Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-15 / 12. szám
Ära: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PH! XXXIII. évf. 12. szám., 1982. január 15., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Földgáztelep Martfűn Felderítő fúrások Mezőtúron és Tószeg környékén A KŐOLAJKUTATÓ VÁLLALAT IDEI TERVEIBŐL A Kőolajkutató Vállalat egyik alap ve tő feladata a földeáztermelés növelésének elősegítése. Ennek érdekében a feltáró fúrások mellett a kutatás területein is széles körű erőfeszítéseket tesz. Munkája évről évre nehezedik. mivel a szénhidrogénkészletek után egvre nagyobb. három-ötezer méter közötti mélységben kell kutatnia. A kutatási mélység évről évre történő növekedése kedvezőtlen a vállalat számára. Az idén például 35 tonna kőolaj méter effektivitást kell elérnie. Ez a mutató a IV. ötéves tervben 52. az ötödik ötéves terv időszakában pe- dig 42 volt. Az erősen csökkent hatékonysági mutatót is csak 'kétmilliárd forint költségnövekedéssel tudták biztosítani. Ebből is következtetni lehet arra. hogy a kutatási mélység növekedése az effektivitási mutató növekedésével jár. A szénhidrogének világpiaci árának alakulása azonban még ígv is kedvezővé teszi a hazai szénhidrogénkészletek kutatását és feltárását. Százhúszezer méter kutatófúrás Ezt a célt a Kőolajkutató Vállalat az idén 245 ezer méter lemélyítésével segíti elérni. Ebből kutatási célokat 120 ezer méter fúrás szolgál — még Deciig mindenekelőtt. a Körös-Berettvó vidékén, a nagykunsági, illetve a szegedi medencében. A Geofizikai Kutató Vállalat korábban Szeghalom és Füzesgyarmat környékén, valamint Gyoma—Dévavánva —Biharnagvbaiom vonalában intenzív felszíni geofizikai méréseket végzett. Ezek szerint mind a medencealjzat felszínén, mind a felette levő üledékes összletekben szénhidrogén kutatásra al- kálmas szerkezeti egységek találhatók. Ezek fúrásos felderítő kutatását a Kőolajkutató Vállalat 1980-ban. illetve 1981-ben kezdte el. A Szeghalom—2-es fúrás gáztermelőnek bizonyult. A kedvező eredmény alapján tavaly a vállalat elkezdte a szeghalmi szerkezeti egységek intenzív felderítő fúrásos kutatását, melynek eddigi eredménye három földgázter- melésre. három ólai termelésre és szintén három víztermelésre kiképezhető kút. A rétegvizsgálatra váró kutak kőolai és gáztermelő volta is feltételezhető. Az idén tovább folytatják ennek a területnek a kutatását. A fúrások optimális helyének kijelölése érdekében a GKV részletező, kiegészítő szeizmikus méréseket végzett tavaly. Az eredményei alapján tűzik ki márciusban az úiabb fúrások helvét. meddőnek bizonyult. Két kút rétegvizsgálatra vár. Az idén — négy fúrásponit mélyítésével — ezen a területen is folytatja a kutatást a Kőolaj- kutató Vállalat A szeghalmihoz hasonlóan ott is elkezdték a kiegészítő részletező szeizmikus vonalak mérését. A szakemberek ió eredményeket várnak a martfűi kutatásoktól is. ahol az eddigi kutatásokkal földgáztelepet ismertek meg. Felderítését az idén három fúrással folytatják. A közelmúltban kiadott szeizmikus jelentés ebben a térségben egy sor szénhidro- génkutatás’-a reménvtelies szerkezeti alakulatot mutatott ki. A Kőolajkutató Vállalat 1982-ben négy fúrással befejezi az üllési szénhidrogénmezőben végzett, mélyszinti kutatásokat. További olvan területeken — ígv például a komádi és a mezősasi kőolaj telepen — is folytatják a kutatást, ahol ió eredményeket várnak. Ezen a részen a munka az igen bonyolult földtani felépítés miatt ivén lassan halad. Minden fúráspont kitűzéséhez meg kell várni az előző fúrás adatait. A szeghalmi kutatásokkal egyidőben kezdték el a Gyoma—Dévaványa vonalában elhelyezkedő szerkezeti egységek fúrásos kutatását. Az ottani kutak közül egv kőolaj és földgáztárolónak, egv földgáztárolónak, egv pedig Termelést segítő feladatot jelent még a vállalat számára az üllési mező mellett a nagykörűd csökkent kalória- értékű gázok kutatása is. A vállalat megyénk egyéb területein is dolgozik az idén. tgv például folytatja a mezőtúri reménvtelies szerkezetsor felderítő fúrását, úi területként pedig Tószeg környékén kezdi a felderítő kutatást, a megyén kívül pedig Földes környékén. S. B. Púja Frigyes Izlandra utazott Folytatódtak a megbeszélések tegnap délelőtt; Puia Frigyes külügyminiszter és vendéglátója. Lord Carrington között. A rövid véleménvcse- re után a magvar diolamácia vezetője lord Trefgame-nal. a külügyminisztérium parlamenti államtitkárával tárgyalt. A megbeszélésen szóba kerültek a madridi találkozóval összefüggő kérdések, és a felek értékelték a kétoldalú kapcsolatok alakulását. Ezzel befejeződtek Puia Frigyes londoni tárgyalásai. A magyar külügyminiszter az esti órákban utazott el Nagv- Britanniából útjának következő állomására, Izlandra. ENERGIATAKARÉKOS VETITÖGÉPLAMPÁK. Az Egyesült Izzó budapesti fényforrásgyárában megkezdték a mozivetítőkbe alkalmazható nagy teljesítményű xenon izzólámpa, energiatakarékos változatának sorozatgyártását. Ez az izzó a hagyományostól eltérően vízszintesen üzemel, ezért harminc százalékkal kevesebb villamos energia szükséges az adott fénymennyiség elérésére. A harmincféle — az ötszáz wattostól négy kilowattosig terjedő — gyártmányválasztékuk kilencvenöt százalékát a Szovjetunióba, az USA-ba, illetve az NSZK-ba exportálják. Kutató intézetet és termelőszövetkezeteket fogtak össze Haltenyésztés fokozott A halhús fogyasztása iránt országszerte növekszik az igénv. a jelenlegi termelés mértéke azonban korántsem elégíti ki a szükségletet.. Ebből kiindulva a hail ten vesztéssel foglalkozó gazda.sások is eavre inkább arra törekednek. hoav növeljék a halte- nvésztés mértékét. megismerjék és alkalmazzák azokat a korszerű módszereket, amelyekkel elősegítheti^ a termelés fokozását. Szolnok mesvében megszületett az első közös vállalkozás A héten tartott tanácskozáson amelyen a KözéDtiszavidéki Vízüevi Igazgatóság vízhasznosítási és környezetvédelmi osztályának kénviselöi is ielen voltak a szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz. . a tó rk evei Vörös Csillag Tsz, valamint a szarvasi Haltenvésztésii Kutató Intézet vezető szakemberei állapodtak meg abban, hogv társulásos alapon már 1982- ben megkezdik az intenzív haltenvésztést. Mi a lénveee a közös vállalkozásnak? Külföldön már régebben ismert, sőt hazánkban is — ha kis mértékben is — alkalmazzák az ÜPvneve-^tt ketreces hallte- nvésztési módszert. Ennek lé"”ege. hogv alumíniumkeretekre rögzített hálóban tart iák a halakat, ezzel korlátozzák a nagvterület.ű mozgását, ióbban hasznosítok a kapott takarmányt., tehát gyorsabban növekednek és súlvban is gyarapodnak. A két gazdaság és a kutató intézet között létreiött. első egyezség szerint a Nagykunsági Főcsatorna 1. számú ágát ielö'ték ki erre a célra. A tavasszal, amint az idő engedi 12 darab 4x6' méteres átmérőjű 3—4 méter mélvségig merülő hálókat helyeznek ki a csatorna vizére és ezekbe az úszóé '- lókba telepítik a tenyésztésre szánt halakat. A szarvasi Haltenvészté«i Kutató Intézet garantálta, hogv általuk kinemesített. nafiv értó’-ű harcsafaitát biztosít a tenyésztés számára. Ugyancsak az intézet adia az általa készített, gvors növekedést biztosító speciális tápot. A ketreces hálóban levő hálákat automatikusan etetik, -a tán mennyiségét a halfaitától függően adagol- iák. Az előírások nontos betartása. a ió vízterület biztos,íthatia. hogv — a faltától függően — három és fél —ö+ hónap al'att piaci értékesítésre alkalmas halakat nevelienek. Egv-egv ketrecben a számítások szerint 10 —12 mázsa halat lehet tenyészteni. A taviasz ugvan még várat magára de az érdekelt vállalkozók megtették az első pvakordati lénéseket. A szi- aetszentmiklősi Szigetfő Mezőgazdasági Tsz-tőil megrendelték az alumínium vázas hálókat récékét. A szövetkezet ígérete szerint kellő időben átvehetik a megrendelt mennyiséget. Ez a szövetkezet foglalkozik egyébként más hazai halászati eszközök. kellékek gyártásával! is. A társulás tagiai 1982-őt kí- sérSeti évnek saániák. Amennyiben beválik. a módszert* nagvolbb mértékben alkialtmazzók. 50—60 ketrecet is elhelyeznek a csatornán. IJj üzem próbája kezdődött a napokban Jászapátin. JV Velemi Endre Tsz mintegy 24 millió forintos költséggel építette fel keltető- üzemét, amelyben négy Petersime—168 típusú gépegység működik. Az idén mintegy 520 ezer libatojást kívánnak kikeltetni. A libákat a zagyvarékasi libafeldolgozó partnergazdaságainak értékesítik. Egy gépbe több mint 6500 tojás fér A hibás tojásokat lámpázással szűrik ki Az új üzem a jászszentandrási út mentén épült Új területen is Jó eredményeket várnak Új keltető Jásza pétin
