Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-19 / 42. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. FEBRUÁR 19. A Magyar Nemzeti Galériában a nanokban megnyílt Nemes Endre Stockholmban élő. magyar származású festőművész kiállítása. A képen: Látogatók a kiállításon Merre szállnak a csizmás varjak? 1 Körmendi Lajos Barbaricum című' verseskötetéről Az érzékletes költői kéro kerül egyenlőségjel. A vers Az I. Erzsébet bemutatója a Szigligetiben nemcsak aaért fontos, mert kiindulópontja a versolvasó asszociáció sorozatának, hanem azért elsősorban, mert az olvasó belső látásában is megjelenik. a költő kimondásának szándéka találkozik ígv a meghallgatás szándékával. Körmendi Lajos ..Barbaricum” című verseskötetében — amely első könyve a költőnek — versek kapcsok, hidak költő és olvasó, a szülőföld és mindenség. történelem és jelen között. íme egy ars poétika értékű kép a Búi- togatom magam című versből „Csizmás var jakat írok...” A „belső mozi” vásznán megjelenik a komor, okos fekete madár, amint — talán — egy tanyaudvarról, nehéz, föld felé húzó sárcsizupákkal a lábain fölemelkedik, s röpül. lassú számycsapásokkal. nem magasan, de azért mégiscsak a föld fölött, tág horizontra látva. A folytatással groteszkké, egyszersmind erőteljessé, többrétegűvé válik a kép és a jelentés: „Csizmás varjakat írok. hoay hasbarúaiák a meddő szonetteket”. Meglehet illetlenség ilyesfajta ..gondolta a fenére” is okot adó módon közelíteni verssorokhoz, már csak azért is. mert a vers nem elemzés, nem mesterséges szétszedés, hanem meghallgatás kedvéért születik. Ám az is igaz. hogy — mint gvereknek a iá- tékot — szétszedni is csak azt érdemes, amiben sei tünk valamit. Körmendi Lajos könyvét olvasva megadatik a rátalálás öröme. Még akkor is. ha a rátaiálás korántsem mindig teljes értékű. A versszövetek itt-ott töltésiének egy-egy zavaros kén. pontatlan szó nyomán. Például a címadó versben a ..Szennyvízcsatornák. vízcsövek. gázvezetékek haokoonkíavói kúsznak a tőidben. a ialban. a testben.” sorok ..kilógnak”, föltehető- leg .. Laokoon -ki gv ói ” miatt, mindamellett a civilizációs ártalmak és a civilizáció vívmányai közé igazságtalanul befejezése: „Végtelenek a határok az emberekben”, nemcsak túlságosan kimódolt. de — szerintem — köz- helv is. Csakhogy Laokoon-kígvói- nál fontosabbak ezekben a versekben a varjak. Egyetlen motívum vaniálódik. s villant fel más-más lényeget. .......azon az őszön tankok szántottak. varjak arattak.”, (Jegyzetek egy gestához) „Varjak rövvennek torkomból. Verebek hussannak ajkamról.” (Álom a versről) ,.A avermekszemek tükrébe beleisznak a varjak.” (A feledés) ......variakkal takaróznak a holtak” (Sárkány, királyfival) Azok a versed igazán erőteljesek. amel yek — ezen a tájon oly ismerős — sorsokat nemesítenek, emelnek költészetté. nagyon egyszerű eszközökkel, ám nagy láttató erővel. „Sors” című verse — nekem — a légiobb a kötetben. de emögött nem igen maradnak el a szűkebb pátria. a Nagykunság világát az örökös jogán. megidéző munkák, amelyek természetesen túlmutatnak önmagu- kon. Versről, versre haladva a könyvben, örömmel fedezhettük föl írójuk formakészséeét (Gyökerek. Rögtönzések Csokonaihoz). de a szokványos ver&karetek tudatos feszege- tésének igyekezetét is (Napló. Karót hegyezve élek). A kötet negyvenhat verse a szembenézés igényével fogant: a Tiszától a Visztuláig. Odüsszeusztól az észt Enn Vetemaa-i. a Beáén atta- maz...” kezdetű miatyánkot mormoló egykori kunoktól a szolnoki garzonerkélven só- haitókig lát Körmendi Lajos. Makacsul faggatja a látványt, léte mikrokozmoszát — s versekben testet öltött kérdései nem érdektelenek. Szabó János Óbudai műemlékegyüttes Utolsó szakaszához érkezett az óbudai műemlékegyüttes kialakítása. Az Ár- pád-híd budai hídfőjének két oldalán 1983-ig megújulnak a régi, többségében földszintes épületek, visszaidézve Óbuda egykori jellegzetes építészeti arculatát. A várostörténeti szempontból isi jelentős házak restaurálásához 1978-ban kezdtek hozzá. A középkori piactér, a mai fő tér környékén s a Lajos utca—Mókus utca területén tíz — többségében barokk stílusban épült — lakóház műemléki helyreállítása hamarosan befejeződik. A többi épület közül a Lajos utca 158. számú ház helyreállításakor különösen nehéz dolguk volt a szakembereknek, hiszen a terület legrégebb épületéhez több tol- dalékszárny is kapcsolódik. A későbbiekben — 1983 nyarától — a Laktanya utca 7. számú ház Varga Imre, Kossuth-díjas szobrászművész állandó kiállításának ad majd otthont. A patinás' házakban megnyílik többek között a III. kerületi tanács két művelődési otthonát a fő térre kerül át a Sípos vendéglő, s a Mókus utca 22- ben felújítják Krúdy Gyula kedves ínyencházát, a Kéhli vendéglőt. E zen a reaaelen csurogni kezdett az ereszcsatorna. A hosszú hideg hónavok után végre meaenvhült az idő. Az ezüstösen csillogó iégcsavnválókákat lassacskán elszovoaatta a derűsen mosolygó nav. s megroggyant az iskolaudvar közevén felállított hóember. A gyerekek még mea- vróbáltak eay-két hólabdát avúrni. de a latyakos hó szétomlott markukban. Az osztályban is megereszkedett a jókedv, nem a measzokott vidám zsivaigás fogadott, mikor belévtem. Az osztálynavló beírásával bíbelődtem. Ballagó Anti vedig évven a hiányzókat vette számon, amikor halkan kovoatat- tak a tanterem aitaián. A averekek. mintha madzagon húzták volna a fejüket. valamennyien hátra néztek. A várakozó csöndben lassan nyílott az ajtó. s óvatosan szinte bocsánatkérően belévett Karcsi, osztályom egyetlen cigánytanulója. Nemrégen jár hozzám, de máris mozgalmassá tette az osztály életét. Mindennav szolaált valamilyen meglevetéssel. Hol egy doboz cigaretta. Színház a színházban „1961-ben kezdte el működését New York-ban a Café La Mama, élén Ellen Stewarttal, s ez a vállalkozás azóta is biztos otthont nyújt akár a legszélsőségesebb kísérletezéseknek is, útjára indítva nem is egy, azóta nevessé vált fiatal amerikai drámaírót.” A Színházi kalauzból kölcsönzött idézet arról a teátrumról vall, amelynek házi szerzője, rendezője az amerikai avant- garde egyik képviselője, Paul Foster. I. Erzsébet című művét ma este mutatja be a szolnoki Szigligeti Színház. — Ez a darab 1971-ben Londonban elnyerte az év legjobb külföldi színházi alkotásának járó díjat — mondja Szurdi Miklós rendező. — Magyarországi ősbemutatója Pécsen szabadtéren volt, kőszínházban még nem játszották. A történet, amelyre a cím is utal a XVI. században játszódik Angliában. A szerkesztés kissé szokatlan. A cselekmény három szálon fut. Egy Erzsé- bet-kori színtársulat előadását láthatjuk, amely időm ként a mában játszódik, de Világhírű művészek is fellépnek a budapesti Tavasz Fieszjtiválon. Roberto Benzi, a hajdani kis karmester vezényli március 20-án este a budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát a Zeneakadémián. A műsoron Muszorgszkij—Ravel: Egy kiállítás képei szerepel, önálló hangversenyt ad ugyancsak 20-án Hortense Cartier—Bresson a Pesti Vigadóban. A francia hol egy zsebrádió, hol egy karóra s meg nem tudnám mondani, méa mennyi minden került elő táskája mélyéről, s olyan boldog büszkeséggel mutogatta kársainak, hogy azok irigykedhessenek a szerzeményein. Aztán mindegyikhez olyan történeteket szőtt, hoay a gyerekek száitátva hallgatták. Körül is fogták minden szünetben, nemcsak„ a saiát. hanem a más osztálybeliek is. A legszomorúbb az volt. hoay ezekről a tárgyakról előbb-utóbb kiderült: előző aazdáik nem önszántukból mondtak le róluk Karcsi javára. Ha vedig felelősségre vontam. naav fehér szemaolyóját rámkerekítette. maid máskor örökké vidám kévét bűnbánóan lehorgasztva. hatalmas könnyesevveket hullajtott a kezefeiére. Én mindia meabocsái- tottam neki. Most azonban meaállt az ajtóban, bánatos orcával. lehajtott fejjel, és nem mozdult. A hátsó vadban ülő averekek hátra fordultak, megfogták a történelmi kor a társadalom színházzal való kapcsolatába is bepillanthatunk. — Nem túl bonyolult a szálak kibogozása? — A mű durva leegyszerűsítését nem alkalmazhattuk, nem is lett volna értelme. Kétségtelen, figyelni, koncentrálni kell, de aki „rááll” erre a hangulati hullámhosszra, jelzőrendszerre, annak — remélhetőleg — játékos* élvezetet szerez az előadás. Majd a bemutatón eldől, mennyiben sikerültek elképzeléseink. — Nyilván nem véletlen, hogy közel ugyanazzal a csapattal dolgozik. — Vannak színészek akiket különösen közel érzek magamhoz, de amióta Szolnokon vagyok, szinte már az egész társulattal dolgoztam. — A Szigligeti Színháznál töltött idő alatt nem kizárólagosan, de elsősorban komédiákat rendezett. Az I. Erművésznő a tavalyi nemzetközi Liszt—Bartók zongora- verseny díjnyertese. Műsorán Mozart, Schumman, Debussy és Ravel művek szerepelnek. Czifíra György két alkalommal lép fel a fesztivál közönsége előtt, önálló zongoraversenyét március 21-én majd 27-én hallhatjuk a Pesti Vigadó nagytermében. kabátiát. hoay előbbre vonják. Ekkor vettem csak észre. hogy nincs nála a táskája. mely szíjjal felcsatolva örökösen a nyakában lóaott. mikor ott az iskolába, s nem vette le a télikabátiát sem a folyosón. Ereztem, hoay nem mindennavi baj lehet Karcsi körül. — Gyere közelebb! — szóltam hozzá, s hoav bánatát minél hamarabb megtudhassam, megkérdeztem: — Valami baj van? A averekek is feszülten várakoztak. Az egyikük a naav csöndesséab'>n leejtette vonalzóiát. s a többiek bosszankodva intették csendre. Aztán hirtelen. mint amikor gátszakadás miatt alázúdul a vízár. úgy rohant hozzám Karcsi, és hanaos zokogással görcsösen átölelt mindkét karjával. — Meghalt!... — sírta keservesen. — Mea- halt Péter bácsi!... Megdöbbentem. Tudtam. hogy mennyire szerette a nevelőaviát. Mint állami aondozott. kicsi kora óta nevelődött nála a messzi tanyán. Ha zsébet zenés színmű, egyben történelmi komédia. — Ügy érzem, hogy a tragikomédia áll legközelebb a közöséghez és hozzám is. Talán ez a műfaj, amely a legkönnyebben befogadható, hiszen az élet színpadán is e két dolog szorosan összefügg, összefonódik. — ön színész is. Mennyiben segíti ez a munkáját? — Úgy gondolom, sok mindenben. Könnyebb „közlekedni” a kollegákkal, ha már vannak tapasztalatok, a problémákat át tudja érezni, megérti az, ember, így jó csapatmunka alakulhat ki. A mostani bemutató is műhelymunka eredménye. A tizenegy szereplő (tulajdonképpen valamennyien főszereplők, ugyanis* négy-öt karaktert alakítanak)* alkotótársként vett részt a próbákon. Közösen formáltuk a darabot, melyhez a zenét Döme Zsolt komponálta, a díszletet Antal Csaba tervezte, a jelmezek Szakács Györgyi munkái. Ajándék a múzeumnak A Pécsett élő Martyn Ferenc Kossuth-díjasi festő- és grafikusművész újabb harmincöt munkáját adományozta a Janus Pannonius Múzeumnak. A mester közelmúltban elhunyt feleségének végakarata volt, hogy a férjétől kapott alkotások a közgyűjteményre szálljanak. Ezzel teljesebbé vált a múzeum tulajdonában levő Martyn-életmű. naavnéha találkoztam vele. mindia megszólított: — Hát a averek? ... Sok baj van vele ugye? Es most meahalt. Karcsi sorsát ezentúl mások irányítják. Megsímogattam. aön- dör fekete haját, maid magam felé fordítottam könnyes arcát. Naav szeméből ragaszkodás áradt felém. Szeretet és vigasztalást remélt. Már évven szólni akartam. amikor a meaillető- dött csöndben hirtelen behallatszott a lélekharang fájdalmas konaása. A temetés után néhány hét múlva Karcsinak in- 'ézetbe kellett mennie. Elbúcsúzott, és én útra- valóul eav könyvecskét adtam neki. ciaány névdalok voltak benne. Hadd énekeljen belőle, ha a kedve egyszer maid felvidul. Megfordult, és indult volna, de az ajtóból hirtelen visszaszaladt. Elővett a zsebéből eav agyongyűrt fénykénét, és felém nyújtotta. — Ezt meg én adom ajándékba — mondta, aztán kiszaladt. Péter bácsi fénykéné volt. Kunráth Sándor — fs — Fesztiválelőzetes Karcsi
