Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-14 / 38. szám

1982. FEBRUÁR 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Á megnyitón három képét Mi mutatja a sikert? Tóth István fotóművész beszél életéről és munkájáról KéDtámak is beillene TV'h István fotóművész ceg­lédi otthona. Kótszáznegv- ven festmény füsff a néev szoba és az előszoba falán. Xantus Gyulától Balázs Já­nos cigányfestőié. Czóbel Bé­lától Chiovini Ferencia i«en si'^oldalü a evűiteménv. A bútorok eevszerűek. nem voniák el a fi eveimet, a gazdag látnivalóról. A lakás összhaneia cseonet sem hi­valkodó. inkább meleeet. derűt áraszt. Kimondatlanul is kifeiezi lakóiénak azt a meggyőződését. hoev a mű­vész az átlagembernél több szervet lát rnee a viláeból Ez íev írsz. de sokan még mindie viitatiák. hoav mű­vész-e a fotóművész? Ami­kor ez szóba kerül, halvánv derű fut át Tóth István ar­cán • — A fotó akkor művészi ha művész a fotográfus — önmagát hoavan érté­keli? — Jó érzés, ha az ember tud’a. hoev nem hiába ette a kenyerét... Tóth István nemrégen New Yorkban a világon el­sőként kanta mee Az év­század kiváló fotóművésze" címet. Harminc éve a vitáé fotóművészeinek élvonalában áll Kénéit szerte a föld­ei,Ivón hét fotómúzeumban őrzik. Évente 80—100 nem­zetközi kiállításon vesz részt. — Azokkal is sok a mun­ka — mondia. — de gyako­riak az önálló kiállításaim. Mm külföldre elés néev kén. a hazai kiállításra legalább nvnlne n keld. Tessék kiszámítani a ké­nek előhívását a nostázást. a megannyi időt rabló mel­lékes munkát. És közben ar­ra gondolni hoev amikor Buenos Airesben megrendez­ték az aranyérmes kének fesztivál iát. akikor Tóth Ist- vá" több mint harminc ké­nét küldhetett. Volt már zsűriéinek Skóciában, nubli- kált számtalan külföldi Ion­ban Munkásságáért meg­kente a Balázs Béla- és a Székelv Aládár-díiat. Pedig szenvedélvének úev isten. i vázából csak a munkaidő után hódolhat. Hosvan bíria. mi fűti? — Semmit sem tudók ím- mel-ámmal csinálni. Az. em­berben levő belső rendből fakad ez. Talán sohasem iu- tottam vollna el eddig ha nem élt volnia bennem az akarat hoev csak azért is megmutatom. Való igaz. hoev alkotni csak boldogan lehet. — de azt ne kérdezze senki, hogv miiven árat fi­zettem a boldogságért. Har­minc évi kálvária, a családi harmóniát, is veszélyeztető örökös rohanás, meredek be- tonfalakka] való ütközés volt a ..termőre fordulás” előz­ménye De ne beszédünk er­ről Most már Pesten is szí­vesen fogadnak, nemcsak külföldön ismernek ed — Hoav aondol a iövőre? — Szeretnék szerien meg­hatni. Szeretném, ha a mun­kaasztal mellől vinnének a temetőbe. Én az élet értel­mét a munkámban látom. Soksz'-vY* a lévesi meg a má­sodik fogás közben is dol­gozom. Annvi feladatot tűz­tem magam elé. hogv kilenc­venéves koromig se tudom elvégezni. Nem az időre ügye­lek. hanem arra. hogv a né­ző a kén láttán ítélie meg. hogv milven ember a fesiő: ióságos. gonosz vagv tréfa­kedvelő. A kétmek mindig legven karaktere, tükrözze azt is. ki a fotós. Tóth István nem tartozik a túlságosan kiegyensúlyo­zott emberek közé: — Gvötrő számomra, hogv sosem va-evok. elégedett a munkámmal. Amikor dicsér­nek barátaim, azokat is le­intem. mondván, hogv ne azt mondiátok. ami ió. ha­nem azt. ami rossz a kén­ben. Sainos sokszor a nálva- kezdők bírálatánál is elfe­ledkezem a dicséretről. Ez a lénveim. mindig az élet ke­serűbb oldalad vonzottak, de mindig meg akartam mutat­ni aZt is. mi miért van ígv. és miért nem lehet másként. — Jövőre önálló kiállítá­sa lesz a budavesti Műcsar­nokban Hoavan készül rá? — Három teremre kalku­lálok. Az elsőben általános emberi témák szerenelnek. a másodikban a kortárs mű­vészek. a harmadikban ..Mú­ló világ” címmel a tanva- világot. a letűnőben levő ré­gi nara&Zti életformát sze­retném bemutatni. — A kortárs művészek vortréit 1hoavan ifooadták a külföldi (kiállításokon? — Barátaim azt mondo­gatták: nekünk sokait ielent Barcsav meg Czóbel. de nortréiuk láttán a külföl­diek nem esnek hasra. Ne­kik eav ilven kén semmit se ielent. A iósilés nem vált be. aranyérmet hozott ne­kem ez a vállalkozás. ILlvés Gvula egyszer azt kérdeate Tóth Istvántól: Pesten a nénz. a karrier, miért lakik Cegléden? — Itt minden aitó nvit- va áll előttem. Legfeliebb csak azzal nvaeeatnak. hoev nines-e valami baiom. Az amerikai Salemben rendezett kiállításon hat fo­tóművész mutatia be az euróoa/i fotó-művészetet. A meghívón Euróoa térkéné. Magyarország kontúriaihoz csak annyit írtak: Tóth. — Sok alván, rólam szóló, cikk ielent meg külföldi fo­tós szaktanokban. arnelv Ceglédet teszi hazánk fővái- nosává ET se tudiék kémzel- nn hogv egv fotóművész kis­városban él. Élhetne máshol is. Ami­kor ..Az évszázad kiváló fo­tós művésze” díiat átvette New Yorkban egv úr arra biztatta. hogv maradion kint. ..Ez az élet uram”, mondogatta, ö mee azt vála­szolta: van egv házam, nem kell kettő. — Mit mondana a világ­nak. ha volna tíz házam? Pénze sok embernek lehet. Másfaita gazdagság az envém. Egyik külföldi kiállításán a megnvitó beszédben azt mondta ydaki: biztosan si­kere lesz a kiállításinak, mri három kénét máris eül- lontflk. A nemzetközi díiak mellett ez. is fémielzi a si­kert Tóth István ..gazdag­ságát.” Búcsúzáskor azt mondia: — Te vagv az első olvan úi- sáeíró. aki nem érdeklődik távolabbi terveimről — Nosza. •DÓtoliuk .. — Szervezem az ezredfor­dulói bankettet. Simon Béla A mellékelt — a Czóbel Bé­lát és a tájat ábrázoló — képek Tóth István felvé­telei Szolnoki kiállítások Szegeden A kunsági kisbundáktól a faragott tükrösökig Néprajzi bemutató — Bárányé Sándor tárlata Kettős kiállításmegnyitót tartottak pénteken délután Szegeden. a Móra Ferenc Múzeum. Horváth Mihály utcai képtárában. Az intéz­mény földszinti termében látható Szolnok megye nép­művészete című bemutatót Juhász Antal néprajzkutató nyitotta meg a közönségnek. Az emeleti helyiségekben, ugyanekkor nvüt meg Baira- nvó Sándor, a szolnoki Mű­vész, teLemen élő festőművész önálló tárlata, amettvet Sel- me,,; László, a Művelődési Minisztérium múzeumi osz­tályának vezetőie méltatott, mutatott be. A néprajzi összeállítás anyaigának nagy részét a Nagykunság és a Jászság legelőin folytatott pásztor­kodás emlékei alkotják. Az állati nyersanyagokból ké­szített használati eszközök, a sótartó, az ivó- és pásztor­kürt ügyes kezű pásztorem­berek munkáját dicséri. Igen szépek a XIX. századból származó faragott tükrösök, borotvatokok. A megye népművészetének hagyományokban egyik leg­gazdagabb iparága a faze­kasság. Központjai Tiszafü­red és Mezőtúr, később pe­dig Karcag voltak. A kü­lönböző stíliuscsoportokhoz tartozó egykori mesterek Hat előadásból álló isme­retterjesztő sorozatot szerve­zett az SZMT Ság vári End­re Művelődési Központjával a kunszentmártoni művelő­dési központ. A helyi üze­mek, vállalatok, szövetkeze­tek szocialista brigádveze­edényei. tálai, korsók, kan­ták sorakoznak a tárlaton. Érdekes megfigyelni az egyes területek technikai és szín­világának eltérését átmene­teit. A XVIII—XIX. században a parasztság jellegzetes öl­tözéke a házilag szőtt vá­szonból készített ruha — vá­szoning, gatya, pendeüy — volt. A felsőruházathoz a bundák, subák, ködmönök, cifra szűrök tartoztak, ame­lyeket jellegzetes hímzés­sel díszítettek. A kiállítás talán legszebb darabjai a kunsági kisbundálk. A tár­lat végén a közönség ízelítőt kap a megye népi iparmű­vészeti termékeiből, amelyek jelzik, hová fejlődtek a hagyományok az alkotók keze nyomán. Baranyó Sándor nem elő­ször szerepel a Tisza-parti város közönsége előtt a sze­gedi nyári tárlatökon rend­szeresen láthatók művei. A pénteken nyílt bemutató azonban önálló anyag, amely lehetőséget ad művészetének alaposabb megismerésére. Hatvannégy képet állítottak ki, melyek között portrék, csendéletek, táj- és életké­pek szerepelnek. Az érdeklődők a Szolnok megyei kettős kiállítást március 21-ig nézhetik meg. tagjai érdeklődéssel fogad­ták a kezdeményezést. Február 16-án kedden már a második előadásra ke­rül sor. Délután 4 órakor Nagy La-josiné, a Ságvári Endre Művelődési Központ munkatársa témája a terme­lést segítő agitációs és pro­pagandamunka lesz. inni tervit 1 Requiem Talán túlságosan is hozzá­szoktunk már, hogy Fábri Zoltán egy-egy új filmjének bemutatója piros betűs ün­nep a magyar film tisztelői számára. Ügy hisszük, s ez­zel talán senkit nem kisebbí­tünk alkotó érdemeiben, hogy talán Fábri eddigi életműve segített legtöbbet filmművé­szetünknek — hosszú távon —i, hogy mindinkább vissza­nyerje méltánytalanul el­vesztett közönségét. Fábri té­maválasztása — a Húsz óra, a 141 perc, az Isten hozta őr­nagy úr, a Magyarok stb. — közönségünk ízlésvilágához közeli realizmusa még a film­hóbortokra, divatokra érzé­kenyen reagáló közönségré- tegjaket is becsalja a moziba. Pedig ez a közönség tudja, nem lesz részese „szenzáció­nak ”, ám csendes, de annál maradandóbb élményt -kap. Fábri filmes-bravúrjainak hí­re, ténye nem jut túl alko­tóműhelye falain. Pedig pl. a Déry-regény, a Befejezet­len mondat Fábri megfogal­mazásában nagyszerű példá­zata a nagyiapika filmes meg­jelenítésének. Ezúttal Fábri talán, még nehezebb feladatra vállal­kozott: Örkény István tíz­egynéhány oldalas novellájá­ból készített filmet. In memórián Hannover István, született Budaipesten 1917-ben, meghalt 1951-ben a váci fegyházban. Ezzel a fel­irattal indul a Requiem, s olyan lélektani kamaradrá­ma bontakozik ki előttünk, amlaly több mint megrázó. Hannover már régen ha­lott, imádott felesége, Netti már egy ügyvédhez kötötte életét, amikor megjelenik az a fiatalember, aki nemcsak együtt volt a mártírhalált halt emberrel a börtönben* de annak még külsőségekben Is hatása alá került. Netti- mek az emlékezés zaklatott­ságával ez a fiú az egyetlen élő kapocs volt férjéhez. Az igézőén tiszta, minden elfoj­tott szexualitástól mentes asszonyka a férjét -képzeli vissza a fiú karjaiban, A hűt­lenség Netti ösztöneiben a hűség egyetlen lehetséges ki­fejezésévé változik, ez moti­válja cselekedetét. Hallatla­nul mély és tiszta szerelme volt férje iránt indítja afra, hogy önámítóan belekapasz­kodjon mindembe,- ami Han­noverre emlékezteti. Fábri Zoltán nagy alázat­tal kezeli Örkény csodálatos novelláját, nem megfilmesí­tendő nyersanyagként bánik vele, hanem még a novella dialógusait is tiszteletben tartja. Ennek ellenére az alapmű és a film között lé­nyegesek a különbségek. Sze­rintünk eldönthetetlen, hogy nagyszerűségében melyik a több, melyik a kevesebb, a novella vagy a film. Ügy véljük, a „más” fogalmánál maradhatunk, s ezZeil a téve­désekre oly sokszor alkalmat adó méricskélést — amely­nek egyéb megközelítésből sem -látjuk értelmét — mel­lőzzük. A Requiem mély hu­manizmusa önmagáért be­szélt, elfogadják, hogy az esetlegesség legapróbb botlá­saitól is mentes, nagy szak­mai biztonsággal, kiforrott világképpel alkotó rendező Ilyennek érezte, látta az ör- kény-novella hőseit, amilyen­nek filmjében bemutatja. Ki- nek-kinek a saját „belső mó­rijában” minden bizonnyal másképpen, másmilyennek is megjelenhetnek Örkény hő­sei, Nettit is -még nagyon sokfélének láthatjuk képze­letünkben, dia a filmszalag­ra került novella rendezője Fábri Zoltán — akinek kép­zelőerejében, művészi nagy­ságában most sem csalód­tunk. Netti szerepében Frajt Edit talán kevésbé színes egyéni­ség, mint a novella hősnője — de lehet, hogy. csupán azért e látszat, mert Gálffi László kiforrottabb színészi eszközökkel alakítja a bör­tönből jött fiút, Kálmán György alakítása viszont — akármilyen megközelítésből is nézzük — telitalálat. — ti — tői. közművelődési bizottsági Országos szavalóverseny Tegnap a szegedi Móra Fe­renc Múzeum dísztermében megkezdődött a IV. országos szövetkezeti szavaló verseny döntője. A TÖT, a SZŐ VOSZ és az OKISZ által meghirde­tett vetélkedőn a munkahe­lyi, a városi és a területi versenyeken az elmúlt hóna­pokban több ezren léptek a zsűri és a közönség elé. Kö­zülük negyvenen jutottak el a szegedi országos döntőre. Mindegyiküknek egy-egy kö­zép-európai országból szár­mazó népballadá-t, illetve népköltészeti alkotást, vala­mint egy szabadonválasztott verset kell elmondania a zsűri előtt. A kiállítóterein egyik sarkában a pásztorélet eszközei láthatók Termelés és közművelődés Előadások Kunszentmártonban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom