Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. FEBRUAR 16 Igaz történetek Aki keres, nem biztos, hogy talál A híres hortobágyi szürke gulya téli szálláshelyeken vészeli át a kemény telet. Az állatok hat-nyolc centis bundát növesztenek, így védekeznek a zord időjárás ellen. Az andrástelki kerület százhatvanegy üszőjét és harmincnyolc bikáját ezekben a napokban is rendszeresen járatják Barlangi mentőszolgálat 1. A bájos arcú. barna hajú. ízlésesen öltözött nő mente­getőzéssel kezdte. — A barátnőm ötlete volt. ő adta fel a hirdetést a Négv Évszakban. Régóta ismerjük egymást, mivel ugyanazon a szakon végeztünk 1974-ben. Egerben. Ö is magányos volt. és — csúnya szó. de í»v mondják: — hirdette magáit. Sikerrel, mert megtalálta páriát, és ma már boldog fe­leség. két kisfiú anyukája. — Üav aondolia. hoav ez az eavetlen. járható út? — Nem kergetek ábrándo­kat: júniusban 30 éves leszek. Csinosnak, okosnak, értel­mesnek mondanak, de az élet egyik fontos területén nem vagyok sehol. Ha körülnéz a községben, a magam korabe­liek már évek óta büszkén írják a né végződést a férjük neve után. — Csak a sorsot, a körül­ményeket okolja maaánvos- sáaáért? — Nagyobbrészt igen. A csaknem ötven tagú tantes­tületben csak néhány férfi dolgozik, de ők is valamenv- nyien nősek. Tízegvnéhánvan lányok vagyunk. 23—30 év közöttiek. Ha ritkán a helyi téeszbe vagy valamelyik ap­ró. ipari üzembe helyeznek valakit — kivétel nélkül csa­ládos az illető. — Elnézést, de úau érzem, csak diplomás emberben aondolkodik. ha a párválasz­tásról van szó. — Nem tagadom, amikor utolsó évesek voltunk, nagy hajtás kezdődött a férifog-.s- ért. Nem csoda, a főiskola hallgatóinak csak a nyolcada volt akkor is fiú. Én nem álltam be kolléganőim sorá­ba. hittem a nagy szerelem­ben. és nem „adtam el” ma­gam az asszonyt státusért. Kikerültem ide. sínen vagyok a pályán, de évről évre job­ban megbizonyosodom, hogy tévedtem. Hiába vagyok csi­nos — egyszerűen nincs vá­lasztási lehetőségem. Húsz­évesekkel nem járhatok, igaz. akad néhány nőtlen 30—35 év körüli fiú. többsé­güket az esti tagozaton taní­tottam. és egy férfi rendsze­rint kerüli a nála magasabb iskolai végzettséggel rendel­kező nőket. Vagy az egyen­jogúság nevében álljak le ud­varolni nekik? Mert akár hi­szi. akár nem senkim sincs. A nős emberekből meg nem kérek. Méltatlan volna a hi­vatásomhoz is. hogy kockára tegyem egy család életét, egységét. — És most? — Tizenhat levelet kap­tam. Akad aki többé kevésbé őszintén bevallja: flörtöt, ba­rátnőt keres, más már a für­dőruhás alakomra kíváncsi a válaszlevélben. Viszont öt­hat. első kinézetre szimpati­kus érdeklődő is írt. Minden kedves levélre válaszolok, azután majd meglátjuk. Ve­szíteni semmit sem veszíthe­tek: van szép szakmám, hi­vatásom. állásom. Legfeljebb ha nem sikerül, újra megpró­bálom. 2. Juliska ötvenöt éves. Szo­morú. kedves arcát, meleg, dióbama szemeit hófehér haikorona övezi. • Emlékezete szerint 38 éve. egyetlen éj­szaka őszült meg. amikor megtudta: Sachsenhausen­ban. a koncentrációs tábor­ban már nincs az élők között a vőlegénye, az édesapja és az öccse. Édesanyja és ő cso­dával határos módon mene­kült meg a poklok poklából, és jutott haza csonttá-bőrré soványodva a szülői házba 1945 nyarán. Az átélt ször­nyűségek következtében édesanyja 1946-ban megbé­nult. idegei felmondták a szolgálatot. Ö pedig emberfe­letti erővel ápolta, emelgette, táplálta évtizedeken át a ma­gatehetetlen. idős beteget. Ma is csodálom, hogyan bírta ki mindezt ez a madárcsontú. törékeny nő. Anvagi gondiuk nem volt de a szomorúság mindörökre ott ragadt a sző­lőindával befuthatott veran- dás. hosszú, apai házban. — Kaptam kártérítést, és ma sem szűkölködöm semmi­ben. De vajon meg lehet-e fizetni azt a borzalmat, hogv az embernek elpusztítják a családiát? — Udvarlója nem akadt? — Több is. de amikor meg­tudták. hogy a házassághoz egy tehetetlen, ágyban fekvő asszony is hozzátartozik — finoman visszavonultak. Részben megértem őket de nekem a szívem hasadt volna meg azért hogy az édes­anyám szociális otthonba he­lyezzem a saját boldogulá­somért. Szinte észre se vet­tem. elrepültek az évek. Ta­valy augusztusban meghalt az édesanyám — és egyszer­re nagyon üresek lettek a szobák. Néma lett a ház. a lakás, a világ. Nem volt kire felügyelnem, kit ápolnom, úgy éreztem magam, mint egyetlen szál ujjam. Szeren­csére a temetés után Debre­cenben egy távoli rokonom­nál megismertem egv korban hozzám illő. 62 éves férfit, aki ugyancsak megjárta a lá­gereket. Egyedül tért haza. mert a gyermekei, a felesége odavesztek. Soha nem nősült meg újra. és amikor először találkoztunk, majd megis­mertük egymás sorsait, egy­más nyakába borultunk, és sírtunk, akár 'két gverek. Azóta már volt nálam, én is meglátogattam, és ha minden az elképzelésünk szerint ala­kul, szeptemberben összeköl­tözünk. Mert ő biztosan meg­érti. hogy miért riadok fel még ma is éjszaka, miért nem tűrök a szobámban bar­na színű lámnaemvőt. és mi­ért fog el hányinger ha az apró. úgynevezett miniszan- panokra nézek. 3. A hölgy úiságnvelven fo­galmazva reprezentatív meg­jelenésű. Karcsú, magas. 25 év körüli, világosbarna hajú. Rövidre fogva: nemének fel­tűnően szén típusa. — Hosszú ideig tevékeny­kedtem az if júsági és az út­törőmozgalomban. de néhány hete visszamentem a régi munkahelyemre. — Talán nem ért el sike­reket? — Azt nem állítom, hogv én voltam a legtehetsége­sebb. bár a feletteseim sze­rint akadtak jó ötleteim, ér­dekes elképzeléseim, ame­lyek olykor a gyakorlatban is beváltak. Igaz. néha hibáz­tam. de nem ez volt a búcsú fő oka. — Akkor micsoda? — Az. hogv férjhez szeret­nék menni. Mert egveniogú- ság ide. egyenjogúság oda. azért még nálunk a párvá­lasztás előtt álló férfiak jó­része nehezen viseli el. ha a szíve választottja az adott fa­luban. községben az ifjúsá­gi mozgalomban tevékenyke­dik. Elvégre a rendezvények zömét este tartják, amelye­ken illik részt venni, akár gyűlésről, akár farsangi mu­latságról van szó. És ha ez többször előfordul. máris kezdődik a szóbeszéd: kima­rad. este jár haza lány létére, ahelyett, hogv az édesanyjá­nak segítene. Pedig nekem huszonévesen is ez a köteles­ségem. meg harmincegvné- hár" évesen is. akár férjnél vagyok, akár nem — ha ezt vállaltam. — Most aondolia. hoav jobb lesz a helyzete? — Nem tudom, mert mind­össze pár hete vagyok az úi. akarom mondani a régi he­lyemen az üzemben, de egv biztos. 7-től 4-ig dolgozom, majd leteszem a lantot. A magam gazdája vagyok, uta­zom haza. nincs kimaradás, ilyen-olyan ellenőrzés. Remé­lem. hogy ha jövő ilventái- ban megint erre jár. már asszonvnéven fogok bemutat­kozni. 4. Az agilis. 45 év körüli hölgy nem illik semmilyen sémába. Nőies is, meg hatá­rozott isi. kedves is. és alka­lomadtán szigorú is — ahogy egy vezetőhöz illik. — Sokszor felihánvtorgat- iák az ismerősök — meséli — hogv kiousztítom magam­ból a nőiességet. Túlzottan reális vagyok: sem a szeszé­lyesség sem az ábrándozás nem a kenyerem. — táv iaaz? — Sajnos. — Miért sajnos? A ki- eavensúlvozottsáa. a meabíz- hatósáa a baj? — Nem erről van szó. ép­pen ezért igyekszem megma­gyarázni. Apámnak, aki jóhí­rű. szorgalmas közéooanaszt volt a Jászságban, én voltam a legfiatalabb, a negyedik lá­nya. Születésemkor szegény­ben egy világ omlott össze, mert mindenképpen fiút sze­retett vollna. Mivel ez töb- bedíziglen nem teljesedett, megalkudott a sorssal, és fiú­nak nevelt. Keményen bánt velem, és tízévesen már a bakon ültem mellette, hajtot­tam a lovakat. 16 évesen bo- ronáltam. vetettem. Bírtam a munkát, erős fizikummal ál­dott meg a sors. Azután oda­lett a 19 hold föld. lebontot­tuk a tanyát, meghalt édes­apám. édesanyám, eltűnt a régi. paraszti életforma. A nővéreim férjhez mentek — nekem meg ez a makacs, pa­raszti természetem maradt. — Milyen makacs? — Az. amit belém nevelt apám: állj meg a lábadon, ne féli senkitől, semmitől. í"v lettem a gyenge, oltalom­ra szoruló nő helvett erős. határozott úgynevezett ..két­diplomás jellem”. Igaz. há­rom évig laktam egv férfival, elvált ember volt. és ő elfo­gadott olyannak, amilyenné az éveim formáltak Sajnos, autóbaleset áldozata lett Vannak barátaim, de nem tagadom, mostanában egvre többet foglalkoztat a iövőm: még nyolc év és nyugdíjas leszek Hogyan alakul az éle­tem? Ki nyit rám ajtót, ad egv pohár vizet, ha lázas le­szek? Jelenleg kutvabaiom. de a szervezet évről évre ko­pik ha észrevesszük ha nem. Elém helyez mosolyogva egy bekeretezett szöveget, amelyet néhány hete a neve napjára kapott a munkatár­saitól. Íme az intelem: „Ronda ördög minden férfi A fehérnép azt beszéli Azért mégis de jó lenne Ha egy ördög maid elvinne” Kedves szigorúan teszi hozzá. — Nem szénven lem az ajándékot, az „oklevél” itt van az asztalomon, és itt is lesz. Hátha könnyebben ide- taláJi az az ördög ... D. Szabó Miklós Magyarországon. körülbe­lül kétezer barlang van. Ezek közül az aggteleki BaradLa a leghosszabb — teűties ter­jedelme huszonöt kilométer —. de Budapesten is négy olyan bartáng van, amely­nek iánaitrendszere egytől négy kilométerig teried. A fővároshoz közfeli SoLvmóir Ördög Ivük nevű útvesztője pedig szintén két kiiométer- nvi hosszan tekereg, kanya­ró« Nem csoda hét. hogy «Ihr tömegű född alatti üreg föl­táráséira immár szén számú barlangászt képzett kii a Magyar Kfeirszt- és Barlang- kutató Tóirsulát. valamint a Maevar Természetbarát Szövetség, de — sajnos — minden tiltó rendelkezés és minden óvó figyelmeztetés ellenére még mindig sok a felelőtlen ember, aki fölké­születlenül. minden szak- képzettség híjám, nemegy­szer társak nélkül) vág neki a sötétítő mélységieknek, ahonnan aztán vaev vissza tud kapaszkodni, vagy nem. Igazán nem régli históriai — 1975 tavaszán történt —. hogy négv kalándvágvó fia­talember fogta masát és behatolt a Ferenc-heevi bariáng labirintusába, ahol természetesen eltévedtek vi­lágító eszközük kimerült és szomorú végük: éh- és szomjhalán Pedig ha csak fél szóval is jelzik, hova mennek. megmenekülhettek volna, mert akkor mér ja­vában tevékenykedett a Barlangi Mentőszolgálat, amelv dr. Dénes Gvörsv hidireilóeus és barlangkutató kezdeményezésére már az 1950-es években működni kezdett és amelyet éppen mórt; húsz éve. 1961-berv nyilvánítottak hivatalos szervezetté — Dénes dr.-rali mint parancsnokkal az élen. Amikor e kerek évforduló alkalmából! a mentőszolgálat műnké iáról besizéligietümk. érdéke- módon nem a bra­vúros menekítésekről, az életveszélyes csúszásokról, mászásokról szól előbb, ha­nem — mintegy vastörvénvű nemiéként — azt sorolja él. hogv mit nem szabad ten­nie annak, aki barlangászra indul. Egyedüli més a leg­jobban felszerelt, és kitűnő­en kiképzett kutató sem vághat neki a mélységek­nek. Mindi« csoportosam, a helyszínit tol ismerő vetető társaságában kell menni! A csapat lieffaiább négv em­berből álljon, mert ha va­laki megsérül, egv társéinak mePi'ette ke1! maradnia, míg a másik kettő segítségért síi­ét. Indulás előttit, feltétlenül kötetni keil a hozzátartozók­kal hogv mi az úticélL mert ha ez a bejelentés elmarad, bai esetén nincs hova kül­deni a memtőszoUgáilíato,sokat. És nemcsak a bártana pon­tos feltalálási helve közlen­dő hanem a visszatérés várható ideie is. (Logikus: ha hosszabban késlekedik a csapat. föltehetőleg nincs vo’-Tii rendién vele.) No és aztán a fölszerelés! A kötelék, a különféle má­szó- és egvéb eszközök szá­mát. minőségét szintén min­dig a túiravezető határozza meg hiszen ő iáratos abban a zea- zuigfoam. ő tudia. hogy s mint kell ereszkedni, mászni. Ami pedig a" világító masinákat illeti, hát azokból — més ha a legkitűnőbbeknek is 'látszanak — egv soha nem elég: tartalékot kell belőlük a csomagba tenni. S ha mée- is-mégis kimerülne az ösz- szes ...pilács”? Erre a vész­helyzetre is felel egv naev nem: ilyenkor tilos tovább­menni : ott. az elsötétülés színhelyén kel türelemmel bevárni az időközben riasz­tott mentőosztagot. Amint azt dr. Dénes Gvonev mondia, életek vé­delméről lévén szó. a föl­tehetőleg baibaiutottak hoz­zátartozóinak először a rend­őrségre kell (telefonálniuk. Onnan aztán egv úiabb hí­vással riaszt iák a szol gálát úgynevezett készenléti cso­portját amelynek tagjai olyan barlangászokból áll­nak akik mind a barlangi mentés technikai fogásait, mind az élsőseeé’V,nyújtás szakismereteit magas fokon ismerik. A rendőrség gép­járművet is ad. amellyel előbb a mentéshez szüksé­ges egvéni és közös felszere­lés légközelebbi raktárához hajtanak maid oedlff a iel- zetit helVen látnak munk’- hcr Ha netán népesebb csapaton kell segíteni, akkor a Barlangi Mentőszolgálat második lépcsőiét — a kö­zépszintűén iskolázott mély­ben iáitokat — is riasztják. Akkor pedig, amikor sem a készenléti csoport sem ez a második lépcső tagsága nem bizonyul elegendőnek, min­den szervezetit, aktív bar­langkutatót fel lehet kérni a közreműködésire. A riasztás­tól a helyszínre érkezésig! eltelő percek száma? Maid- nem kétszáz mentés tanúsé- g.a szerint nagviában-efié- szében hatvan: tehát több­nyire még e«v óra sem teli ahhoz hoav a iel:zés után a mentők lámpái föiyillania- nafc. köteleik a mélybe hűlik, ia.nak. Ma mér a magyarországi mentőiknek több különleges technikái eszközük van — ezt. ioaos örömmel tudatja dr Dénes György, akit 1979 őszén a barlangi mentőszol­gálatok világszervezetének főtitkárává választottak meß. IlVen egyebek között az a hordágy amelyre biztonsá­gosan lehet rögzíteni a hol vízszintesen, hol függőleges helyzetben szállított sérül­tet. aztán szintén ülvén a kézi erővel "s működtethető csörlő. is beszélve azok­ról a szellemes szerkezetű rpr'«zótepekiről. amelVek im­már lassacskán, kiszoríitiék a különben drága és1 nehe­zen beszerezhető hágcsókat. A husz.adik esztendeié be­jegyzett Barlangi Mentő- «••’oligálát egyébként a száz­esztendős Magvar Vöröske­reszt kebelébe tartozik: ép­pen ódái. ahova — lévén mentőié «z életnek, óvóia a testi épségnek — a legin­kább i Illik s való. A. L. Stróbl Pál kádármesternek már a nagyapja is hordókat készített Lajosmizsén. A kiveszőben lévő szakmát űző kádármester jelenleg a hagyományos termékeken kívül virágos dézsákat és kis díszhordókat is készít. Munkáját néhány művelet gépesítésétől eltekintve az évszázados, hagyományos módon végzi. A képen: a dongák felmele­gítése után lehet az abroncsokat szorosra húzni

Next

/
Oldalképek
Tartalom