Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-10 / 8. szám
5 1982. JANUÁR 10. * SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Fi lm jegy get I Hurrikán FABA VESETT TÖRTÉNELEM Szabó István Kossuth-díjas érdemes művész kiállítása vész nem kötődött valaha is Két dolgot egyértelművé tesz a néző száméira ez a djilm. Meggyőződhetünk arról. Ihogy az olasz Dino de Lauren tisnek. a producernek, igencsak felvitte az isten a dolgát az újvilágban. A Hurrikán fényesen példázza, hogy van mit a teibeapríta- nia. hiszen a katasztrófafilmre több mint 20 millió dollárt áldozott. Másik tény: Sven Nykvist. a Bergman- filmek ODeratőre nemcsak az emberilélek képi ábrázolásának nagymestere, de a ha- ragvó tengertől sem iiedt meg. a természet félelmetes erői közeoette is hidegvérű, elegáns megoldásokat alkalmazó művész. A további levonható következtetések inkább már a filim ízlésvilágának körébe tartoznak. Erről állítólag nem lehet vitatkozni, mert könnyen lehet hogy valakik elhiszik a forgatókönwíró Lorenzo Semple gyönyörűséges történetét. Olyan sztori ez. amelyért akinek nincs 20 milliója — dollárban persze — nem adna egy fillért sem. A színhely Kelet-Samoa. Pa “o-Pago -sziget, ahol az amerikai főkormánvzó szépséges lányába — kérdésünk: volt-e valaha a Nagy Fehér Amerikainak csúnya lánva? — beleszeret az ifjú törzsfőnök. Botrány. börtöni még1 vadabb szerelem, maid még ennél is nagyobb ereiű vihar. hurrikán. Mindenki elpusztul — természetesen a bősz atya is — de a szerelmesek — természetesen — túlélik a természeti katasztrófát s olyan, de olyan boldogok lesznek ... A közönség heppiendiét — legalább is egy részét — csupán John Ford emlékezetes hurrican-filmie zavarhatja. S ezzel kikerülhetetlenül eljutottunk egy újabb tényszerű megállapításig: a kor technikai adottságaival 1937- ben készült Ford alkotás remekmű Dino de Laurentis luxus-képregényéhez viszonyítva is. Hiába az úi Hurrikán nagyszerű filmtechnikája. a negyvenéwei ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnő fillmtrükkrőli mái sokasága, mégis az „öreg” Hurrikán-é emlékezetünk. Nem kell sokáig tűnődnünk a miért-en. Igaz. hogy a forgatókönyv szerint mindkét filmben boldogságukért. szerelmükért küzdő emberpárokat láthattunk. csak éppen Ford polinéz halásza hiteles, szeretet- re és tiszteletre méltó ember. míg az új Hurrikán szerelmes törzsfőnöke, s arája, a szőke szépség, az elkápráztató színészi játék ellenére is túlcukrozott sziruppal szentelt papírmasé figura. Érdekes önmegfigvelés: a forgatókönyvíró és a rendező laboratóriumi — mesterkélt! — főhősei a természet félelmetes dühöngéseit is csupán megcsodált filmkockák sokaságává devalválják. — kikezdik annak valószerűségét. Talán emiatt is érzi úgv a néző. hogy nem is igazi katasztrófa filmet látott — szomorú. ha Valakinek is ez az igénye — hanem csupán ennek ürügyén Jan Troell rendezésében evv olyan naavon szerény gondolaté valamik amely ha nem is növeli de Laurentis művészi hírnevét, de a befektetést megsokszorozta. ti — A könyvespolcra ajánljuk A magyarországi művészet története' A Magyar Tudományos Akadémia művészettörténeti kutatócsoportja sokéves munkájának első nagyszabású „produktumát” tette az olvasók asztalára. A magyar- országi művészet története című nyolckötetes sorozat első kötetét, amely az 1890— 1919 közti időszakot tárgyalja. Természetesen a magyar- országi művészet kronológiájában nem e kötet az első, csupán a nagyszabású vállalkozás első köteteként e mű jelenik meg. A korszakolás, illetve a sorozat beosztását tekintve ez a hatodik kötet. Ilyen szabású művészettörténet még nem jelent meg Magyarországon. A művészeten a képző-, ipar-, fotó- és építőművészetet érti a kötet, de nem hagyja ki a művészeti élet intézményeit, környezetkultúráját, a művészeti oktatás, műkritika helyzetét sem. Természetesen az egyes kötetekben kerülnek tárgyalásra a kor je entős alkotói, akik reprezentálják a magyar művészeti élet mindenkori eredményeit. A nyolc kötetre tervezett sorozat első kötete egy rendkívül színes, a művészeti irányzatok tekintetében is sokrétű időszakot dolgoz fel. A kor művészete a historizmus, az akadémiz- mus és1 az. eklektika válságától a naturalizmus, az impresszionizmus és a szecesszió sajátos1 magyar változatán át a premodem építészet és az avaíntgard művészet kibontakozásáig ívek A képzőművészetben Benczúrtól Uitz Béláig, a művészeti életben a KÉVÉ-tői a Nyolcakig, s a Tanácsköztársaságig. Az enciklopédikus műhöz külön képkötet is járul, mely nem annyira a műélvezés, inkább a bemutatás, azonosítás funkcióját tölti be. Szabó István Kossuth-díjas érdemes' művész kiállítását Nógrád, az én szülőföldem címmel rendezték meg Salgótarjánban, az OTP Nógrád megyei Igazgatósága tanácsr- termében. A tárlat megtekintése mindenkit meggyőzhet arról, hogy — bár a 80-ik életévébe lépő művész valóban Nógrád megyében. Cere- den született — a tematikus1 kiállítás címe csupán. — nagyon szép — érzelmi gesztus, mert Szabó István művészete sokkal egyetem jegesebb mondanivalójú, formavilógiú ennél, mintsem kizárólagoj- san szűkebb hazájához kiütöd jék. Félreértési ne essék, senki sem vitatja, hogy a ma is Benczúrtólván alkotó műezernyi szállal a nógrádi hegyekhez, bányákhoz, a lapályok keménykezű földművelő embereihez, a - népviseletükhöz: ma is ragaszkodó, a munikástradícióka.t őrző és megújító falvak, kisvárosok Lakóihoz, sőt azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy éppen, ez az erős kötődés teszi annyira hangsúlyossá az alkotások magyarságtudatát, emberi egyetemlegességét. Ha semmit sem tudunk Szabó István művészetéről, „csak” lenyűgöző, nemes fákból faragott szobrait nézzük; akkor is következtetni tudunk: a művész ihlető je a föld. Mégpedig kétszeresen: a magvakat, gyümölcsöt terköti meg figyelmünket, har- nem a mindennapi kenyér- harc szépséges lírája is adomány számunkra. A művész gyermekkara jó néhány évét bányában töltötte — eredeti foglalkozása kerékgyártó — s gém múltak nyomtalanul ezek az em-- lékek, sőt az alkotásokban felerősödtek. A bányászélet ábrázolása a mester munkásságának egyik fő vonulata. A parasztság és a bányászok mindennapjainak kitűnő is*- meretébőL születhetett meg az a szintézisi, amelynek jellemző részletét a mostani kiállítás is bemutatja. A Szüret. az Erdő játékosan finom tablóiban a népszokások, a természet szépségei elevenednek meg, míg a Nyom tatás1, az Aratósztrájk drámai ereje a megélés nagy harcának dokumentumai. A jól rendezett, a régi néReklám és helyesírás jó bornak nem kell cégér. néDi bölcselkedés igaza manabsáa már nem mindig állia meg helyét. Egv-egv vállalat. árucikk még akkor is igényli a reklámot, ha minősége imponáló, ugyanis általában hasonló színvonalon nem egv vetélvtársa akad. Ilyenkor az a márka a evőz- tesi. amelyiknek a neve ismerősebben cseng a közönség fülében. A konkurrencia harc csatározásainak eavik színtere a reklám. Nem sajnáljuk a pénzt a költséges propagandára. Az utcán a csillogó-villogó táblák, plakátok csalogatják a szemet akarva. akaratlanul belénkvé- sődnek ezek a hirdetmények. Nem védekezhetünk ellene, de az ellen viszont már lehet, sőt kell. hogy a „cégérek” ne hemzsegjenek a helyesírási hibáktól! Az már megszokott, szinte fel sem tűnik. hoev a bútor és hús üzletek öles tábláin „bútor” és „hús” olvasható. A Patyolatnál természetesen „vegytisztítást” vállalnak. Sorolhatnánk még sokáig a bosszantó, a léoten- nyomon előfordúló ékezethiányosságokat. De azért akad különb is! Egv reklámszatyron jópofa karikatúra látható, a figura filmet nézni csalogat. „Találkozzunk a moziban !” — hívogat kedvesen. Ha belefér „időnkben” talán el isi megyünk. A hirdetések, reklámok szövegezőinek. készítőinek pedig azt ajánljuk, olykor vegyék kezükbe A magvar helyesírás szabályai című könyvecskét! — fs — ERKÖLCSI Osztályfőnöki órák nevelés már az alsó tagozatban Módszerkutatás, herényi tapasztalatok A Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai kütató csoportja dir. Bíró Katalin és dir. Báibosik István vezetésével tudományos kutatást végzett az általános iskolások erkölcsi neveléséről. A (kísérletben két fővárosi és két jászberényi, a Bercsényi úti s a Tanítóképző Főisko" la Gyakorló Általános Iskolájának első és ötödik osztályos diákjai. . pedagógusai vették részt. A jászberényiek munkáját Fábiénnié dr. Kocsis Lenike főiskolai docens irányította. A kísérlet egyben a főiskola munkájának egyik kiemelkedő jelentőségű kutatása. A hat évvel ezelőtt indított kísértet legfőbb célkitűzése, azoknak a módszereknek a kutatása, megtalálása, volt, amelyek segítségével ki -lehet alakítani a diákokban a morális gondolkodás képességét s el lehet sajátíttatni velük az erkölcs fogalom- és normarendszerét. A kutatás sarán a pedagógusok s a főiskolai hallgatók igen alapos környezettanulmányt készítettek a diákok családi körülményeiről. A taoasztalatok szerint a tanulók erkölcsi ítéleteit, normáit, szóhasználatukat igen nagy mértékben meghatározza a család s a társadalmi környezet. Ez persze nem minden esetben jótékony hatású. * Mit tehet akkor az iskola; a pedagógusok? A kísérletben alkalmazott rendkívül sokrétű módszerek — a tesztek beszélgetések, szituációs játékok. videofelvételek — eredményei többek között azt igazolták, hogy a pedagógus. aki jól ismeri tanítványait, s akinek tekintélye van a diákok körében, rövid idő alatt meggyőződéssé teheti a tanulókban az erkölcs normatíváit. Gondot jelenített viszont xa kutatás során, hogy a diákok — a kísérlet eredményességéért, vagy a korábban beléjük rögződött szokásrendszer következményeként.? . — elkezditek „viselkedni”, igyekeztek megfelelni az elvárásoknak, tudati azonosulás nélkül. A videofelvételek persze elárulták, mikor volt őszinte, meggyőződésből fakadó a tanulók reakciója, s mikor nem. A-másik gondot a diákok tevékenységének megszervezése jelentette. A sokféle módszer ellenére is kevésnek bizonyult a heti egyórás foglalkozás, hiszen az erkölcsi normák szerinti magatartás (kialakítása, életmóddá válása állandó gyakorlásit. alkalmazást igényel. Éppen ezért a tanítási órákat az óráin kívüli foglalkozásokat, kirándulásokat is felhasználták az erkölcsi nevelésre. a tudatosításra. -A tanórán kívüli foglalkozások számos érdekes tapasztalatot hoztak. Azonos szituációban például másképpen viselkedtek a tanyasi gyerekek; másként a városiak, másként a fiúk, a lányok. Egv közös kiránduláson, amikor a' tanárnő kificamította a bokáját — természetesen nem a kísérlet kedvéért — a városi gyerekek kuncogva elfordultak, a tanyasi diákok viszont oda- ezaladtak segítettek. Ugyancsak értékes tapasztalat az is, hogy fiúiknál jobb színvonalú az összefüggések meglátása, magatartásukat jobban jellemzi a tudatosság, mint a (lányokét. A kísérletben résztvevő osztályok diákjainak magatartásét összehasonlítva a kontroll osztályok tanulóival arra a következtetésre iu- tottak a szakemberek, hogy mindenképpen érdemes, sőt szükséges, s eredményes az alsó tagozatban fokozottabban „törődni” a gyerekek erkölcsi nevelésével, a normák tudatosításával. Az elsajátított ismeretek, etikai kategóriák rendszerré alakítását pedig jól szolgálhatják aiz osztályfőnöki órák. Éppen a kutatásnak !s köszönhetően az új nevelési-oktatási tervekben az alsó tagozat harmadik és negyedik osztályában helyet kaptak az osztályfőnöki órák, amelyek tematikájának módszereinek, meghatározásában a kísértet tapasztalatai tükröződnek. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola az értékes kutatási eredmények mellett egy kötettel is segíti az alsó tagozatos osztályfőnökök munkáját. Az évek során a hallgatók. összeválogattak egv kötetnyi irodalmi szemelvényt, magnószalagra rögzített segédanyagot, amelyet jól hasznosíthatnak a nem humán 'beállítottságú nevelők is. A kötet Szolnok megye általános iskoláiban már megtalálható, de a Tankönyvikiadó és az Országos Pedagógiai Intézet nagyobb példányszámú kiadását tervezi. Így nemcsak a tudor mányos kutatásban való részvétel. hanem annak egyik „mellékterméke” is szép sikert hozott a főiskolának, A kísértet — noha eredményei igen rövid idő alatt megvalósulhatnak a gyakorlatban is — tulajdonképpen nem ért véget. Jászberényben folytatják a diákok erkölcsi magatartásának, a módszerek hatékonyságának mérését további csiszolását, s a kutatás során felmerült újabb területek tudományos feldolgozását. mő föld, s a kőszenet, ásványokat adó föld mélye. Nemes ellenfél, csak küzdelem árián lesz az ember segítője, táplálója. Szabó István szobrain ez a küzdelem teljesedik művészetté, de nemcsak a robosztus erők látványa pi életet is szemléletesen bemutató tártat ha nem is ösz- szefoglalást, de nagyon jó betekintést ad Szabó István mérhetetlenül gazdag életművébe. TL. A Tengeri széltől Trifonovig „Fordította: Doboss Gyula’.’ Hivatása: tanár. Gyermek- és ifjúsági irodalmat tanít a jászberényi Tanítóképző Főiskolám. ■ De a hivatás fokán foglalkozik irodalomelmélettel és műfordítással is. Doboss Gyula nevével evakran találkozhat az olvasó a Kortárs. a Literatú- ra, a Nagyvilág laoiain. Tanulmányt ír XX. századi máevar elbeszélőkről mai szovjet novellistákról, kritikát Jékelv Zoltán. Vészi Endre. Mándv Iván és Tan- dari Dezső munkáiról. Időnként az Élet és Irodalom hasábjain is jelentkezik egv- egv kön wi »mertetéssel. — Magyar—orosz szakos voltam a József Attila Tu- dőmánvegvetemen. s egyetemistaként kezdtem nrózae.l - mélettel és a mai magvar és stóviet irodalommal foglalkozni. 1970 óta telemnek mev írásaim. Kritikáit olvasva szembetűnő: műelemzései tudományos. egzakt módszerekkel készülnek, feszes, tömör. nagvon nonltós megfou giallmazással. feitdk kii a Vizsgált mű gondolati-formai jellegzetességeit. Faiát bevallása szerint „mániája” Mámdi Ivén és Tandori Dezső. Mit iel.ént mi a lényege ennek a vonzalomnak? — Ebben a vonzódásban döntő szerepe vtam a művészi megformálás kérdésének. Még az eigvetemen kezdtem el bes7édtiiDoláeiávali foglalkozni. azóta is naevon izgatnak a beszédmód irodalomesztétikái vizsgálatai, közelebbről: hágván változnak a beszédmód sajátosságai a különböző műíaiakiban. Mándi Iván és Tandori Dezső virtuóz ebben a tekintetben. Mándi nem egv műve szinte enciklonédiáia a lehetséges közlésmódoknak: játékosság, az ötletek sokasága is iellemzi őket. Műfordításai között találunk szoviet novellát, kisregén vL esszét: A ..Tengeri szél”, az „Észt elbeszélők” című antológia és a Jászkunságban közölt ezekből néhányat. Szívesen fordítia Abramov Belov és Tubin munkáit. Hágván találta meg az utat egv Jászberényi műfordító ember a kiadókhoz? — Én a legegyszerűbb utat találtam. Az „utcáról” mentem be az Euróoa Könyvkiadó és a Nagyvilág szerkesztőségébe. Gerencsér Miklósit és Elbert Jánost — pgv látszik — csak az érdekelte. hogy tudok-e for- dítami. Próbafordítást kellett készíteni, s mikor ez sikerült. kisebb -nagyobb munkákba kezdtem. Közben Der- sze hosszú idő télt el. nem is sikerült minden, de aki szereti a fordítást, az csi- nália. annak ellenére, hogy roppant időigényes, egves fázisaiban rabszolgamunka, és köztudottan nafivon rosz- szul fizetik. Jó. ha az ember ismer valamilyen nvellviá- rást is. hiszen Déldául egv szibériai öreg beszédének fordításakor szükség van néonvelvi fordulatokra, ízekre is. Üi feladatok várják: átfogó tanulmányt tervez Tan- doriról. egv másikat a mai magvar kritikáról- s eev Trifonov Pályakénre készül. K. E. T. G. "Szántás, négy ökörrel
