Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-12 / 9. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JANUÁR 12, Kél tanácskozás Vajon mit szólnának Washingtonban vagy akármelyik nyugati fő­városban, ha deklarál­tan azzal a céllal ülné­nek össze tanácskozásra a Varsói Szerződés tag­államainak külügymi­niszterei, hogy megvitas­sák valamelyik NATO- tagállam belpolitikai fej­leményeit és abból a vi­lághelyzetet befolyásoló, külpolitikai következte­téseket vonjanak le? Nem zsurnalisztikái fordulat, hanem a teljes igazság, ha kijelentjük, hogy az atlanti szövet­ség brüsszeli főhadiszál­lásán most ez történik. Annyira ez, hogy a szövetség történetében most először ülnek ösz- sze olyan rendkívüli ülésre a külügyminiszte­rek, amely teljesen el­tér a szokásos tavaszi vagy téli NATO-ülés- szaktól. Nincs másról szó, mint arról, hogy Washington a lengyel nemzet súlyos problémá­it elképesztő cinizmus­sal kizárólag olyan szem­pontból mérlegeli, mi­ként használhatná fel ezt a kétségtelenül ne­héz időszakot a szocia­lista országok, elsősorban a Szovjetunió — és per­sze a népi Lengyelország; — ellen. Haig amerikai külügy­miniszter és egykori NATO-főparancsnok azért utazik a belga fő­városba, hogy az ott hozandó határozat „mi­nél keményebb” legyen. Több okból nem lesz könnyű dolga. Bár a nyugat-európai szövetségesek kisebb- nagyobb mértékben egyet­értenek a Szovjetunió „elítélését” célzó ameri­kai szándékkal, koránt sincs egység a már meg­hozott és az esetleg még meghozandó szovjet- és lengyelellenes szankciók ügyében. A legfontosabb nyugat­európai szövetséges, az NSZK álláspontját ismét megerősítette az Egye­sült Államokból most hazatért kancellár New York-i nyilatkozata. Eb­ben utalt arra, mit je­lent Bonnak a Szovjet­unióval és a szocialista országokkal folytatott kereskedelem egy gaz­daságilag amúgy is ne­héz időszakban, amikor a munkanélküliség az ország egyik fenyegető rémévé lépett elő. Még — az általában a washingtoni véleményt visszhangzó — Thatcher asszony környezetében is úgy tudják, hogy London véleménye „a konkrét lépések vonatkozásában” eltér a reagani vonaltól. Ez az eltérés azonban eltörpül az új görög ka­binet közismert állás­pontjához képest. Brüsz- szeli utazása előtt adott nyilatkozatában a görög külügyminiszter azt ta­lálta szükségesnek hang­súlyozni, hogy „Lengyel- országban semmiféle külföldi beavatkozás nem történt”. A görög vélemény egyebek között azért is jelentős, mert NATO- határozatot elméletben csak a teljes egyhangú­ság alapján lehet hozni. Bármit óhajt is Haig Brüsszelben, szinte jel­képesnek tekinthető, hogy a NATO-külügymi- niszterek tanácskozásával egyidőben egy másik ta­nácskozás kezdődött Moszkvában. A Lengyel- országnak nyújtandó to­vábbi szovjet segítség­ről, a két ország to­vábbi szoros együttmű­ködéséről ... Harmat Endre Schmidt-nyilatkozat — De Cuellar interjú Szovjet —amerikai csúcstalálkozót! Helmut Schmidt nyugat­német kancellár az ABC amerikai televíziónak adott nyilatkozatában állást fog­lalt amellett, hogy mielőbb tartsanak szovjet—amerikai csúcstalálkozót. Schmidt úgy vélekedik, hogy a csúcsta­lálkozó elmaradása veszélyt jeleníthet mind Amerika, mind Nyuga-Európai mind pedig a Szovjetunió szem­pontjából. A kancellár sza­vaiból kitűnt, hogy az eddi­gi amerikai politikát félre- érthetőnék tanítja, és szerinte itt aiz ideje, hosy egy csúcs- találkozón világosan kifejt­sék Washington álláspontját. Schmidt szerint a Szovjet­unió ellen életbe léptetett amerikai szankciók gazdasá­gi szempontból semmit sem érnék. A nyugatnémet ál­lásponttal kapcsolatban rá­mutatott, hogy a kelet-nyu­gati kereskedelem az NSZK- ban körülbelül 500 ezer munkahelyet jelent, s hogy 700 nyugatnémet vállalat függ tőle Schmidt kancellár a len­gyel kérdés kapcsán azt ál­lította hogy a Szovjetunió késztette a lengyel vezetést a szükségállapot kihirdetésé­re. Ugyanakkor 'tagadta, hogy washingtoni tárgyalásai után módosította volna Len­gyelországgal kapcsolatos — addig a Szovjetunió bírálatá­tól tartózkodó — álláspont­ját. A kancellár közölte, hogy nemcsak Jaruzelski lengyel minsiizterelnöknek, hanem Brezsnyev szovjet államfő­nek is levelet küldött, amely­ben kifejtette véleményét. Javier Perez de Cuellar az ENSZ főtitkára szerint Leonyid Brezsnyev és Ro­nald Reagan mielőbbi sze­mélyes eszmecseréje pozitív hatással lenne a nemzetkö­zi légkör alakulására. Perez de Cuellar a The New York Times vasárnapi számának adott inter!újában biztató jelként értéikelte. hogy a két nagyhatalom ve­zetői belátják: a nemzetközi helyzet feszültebbé válása nem zárja ki a párbeszédet, sőt a személyes találkozó a párbeszéd kezdetét jelenti. Az ENSZ főtitkára szerint a jelenlegi helyzetben a leg­fontosabb az enyhülés lég­körének visszaállítása az ál­lamközi kapcsolatokban, ami lehetővé teszi a legfontosabb vitás kérdések békés, tár­gyalásos megoldását. Perez de Cuellar Len­gyelországgal (kapcsolatban kijelentette: az ENSZ alap­okmánya megtilt bármilyen külső beavatkozást a .világ- szervezet tagállamainak bel- ügyeifoe. ezúttal azonban hozzátette: az amerikai állí­tások ellenére mindeddig semmilyen 'külső beavatko­zás nem történt a lengyel belú »vekbe. Olaszsrszág — Hétvégi razzia Dozierrnl továbbra sincs hír Az olasz rendőrség hét végi razziája több fontos bizonyítékot szolgáltatott a „Vörös Brigádok” korábbi emberrablásaival kaDCso- latban. de Dozier amerikai NATO-tábornok ügyében nem vezetett nyomra — közölték rendőrségi forrá­sok. Tíz személyt tartóztatott le a rendőrség, köztük Gio­vanni Senzani volt egyetemi kriminológianrofesszort. Ezenkívül sok tárgyi bizonyí­tékot találtak a három lelep­lezett római rejtekhelyen. A hatóságok kezére került egv fénykép, amelyen két terrorista látható, amint, ép­pen agyonlövi Roberto Pecit. a ..Vörös Brigádok., egvik volt túszát. A gyilkosság két végrehaitóiában a ren­dőrség Stefano Petrellára és Ennio di Roccóra ismert, aki­ket múlt hétfőn vettek őri­zetbe és ők szolgáltattak adatokat a rendőrségnek a hét végi razziához. Feltehető. hogv Senzani professzor a terrorszerve­zet római osztagának a ve­zetője volt és Peci meggyil­kolására ő adott parancsot. A lefoglalt dokumentumok között vannak két másik korábbi túsz. d’Urso bíró és Cirillo nápolyi politikus . ki­hallgatásáról” készült kéo- magnófelvételek. Kettőiüket szabadon bocsátották a ter­roristák. A veronai rendőrfőnök. Pasquale Zappone szerint nem valószínű, hogy Sen- zanina-k köze van Dozier el­rablásához. mert a tábor­nokot nem a terrorszervezet római, hanem a feltehetőleg veronai osztaga hurcolta el. Kambodzsa Behatolási kísérletek Az úi év első hetében a thaiföldi tüzérség 72 alka­lommal lőtte a határmenti kambodzsai településeket. A kambodzsai hírügynök­ség összefoglaló ielentése megállaoítia. hogv a ielzett időszakban a thaiföldi ha­lók és reiülők több alka­lommal megsértették. Kam- bodsza határait. A tüzérsé­gi tűz fedezete alatt Pol Pot-ista bandák megpró­báltak behatolni Kambod­zsába. de a határőrök meg­hiúsították kísérleteiket, és 11 személyt ártalmatlanná tettek. Gbana—Líbia Kptomáciai kapcsolatok Az úi ehanai kormánv helyreállította a telies érté­kű diplomáciai kapcsolato­kat Líbiával' ■— ielentette vasárnap az accrai rádió. A két ország kapcsolatai a szilveszteri hatalomátvétel­kor megdöntött Hilla Li- mann kormányzása ideién szakadtak meg 1980 no­vemberében. Magyarország—NDK Fejlődő gazdasági kapcsolatok Az elmúlt két évtizedben igen eredményesen feilődtek Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági kapcsolatai — ál­lapították meg tegnap dél­előtt meenvílit tanácskozásu­kon a két ország gazdasági és tudománvos-műszaki együttműködési bizottságá­nak vezetői. A vegvesbázortitség húsz esiztendeie alakult, és most tartia 20. ülésszakát az NDK fővárosában. A delegáció­vezetők — Wolfgang Rau- chfuss és Máriái József mi­niszterelnök -helyettesek — a plenáris ülés megnyitásakor médibaitlták az együttműködés eredményeit és kiifeieziték eltökéltségükéit a kapcsola­tok megszilárdításéira és to­vábbiéi lesztésére. Rauchfuss [többek között rámutatott, hogiv az együtt­működés úi tartalmat nvert az elmúlt húsz évben: ma móir a szakosítás és a koope­ráció határozza meg az áru- cseireforgatam harminc szá­zalékát. Máriái József megállapí­totta. hogv az NDK az el­múlt húsz évben a szocialis­ta országok közül! Magyar­ország második legfontosabb kereskedelmii partnere lett. Az áirucserefoTigalom a két ország között megkétszere­ződött. A mennyiségi nevel­kedés. mellett mindinkább előtérbe kerülnek a minő­ség követelményei. Célúi iedölte meg. hogy a vállalat kötelezettségek maradékta­lan és feltétel nélküli, köl­csönös teljesítése alapién és arra támaszkodva úi tor­mákkal. úi területekkel kell gazdagítani a két ország kapcsolatait — összhangban a szocialista közösség úi szükségleteivel, és a gazdál­kodás megváltozott feltéte­lei vei saiát fejlődésünk: követeimén veivel. Mariad József miniszterel­nök -helyettes tegnap felke­reste Gerhard Schürer mi­nis zterel -nők -h elvettes-t. az NDK Állami TervbizottsáEá- nak elnökét. A tanácskozás tegnap dél­után munkacsoportokban folytatódott, és külön meg­beszélést tartott a veavestoi- 7ottsáig két társelnöke. Már­iái József és Wolfgang Rauchfuss. Az ülésszak ma délelőtt folytatódik. GENF Ma Genfben újra meg­kezdődnek az európai közép­hatótávolságú nukleáris fegyvereik korlátozásáról szó­ló szovjet—amerikai tárgya­lás jik — jelentette hétfőn az Egyesült Államok genfi ENSZ-missziójára hivatkozva az AFP francia hírügynök­ség. Emlékezetes, hogy a szovjet és az amerikai kül- döttsr- utoljára tavaly de­cember 17-én találkozott, s akikor úgy határoztak, hogy a következő ülést 1982. január 12-én tartják. BRÜSSZEL A NATO külügyminiszteri tanácsüléséről kiadott 16 pontos nyilatkozat szerint az Észak-atlanti Szövetség gaz­dasági lés egyéb jelegű szankciókat helyezett, kilá­tásba Lengyelországgal és a Szovjetunióvail szemben, de Washington elvárása elle­néne a tanácskozáson nem fogadtak el határidőt, vagy részletes tervet a lengyelellle- nes szankciók bevezetésére. KAIRÓ Január 24-én folytatódnak az eredetileg most vasár­napra tervezett háromoldalú (egyiptomi—izraeli—ameri­kai) „autonómiai”-tárgyaIá­sok — (élezték az egyiptomi kül ügymi nisztériuimb an. A palesztinok „autonómiájá­ról” folytatandó tárgyaláso­kat azért halasztották el, mert ma Kairóba várják Haig amerikai külügyminisz­tert. TEHERÁN Alls Khamenei iráni elnök vasárnap ismét megerősítet­te: Irán csak a győztes po­zíciójából hajlandó békét kötni Irakkal. Kijelentette, hogy Irak és Irán közötti minden közvetítési kísérlet csak Irakinak kedvezhet, mert atz iráni fegyveres erőktől az utóbbi időben elszenve­dett vereségek hatására ér­dekelt a háború miielőbbi befejezésében. Mint mondot­ta: az iráni vezetés ellenez mindenfajta közvetítési kí­sérletet. MADRID A sal-va-dori választások a jelen körülmények között eleve kudarcra vannak ítél­ve — jelentette ki Felipe Gonzalez a Spanyol Szocia­lista Munkáspárt főtitkára tegnap Madridban, miután hazaérkezett washingtoni lá­togatásáról. A spanyol poli­tikus a Szocialista Interna- cionálé alelnöki minőségében Alexander Haig amerikai külügyminiszterrel folyta­tott tárgyalásokat az Egye­sült Államokban. KUALA LUMPUR Korábbi hírekkel ellentét­ben szerencsésen túlélte a repülőgép-katasztrófát Mo­hammad GhazaJli Bin Saffie malaysi a i külügymiin iszter — közölték tegnap a Kuala Lumpur-i ihatóságök. A kül­ügyminisztert mintegy har­minc órával a szerencsétlen­ség után találták meg a mentőoszitagok egv a közel­ben levő őserdei télepülésen. WASHINGTON Az amerikai kormány el­lenzi a tervezett francia fiaTyvarszái’Jiítiáisok'at Nica- raguáinaík — jelentette ki a „Cable News Network” amerikai tévétársaság által sugárzott interjújában Cas­par Weinberger hadügymi­niszter. A Pentagon vezetője világosan kifejezésre juttatta: azt szeretné ha Franciaor­szág visszavonná a fegyver­szállításra vonatkozó dönté­sét. Beruházásra: egybillió lej Nicolae Balcescu, az 1848-as ha­vasalföldi román forradalom vezér­egyénisége ekként ír: „A Kárpátok hegyeinek legmagasabb csúcsai közt büszke, és az Isten teremtette összes földi tájak között a legáldottabb or­szág terül el... Bármerre tekin­tünk, elragadó kép gyönyörködteti a szemet: meredek sziklák, óriási hegységek, amelyek csúcsai a felhő­ket simogatják, sötétlő erdők, zöir- dellő rétek, illatos mezők, hűvös he­gyek ... E hegyek gyomrában rej­tőznek kincsei: a só, vas, ezüst, réz, ólom, higany, cink; antimon, arzén, kobalt’, tellur és végül mindnyájuk között a legdrágább fém: az arany. Ezt látod csillogni még az út sará­ban is.” A Balcescu által emlegetett gaz­dagság — amelyet ma már nem annyira a hegyek, mezők láttán, ha­nem inkább a statisztikai kiadvá­nyokat lapozgatva érzékelhetünk — sorolta Romániát az őt megillető helyre: az ipairi-agrár országok sará­ba. Ez az ország jónéhány ásvány kiaknázásában, jónéhány termék előállításában a világ élmezőnyébe küzdötte föl magát. A földgáz, a bar­naszén és lignit kitermelésében, a napraforgó, a kender, a len, a kuko­rica és a szőlő termesztésében az el­ső tíz ország között van, kősóbányá­szata, nyersvas- és acéltermelése, burgonya- és cukorrépatermesztése, továbbá sertés- és lóállománya a vi­lág első húsz' országa közé emeli. A múlt örökségének, az elmara­dottságnak a felszámolását gyors ütemű iparfejlesztéssel, korszerű külföldi berendezések vásárlásával kívánják megoldani. Az iparfejlesz­tést leginkább a beruházásokon ke­resztül követhetjük nyomon: az 1980-as évvel záruló tervidőszakban egybillió lejt költöttek új egységek építésére. Egymilliónál is több új mun­kahely létesült, jórészt az iparban, öt év alatt 20—80 százalékkal növel­ték az ipari termelést. Különösen a nehézipar, az építőanyagipar és a kohászat fejlődött: évente 13 száza­lékkal nőtt az építőanyagok terme­lése, a gépgyártás és a fémfeldolgo­zás, 9—10 százalékkal termeltek töb­bet a könnyűiparban, a vegyiparban és a vaskohászatban. összességében eredményesen zár­ták az ötéves- tervet, de az olajvál­ság s a világgazdaság pangása fel­színire hozta a román iparban is je­lentkező gondokat. Ezek legfonto­sabbika, hogy a hatalmas költségek­kel létrehozott ipari beruházások termelése — sok esetben — import Az ötödik ötéves terv időszakában egybillió lejt költöttek új berendezé­sek építésére nyersanyagra épül. A kohászat, az olajfinomítás-, a textilipar felében- harmadában importot igényel. A be­hozott termékeknek több mint fele üzemanyag! nyersanyag és fém. Ta­valy 177 milliárd lejt tett ki az im­port (kétszerese áz öt évvel ezelőtti­nek), ugyanakkor az exportból szár­mazó bevétel csak 162 és fél mil­liárd lej volt. Nem Románia az egyetlen ország, amely mostanában deficittel zárja kereskedelmi mérle­gét, s amely ezért külföldi kölcsö­nökhoz folyamodik. De a kölcsönök, s méginikébb a kamatok visszafizeté­se csak jó minőségű, exportképes ipari termékek előállítása, vagy naey mennyiségű élelmiszer expor­tálása révén lehetséges. Romániának egyikből sincs túlságosan sok. Ebben a nehéz gazdasági helyzet­ben Románia nem fékezi az ütemet. Ellenkezőleg: a tervek továbbra is példátlanul merész fejlesztést tűz­nek ki célul. Az 1980-ashoz viszo­nyított 1985-ös előirányzat például a nemzeti jövedelem 40 százalékos, az ipari termelés 55—60 százalékos, a külkereskedelem 50—55 százalékos növelését szabja meg. A beruházá­sokat — öt év alatt — az előző öt­éves- tervéhez viszonyítva 30—35 szá­zalékkal tervezik növelni. S miközben Románia..fejleszt, be­ruház, a világpiacon továbbra is a regresszió uralkodik. Nehezebb a termékek értékesítése, különösen, ha — mint az Előre, a magyar nyelvű román -lap írja —: „az éves terv idő­arányos teljesítésében lemaradások vannak a széntermelés, a hengerelt áruk, bizonyos vegyianyagok, vil­lanymotorok és technikai berende­zések gyártása terén. Sok termelő- egység még mindig magas anyagirá- fordítással állítja elő termékeit és sok a tennivaló a minőség, a ver­senyképesség javítása tehén is ” A romá-n -gazdaságnak tehát nem­csak a világgazdaságban jelentkező tendenciákkal', hanem az önnön ter­melésében jelentkező hibákkal is meg kell küzdenie. Jakab Klára (Következik: A kohászat gondjai) A ROMÁN GAZDASÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom