Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KXXIII. évi. 7. sz. 1982. január 9., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az OTP megyei igazgatóságának számvetése Nagyobb betétállomány Ötmilliárd hitel Lakásépítés kölcsönnel Nehéz lenne tömören a teljesség igényével telsorolni az OTP tevékenységi körét, s feladatait fontossági sor­rendben rangsorolni. Épít, vásárol, értékesít lakásokat, finanszíroz telekközművesítést, a tanácsi költségvetési és fejlesztési alap folyamatos pénzellátását biztosítja, gaz­dálkodik a lakosság takarék-állományával, különböző cé­lokra hitelt ad, lottó- és totószelvényeket forgalmaz. 11 TflRTflLOMBÓL: Nem látványosan, tartalmasán Oki elöl jár, hamarabb fárad Hamlet dán királyfi 12 hónap, 12 község 1982-ben Több olcsó cipő, jobb minőségű bőráru Jelentudat Egy-egy korról alkotott képünk csak úgy válhat tel­jessé, ha a szűkebb értelem­ben vett itönténekni adaléko­kat kiegészítjük az akkori művészeti és természettudo­mányos eredményekkel. ÉS íha együtt látjuk a különbö­ző országok egyidejű törek­véseit ... Mi köze mindennek a je­lenhez? A jelen ugyanis pontosan körülhatárolható, mondhatjuk, hogy az idei esztendő vagy éppen a mai nap. Csakhogy ami a jelen­ben történik, az nem előz­mény nélküli. Nem valami­féle „üres táblára” rajzo­lódnak föil napjaink történé­sei. Valamit folytatnak vagy éppen valamit megtagadnak, meghaladnak. Még soha olyan gyorsan nem jutották el az egyénhez a világ min­den tájáról a napi iniformá- cták. mint korunkban. Oly­kor azt mondjuk — s okkal —, hogy képtelenek vagyunk feldolgozásukra, megemész­tésükre. Részben azért, mert iszonyú mennyiségű ismeretanyag zúdul ránk, de részben azért is. mert nem tudjuk elhelyezni, nincs mi­hez kapcsolnunk az új is­mereteket. Vegyünk egy, a közvéle­ményt élénken foglalkoztató, ha úgy tetszik egyszerű példát. Az utóbbi évtizedek­ben jelentősen megváltozott hazánk településszerkezete. Vitázunk róla, hogy vajon indokolt-e a főváros nagy­sága, törvényszerű-e a kö­zép- és kisvárosok ilyetén feilődése? Lehet-e a kérdés­ről érdemiben, véleményt nyilvánítani a történelmi előzmények mellőzésével ? Aligha. Legalább annyit fi­gyelembe kell vennünk, hogy milyen körülmények között és miért éppen Bu­dapest iparosodott a legerő­teljesebben, és miért fejlői- dött a városaink a történel­mi városaink jelentős része is mezőgazdasági település­ként? A mai-döntések nyil­ván a mai helyzetet és a jövőbeni terveket tükrözik, óm maguk,ban foglalják az előzményeket, az úgyneve­zett történelmi örökséget is. A megnövekedett idegen­forgalom következtében is gyakrabban szembesülünk a kérdéssel; kik vagyunk mit jelent a mai szocialista Ma­gyarország állampolgárának lenni. Sokan véleményt mondanak rólunk, és alkar- va-akaratüanul véleményt formálunk, mindahányszor személyes kapcsolatba kerü­lünk más országok polgárai­val. Joggal nehezményezzük, ha a „csikós-gulyás-papri- kás” országával azonosítják hazánkat, mert e megítélés nemhogy felületes, hanem egyszerűen hamis. Iparoso­dott. korszerű mezőgazdasá­got, figyelemreméltó kultú­rát magáénak mondható or­szág állampolgárai vagyunk. S mert a változások, a fej­lődés alkotó részvevői is va­gyunk. jogunk és kötelessé­günk a rólunk alkotott .ké­pe1 ilyenné, ma,"''arán hite­lessé formálni. Mindenek­előtt magunkban. Ehhez is szükségünk van a nemzet sorsának legalább vázlatos tanulmányozására, eszmék és téveszmék különválasztá­sára a nemzeti önismeretre Kell-e tovább bizonygatni, hogy e feladatunknak csak a puszta adatok biflázásá- val nem teszünk eleget? És kell-e még érv — számos kínálkozna — a dolgok lé­nyegének megértéséhez, ne­vezetesen ahhoz, hogy belás­suk: valóban nélkülözhetet­len, a múlt ismerete. Éppen azért, hagy a jelenünkben •otthon érezzük magunkat. MD Hogyan látta el sokoldalú feladatkörét az elmúlt év­ben? Az OTP Szolnok me­gyei Igazgatósága számvetést készített arról, miként telje­sítette mindazt, amit a múlt esztendőre tervezett A szám­adásból! kiderül, hogy Szol­nok megye lakossága 1981­I foen épp olyan takarékos volt, mint az azt megelőző évben (a megtakarítási hányad 2,9 százalék volt mind két esz­tendőben). Tavaly azonban ez több pénzt jelentett. A betét- állomány 440 millió forint­tal emelkedett Az ifjúsági takarékbetétek száma az év elején bevezetett változás (a tizennégy éves alsókorhatár eltörlése) hatására ugrássze­rűen nőtt az első negyedév­ben és az év végére elérte a húszezret Az ifjúsági betét­re adható külön kölcsön se­gítségével több mint 170 fia­tal épített, vagy vásárolt la­kást. Valamelyest tovább tud­ták bővíteni az elmúlt év­ben az átutalási betéttel ren­delkezők körét. Az egyszerű, Az együttműködésének irányelveit vitatta meg teg­napi ülésén a SZOT elnök­sége. A ieűén-leei irányelve­ket öt évvel ezelőtt dolgozták ki. az úi követelmények most ezek korszerűsítését. az együttműködés célszerűsé­giéinek fokozását teszik szük­ségessé. Az utóbbi években a tanácsok képviseleti, ön­kormányzati és államigaz­gatási munkáiénak ie- lentősége megnőtt, a ko­rábbiaknál is többet tehet­nek a dolgozók életkörülmé­nyeinek iavításáért. A szak­va népgazdasági szempontból is előnyös pénzátutalási mód­szer további népszerűsítésére és elterjesztésére töreksze­nek. A lakossági hitelek össze­ge az év végére megközelí­tette az ötmilliárd forintot, (606 millióval) 17 százalékkal volt több mint 1980-ban En­nek sok oka van: emelke­dett a lakásépítési és a me­zőgazdasági termelési hitelek felső határa, bővült a hitel­re vásárolható cikklista, á családalapító fiatalok felső korhatára 35 év lett, így töb­ben vehették igénybe a ked­vező, hosszabb idő alatt viszr- szatéríthető kölcsönöket. Az OTP beruházásban épü­lő lakások száma is több volt tavaly, mint az- azt megelőző évben. Az állami lakások közül több mint 580 OTP fi­nanszírozásban, épült A ter­vezettnél több, összesen 974 OTP társasházi lakást adtak át A tavaly megkezdett és az idén befejezésire kerülő lakások száma 773. 63-al több, mint 1980-ban A ta­valyelőtti évhez viszonyítva szervezetek oedis — uevam- csak naevobb lehetőséffeik- kel élive — érdekvédelmüket a lakóterületekre ás ievekez­rek mind naevobb mérték- iben kiterieszteni. A taná­csok les a szakszervezetek eevesítik erőiket hoev az üzemi, a lakóhelyi, és a köz­életi demokratizmus eev- airónt fei'lődiék. A dolgozók minden ölvan vállalati terü­let- és teleDülésfeilesztési terv előkészítéséből részt vállasainak, amelv élet- és munkakö rü lmén veiket köz­vetlenül érinti. ugyanakkor az elmúlt esz­tendőben 190-el kevesebb la­kásépítő szövetkezeti társas­lakás építése kezdődött meg. A visszaesés okai közismer­tek: szervezési nehézségek, elhúzódó építkezés, ami miatt a többszöri áremeléseknek zsebbenyúlóak a következ­ményei. A családi ház-építés viszont változatlanul!, a leg­nagyobb arányt képviseli. (Jóval magasabb az országos vidéki átlagnál.) Tavaly az OTP köles öntámogatásával 1600, anélkül pedig 150 csa­ládiház épült feli Ezen túl még 1400-nak a kivitelezése kezdődött el. A családi házi- építés1 segítése érdekében a nagyobb településeken szor­galmazta a saját finanszíro­zásban történő telekkialakí- tásokat. Természetesen a la­kások építéséhez többnyire a munkáltatók is anyagi támo­gatást adnak. Hozzávetőleges számítások szerint tavaly kö­zel 700 családi-, társas- és szövetkezeti lakás építéséhez nyújtottak kölcsönt a mun­káltatók. A munkáslakás­építési akció kedvező feltéte­leivel pedig 116 OTP társas- lakást vásároltak. S végezetül még egy adat: 1981-ben 4,5 millió totó- és 17,9 millió lottószelvényt ér­tékesítettek. A totószelvé-' nyékből 16 százalékkal, a lot­tóéból pedig 5,3 százalékkal volt magasabb a forgalmuk, mint egy évvel korábban. Iz egyesitett fegyveres erük közös gyakorlata A Varsái Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erői ez évi kiképzési tervei­nek megfelelően ianuár 25— 30. között a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság terüle­tén — Litomerice. LAberec. Prága. Plzen és Karlovy Várv térségében — kerül sor a Csehszlovák Néphadsereg, a Szoviet Hadsereg és a Ma­gvar Néphadsereg kijelölt alakulatainak ..Barátság ’82” elnevezésű közös gyakorlatá­ra. Kedvező esztendőt zárt 1981-ben a bőr. szőrme és a cipőipar. Az ágazatban a termelés mérsékelt ütemű növekedése mellett — amelv megfelelt a tervezettnek — iavult a termékszerke­zet. iobban alkalmaz­kodott a lakosság igényeihez. Ezt nagymértékben elősegí­tette a magasabb színvona­lú evártmánvfeflesztési te­vékenység. amelynek ered­ményeként a nehezebb kül­piaci viszonyok ellenére si­került a vállalatok export- iának gazdaságosságát is iaví- tani, A bőr- és szőrmedpar nyeresége az előző eszten­dőhöz hasonlóan alakult. a cipőipar azonban ielentő- sen nevelte nyereségét. A bőr- és a szőrmeipari vállalatok 1982-re 5.3 száza­lékos termelési érték-növe­kedést terveztek a cipőipar 2.5 százalékos növekedéssel számol. Ért elsősorban a gvártmánvszerkezet iavítá- sávaL az értékesebb ter­mékek gyártásával és nem a termelés mennyiségi növelésével kívántok eb érni. Megvalósításához azonban alaDvető feladat az ágazaton belüli kap­csolatok iavítása. a feldol­gozó vállalatok Igényeinek és a bőripar nve rsanvas­forrásaiból adódó termék­választékának összehangolá­sa. ígv válik csak lehetővé a vállalatok termékszerkeze­tének további változtatása, a versenvkéDesség és a mi­nőség iavítása. A bőripar­ban mindenekelőtt a kiké­szítés színvonalának továb­bi emelését és a minőség iavítását tűzték ki célúi. ezért fokozzák a hasíték­évá rtmámvok nemesítését és bővítik felhasználási terüle­tüket. A szőrme- és a kesz­tyű ipar — a oiaci igények­kel összhangban — a gazda­ságos termékek modemezé­sében kíván elsősorban elő­relépni. A cipőipar legfon­tosabb célkitűzése 1982-ben a oelföldn ellátás iavítása. gazdagabb kínálat kialakítá­sával. a lakosság differen­ciált igényeinek kielégítésé­vel. Ezen belül bővítik a textilcipők kínálatát, a ké­nyelmi cipők választékát és növelik az olcsóbb cipők mennyiségét A bőr-, szőrme- ésbőrfed- dolgozóiDar exporttarvei sze­rint a szocialista országokba irányuló szállítások az 1981 évihez hasonlóan alakulnak, a nem rubel elszámolású exportot növelni kívánják. A cipőipar a nem rubel el­számolású export mérsékel­tebb növekedésével számol. Az ágazat előtt álló fel­adatok közül ki emelkedő az anyaggazdálkodási program végrehajtása amelv első­sorban a nyersbőrök gazda­ságosabb felhasználását, a készárukhoz való iöbb al­kalmazását. a cipőipari hul­ladékok csökkentését. a fajlagos anyagfelhasználás iavítását teszi szükségessé, A bőr- és szőrmedpar a fai­ls a os enereiafélhaszmálás- ban is felentős megtakarí­tást tervez. A vállalatok számára a szabályozó-változások eltérő kcvetkezménvekkél lármák. A nvereség csökkenésének kiegyenlítésére széleskörű intézkedéseket terve-tek. Feltöltik, elegyengetik és termőtalajjá alakítják Tiszaigar határában a már nem használt homokbánya területét. A munkát a tiszaszőlősi Petőfi Tsz dolgozói végzik és pénzkímélő hatásánál fog­Szakszervezetek — Tanácsok Az együttműködés irányelveit vitatták meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom