Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-13 / 10. szám

A Fékon Ruházati Vállalat kisújszállási üzemében az NSZK Eterna-cég részére bérmunkában rövid ujjú in­geket készítenek. Az év folyamán több színben 5 ezer darabot szállítanak. Képünkön: meózzák a készárut Washington nyomása saját szövetségeseire Szovjet vélemények a brüsszeli NATO-ülésről Washington a lengyelelle- nes kampány ürügyén arra akarja kényszeríteni nyugati szövetségeseit, hogy számol­ják fel kapcsolataikat a szo­cialista országokkal, minde­nekelőtt a Szovjetunióval és Lengyélországgail — írja a NATO-kül ügy miniszterek brüsszeli tanácskozásáról tu­dósítva a Pravda. A Szovjetszkaja Rosszija megállapítja, hogy az ame­rikai kormányzat a szovjet- és lengyelellieines kampány­nyal mindenekelőtt saját partnereit akarja ráncba- szedni, akik az; utóbbi időben mind nyíltabban ellenezték Washington fegyvarkeaépd politikáját, a nemzetközi helyzet élezéséré irányuló lé­péseit. Az Egyesült Államok­nak minden ürügy jól jön arra, hogy helyreállítsa saját (Folytatás a 2. oldalon) A Hungexpo programja dett területtel nagy lépést tett előre megyénk. Sokan úgy vélik, hogy talán a kel­leténél is nagyobbat, hiszen megyénkben nincs különö­sebben szép, óvásra méltó táj. számottevő természeti érték. Pedig van csak nem olyan látványos, mint a hegyvidék egy-egy része. Az ecsegpuszitai Berettyó szaka­szon például, ahol nem csa- to'—óztak, száz évvel ezelőtti növény- és madárvilág ta­lálható. Újabb területek Egyébként nagyon relatív az, hogy kinek mii a szép. Vitathatatlan tény viszont, hogy megyénkben sok a természeti érték, melyek feltárását a Nagykunságban és a Körös-völgyben az év végéig befejezik. Magától érthető az is, hogy me­gyénknek azokat a természe­ti értékeit melyek elsősor­ban a Tisza szabályozása előtti vízjáráshoz kapcsolód­nak, csak itt, és sehol más­hol nem lehet megmenteni. Ezért figyelemre és támoga­tásra méltó a megyei kör­nyezetvédelmi albizottság­nak az a javaslata a megyei tanácshoz, hogy újabb terü­leteket vegyen védelmébe. Azok között szerepel a Túrkeve—Ecsegfalva kö­zötti Hortobágy-Berettyó hullámtér, amely a régi al­földből megmaradt, kevésbé érintett, talán legszebb, leg­jellegzetesebb tájrészlet. Ál­lat és növényvilága igen gazdag. Védelemre vár a cserőközi Holt-Tisza a fo­lyó megyénkben szakaszá­nak egyetlen olyan holtága, amely viszonylag érintetlen­ségben megmaradt. Igen je­lentős kutatási terület is le-, hét. Célszerűnek látszik a körös völgy*: természetvédel­mi terület folytatása a me­gyehatárig. A kunhalmok közül egyet, a kengyelit már védetté nyilvánítottak 1980-ban, de becslések szerint azok szá­ma meghaladja a kétszázat. Kultútörténeti értékű és tájképalakító jellegzetes for­májuk miatt érdemes célul tűzni néhány kunhalom vé­delmét még akkor is, ha nyilvánvaló az, hogy alap­vetően károsítani fogják eredeti növénytakarójukat. A fában különösen sze. gény megyénkben védelem­re érdemesnek tűnik a ken­gyeli Dózsa Termelőszövet­kezet központjában levő öt­venhárom. 80—100 éves tö­rökmogyoró fa is. A termé­sükből nevelt csemeték a megye településeinek sok parkjába eljutottak már. A fák megőrzése potenoiális géntartalékként mindenkép­pen indokolt. Érdemes a védelemre a Tiszazug is, amely a megye egyik legjellegzetesebb tája. Ez a rész látványos felszíni formában igen gazdag. Meg­találhatók itt a sziki homo­ki és ártéri növénytársulá­sok maradványterületei. Otthon a vízimadaraknak Mindezzel a kép még ko­rántsem teljes. Tisztában kell lenni mindenkinek azr- zal, hogy néhány helyen az alkalmas élőhely megtartá­sára utolsó lehetőségünk adott egy-egy faj egyedei érdekében. A vízimadarak­ra például a meliorációs munkák következtében meg­szűnő vizes, nádas területek hiánya reit majd nagy ve­szedelmet. Ezt figyelembe véve — ahol az lehetséges — kompromisszumos meg­oldást kell keresni. A bán­halmi határban levő Kákát csatorna például néhány éve még gazdag hal- és vízi ma­dárállománynak nyújtót! otthont. Amióta öntözővíz szállítási szerepe megszűnt és csak a belvíz elvezetésé­re hivatott, nyaranként aljg van benne víz. Sem a ha­laknak, sem a vízámadarak- nak nem nyújt kellő me­nedéket. A Vízügyi szakem­berék véleménye szerint érv műtárgy létesítésével leg­alább a csatorna egyik sza­kaszán vissza lehetne állíta­ni az eredeti állapotokat A halállomány növelésével gazdasági haszna is lenne ennek. Persze a természetvéde­lemben nem a gazdasági haszon az elsődleges ... Simon Béla Az idén harminc ország több mint 50 nemzetközi árumintavásárán és szakki­állításán szervezi meg a ma­gyar ipar és külkereskede­lem bemutatóját a Hung­expo. Tavaly 40 ilyen vásá­ron és kiállításon vettek részt. További 8 helyen ren­deztek önálló magyar hetet és gazdasági napokat, áru­házi héttel, filmrendezvé- nyekkel kiegészítve. Ilyen önálló magyar bemutatko­zásra az idén is lesz lehe­tőség, legközelebb Hamburg­ban, majd több dél-amerikai államban, Arab-öböl menti országban és Olaszország­ban. A Szovjetunió három városában is bemutatkoznak önállóan a magyar vállala­tok. A nemzetközi rendezvé­nyek közül a magyar ipar hagyományosan kiállít Lip­csében. Brnóban, Plovdivban vagy Zágrábban, a tavaszi, illetve az őszi vásárokon. Moszkvában 3 nagy szak- kiállításon szervezi meg a Hungexpo a magyar" részvé­telt, a könnyűipari, az elekt­ronikai és a vegyipari be­mutatókon. A bronói KGST szerszámgépipari seregszem­lén is láthatók majd magyar gépek. Ezenkívül 12 tőkés, főleg nyugat-európai ország 22 kiállításán is ott lesznek a magyar exporttermékek, köztük a hannoveri vásáron, a párizsi és a brüsszeli élel­miszeripari seregszemléken. A tengerentúli vásárok közül kiemelkedik az USA-ban sorra kerülő energetikai vi­lágkiállítás, amelyre szin­tén jelentkeztek már magyar kiállítók. A fejlődő államok nemzetközi vásárain is ha­gyományosan ott lesz a ma­gyar ipar és külkereskede­lem, például Algírban, La- gosban, Bagdadban és Te­heránban. A Hungexpo idei hazai programjai közül ezúttal is elsősorban a tavaszi és az őszi BNV emelhető ki. Ez utóbbival egyidőben tartják majd a Hoventa kereskede­lemtechnikai, a Protenvita környezetvédelmi és a Studexpo oktatástechnikai kiállításokat. A kőbányai vá­sárközpont 1982. évi prog­ramját áprilisban 3 szakki­állítás nyitja, Hová lett a búzavirág? És hová lett a pipacs láng­ja? A vegyszer végzett ve­lük, csak mutatóban maradt belőlük. Nem ikar értük, ha­szontalan növények, mond­ják sokain. Lehet, hogy iga- ' zuk van. de nemcsak a pi­pacs pusztul. Kipusztulásra kárhoztatott állat- madár és növényfajok tömegéről be­szélnek a természetvédők. És ki meri azt állítaná, hogy amit ma haszontalannak tartunk, az a tudomány fej­lődésével nem válik-e nél­külözhetetlenné? De nemcsak a hasznot kell néznünk hiszen minden faj pusztulásával szegényebb lesz a világ. Ezért talált ál­talános helyeslésre a megyei tanácsnak az a törekvése, hogy egyes természeti érté­keket védelem alá helyez. Az első: „Mátyás király fája” Ez a folyamat 1959-ben indult meg megyénkben. Akkor nyilvánították védetté Tiszaigaron „Mátyás király fáját”. Sajnos, hosszú ideig ez volt az egyetlen védett LAKÓTELEP MARTFŰN Pontosan tíz évvel ezelőtt szántóföld volt ez még, amin nyár végére gyönyörű, embernél magasabb, gazdag termést hozó kukoricatáb­lák zöldelltek. Szinte furcsa is volt a kont­raszt : szemben a hatalmas Tisza Cipőgyár la­kótelepi beton-bejárója, az országút másik ol­dalán pedig termőföld, tengernyi tengerivel. A tíz év alatt alaposan megváltozott á mart­fűi út másik oldala. Valóságos lakótelep épült, amelynek legutóbb elkészült házát mutatja képünk. A Tyereskova lakásszövetkezet szép, új. korszerű háza lassan, csak az idősebb martfűieknek juttatja eszébe a szántóföldet, a mezőgazdaság okos gépeit és munkásait, ezen a részen. S hogy nem ez a ház az utolsó, bi­zonyítja, hogy az építők még nem vonultak el. Lassan valóban, város les«. a „Tiszától a Csendes-óceánig” termékeiről ismert nagy- vállalat székhelye. (SJ—HL) Púja Frigyes Londonban Púja Frigyes külügy­miniszter Lord Carring­ton brit külügyminisz­ter meghívására tegnap hivatalos látogatásra Nagy-Britanniába uta­zott. A magyar diplomácia vezetője londoni megbe­széléseit követően — da­für Johannesson izlandi külügyminiszter meghí­vásának eleget téve — Rejkjavíkban folytat tár­gyalásokat. Púja Frigyes búcsúz­tatásán a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent John Birch, Nagy-Britannia és Észak-lrország Egyesült Királyság magyarországi nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. Púja Frigyes tegnap délután megérkezett Lon­donba, ahol a ma kez­dődő hivatalos tárgyalá­sokon a kétoldalú kap­csolatokat és az idősze­rű nemzetközi kérdése­ket tekintik át vendég­látójával. Tegnap Lord Trefgarne. a brit külügyminisztéri­um parlamenti államtit­kára udvariassági láto­gatást tett Púja Frigyes­nél. 1982-ben Új termékkel jelentkezik a Ganz-MAVIIG Bangladesi megrendelésre új típusú mozdonyokat. Üj- Zélandba motorvonatokat, csehszlovák atomerőműhöz kazettaátrakó-berendezést, a magyar olajbányászat részé­re pedig ugyancsak új fej­lesztésű gázmotorral hajtott kompresszorokat készít az idén a Ganz-MÁVAG. Ez utóbbiakból — amelyek ér­téke egyenként 25 millió fo­rint — hatot állítanak elő és szállítanak hazai vevőjük­nek. Ezek a berendezések a nagyvállalat felgyorsult gyártmányválaszték korsze­rűsítésének eredményei. A Ganz-MÁVAG 1982-ben az ipari átlagnál jóval na­gyobb mértékben. 8—10 szá­zalékkal növeli termelését a tavalyihoz képest. Valameny- nyi idén készülő gyártmá­nyukra már van vevőjük a világ szinte minden részé­ről. sőt néhány cikkből a rendeléseket rangsorolták, s így akad olyan megrendelő­jük is, akinek igénvét csak jövőre teljesíthetik A gyár termékei it ant igen nagy a kereslet itthon és külföldön egyarán* Ebben az is nagy szerepet játszik, hogy idei kínálatuk csak­nem egyharmada új konst­rukció vagy teljesen új gyártmány. cza Szakszervezeteink szerepe az életszínvonal-politika alakításában Interjú Jakab Sándorral, a SZOT főtitkárhelyettesével 3. oldal A szerkesztőség postájából 4. oldal Itthon BNV tavasszal és ősszel Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évf. 10. sz. 1982. január 13., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Harminc ország több mint ötven vásárán vesz részt Hová lett a búzavirág? Védjük természeti értékeinket természeti érték. 1971-ben került sor a tdszafcürti arbo­rétum védetté nyilvánításá­ra 1972-ben a Hortobágyi Nemzeti Park alapítására, 1978-ban r>Hig a Középtiszai Tájvédelmi (körzet kialakí­tására. 1978-ban a megyei tanács újabb természeti ér­tékéket helyezett védelem alá. ■Mindezt, figyelembe véve mondhatjuk, hogy az utóbbi évtizedben kialakított, közel húszezer hektárt kitevő vé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom