Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-31 / 26. szám
1982. JANUÁR 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Víz- és Csatornamű Vállalat felújított egy 60 méteres hidegvizes kutat a jászberényi strand területén. A percenként 470 liter kapacitású kutat a napokban adták át NIGÉRIÁBA Tanműhelyek ós konténer irodaház Eszmecserék közös dolgainkról Üjabb szakmunkásképző tanműhelyeket szállít a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat Nigériába. Az erről szóló megállapodást a napokban írták alá, eszerint kilenc Mobil-műhelyt építünk fel az Industrialexport fővállalkozásában, 2,8 millió dollár értékben. Ezekben az iskolákban fémmunkásokat, vízvezeték- és villanyszerelőket, hűtőgépjavító és klímatechnikai szakembereket, valamint autószerelőket képeznek ki. A leendő oktatókat három hónapig Magyar- országon készítik fel. A tanműhelyek felépülte után A berénvi küldöttek nár másodpercet késtek. A csinos lányok. asszonvak. a iól fésült fiatalemberek lábuii- heeven lépkedtek a terem utolsó soraihoz. Hiába, csúszósra fasvott. havas utakkal! m»"'nt ..orszácos szolnoki rekorddal”, mínusz 11 fokkal búcsúzott a ianuár. Küllődben a terem — a Szakszervezetek Szolnok me- evei Tanácsa nagv színházterme — minden széksora megtelt. Százhatvan fiatal érkezett a mesvai tanács kereskedelmi osztálya és a fogyasztási szövetkezeteik megyei szövetsége meghívására tegnaD reggel Szolnokra. Ünneplőbe iöttek. nemcsak gazdag gondolatokkal — külsőségekben is megmutatták : megfelelően szeretnék képviselni azt a hétezerkétszáz fiatalt, akik megyénk tanácsi és szövetkezet’ kereskedelmében. a vendéglátásban eavre nagyobb feladatokra képesek, s akik nemcsak szeretik tanult szakmájukat. mesterségüket. hanem kötelességüknek érzik azt is. hoev szóljanak. vitázzanak — '•korosztályuk és a szakma érdekében. A vásárló alig ismert volna ezen a szombaton ráiuk. Megszoktuk a munkaköpenyt. a szállodai egyenruhát. a pincérek sötét öltönyét. Nos. ezen a komolv. munkával teli szombaton mégse munkának vette csak a szó szoros értelmében egv küldött se a megvei tanácskozást. Inkább naev ifjúsági találkozónak, ahol ő hallathatja a szavát a meave kereskedelmének veze1a magyar szakemberek tanácsadása mellett kezdődik meg a képzés. A Mobil-tanműhelyeket a jövő év elején szállítják a távoli országba. A Technoimpex ugyancsak egy nigériai céggel kötött szerződése szerint, még ebben a negyedévben a Dorogi Szénbányák és Szolgáltató Vállalat konténereiből kétszintes irodaházat állít fel. Áz épület 575 négyzetméter alapterületű lesz. Ez az első eset, hogy ilyen konténerekből a Technoimpex irodaház építésére vállalkozik külföldön. Belkereskedelmi Miniszté- rium. a SZÖVOSZ. a KPVDSZ munkatársai előtt. Érvelh fnek és vitázhatnak, javasolhatnak — s nemcsak saiát sorsukért: Szolnok m-. gve vásárlóközönségéért a szórakozni, pihenni, felüdülni váevó emberek sokaságáért. Tizenegyedik éves az ifjúsági törvény, amelynek szellemében immár negyedszer zajlanak az ifiúsáai parlamentek. Ez - tegnapi, a kereskedőké. mégis valamiben eltért az eddigiektől. Mint Tóth András, a megvei tanács kereskedelmi osztályának vezetője és Szentesi László a MÉSZÖV elnöke elmondta: korábban külön- külön tanácskoztak a szövetkezeti és a tanácsi vállalatok fiataljai. Mivel azonban az ellátásban egyformán fontos a munkájuk, jobbára körülményeik is azonosak ;— most először együtt vitatták meg gondjaikat, s yá'asztották meg /küldötteiket a Belkereskedelmi Minisztérium. illetve a SZÖVOSZ országos ifjúsági parlamentiére. Talán a legtöbben a szakmunkásképzés helyzetét, a jövendő kereskedőinek, szaka - - - és cukrásztanulóinak oktatását bírálták. Eev bátor jászberényi lánv például kimondta kereken: nagv baj van akkor ha a tanár .elfelejt” órára menni. Mások hozzátették: hát mée akkor, ha a tanuló az általános iskolában sokat hiányzott a matematikaóráról, s a gyakorlatban. a boltban napjában megbukik mérésből árszámításból. Egv mezőtúri fiatalember, miközben nagv Tájékoztató egyházi személyek« nek Barta László, a megyei tanács elnöke fogadta a megyében működő protestáns egyházak espereseit, a római katolikus papi békemozgalom elnökségét és a metodista egyház lelkészét. Tájékoztatást adott az elmúlt év legfőbb eseményeiről, az egyházpolitikai helyzet megítéléséről, valamint az 1982. évi fő feladatokról. A résztvevő egyházi személyiségek a hozzászólások során kifejtették, hogy egyház- községeikkel együtt készségesen támogatják a kitűzött célok, feladatok megoldását, miután azok a megye'lakosságának javát, boldogulását szolgálják. Soproni ablakprogram Nagyarányú fejlesztésbe kezdtek az Épületasztalos- és Faipari Vállalat soproni gyárában: 550 millió forintot fordítanak a legújabb technológiák meghonosítására, olyan gépeket, berendezéseket állítanak munkába, amelyeken tökéletesen záródó, jó hőszigetelő ablakokat tudnak készíteni. Üj szárítóik évente 36 ezer köbméter faanyag szárítására lesznek alkalmasak. Üzembe állításuk után kizárólag szárított anyag kerül a feldolgozókhoz, ami egyébként a vetemedés, görbülés megakadályozásának feltétele. Két munkacsarnokot emelnek, ezekben kapnak helyet a szabászgépek és a különböző megmunkáló berendezések. A kereteket speciális eljárással, három rétegből toldják majd össze, s le is festik, hogy a vásárlóknak a mázolással ne legyen gondjuk. tisztelettel' szólt az idősebb munkatársak saeítőkészségé- rő1 meeieevezte: azért né- melvikőiüknek nemcsak bírálni nevelni is illenék a kezdőket. Eev szolnoki vendéglátós küldött szóvá tette: van azért a fiataloknak is min gondolkodni. Például azon. hoev a -ári vendéeiárás ideién, miért nem széevelli sok pincér, felszolgáló, hoev a külföldinek kézzel-lábbol kell mutogatni, ha egv üdítőre betér egv kisvárosi, netán falusi vendéglőbe? Ho- gvan gondolják a szakma elkötelezett fiataljai — ha valóban *azok. — hoev a külföldi vendégeknek kell megtanulniuk magvarul, ha hozz-’—‘- jönnek szabad idejükben. pénzük elköltésére? ... Mée eev a vitából: az öt- , napos munkahét. Senki nem vitatta, hoev nem lehet szombaton — vendéglátásban vasárnap se — lehúzni a rolót. Azt azonban több fiatalasszony elmondta. ■ hoev a meghosszabbodott öt napok miatt, a kisgyerekesek idegesebbek. Futnak bölcsődékbe óvodákba, hogv záráskor ne az ő apróságaik unatkozzanak magukban, sírjanak anyjuk után. Ünneplőben — de a munkáért a munkáról szóltak az ifjúsági parlament résztvevői. Lehet. hogy volt olvan felvetés, bíráló szó. amiről kevés még a tapasztalat A jóra. jobbra törekvés azonban vitathatatlan. Ezért volt mégis egyszerre hétköznapi és ünnepi a száz- he' fiatal tartalmas, okos vitáia S. J. „Tessék mondani, hogyan lesz mivelünk? Mi- velünk, akiknek nincs atyánkfia a faluban. Ki ássa meg a sírunkat, ha egyszer elmegyünk? Hisz nincs sírásó Nagyréven.” Ha arra a több mint egy évvel ezelőtti falugyűlésre gondolok, eszembe ötlik az az idős, ősz ember, aki gondját így panaszolta. És szerintem ez a panasz is bizonyította: az évenkénti lakossági fórumok nagyszerű színterei a helyi tanács, a Hazafias Népfront bizottsága és a lakosság közötti nyílt, őszinte eszmecserének, ahol minden szóba kerülj, ami az embereket foglalkoztatja, és ahol megbeszélhetik a lakóhely ügyes-bajos1 dolgait, a közös tennivalókat. Holnap ismét megkezdődnek a megyében az ilyen összejövetelek, és március végéig mintegy száz helyen rendeznek falugyűlést. Van, ahol levélben. van, ahol személyesen, máshol hangosbemondó útján hívják a lakosságot a helyi művelődési házba, a klubkönyvtárba, az iskolába — attól függően, hol a legalkalmasabb a hely — ezekre az esti beszélgetésekre. Mert az este a jó időpont erre, amikor már jóllakott, a jószág, amikor alváshoz készülődnék a gyerekek. Ilyenkor a felnőttek már nyugodtan beszélgethetnek. vitatkozhatnak, hisz mindannyiuk közös érdeke kerül szóba. Számtalan olyan kérdés, ami a falu lakóinak további életét közvetve vagy közvetlenül befolyásolja. A megye községeiben évek óta elterjedt a fórumláda használata: ebbe a ládába dobja be a lakosság egy kis papírra fölírva kérdését, véleményét. javaslatát a falugyűlés előtti napokban. így a település vezetői még alaposabban fölkészülve tarthatják meg ott vitaindítójukat. Válaszolhatnak a kérdésekre és nemcsak ők, hanem a település országgyűlési képviselői, a különböző gazdasági egységek vezetői is, mert az természetes, hogy a falugyűlésről ők ,sem maradhatnak el. A minap, amikor tanácsi dolgozókkal az eddig megtartott falugyűlések tapasztalatairól beszélgettem, csaknem mindenki azt említette elsőnek, hogy egyre kevesebb személyes panasz, kérés hangzik el. Mindenekelőtt az egész falu érdekében emelnek szót. érvelnek,, vitatkoznak az emberek. Legtöbben persze a kommunális ellátásról mondanak véleményt, s kémek jó ivóvizet, sürgetnek járda-, útépítést, óvodabővítést és így tovább. Legutóbb a megyében megtartott falugyűléseken — amelyeken mintegy tizennyolcezer választópolgár vett részt — ezemyo 1 esz ázharm i n ck i len - cen kértek szót. Ezeknél a számoknál érdemes egy kicsit elidőzni. Mégpedig azért, mert furcsa módon, miközben lépten- nyomon tapasztaljuk, hogy az embereket érdekli, és egyre inkább érdekli lakóhelyük sorsa, fejlődésének lehetősége, a falugyűléseken csökken a résztvevők száma: míg például 1979-ben mintegy 22 és fél ezren jelentek meg, addig 1980-ban csak megközelítően tizennyolcezren. És minél nagyobb egy település, annál kevesebb a falugyűlésen részt vevők száma. Nem volt megfelelő a mozgósítás, az előzetes figyelemfelhívás? Vagy túl sok program zsúfolódott azokra a hónapokra, és az emberek úgy voltak vele: elég volt erre az évre a sok megbeszélésből? Ezt nem lehet tudni, mindenesetre figyelmeztető: a tanácstagoknak, a népfrontaktíváknak még alaposabban kell az idén a szervezést bonyolítaniuk, és ebben nem nélkülözhetik egyetlen társadalmi és tömegszervezet segítségét sem. Különösen nem a KISZ-szervezetek tagjainak, a Vöröskereszt aktíváinak támogatását. És természetesen mindenekelőtt a pártszervezetek közreműkö-, dését a szervező munkában. Napjainkban oly sok szó esik arról, hogy miért igyekeznek az emberek elsősorban a városokban letelepedni, miért nem erősítjük még jobban a községek népesség- megtartó erejét? Hogy ez teljesülhessen, abban nagy szerepet játszhatnak a falugyűlések is, ahol közvetlenül ismerhetik meg a falvak, a nagyközségek vezetői a lakosság véleményét, elképzelését e kérdésről, s e vélemények, javaslatok birtokában szervezhetik a további munkát. Ugyanakkor hallatlan nagy lehetőséget nyújt egy-egy ilyen találkozó a társadalmi összefogás erősítésére, a feladatok végrehajtásához az aktív támogatás megszerzésére is. A legutóbbi falugyűléseken- például, amellett, hogy szinte mindenütt társadalmi igényként fogalmazódott meg, hogy az idős emberekről fokozottabban gondoskodni kell. újabb és újabb gyermekintézmények építésére is számtalan társadalmi munkafelajánlás történt. Többek között örményesen a helyi termelő- szövetkezet és az Április 4. ®épgyár üzemének dolgozói egynapi munkabérüket ajánlották fel az óvoda építéséhez. Tiszaburán, Kőtelken tanmedence létesítéséhez, Ahádszalókon iskolaépítéshez, Jászboldogházán az iskola és az óvoda központi fűtésének elkészítéséhez, Kunhegyesen a település fásításához ajánlották fel segítségüket az emberek. És a segítségre most is szükség van, talán méig inkább, mint eddig. Hiszen Kunmadarason az intézmények, a különböző létesítmények karbantartásánál, az építkezéseknél nem. nélkülözhetik a lakosság munkáját. Elég, ha példainak csupán a szennyvízelvezető csatorna építését említem. Ezért is tervezte a tanács, hogy az idén több mint 6 millió forint értékű munkát kér a kunmadarasiakfól. Csépán és társközségeiben, Tiszasason, Tiszaugon csak a lakosság munkája révén tudják karbantartani a földutakat, a vízelvezető árkokat, a parkokat, fásítani, újabb utcákat. falurészeket, járdát építeni. És ahogyan személyesen is ismerem az ottani emberek lakóhelyük iránti sze- retetét, biztos vagyok benne, hogy meglesz az a 6,6 millió forint értékű társadalmi munka, amit a tanács tervezett. Tiszajenőn a községi tanácselnök azt újságolta, hogy a székhely- és a társközségben, Vezsenyen összesen 8 milliós társadalmi munkára számítanak, mert temérdek a megoldandó feladat. Vezsenyen felújításra vár az óvoda és ez csaknem kétmillió forintba kerül, korszerűsíteni kell 700 folyóméter járdát, az iskolát, kerítést kell építeni a temetőnél, Tiszajenőn közútépítés, -fenntartás szerepel az idei községfejlesztési programban. És a tanácsnak bizony nincs tömött pénztárcája, hogy mindezt a saját erejéből meg tudja oldani. Feladat van bőven a legkisebb faluban is. Tele van a két kezünk munkával, pontosabban tele lehet, ha akarjuk. Elmondani, hogy mi az, amit tenni kell erre jó alkalom a falugyűlés, a lakóhelyüket szerető emberek okos gyülekezete» Varga Viktória A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet húsüzemében naponta 60 sertést dolgoznak fel. A hús 40 százalékát tőkehúsként, a többit pedig füstölt- és töltelékáruként értékesítik Szolnok és Borsod megyében. Képünkön: töltik a helybeliek szájíze szerint fűszerezett „parasztkolbászt” Hétköznap ünneplőben Munkájukról, ellátásunkról beszélgettek a kereskedelem és a vendéglátás fiataljai
