tulajdonságok érhetők ed. Az alumínium a földkéreg egyik leggyakoribb eleme, mennyiségében csak az oxi- géA és a szilícium előzi meg. A földfelszínen számos kőzetalkotó ásvány nagy koncentrációban tartalmazza; az anyagokiban általában 10— 15 százalékban fordul edő. Még nagyobb az alumíniumtartalom a bauxitban (20—30 százalék), amely az alumíniumelőállítás legfontosabb nyersanyaga. A bauxit egyébként a Franciaország déli részén található Beaux városról kapta a hevét. Az alumíniumot ma is ugyanazzal a módszerrel állítják elő, mint a századfordulón: a világon előállított alumínium 90 százalékát ba- uxitból, az ún. Bayer-eljá- rással nyerik. Az előállító technológiák és a berendezések azonban nagyot fejlődtek, így ma a gyenge minőségű nyersanyagokból is jobb kihozatalt érnek el, és az alumínium-elektrolízis* energiaigénye is a harmadára csökkent. Ezzel szorították le az alumínium önköltségét annyira, hogy a fém mindennapi életünk részévé válhas- son. Sokan-úgy vélték, hogy a műanyagok versenytársai lesznek az alumíniumnak; ma már biztosan állítható, hogy ez nem így van. A műanyagok előállításához sok kőolaj kell — és ez meghatározza az árukat. Egyes területeken, például a közlekedésben az alumínium energetikai előnyt is nyújt. A személygépkocsikban például mindjén kg beépített alumíniummal 2 kg közvetlen és közvetett tömegcsökkenés érhető el, ami a korszerű gépkocsik teljes élettartama átlagában 100 kilométerenként A világ országai közül a Szovjetunió rendelkezik a leghosszabb tengerparttal, ezért érthető, hogy az ocea- nológjai kutatások itt igen jelentősek. A legkorszerűbb kutatóesRközökikel (felszerelt hajóflottája egész évben járja a vízi országutakat az Északi-Jeges-tengertől a Déli sarkig; A hajók egy része speciális tudományos feladatoknak, például légiköri jelenségeknek, tengeráramlatoknak és azok vízösszetételének; a halrajok mozgásának, faji összetételének, a tengerben élő parányi állatoknak és növényeknek vagy az egyes óceáni területek élőanyag-produkciójának a vizsgálatára épültek, mások univerzális kutatómunka végrehajtására is alkalmasak. Franciaországban felmé- • rést végeztek a rák okozta — 1954 és 1978 közötti — elhalálozásokról. Ebből kiderült, hogy a rák okozta halál a nők körében 12 százalékkal kevesebb, a férfiak körében ellenben 30 százalékkal több lett 1978-ban minden rákban elhalt 100 francia közül 59 férfi volt A férfiak körében a tüdőrák, a felső légúti szerveknek és a nyelőcsőnek a rákja volt a leggyakoribb, a nők körében az emlőrák, majd a vastagbélnek és> a végbélnek a rákja. több mint fél liter üzemanyag-megtakarítást eredményez. De óriási jövő előtt áll afc al uiníni um fogyasztás a korszerű épületek, műszerek, gépiek, fogyasztási eszMozgó kutatóállomások tehát e hajók, évekig tartózkodhatnak a tengeren, s a rajtuk dolgozó kutatógárdának modem, jól felszerelt laboratóriumok állnak tnen- dey<ezéséne. Ezeknek a hajóknak egy része a meteorológiai műholdakkal isi kapcsolatban van, és így jelentős mértékben hozzájárul az egész Földre vonatkozó időjárási távprognózás kialakításához. A felszíni flottához egyre több olyan víz alatti mozgó laboratórium is tartozik, melynek a kontinentális talapzatokat borító .tenger élővilágának tanulmányozása a feladata. Tulajdonképpen könnyen moegó, kisméretű tengeralattjárók ezek, melyek jól manővereznek a part menti vizek bizarr szikA 35 év alatti fiatalok köré-' ben mindkét nemben több lett a fehérvérűség okozta halál. Vigasztaló, hogy a gyomorrák száma mindkét esetben a felére esett vissza, s állandóan csökken a méhrák Okozta halálesetek száma is. A felmérés az irányzat puszta rögzítésére alkalmas. Nem felel arra a kérdésre, hogy ha csökken a valamelyik rákfajtában elhunytak aránya, ez azt jelenti-e, hogy a betegség ritkábban fordul elő, vagy azt, hogy hatásosabban gyógyítják. közök, csomagolóanyagok, mindennapi tárgyaink gyártása előtt is. Képünkön részben alumíniumból készült hűtőberendezések szerelése látható. laalakzatai között. Erős* red lektorokkal s velük szinkron ban mozgó filmfelvevő gé pekkel, tv-kamerákkal var nak felszerelve; s így a mélj ben folyó események a bt ziShajó televíziós képernyő in is nyomon követhetők. A jövőben újabb feladató várnak az oceanográfusokr, hiszen a tengert és élővil; gát fenyegető veszélyek eg; re sokasodnak. Elhárításul ra csak széles nemzetkö összefogáson alapuló, leik ismeretes munka képes. El ben a munkában joggal leb számítani a Szovjetunió naj tapasztalatokkal rendelke; tengeri tudományos kutat* flottájára. Fenti képünkön szovjet tudományos kutat* flotta egyik hajója, a Vlagy mir Komarov — egy kiköt* ben. Új sebtapasz A Max Planck Intézet ki tatói (NSZK) a sejt tény ész« tét létrehozó kísérleteik s< rán — mintegy mellékte mákként — olyan gélt (sz lárd anyagból és folyadél ból álló, többé-kevésbé alal tartó, könnyen deformálha anyagot) állítottak elő, amé sebfedésre minden eddi anyagnál alkalmasabbnf bizonyult. Különböző mér tű és vastagságú filmek k szülnek belőle, s azokat ne< vesen teszik rá a sebre, gélt már előre átitatják bal tériumölő és gyógyulást s* gítő készít,menyekkel. A g nem ragad hozzá a sebhez, ezért bármikor fájdalom né kül eltávolítható vagy cs* rélhető. Ezenkívül magái szívja a seb váladékait i tehát tisztán tartja a seb* S mivel üvegszerűen átlá szó, színtelen, rajta keres tül mindenkor jól látható gyógyulás folyamata. Változtatható KRESZ-táblák Az NSZK-ban a Münchent)« és Salzburg közötti 'autópálya történik a legtöbb baleset. Ei nek egy szakaszán most olyí KRESZ-táblákat állítottak f( amelyeken az ábrát — és szül ség esetén a feliratot — fén; vezető üvegszálkötegek végpon jai rajzolják ki. Ezen a mód< központi irányítással öt töl színű, erősen világító ábra vá togatja egymást. Így a rendő ség mindig a pillanatnyi forg lomnak és időjárási viszonyo! nak rrtegfelelően változtathat meg a közlekedési táblák utas tásait. Elevenszülő halgyík A cardiffi egyetem egyik mu: katársa egy érdekes észak-am rikai leletről számolt be, ame választ adott egy’régi vitás ké désre. Az eddigi elmélet szeri a halszerű, a mai delfinekre er lékeztető, levegőt lélegző ha gyíkok (Ichthyosaurus) tojások raktak. Nemrég egy mészkőb nyában egy 175 millió éves nő tény halgyíknak a csontvázé bukkantak. A nőstény — * pusztulásakor — éppel szült: parányi halgyíkbébl a farkáv előrefelé jött ki anyja medenc csontjai közül. Egy újszülötte« a csontváza az anyjáé melle feküdt, még több magzaté hasüregben volt. \ Rákstatisztika Százból ötvenkilenc férfi Kutatók a tengeren