Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

12 A tudomány világa 1982. JANUÁR 5 Természetes gyógyszerek A Kertészeti Egyetemen a hallgatók egv éven át svógvnövénv-termesztést is tanulnak. A nappali és a le­velező oktatásban részt vevőkön kívül 2—3 évenként 30 —40 kertészmérnök részesül szakmérnöki továbbkénzés- ben. Hol van szükség ezsekre a speciálisam kénzett evófívnövénves szakemberekre? — kérdezzük dr. Hornok László egyetemi docenst, az Egyetem Zöldsésteirnesztési Intézete Gvógynövénvitermesztési Csoportjának vezető­iét. — A evágvnövénvteirmesz- tésd vertikum (termeléstől az értékesítésig:) rendkívül szerteágazó'. Gvósvnövénve- sek dolgoznak a termelés­ben a különböző termelte­tő vállalatoknál (Herbaria. Hungarodroig). és sokan vesznek részt a kutatásban is. egyrészt a Gvógvnövénv Kutató Intézetben^ másrészt' a gvógvszergváirak Vállalati kutatóhelyein (Tiszavasvári Alkaloida Gvár Kőbányai Gvóavszeirevár stb.l. Sok evógvnövénves dolgozik a gvóevnövénv-keresikede- lemben is. részben a felso­rolt vállalatoknál, részben a evóevnövénv-külkereskede- lemben. A Medimpexnél és az Aerimoexnél. A telies evógvnövénv-vert'ikum a népgazdaságnak évente mintegy 1.8—1.9 milliárd fo­rintot hoz. A megtermelt ér­téknek mintegy felét expor- táiliuk. A ma°var gyógynö­vények az egész világon — de különösen Nvugat-Euró- pában — naivon keresettek. — Hazánkban mekkora területen tolvik a ovóavnö- vény termesztés? — Hozzávetőlegesen 38 000 hektár a evóevnövénvekkpl hasznosított terűiét. Ez na­gyon sok gazdaság között őszük meg Nehéz a területet pontosan megbecsülni, mert kaprot. koriandejrt. ánizst. konyhák ómén vitt. édeskö­ményt. valeriánát, kis- és naevgazdasáigok egyaránt termesztenek az ország min­den tó ián. A gvógynövénvtermesztésd ágazat fogalma alatt, ma nemcsak a gyógyító növé­nyeket kell érteni: mind­azok a növények ebbe az ágazatba tartoznak . ame­lyeket részben vagy telies mértékben biológiailag ak­tív anyagaikért termesztünk. Ezek felhasználása történ­het a gyógyászatban, a fű­szerezésben és a kozmetikai iparban (illóolaiok.) Bizarr ‘városítással tehát: eavüvé tartozik a levendu­la és la lokhaauma? — A levendula minden- k érmen, de a fokhagyma nem. mert az "'-Idséanö- vénv. — És a fokhaavmaolai? — A fokhagymával, vö­röshagymával. formává® mi nem foglalkozunk, mert ezek fő felhasználási területe a nyers fogyasztás. Ha ezek valamelyikéből ólai készüli az csak melléktermák gya­nánt szerepel. — Melyek a hazai nvóav- növénvtermesztés leaionto- sabb növényei? — A termesztésben ielen­leg mintegy 45—50 fai sze­renel. Jelentőségűiket a ter­mőterület nagvsáeía viaev a felhasználás mértéke alap­ián egyaránt , vizsgálhattuk. Legnagyobb területen —16— 18 000 hektáron — a mus- táir-torma-faiok termesztése folyik: 3—5000 hektáron termesztenek- mákot, anya­rozst. 1000—2000 hektáron konvhaköménvt. édeskö­ményt karmot. A levendula, koriander ánizs és a mus- kofálvzsálva termőterülete növénvfa ionként 500—1000 hektóm tehető. A Mák ter­mesztési Rendszernek nél- dául több mint 50 tangazda­sága van. A mák kettős hasznosítású növény, mág­iáért és tok i áért is ter­mesztik : termelés-iránvítá- sa. kutatása a vóevnö vény­ként történik. — A Gyógynövényter­mesztési Csovort milyen ku­tatásokkal toalalkozik? — A kialakult országos munkamegosztásnak megfe­lelően elsősorban a fűsze­rezésre használt növények a e ro teeh n i k á i á nak f ei les zf é - sével foglalkozunk. Ezen kí­vül vizsgáljuk a hazánkban vadon termő gvóffvnövénvek. valamint a külföldön ter­mesztett faiok és faiták ter­mesztésének lehetőségét is. Kutatási együttműködés és szaktanácsadás forrná iában gvakorlötilae valamennyi gvógvnövénv-termelléssei foglalkozó gazdasággal kan- csolaitban állunk. Az imént említettem, hogy . kis- és nagygazdaságok az ország minden pontján termeszte­nek gyógynövényt. A külö­nösen nagy élőmunka-ieé- nvű növényeket — ilyenek DéIdául a sáfrámvos szekldce vagy a valeriána — a ház- táii és háziként! termesz­tésben állít iák elő. Ilv mó­don iól hasznosítható a csa­ládtagok töredék munkáidé­ig. A nagyüzemi' termesztés­ben nedi g egyre na gyobb te­ret hódít a munkaművele­tek komolex Gépesítése. a vegyszeres növényvédelem. Ktb. — Miiven kilátásai van­nak a avóavnövénvtermesz- tésnek? — Változatlanul kedvező­ek a gyógyszergyártásban nélkülözhetetlenül szükséges alapanyagokat évről évre meg kell termelni. És még vallatni: világszerte nő a ke­reslet a természetes fűszere­ző anvasok iránt.. Nemcsak a választékot kell bővíteni, hanem a konzervipar és a hűtőioair növekvő igényeit is ki kell elégíteni. Érvre lob­ban keresik a természetes színanyagokat is. Étkezési kultúránk mosta­nában változáson megy át. de még mindig nem főzünk elég fűszeresen. Fűszeresen, mondom. . ami nem azt ielenti. hogy aavonsóz- zuk. paprikázzuk étele- i-1'.o.t. hianem sokféle fű­szerből. keveset használtunk. Ezek a természetes .gyógy­növényekből készült, fűsze­rek biológiailag aktív anya­gokat tartalmaznak (hiszen ettől gyógynövények). és nemcsak ételeinket teszik változatossá, hanem rend­kívül ió hatással vannak a gyomor működésére. az emésztésire is. Segítenek a gyomor és bélrendszer mik- roflóráiámek kialakításában, fenntartáséban. Ha ilyen ér­telemben fűszerezünk, ki- védhetiük a civilizációs ár­talomként jelentkező gvo- morbántalmak eev részét, sőt még a szervezet ellen­állását is fokozhattuk. B. Geges Mária Az ország villamos ener­giájának 17 százalékát a háztartások használják fel, ma még nem a legjobb ha­tásfokkal. Világszerte az a tendencia, hogy csak olyan főző-, sütő-, vízmelegítő- s fűtőkészülékek. hűtőszekré­nyeik, mosógépek és egyéb háztartási készülékek kerül­jenek forgalomba, amelyek megfelelnek • az energiataka­rékossági követelmények­nek. Amíg például a régi típusú villamos főzök és tűzhelyek vastag öntöttvas főzőlapokkal készültek, ame­lyeknek meglehetősen hosz- sz.ú időre volt szükségük a felmelegedéshez, addig az új típusok már jóval- vékonyab­bak. így néhány másodperc alatt, átforrósodnak. Ezeket, amellett, hogy gyorsabban főznek, finomabban is lehet szabályozni a három helyett hat fokozatú kapcsolóval. Az energiatakarékos sütőket újabban kis légkeverő be­rendezéssel látják el, a gyor­sított légmozgástól ugyanis hamarabb puhul meg. készül el az étel. A rádiók, televí­ziók — a tranzisztorok, in­tegrált áramkörök és más elektronikus elemek jóvoltá­ból — áramszükséglete ma már jóval kisebb, mint a korábbi csöves ikészülékeké, alig fogyasztanak többet, mint egy közepes teljesít­ményű villanyégő. A legkor­szerűbb. automatikus prog­ram alapján működő mosó­gépek mór csupán a leg­szükségesebb energiát hasz­nálják fél. Képünkön: a nyugatnémet AEG-,gyár energiatakarékos ,,Vámpírét,te 5000 electronic” típusú porszívó gépét láthat­juk. A készüléket olyan el­választó gombokkal látták el. hogy mindig a takarítás körülményeinek legmegfele­lőbb teljesítményre lehessen a gépet beállítani. A sző­nyegtisztításhoz tartozó ta- karókfokozat 600 W teljesít­ménnyel dolgozik. Kárpito­zott bútorok és kényes anyagok portalanítására 250 W_ra lehet a porszívót be­állítani. a sima padló porta­lanításához pedjg a 750 W-os gombot kell benyomni. A korszerű gép 2,75 liter űr­tartalmú papírszűrőjét a fe­déllel együtt lehet kiemel­ni. Fényjelzés mutatja, hogy mikor kell a porzsákot cserélni. (KS) Atomerőmű-irányítás—szimulátorral A szimulátor egv meghatározott beren­dezés viselkedését utánozza le. A szimulá­lás a célnak megfelelő szempontok sze­rint hasonló dinamikai viselkedést való­sít meg. mint az eredeti berendezés. Nagy. költséges, kísérleti célokra nehe­zen, hozzáférhető berendezéseket vaw rendszereket analóg, ill. diai fólia eszkö­zökkel szimulálnak. A repülésben és az űrhaiózálsban. a pi­lótáik. űrhaiósok oktatásában napjainkban előszeretettel használják a szimulátorokat. Felbecsülhetetlen értékük és szerepük van a szimulátoroknak, főleg a vaszélves hely­zetek begyakorlásában. A korszerű szimu­látorok természetesen .számítógépnél van­nak ellátva. Gvakran használnak e célra analóg szá­mítógépeket. a számítási feladóitokon kí­vül szimulátorként közvetlenül egvüttmű köditethető szabályozókkal vaev fizika rendszerrel. Az íDairilöe erősen feilett Franciaor szagnak naev az energfiaieémve ígv a ország tovább folvtatia afomerőmű-nros ramiát. Az atomerőművek kiszollaáló sze mélvzetének kiképzésére naev gondot for dítanak. A kiképzést részben szimuláló rok segítségével oldják meg. A nemzet közi szinten is jó hírnévnek örvend Thomson CSF leányvállalata, gyárába: * készült a kénünkön látható szimulátoi amelv egv atomerőmű drónvítótermé agyközpontját ábrázol ia1. illetve utánozz le a számítógéppel egvütt. Itt képezik 1 azokat a mérnököket, és technikusoka akik az atomerőmű üzemét ilven köznapi termek vezérlőpultjairól iránví.tiák. Telefonkészülék — mágneses kártyával A japán NTT (Nippon Te­legraph and Telephone Pub­lice Corp.) nyilvános állo­másokon alkalmazható olyan telefonkészülékeket fejlesz­tett ki, amely érme bedo­bása helyett mágneses kár­tyával hozható működésbe. A beszélgetést folytatni kí­vánó a készülék jobb felső sarkanal levő nyílásba he­lyezi a mágneses kártyát, és azután tárcsázhat. A be­szélgetés vegén a készülék a kártyára felviszi. hogy mennyibe került a kapcso­lás (a beszélgetés időtarta­mától és a hívott állomás távolságától függően.) A mágneses kárt>a csak ezután húzható ki a készülékből. Egy kártyával addig lehet újabb beszélgetéseket foly­tatni. amíg a vételárával meghatározott ..beszélgetési keret” ki nem merül. Az NTT 1982 tavaszától szándé­kozik ilyen tipusu telefon- készülékeket üzembe helyez­ni Tokióban. Az alsó képen a mágneses kártya látható. Ez hajlékony, rendszerint műanyaglap, amely mágnesezhető anyag­gal, például "vasoxiddal van bevonva, és megfelelő, a készülék számára felismer­hető jelekkel ellátva. A to­vábbi jeleket a telefonké­szülék viszi rá a kártyára: a beszélgetés árával arányos részt mágnesezi A mágnesezett kártyákat már régebbi idő óta hasz­nosítják a számítástechniká­ban is, rendszerint külső térként. Ezekre rendszerint viszonylag tartósan őrizen­dő jeleket visznek fel, bár lehetőség van a meglevő je­lek törlésére, és új ielek felvételére is. A telefonálások lebonyolí­tására és regisztrálására a mágneskártyát a japánok használták először, amely praktikussága miatt feltehe­tően gyors nemzetközi térhó­dításra számíthat. Barát és ellenség Ultraibolya sugárzás Földünkön — a nukleáris folyamatok és az árapály kivételével — minden ener­gia végső forrása a Nap elektromágneses sugárzása. A Nap fényén azonban nem a köznapi értelemben vett — az ember számára — lát­ható sugárzástartományt ért­jük. 'hanem azf a széles su­gárzónát. amelynek energiá­ja már elégséges a biológiai fontosságú kémiai reakciók kiváltásához. E széles su­gártartomány egyik szélén helyezkednek el a • legrövi­debb hullámhosszú ultraibo­lya sugarak. A Nap elektromágneses spektrumának ultraibolya tartományából a 286 nano­méternél rövidebbek a Föld légkörében elnyelődnek, a 310 nanométer hullámhosz- szig tartók erősen legyen­gülve érkeznek a Földire, ezek a bőrben az irha felső rétegében nyelődnek el. A 280 nanométernél rövidebb hullámhosszú útira ibolya sugárzásihoz a törzsfejlődés során nem szokott hozzá az emberi, szervezet, ipari kö­rülmények között viszont ilyenek is keletkezhetnek. Az ultraibolya sugárzások hatása elsődlegesen az anya­gok atomjainak gerjesztésén alapszik, ami esetleg ionizá­ciót is kiválthat. Ezután másodlagos reakciók soroza­ta kezdődik: különböző fo­tokémiai reakciók, a fer- ímentrendszerek kikapcsoló­dása, fehérjekicsapódás, h isztam ins zerű anyagok fel- szabadulása, amj a bőrben pirosságot. majd bámulást, súlyosabb esetben gyulla­dást okoz. Ezért kell foko­zatosan. adagolni a napo­zást. « Nyáron, tiszta napsütéses időben, a déli órákban fo­lyamatosan napozva 15—20 perc alatt jut a. bőrfelületre annyi ultraibolya energia, amennyi a napfürdőhöz nem szokott bőrön néhány óra múlva pirosságot vált ki. A bőrben lejátszódó foto­kémiai reakció eredménye egy biológiailag fontos anyag is, az' ergoszterinek­böl képződő D-vitami| amelynek fontos szerei van a szervezet ásványis anyagcseréjében.. Mester», ges D-vitamin csak részbe ellensúlyozza az utraiboi sugárzásra a bőrben kép, dő bioaktív anyagok hat sát. Az ultraibolya sugara fehérje-kicsapó hatása alapszik baktériumölő k< pességülk; ilyen szempom bői legelőnyösebbek a 200- 313 nanométer hosszúság sugaraik. Mesterséges fénj forrásokkal ezeket kórh; zakban a levegő csírátlan tására is használják. Az általános szervező hatásokon túlmenően ültre ibolya hatásokkal a mezt gazdaságban és az iparba az elektromos hegesztők,né olvasztároknál, öntőknél t; lálkozunk, amikor az elel troiriios ívben és az olvad fém magas hőfokán Ikele keznek ultraibolya sugarai Az ilyen munkánál — mii képünk mutatja — kötele? az ultraibolya sugaraikat e nyelő szemüveg vagy álai használata, mert ezek hit nyában kötőhártya-gyull; dás fejlődik iki. amely fert niikussá válhat. A föld alatti munkát véí ző bányászoknál, alagútfi ráknál a természetes ülte; ibolya sugárzás hiány; mesterséges besugárzással - kvarcolással — pótolják. ß jrgiatakarekos {[tartási gépek

Next

/
Oldalképek
Tartalom