Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-13 / 10. szám
1982. JANUÁR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé ~ „ képernyője előtt Kell-e említenem, hogy a Tények és tanúk sorozat könyvei napjainkban milyen népszerűségnek! örvendenek. Hogy szinte elkapkodják őket az olvasók, amikor megjei- lennek. Mert különös mohóság él ma, mondhatni minden nemzedékben, fiatalokban, idősebbekben egyaránt: a múlt megismerésének vágya. Hogy is volt, mint történt — ezt megismerni a legapróbb részletekig a tények számbavételével, mondhatni mindnyájunk hő vágya. S ki is tudna leghűségesebben beszélni a múltról, mint aki átélte, résztvevője volt a hajdan i eseményeknek. Innen az emlékező irodalom nagy becse, a dokumentumregények rangja, a személyes vallomások vonzereje. Vádindítvány Bárczy János ugyan második világháborús emlékeit áldokumentum-regényként adta közre, mégis könyvének minden részletéből „süt” a történelmi hűség, a tényékhez való ragaszkodás, amint felvázolja egy magyar ejtőernyős alakulat tragédiájának körülményeit Izgalmas olvasmány Bárczy könyve, de hozzáteszem, izgalmasnak bizonyult az a kétrészes film is, amelyet Szántó Erika és Hajdúfy Miklós készített belőle. megkeresvén és meg is találván az események logikáját, jól tálailhatóságának módját; színes, élvezhető történetté kovácsolván a száraz tényeket, dokumentumokat jelentéseket. jegyzőkönyveket. amelyek a szerző könyvét alkotják. A Vádindítvány. túl az események nagyvonalú bemutatásának hitelességén (még katonai szemmel sem találni hibásat vagy kivetnivalót) legfőképp a jellem- festés differenciálásával ad hiteles képet Hajdúfy Miklós filmje. Amikor a horthysta katonatiszteket megfesti, nem csupán fekete színt használ, egyéb színeket is ismer, azaz megmutatja, s ez a film meggyőzőerejét is növeli, hogy még a háború esztelen körülményei közepette sem mindenki veszítette el emberi ábrázatát, vagy egyáltalán nem egyenlő mértékben vetkezett ki emberségéből; hogy az emberség, ha nem is tudót- felülkerekedni a durva erőszakon, azért még ilyen tragikus he yzetben is adódott pillanat, amikor megmutathatta magát. Emellett igen érdekesen ábrázolja a film. hogy a ..magasabb” érdekek mint némítják el a józanabb hangokat még olyan esetben is. amikor a tragédia kétségtelenül o‘ t lóg a levegőben. A Savoyákkál ejtőernyős akciót lebonyolítani. kész öngyilkosság — tudta ezt csaknem mindenki, ilyen harci feladatra ezek a gépek nem alkalmasak. A manőver mégis .nyélbe ütte- tik”. mert ígv kívánta ezt az uralkodó politika, és mert akad egy megszállott ..őrült”, Barabás őrnagy, a különítmény parancsnoka, aki gőgös megszállottságában (ez az ő tragi kai vétsége) sem embert., sem istent nem ismer. csak a harc kínálta dicsőséget. Tordi Gézában rendkívül alkalmas színészt találtak erre az összetett, bo- nvo'ult szerepre. Amíg az általa megtestesített Barabás irányítja a cselekményt, ad- d’!" a Vád indítvány telve feszültséggel. tragikus lezuhanását követően — már a film cselekménye szerint — sajnos, visszaesik a film drámaiságát a tragédia okainak kivizsgálása korántsem jelent igazi konfliktushelyze- tet. a dráma átfordul egyszerű illusztrációba. Rövidítéssel. talán egv részbe komponálva az egészet, feszesebb drámát lehetett volna átnyújtani a nézőnek. Persze, tekintettel a múltra, amelyről ..tudósít”, egyáltalán nem volt ebben a változatában sem érdektelen a Vádindítvány. Végire látjuk is, nemcsak hallunk róla Kevés útinaplót előzött meg akkora hírverés a sajtóban, mint a Vit- t'ay Tamásékét, akik a MAHART hajójának fedélzetén, a Vörösimaritym tengerre szálltak. Igaz, nem csekélység húszezer kilométer, hatvannapos tengeri utazás. És az is tény. hogy hasonló útról nem láthattunk képes beszámolót. Épp ezért fokozott figyelemmel fordultam Vit- ray filmje felé. Lássuk, mit is vett észre, miit tart fontosnak a hajósélet mindennapjaiból hogyan tudja érdekfeszítővé avatni a többnyire egyhangú matrózélet nem különösebb történéseit Kicsit nehezen indult a beszámoló, előbb itthon vette szemügyre a hajó kapitányát — láttuk őt még gépkocsit vezetni is, s felkerestük otthonában, hadd mutatkozzék be a nej is — és hallhattunk egyéb jelentéktelen részletekről: mindezt szívesen elengedtem volna, ezt a riporteri „tollászkodást”. Onnan azonban, hogy a kis öttagú televíziós stáb elkezdte életét a Vörösmarty fedélzetén onnan már minden a helyére került. Azt láthattuk, amit a filmtől várunk. Szokatlan útibeszámoló ez egyébként. Nem a személyes hangvétel jellemzi, hanem a dolgok kívülről szem'élése. A forma is erre utal. Vitray ugyanis többnyire kommentál, értelmezi a látottakat, s finom iróniával, olykor öniróniával fűszerezi az útirajz „édes” képeit. Mint rendező pedig azt is megtanulta, hogy egy ilyen útifilmben jót tesz egy kis muzsika, mértékkel, alkalmazva, a beszámoló egy adott lélektani pillanatában felcsendítve, akár az Onedin-filmsorozat- ban, vagy más hasonló alkotásban. Eddig a négy részből álló beszámolónak a fe- •ét láthattuk. De az elmondottakon túl is egy valami rendkívül jólesóen hatott rám; hogy Vitray nem holmi oeniníentesként, a beavatottak módjára beszél a hajó és a hajósok életéről, hanem a kíváncsi néző, a mi pozíciónkból közelit feladatához. Ezért érezhetjük úgy, én leg- a.ábbis így vagyok veie, mintha magunk is ott ringatóznánk a Vörösmarty fedélzetén, távoli vizeken. Röviden Véget ért a tizenhárom részes A megsebzett bolygó; befejeződött a világbarangolás olyan természeti tájakon, amelyeken azt figyelhették meg a filmesek, hogy milyen szoros egységet is alkot az eet, hogy milyen fontos is az egyensúly a különböző elemek között. És mennyire karos lenet, ha a természet egyensúlyát durván megsérti az ember. Nem a természetet, önmagát károsítván meg, önmaga számára teremt ily- modon veszélyeket. Olyan sorozat volt ez, amely a természete.. mutatta ugyan be, de mindvégig az emberről beszelt, s o.yan igazságokat íogatmazoit meg, ameiyek az emberiség jövőjét tekintve: létfontosságúak. Ugyanakkor igen szórakoztatott, kellemes volt Kácz Sándor rendező irányításával Németh Attila és Sors Tamás kameráinak segítségévéi lapozgatnunk a természet hatalmas képeskönyvében. A da.oló kisközösségek népszerűsítése a képernyőn — jó és időszerű ötlet. Ko- dály-évet írunk. Egyelőre azonban erősen vitatható megoldással A „kamaszo- san mutáló” dalosok, akiket hol, társadalmi munka szünetében, hol pedig egy laktanyában kap mikrofonvégre a televízió, tökéletlen éneklésükkel inkább elriasztanak, semmint vonzalmat táplálnának bennünk az örömszerzésnek eme nemes formája iránt. Nem lehetne mindebből, ebből az okos ötletből valami épkézláb dolgot csinálni? VM. Beszélgetés Nagy Attila Jászai-, és Kazinczv-dfjas színművésszel Hz NSZK-ba készül a szegedi opera A szegedi Nemzeti Színház opera tagozata újra kezdte Verdi egyik fiatalkori operájának, a Giovan- na Dairconak próbáját. Az opejrát egyébként Johanna címmel mutatták be 1979 májusában, Magyarországon először Szegeden. A darab ismételt előkészületeit az indokolja, hogy a Johannával rövidesen kéthetes nyugat-európai turnéra indulnak: január 31-től az NSZK- beli Gütersloh-ban, Wolfs- burg-ban, Fürth-ben valamint- a hollandiai Amszterdamban és Doeti n chem-foen olasz nyelven adják majd elő Verdi művét. PÉCSETT Találéskérdések adatbankja A világ legnagyobb találóskérdés gyűjteménye jött létre Pécsett. A Janus Pannonius Múzeum keretében működő archívum kétszáznál több néptől százhúszezer szóbeli rejtvényt őriz. A világrekordok könyve is felvette leg-jei sorába a talá- tóskérdések pécsi adatbankját. Életrehívója Mándoki László néprajzkutató huszonöt éve gyűjti ' a verses és prózai rejt vény szövegeket, s tizenöit éve foglalkozik a taláióskérdesek összehasonlító vizsgálatával. Véleménye szerint a legelter jedt- tebb, a világ minden táján ismert találóskérdés a következő; fehér a földje, fekete a magja — mi az? Az írás. Mándoki László most megkezdte a magyar találóskérdések corpusának ösz- szeállítását s tervek szerint két év alatt be is fejezi a munkáit. Napjainkban igen sok rádió-, televízióműsor mellett, a lapok szakcikkei is foglalkoznak anyanyelvűnk problémáival, a nyelvápolással, keresve a megoldást a tisztaság megóvására. E fontos kérdés éppúgy napirenden szerepel, minit a pongyolaság a pontatlan, színtelen kifejezések, nem szólva a gyakori beszédhibákról. Valamennyien felelősek vagyunk a magyar nyelv állapotáért, törekednünk kell arra, hogy használat közben ne kopjék, hanem csiszolódjék. Különösen vonatkozik ez azokra, akiknek kenyerük, hivatásuk ha tetszik, küldetésük a szép beszéd, az irodalmi alkotások tolmácsolása. A Jászai-, és Kazinczy-dí- jas Nagy Attila színművész a közelmúltban Szolnokon lépett közönség elé önálló műsorával. A pódiumesten a XX. század költőinek legszebb alkotásaiból nyújtott át egy csokorra valót. A szuggesztív előadás a kitűnő szerkesztés, a művészi átélés, és a kellemes, tiszta beszéd ötvözetében adott maradandó élményt. A sikeres találkozó után beszélgettünk a színművésszel, nyelvünkről, a szóbeli gondolatközlés gyekor! hibáiról, hiányosságairól, a művészi szó felelősségéről. — A győri Kazinczy Gimnáziumból indult el a mozgalom jó másfél évtizeddel ezelőtt, amely a középiskolás diákságra alapozva, az egész társadalom szintjén sürgette az anyanyelv ápolását. a kiejtési versennyel igényességet keltve a mindennapi beszéd iránt. Ügy tűnik a szép magyar beszéd kultusza a vetélkedő idejére és a versenyzők szűk körére korlátozódik manapság. A törekvéseket, a célokat nehéz felfedezni! a hétköznapokban. — Alapvetően a társadalmi szerkezet átalakulásában kell keresni az okokat. Én gimnazista koromban vitorlázórepülő, ifjúsági országos kajak bajnok voltam; re- pülőmodelkiket terveztem, készítettem; verseket írtam, amelyek megjelentek, s mindezek mellett jelesen végeztem a középiskolát. Akkor viszont, mikor a lányom járt gimnáziumba, ha délután elment a barátnőjéhez, mindketten úgy éreztük, hogy lopja a napot. Olyan hajtás alakult ki, amely az ifjúság energiáját rettenetesen leköti. Hajlamosak vagyunk hinni, hogy nem szorgalmasak, pedig ez nem igaz. Megváltozott az oktatás szisztémája. A tesztek elterjedése — aiz aláhúzások, a befcenetezésék — drasztikusan rombolja az emberek kommunikációs képességét. Igaz, nehézkesebb a szóbeli számonkérés, viszont kényszerít a pontos kifejezésre. — Beszédünk színtelensé- gére, elsekélyesedésére gondol? — Részben igen. Nem tudatos a nyelv jpűvelése. Főleg a városi embereknél különböző vadhajtások — angolmánia, amerikanizmus — terjedtek el. D.ivathul- lámszerűen töltelékszavak kerültek használatba. Én most is nagy jelentőséget •tulajdonítok az egészséges nyelvérzéknek. Kitűnő példa erre. hogy egy pályázaton, amelyen a hidraglóbusz magyar megfelelőjét keresték, a több ezer ötlet közül egyet sem fogadott ei a Tudományos Akadémia. Tavaly nagymamámék lakóhelyéről egy idős paraszt, bácsitól kaptam levelet. „Most már jobb, meri van a faluban magaskút” — íria. A nép a maga fantasztikus egyszerűségével talált rá a kifejezésre. Ez is bizonyítja, hogy a nyelvi képzésnek nem a beidegzett. fonetikát sémákra. hanem a nemzet nyelvérzékére kell építenie. Ezt azonban nyelvoktatásunk messze nem közelíti meg. A színészek képzése is átcsúszott a művészek kezéből a beszéd technikai szakemberekébe. — A pályakezdőknél ez gyakran érezhető.-T- A főiskolán a növendékeknek heti hat órában tanítanak művészi beszédet, beszédtechnikát bár a „mes- (ereégtamárok is számon kérik a szép, tiszta artikulációt. Ennek ellenére sokan beszédhibával kerülnek a színpadra, de évtizedek során fejlődnék, hiszen a színház mindennapi munkájában elvárják tőlük. Voltam mar olyan előadáson, ahol a közönség felkiabált. „Hangosabban! Nem értem!” Vagy megtanulja az ember, vagy a vesszőfutást választja. — Jeles, a fiatalok elé példaként állítható idősebb színművészeik közül többen ritkán jutnak szóhoz. — Bonyolult okai vannak. Magyarországon semmiféle színművészi érdekvédelem nincs. Egzisztenciális helyzetektől függ, hogy a színész végigfutja pályáját, vagy az teljesen váratlan időpontban .eltörik. Nem ritka az olyan helyzet amikor a frissdiplomás huszonötéves rendező negyven-ötven esztendős, nagytekintélyű művésszel dolgozik, ilyenkor kínos szituáció alakulhat ki, amelyet rosszul is meg lehet oldani. Több példát lehetne hozni, amelv igen kellemetlenül vézgődött ami miatt X, Y színész hosszabb-rövidebb időre „eltűnt”. A másik, ami a rejtély mögött van, hogy néha az ember mellett elszalad a divat. A társadalom elképzeli önmagát a színpadon amelyhez alkalmazkodni kell. Előfordul, hogy a színész alkata, egyénisége nem illik a képbe, máskor viszont őt sztárolják. Azonban aki erővel, művészi elmélyültséggel, energiával az objektív divat eltéréseket átéli, ahhoz visszatér a színház. — Hogyan értelmeződik napjainkban a színészi szó felelőssége? — Kétféleképpen. Ha egy önálló estről beszélünk, akkor az előadó ugyanolyan művészi esztétikai, politikai felelősséget vállal magára, mint egy író, költő vagy bármely alkotóművész. A színházban elhangzó szavak — adott esetben — a rendező vállára nehezednek. — Mit tehet, illetve tesz a pódiumművészet a nyelvművelő-ápoló, a szép beszédet népszerűsítő hivatása érdekében? — Vegyünk példának egy olyan várost, ahol kéthetente tartanak irodalmi estet. Ha kiszámítjuk, mennyi ideig beszélnek az emberek szlenggel, és mennyi ideig hallgatják az irodalmi műsort akkor azt mondhatjuk, legfeljebb vonzalomébresztő, nem tudja igazán érvényesíteni nevelő hatását. De, ha képes a szép beszéd, a pontos megfogalmazás iránti érdeklődés felkeltésére, rosz- szabbul állnánk a találkozások nélkül. Mert az ember szívében megbolydul vala, mi, egy mágneses erő. Ez kétoldalú dolog. Nem minden pódiumról hangzik példamutató szép magyar beszéd. Pedig ennek a műfainak nyelvpótló funkciója is van, irtózatosan nagynak kéne lenn; a művész apostoli felelősségének. ennek azonban nem mindig vannak — vagy vagyunk — tudatában. Ilyen esetekben a másfél óra hiába telt el. Ha a közönség a beszédhibák miatt bosszankodik akkolj semmifajta vonzódást az irodalomhoz ne várjunk tőle. V. Fekete Sándor Fotó: Dede Géza fl pódiummüvészet felelőssége Karcag/ épü/e tdíszek *
