Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-03 / 28. szám
1982. FEBRUÁR 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 üzem „született” Cibakházán Fel ev alatt Szövetkezeti és községpolitikai érdek is A ciibakfoiázii sző vetkezeti gazdák az elmúlt évben eredményesen munkálkodtak azon, hogy az előző esztendőkhöz kénest lényegesen növelték termelésüket, stabilizálták gazdálkodásukat. Korántsem merítették még ki a lehetőségeiket, azonban gazdálkodásuk további felélesztéséhez már nem volt elegendő a csak alaptevékenységként végzett munka további tavítása. — A párt- és a gazdaság- vezetőség is egyetértett abban. hogy meg kell teremtenünk egy. az időjárástól függetlenül, folyamatosan stabil jövedelmet biztosító melléktevékenység feltételeit. — hallottuk Radsz Gusztávtól, a közös gazdaság elnökétől- — Már tavaly nyáron hozzáláttunk a kooperációs munka megszervezéséhez. amiben ió partnerre találtunk a martfűi Tisza Cipőgyárban. Egv száz dolgozót foglalkoztató kihelyezett üzemrésznek tud a gyár folyamatosan munkát biztosítani. Hárommillió forintos költséggel saiát kivitelezésben szövetkezetünk alakította ki régi termény- és géntároló színekből az üzemcsarnokot. a szociális helyiségeket. A martfűiek adták és szerelték be a technológiát, a szabász, a csiszoló és a préselő gépeket. Fél év alatt ..született” úi üzem Cibakházán, Augusztusban láttak munkához az építők, január 15-én ötvenhárom dolgozóval megkezdődött Bella Imrélné: — Könnyebb a cinőtalnakat egyengetni... a termelés. Idősebb Bella Im- réné a dohányföldekről került a csiszológép mellé. — Közben már dolgoztam egy évet másutt is — helyesbített, abbahagyva néhány percre a bákancstalp-bélések egyen,getését. — Előtte tizenegy évig növénytermesztő voltam a téeszben. de a gerincbetegségből felépülve már csak könnyebb munkára javasoltak az orvosok. Tavaly az ipari szövetkezetben ruhacsipeszeket szereltem össze, havi ezerhatszázért. Majdnem annyit kaptam Martfűn, a cipőgyárban is a két hónapi tanulóidőben. A Tisza Cipőgyár ugyanis a múlt év második felében az úi termelőszövetkezeti melléküzemág dolgozódnak betanítását is vállalta. A szövetkezet autóbusza szállította Martfűre naponta az asszonyokat és a néhánv férfi dolgozót. hogy a ianuári üzem- kezdéskor már legyen gyakorlatuk a talpak kiszabásában. ragasztásában. — Amikor letelt a kéthavi tanulóidő — folytatta Bellá- né — teljesítménybérben foglalkoztatott bennünket a gyár az úi üzem átadásáig. Igaz. hogy nem fogok itt anv- nyit keresni mint a növénytermesztőknél. de többet mint a csipeszek összeszerel lésével, és főleg nem kell tíz-tizenkét órát hailonganom a kertészetben vagy a do- hánvföltíöni. Nagy Jánosné tíz évvel ezelőtt felsőrészkészítőként végzett a martfűi szakközépiskolában. Mint elmondta, neki sem volt haszontalan a kéthavi betanítási idő. — Már csak azért sem. mert az eltelt tíz év alatt, sokat felejtettem. Egy évig dolgoztam csak a cipőgyárban az érettségi után. Férihez mentem, azután lőtt a két gyerek. A gyes leteltével sem tudtam megoldani az átjárást Martfűre. így hát kénytelen voltam , odahaza maradni. Nagyon hiányzott a családnak a második kereset. Persze. hogy elsőnek jelentkeztem, amikor meghallottam, hogy lehetőség van a szakmámban. idehaza Cihákon elhelyezkedni. Nagy Jánosné: — Üjra a szakmában doleozom. és utaznom sem kell — Évente tízmilliós anyagmentes termelési értéket, tisztes jövedelmet jelent az ú; üzem a cibakházi termelő- szövetkezetnek. A nagyközségnek pedig? — Nem csak saiát gazdaságának! feilesztését szolgálja. hanem jelentős községno- íitikai gondok megoldását is elősegítette a téesz kezdeményezése. — sorolta Ráczkevi Laiosné. a nagyközségi tanács vb-titkára. — Hamarosan újabb munkavállalókat taníttatnak be a cipőgyárban. Összesen száz olyan községbelinek biztosítanak maid helyben ió kereseti lehetőséget, akik nem tud iák megoldani a vidékre járást, vagy az évek során, más munka- területen megromlott az egészségük. Ismerjük a szövetkezet további terveit is. Az áfésszel közösen eev kenvén tei és más napi élelmiszerek beszerzését könnyítő boltot nyitnak, a községi könyvtár pedig egv 250—300 kötetes könyvkölcsönzőt telepít az üzemcsarnok mellé. Csak üdvözölni tudjuk azokat a törekvéseket, amelyekkel az üzemszerű munkalehetőség mellett igyekeznek ió ellátást és szociális-kulturális feltételeket is biztosítani az úi melléküzemág dolgozóinak. 0 T. F. Firenze helyett Cardo és Anita Több műtrágya jut a földekre Az elmúlt években a mezőgazdasági műtrágya-felhasználás rendre elmaradt az előirányzattól, a talajok sokfelé nem kapták meg a szükséges tápanyag-utánpótlást. Igaz. egy részükben nem is volt szükség erre, a tavaly kötelezővé tett talaj- vegyialemzések szerint ugyanis a földek sokfelé még mindig kellő mennyiségű nitrogént és más fontos anyagot tartalmaznak. Az idén azonban mindenképpen eljött az ideje annak, hogy a mezőgazdászok ismét erőteljesebben fokozzák a talajok „vegyi kezelését”. Ennek megfelelően a terv a tavalyinál legalább 15 százalékkal több műtrá- igya felhasználásával számol. A kereskedelmi raktárakban megfelelő mennyiségű készlet vár majd a megrendelőkre. Ugyanígy fokozhatják az üzemek a növényvédőszerek felhasználását is; ezekből a nagy hatású anyagokból az idén 6 százalékkal többet hoznak forgalomba. Valamennyi műtrágyaféléből többet kapnak az üzemek. Az egy hektár mező- gazdasági területre jutó hatóanyag egy év alatt mintegy 40 kilogrammal növekedhet. Nitrogénműtrágyáikból akáir 20 százalékkal többet is eladhatnak, mint az elmúlt évben, és várhatóan foszforból és káliumból is kielégítik a szükségleteket, még abban az esetben is. ha az üzemek időközben pótmegrendelésekkel élnek. Módosította termékszerkezetét a Győri Cardo Bútorgyár. A lakáskultúra fejlődési irányait és ezzel ösz- szefüggésben a kül- és belpiaci lehetőségeket elemezve újraértékelték korábbi döntéseiket. Bebizonyosodott például, hogy a Firenze szekrénysor készítése nem gazdaságos, ezért ezt a bútort kihúzták termékskálájukból, helyette többet gyártanak a keresett Cardo szekrénysorból. Ugyancsak az első félévben megkezdik a tavalyi BNV-n bemutatott Anita szekrénysor előállítását. Az elegáns színezett, pácolt bútor >— amelyhez akasztós szekrény és üvegajtós könyvszekrény tartozik <— a gyár tervezőinek alkotása. Szakcsoportok Kunhegyesen Megdolgozunk a bérért? a Meggyest telepítenek A kunhegyes: Áfész éves árbevételének csak töredéke a felvásárlási ágazat 16,5 millió forintos árbevétele, mégis fontos feladatnak tekintik a fejlesztését: az idén 5—6 százalékos növekedést szeretnének elérni. A szövetkezet 12 szakcsoportja révén csaknem ezer tagot segít alapanyaggal, szaktanáccsal, a piac biztosításával. Legtöbben a sertéstenyésztők vannak, a három szakcsoportban kétszázan több min,t 4700 sertést adtak le 1981-ben, ez azonban alig egyharmada az áfész húsüzemében feldolgozható sertéseknek. Az idén a 3 szakcsoport közösen vásárol egy pótkocsis Zetort. Ez nemcsak a sertések leadásakor a szállítással segíti az állattartókat de Kunhegyes után Abádszalókjon is bevezethetik a táp- és a termény házhoz szállítását. A szakcsoportok 1982-ben 5600 sertés leadását vállalták. A gyümölcstermesztők 30 évi tartós használatra 3 hektáros területet kaptak a kunhegyest tanácstól, ahol a meg'"dák őszi telepítéséig pattogatná való kukoricát termelnék. A meggy-, a cseresznye-, a barackérés idején több helyen létesítenek majd alkalmi felvásárló helyeiket. A n y ültén yésat őket ellátják tenyésznyúllal és ketreccel, Kunhegyesen és Ti- szaroffon biztosítják a tagoknak a lucemaföldet. A tojástermelők tevékenységét baromi,ineveléssel is szeretnék bővíteni. Kisújszálláson Biológiai hónap Kisújszálláson a TIT városi szervezete és megveti biológiád bizottsága, a Móricz Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola KISZ- szervezete. biológus munka- közössége. valamint a HNF környezetvédelmi bizottsága februárban már a nyolcadik alkalommal rendezi meg a biológia hónapot. Az érdekes rendezvénysorozat programiéban szakmai előadásoktól kezdve a téli Hortobágvra való kirándulásig a kiskertekkel, összefüggő tudnivalókat a film- délutánié sokféle rendezvény szerepel. Közéleti magánbeszélgetéseink agyonkoptatott közhelye: „aki Á(r)-t mond, mondjon B(ér)-t is!” Az efféle jópofáskodásra jó ideje már csak legyinteni szokás, legfeljebb csak egy jelentőségteljes sóhajjal jelezzük: „ugyan kérem! hol vagyunk mi már az árak és a bérek kívánatos összhangjától!” Ez az ár-bér párhuzam persze kiegészíthető például a bér és teljesítmény párhuzammal. Sőt: az egész összefüggésrendszer kiterjeszthető az árakra is, hiszen összességében mégis a munkateljesítmények határozzák meg az árakat. Ennek taglalására azonban magántársaságokban ritkábban vállalkoznak, vagy éppen sohasem. Talán azért, mert kinek-kinek inkább vannak információi az árakról és a bérekről, s mert mindenki azt hiszi magáról, hogy a lehető legtöbb és legnagyobb teljesítményt nyújtja a munkahelyén. Statisztikai közhely, hogy tavaly a lakosság jövedelme a tervezettnél nagyobb volt. A bérnövekedés évi átlaga is meghaladta a tervezett négy százalékot, jóllehet a gazdaság növekedési üteme a számítottnál is mérsékeltebb volt. Válasszunk ki egyetlen időszakot az esztendőből, mondjuk a munkateljesítmények szempontjából legkedvezőtlenebbnek tűnő első negyedévet, amikor még lényegében csak lendületbe hoztuk magunkat. Nos, a statisztikai adatok szerint 1979 első három hónapjában 35. 1980 azonos időszakában 35,9 tavaly pedig január és április között 37,5 milliárd forintot fizettek ki bruttó munkabérként a vállalatok és a szövetkezetek. A tavalyi első negyedévre jellemző bér-növekedési ütem nemcsak az egy évvel korábbi 2,3 százaléknál, de az egész 1981-es esztendőre tervezett 4 százaléknál is gyorsabb volt. Mindez persze nem volna különösebb baj, ám hadd idézzem újra az iménti félmondatot: „a gazdasági növekedés üteme a számítottnál is mérsékeltebb volt.” Azonnal adódik a kérdés, hogy miből és hogyan fedezték a vállalatok a tervezettnél nagyobb arányú bér- növekményt? Miből és hogyan fedezték, amikor bizonyítható hogy az átlagbérek és az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedése között arány — az első negyedévben különösen — kedvezőtlenül alakult. Az átlagbér 1981 első negyedében, az előző év azonos időszakának százalékában, 106,4 százalék; az egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelési érték pedig — ugyanilyen viszonyításban — 104,2 százalék volt. Továbbá: bizonyítható az is, hogy a munkabérek és a munkateljesítmények közötti kapcsolat változatlanul laza. A népgazdasági terv az elmúlt évben a szocialista ipar egészére majdnem azonos ütemű (3—4 százalék körüli) bérnövekményt, illetve teljesítménynövek,? ményt vett számításba. A bérek növekedése, már az első negyedévben is, 2,3 százalékkal volt magasabb,, mint a termelés növekedése. De kanyarodjunk vissza az eredeti kérdéshez: honnan van az iménti számokkal jelzett bérnövekmény? Egyszerű a válasz: a bértartalékokból. E tartalékok többnyire — 3 milliárd 745 millió forint értékben — a bér- íömeggazdálkodás szabályai szerint gazdálkodó vállalatoknál képződtek. Nem any- nyira a megfontolt és racionális létszámgazdálkodás, még kevésbé a bérkeret- spórolgatás révén, hanem inkább az 1980. évi termelői árváltozások, s az ezekhez kapcsolódó bérfejlesztési mutató-módosítások, nem pedig a növekvő munkateljesítmények által meghatározott nagyobb gazdálkodási eredmények hatására. A tartalékokat gyorsan és ötletszerűen használták fel a gazdálkodó egységek? Gyorsan és ötletszerűen. Amig 1979-ben inkább csak az év második felében szánták el magukat a bérfejlesztésekre — amikor nagyjából sejthették az év végi eredményeket —, tavaly, már az első három hónapban gyorsan kifizettek minden kifizethető pénzt. Ezek a tények. És semmi értelme vitába bonyolódni e tények által jelzett vállalati magatartás — vagyis a teljesítmény fedezet nélküli bérfejlesztés — megítéléséről. A bérszabályozás olyan, amilyen. S a kínálkozó lehetőségeket miért ne használnák ki a vállalatok? Különösen akkor, amikor a legmagasabb átlagbér — a szállításnál és a hírközlésben 4181 forint, s a legalacsonyabb — a belkereskedelemben — 3408 forint. De azért ne feledjük: az árak és a bérek egybevetése mellett időnként nem ártana a bér- és munkateljesítmény-növekedést is összevetni. — vértes — Lódenkabát nutriabéléssel Újszerű technológiát alkalmaznak Jászfényszarun, kalapgyárban A Budapesti Kalaoevár iászfénvszarui svára — bármily furcsa — nemcsak kalapokat készít hanem kabátokat, bundákat ás. Nyúlszőr, nutria, pézsma, nerc. mosómedve és hörcsögbunda a választék, ezekből tavalv összesen 10 ezret adtak el. Osztrák vevő kérte a hazánkban szokatlan összeállítást: ’ódenkabátot értékes nutriabéléssel Exportcikk a nyúlszőr is. két faitáia közül a kalanevártásra alkali masat Csehszlovákiában és itthon dolgozzák fel. A textil ipari felhasználásra szánt szőrből, a BNV-nasvdíias puha kelme alapanyagául szolgáló polieszter-nvúlszőr keverékfonalhoz 25 tonnát szállítottak Jászfénvszaruról. ugvanennvi iutott tőkés országokba. A termékek kereslete érzékeny a divat változásaira. Most a oasztel és - természetes színeket kérik a megrendelők., akik között megtalálható a Skála, a DiNag vkereskedelmi Vállalat a Centrum és ió- néhánv butik. A nemes szőrméből kisszériás termékek futnak a legnagyobb darabszám sem éri el a százat. • Divatárunak számítanak a nvúlszőrméből készült dzsekik és félkabátok. Az üzemiben idén szeretnének több nemesszőrméből készülő terméket gyártani. Technológiai újdonságnak számít a szőrmeiparban a duplex szőrgvártás (ez gvá- ri szabadalom). Az eddig alkalmazott eliiárás során a bőir vagv a szőr hulladékba került, mié az úi technológia lehetővé teszi. hoev mindkettőt telies értékű termékként has znál iák fel. Tavaly már 100 ezer bőrt dolgoztak fel dlvmódon az idén várhatóan ötszörösére nő a mennyisége.
