Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-17 / 40. szám

XXXIII. évi. 40. sz. 1982. február 17., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ismét Gáspár Sándor lett a Szakszervezeti Világszövetség elnöke Tovább bővültek az SZVSZ sorai Kitüntetés Leonyld Brezsnyevnek és Fidel Castrónak A szolnoki MEZŐGÉP részére végez bérmunkát a tiszabői Petőfi Tsz lakatosüzeme. Különböző vázszerkezet elemeken kívül a Hamster típusú kocsikhoz úgynevezett Iehordólánco- kat is előállítanak Lázár György fogadta Sztanis Bonevet Magyar—bolgár gazdasági tárgyalások Pártmunka a jobb gazdálkodásért Napjainkban, amikor a gazdasági építő munkában szinte az unalomig hangoz­tatott követelmény a minő­ségi tényezők előtérbe ke­rülése, a pártszervezetek sem rekedhetnek meg a be- idegzett régi gyakorlatnál. A bonyolultabbá vált gazda­sági körülmények, a nép- gazdasági és csoportérdek ismétlődő összeütközései sür­getően vetik fel az ellent­mondások elemzésének és megoldásának szükségessé­gét. Más szóval: a gazdaság pártirányításban — és el­lenőrzésében — is, volta­képpen a pártmunka lénye­gét érvényesítő minőségi jellemzőkre helyeződik a hangsúly. Semmiképpen sem a termelés, az ellátás vagy a szolgáltatás apró-cseprő zökkenőiben kell „tűzoltó munkát” magára vállalnia a pártszervezeteknek. Felada­tuk, hogy a párt gazdaság- politikájának érvényesülé­séhez elengedhetetlen embe­ri tényezők megteremtésé­ben segédkezzenek. vagy éppen a gátló körülmények elemzése és elhárítása ér­dekében cselekedjenek. Sok múlik azon, hogy a helyes vállalati szemlélet, a helyi feladatok kitűzése együtt jár-e a népgazdasági érdek elsődlegességének el­fogadásával. Nagyrészt a pártszervezetek kommunis­táinak felelősségérzetén, po­litikai érettségén múlik, hogy olyan nagy körülte­kintést igénylő témákban, mint például a termékváltás, a gazdaságtalan tevékenység visszafejlesztése, a munka­erő ésszerű irányítása, az igényekhez alkalmazkodó lét­számgazdálkodás, ne csupán a helyi csoportérdekek ér­vényesüljenek, hanem bi­zonyos népgazdasági „rálá­tással” igyekezzenek megol­dani a helyi feladatokat. Régi magyar betegség, hogy vannak jó határozataink, okos döntéseink, csak éppen a végrehajtás marad el vagy lesz felemás. Nem is beszélve a határozatban foglaltak későbbi számonké­réséről, ellenőrzéséről. Ezért is kiemelkedő a szerepe a pártszervezetek ellenőrző te­vékenységének. Annak, hoav a társada­lom lelkiismeretének meg­testesítőiként üsvelienek ar­ra. ne csuDám írott malaszt maradion mindaz amit kü­lönböző szintű vezetótesfülie - fék korábbam elhatároztak. Általánosítható tapasztalat, hogy — némi útkeresés nyo­mán — az idei esztendőben javultak a vállalati munka pártellenőrzésének módsze­rei, s színvonalában, céljai­ban is eredményesebbé ér­lelődött ez a tevékenység Az átfogó gazdaságpolitikai elemzés után egyik nagy bútorgyárunk igazgatója azt a „leckét” kapta a pártszer­vezettől, hogy mindenek­előtt a kommunistákra tá­maszkodva bátrabban, hatá­rozottabban lásson hozzá a belső irányítás korszerűsíté­séhez. Módszerbeli alkal­mazkodást jelez az a tény, hogy több helyütt „kimen­nek a területre”, a témában szereplő vállalat, üzem, gyáregység telephelyén tartják ülésüket a vezető testületek, alkalmat teremt­ve beható, helyi vizsgáló­dásra, a termékenyebb pár­beszédre. A jó módszerek minél szé­lesebb körű elterjesztése azért is fontos, mert olyan időkben, amikor csakis a belső tartalékok feltárása adhat új lendületet a válla­latok fejlődésének, ehhez nélkülözhetetlen a gazdasá­gi munka pártirányításának és ellenőrzésének tervsze­rű, rugalmas érvényesítése. V. J. Gáspár Sándort, a Magvar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát úira megválasztották a Szak­szervezeti Világszövetség (SZVSZ) elnökévé. A Havannában tartott X. szakszervezeti világkonfiresz- szius hétfőd utolsó munkaülé­sén. amelyen az SZVSZ-hez tartozó szakszervezetiek vet­tek részt, megválasztották az SZVSZ vezetőit és a világ- szövetség vezető testületéit. Az SZVSZ főtitkárává Ibra­him Zakaria szudáni szak- szervezeti vezetőt választot­ták meg. aki eddii.2 ideiglenes megbízatással látta el ezt a feladatot. A csehszlovák Ka­réi Hoffman, a kubai Roberto Veifia. valamint az indiai, a benini. a libanoni és a cipru­si szakszervezetek képviselői töltik be az SZVSZ alelnöki tiszteit. Az SZVSZ irodáját 35 ta­gúra 'bővítették ki. miután az SZVSZ-hez csatlakoztak An- • fiola, a Jemeni Népi Dem ok­idén hatodik alkalommal rendezik meg hazánkban a Filmnaook falun rendezvény­sorozatát. amelv március 5- ifi gazdag programmal — ve­títésekkel. ankétokkaiL kö­zönség-művész találkozókkal — varia a falvak fi Imikéd ve­lő lakóit A rendezvénysorozat orszá­gos megnyitóiéra tegnap dél­után Rákóczifalván. a film­színházban. került sor. Az általános iskolások műsora után Bereczki László a rá- kóczifalvi Rákóczi Termelő- szövetkezet elnöke köszöntöt­te a résztvevőket, maid Sá­rai György, a TOT Szövetke­zetpolitikai főosztályának ve­zetőié mondott megnyitó be­szédet. ratikus Köztársaság és Laosz szakszervezetei. Az SZVSZ irodái álban, a világszövetség történelmében először, a tex­tilipari. a fémkohászaitá és a szállítási dolgozóik nemzetkö­zi szakszervezeti szövetségei is helvet kaptak. Az SZVSZ főtanácsa a vi­lágszövetségül ez tartozó szak­szervezetek. valamiint a nem­zetközi szakszervezeti szövet­ségek két-két kéoviselőiéiből áll. ©ásroár Sándornak. az SZVSZ úiraválasztott elnö­kének zárszavával hétfőn es­te befejezte munkáiét a X. szakszervezeti világfcomgresz­SZ”S. A hat napig tartott tanács­kozás munkáiéiban 400 szak- s^ervezeti tömörülés mintegy ezer küldötte vett részt. Kö­zülük csak kilencven szerve­zet tartozott a Szakszervezeti Világszövetségihez. Általános vélemény szerint a X. világkongresszus elérte alapvető céljait: sikerült a fő A filmművészet igen. jelen­tős szerepet tölt be a falvak, községek közművelődési éle­tében. Amellett, hogy kultú­rált szórakozási lehetőséget biztosít, tudatformáló, nevelő hatással is bír — hangsúlyoz­ta — A Filmnaook falun rendezvénysorozatának egyik célia éppen az. hogy a köz­életi tartalmú, politikus, a fa­lusi emberek életével foglal­kozó filmek bemutatásával mélyítse társadalmi ismere­teinket. segítse elő múltunk és jelenünk reális megisme­rését. Ugyanakkor alkalmat, teremtsen beszélgetésekre, vitákra, az együttgondolko­dásra. A különböző progra­mok — közönség-művész ta­figvelmet ölvan alapvető kér­désekre fordítani, mint a vi­lágbéke megvédése, a dolgo­zók jogos követeléseiért ví­vott harc fokozása és a fegy­verkezési haisza megfékezé­se. Gáspár Sándor záróbeszé­dében rámutatott, hogv a re­akciós erők minden próbál­kozása ellenéire a dolgozók harca eredményre vezet Em­lékeztetett arra hogy húsz évvel ezelőtt még senki sem hitte volna, hogv Kubában lehet megtartani a szakszer­vezeti vdlágmozgalom X. kongresszusát Gáspár Sándor kiemelte annak jelentőségét, hogv a különböző irányzatú szak- szervezetek: a legfontosabb célok érdekében akcióegvsé- get valósítanak meg. és hang­súlyozta'. hogv az SZVSZ elvi álláspontjából. osztály-ala­pokról való kiindulásából so­hasem enged, de taktikai (Folytatás a 2. oldalon.) lálkozók. ankétok — termé­szetesen azt a célt is szolgál­ják. hoev a filmművészet ke­rül ion közelebb az emberek­hez. iussoni nagyobb szerep­hez közművelődési életünk egészében. A megnyitót 'követően Ba­csó Péter Tegnapelőtt című úi fiimiének díszíbemutatóiá- ra került sor. A vetítés előtt Újhelyi János, a Dialóg Stú­dió fődramaiturgia mondott bevezetőt A fiiam, amelynek forgatókönyvét Karinthy Fe­renc írta. 1947-től az ötvenes évek eleiéig kíséri végig tör­ténelmünk esamélnveit. A bemutató után Ieó Évával, a film eavdk főszereplőiével ta­lálkozhattak a nézők. Lázár Gyöngy, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP Pofliltikai Bizottságának, tag- ia kedden, a Parlamentben fogadta Sztanics Bonevet. A sizívélyési baráti légkörű megbeszélésen részit vett Máriái József, valamint Se­bestyén Jenő hazánk szófiai és Boncso Mitev. a Bolgár Népköztársaság budát»e6ti nagykövébe. Máriái József mdmiszibar- elinök -helyettes és Szitanics Bonev. a Bolgár Népköztár- saság Miinásztertanácsának elnökhelyettese a Magyar— bőig»- Gazdasági és Műsza­ki Tudományos Együttmű­ködési Bizottság társelnökei vezetésével tegnap Budapes­ten megkezdődött a bizott­ság 17. ülésszaka. A plená­ris ülésen áttekintették a két ország kormányfőinek el­múlt évi találkozójából, a Ahol a szolnokiak húsz esztendővel ezelőtt térdig jártak a porban, a sárban, ott most széles betonjárdá­kat koptatnak. S időközben a jáuművek két- három sá­vos műutakat kaptak. Ter­mészetesen ez a fejlődés nem jelenti azt, hogy a vá­rosban minden utca aszfal­tozott, hogy mindenütt be­tonjárda kanyarog. Van még javítani való út bőven nemcsak Szolnokon, hanem a városikörnyéki községek­ben is. Erről — a jelenlegi útviszonyokról, a fejlesztés lehetőségeiről — tárgyalt nemrégiben a városi ta­nács végrehajtó bizottsága is­A megyeszékhelyen az el­múlt években megnőtt mind a városi, mind az átmenő forgalom. Ezért kelet—nyu­gati irányban építették ki az úthálózatot A jövő fel­adata lesz az észak—déli útirány kialakítása. A tö­megközlekedési hálózat fej­lesztését szolgálja a Gorkij út kiépítése, amely a kör­nyék egyik legsűrűbben la­kott utcája is egyben. Az elmúlt éveikben készült el.a Kürt a Határ, a Horog, a Nagymező és az üdülőso­ron az Emese utca. Az V. ötéves tervben felújították — új aszfaltszőnyeget ka­pott — a Dózsa György, a Pólya Tibor és. a Táncsics Mihály út. A lakások építé­sével párhuzamosan a Széc­henyi lakótelepen is adtak át úi utcákat, járdákat, par­kokat- Ennek ellenére még így is lassan haladnak az utcák kiépítésével. Az első „lépcsőben.” csak az utak bizottság előző ülésszakának határozataiból valamint a tagozatok elnökeinek tal-iL kozóábóll' eredő feladatok ted- iesíitését. Nagy figyelmet fordítottak a Magyar Nép­köztársaság és a BoQgár Népköztársaság közötti gaz­dasági és műszaki tudomá­nyos e" vüttműködés. a szo­cialista gazdasági integráció távlati fejlesztésének .lehető­ségeire. A felek kölcsönösen tá jékoztatták egymást a nép­gazdaság egyes ágazataiban, így a közlekedés és száilílUtáS' terén a mezőgazdaságban, a könnyűipariban, valamint az építő- és épíltőainvaeiparban megvalósított együttműködés helyzetéről és toválbi féladat- tairól. Értékelték az 1981. évi áirucsereiorgalom alaku­lását s meghatározták az idei feladatokat. kőterítése és sártalanítása valósítható meg. Így évente 2—4 kilométeres útszakasz készülhet el. Az útfenntartás is „ke­mény diónak” bizonyul, fő­leg télen. Nagyon sok út kátyúsi, repedezett burkola­tú. Ezek a hibák főleg a forgalmi — és gyüjtőutak- •nál fedezhetők fel. A hely­reállítást, a javítást csak a 'biztonságos közlekedésre veszélyes szakaszokon tud­ják vállalni. Oka: a modem technikai felszerelé­sek hiánya, valamint a meg­lévő szervezeti és szervezé­si problémák- Súlyos gon- diot okoz a víztelenítés mind a vízelnyelővel ellátott, mind a földutaknál. A víz­elnyelők kétharmada eltö- mődött. a padkák rendezet­lenek, az árkok iszaposak, hiányoznak az átereszek is. (Rendibentartásuk pedig fon­tos feltétele a biztonságos közlekedésnek.) Az említett munkák elvégzésére az Út­fenntartó Üzemben majd egy" részleget hoznak létre és gyors, gépesíthető tech­nológiát dolgoznak ki. A gondiok ellenére az út­hálózat korszerűsödött a vá­rosban. A fejlesztések hatá­sára javult a hálózat szer­kezete jobb lett a meglévő utak minősége. Több gyűj­tő- és lakóutat kővel borí­tottak be, számottevő a jár­daépítés főként a Kisgye- pen, a szandaszőlősi és a Munkásőr úti térségben. A nagyobb munkákat az Asz­faltútépítő Vállalat végzi­A közönség érdeklődéssel követte a megnyitó eseményeit Filmnapok falun Rákóczifalván tartották az országos megnyitót Bacsó Péter új filmjének díszbemutatója Korszerüsitési program a megyeszékhelyen Jobb utak, járda a külterületekre is (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom