Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-05 / 3. szám

1982. JANUÁR 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki Háziipari Szövetkezet tiszavárkonyi üzemében nemrég fejezték be több ezer tenisznadrág gyártását. Jelenleg női fekete szoknyát varrnak a belföldi piacokra. Ebből a termékből 210 darabot szállítanak. Képünkön. Papp Mihályné. Fogyasztási szerkezetünk Karácsonykor ki-ki megta­lálta a neki szánt ajándékot a fenyőfa alatt; szerényeb­bet vagy értékesebbet, füg­gően a család anyagi helyze­tétől és ajándékozási szoká­saitól. A több millió fa alá több tízimillüárd forint érté­kű meglepetés került, lega­lábbis1 erre lelhet következ­tetni a kereskedelmi vállala­tok decemberi csúcsforgal­mából. Ha nemcsak a kiadott fo­rintokat számláljuk, hanem azt isi, hogy milyen termé­szetű, alapvető szükséglete­ket kielégítő, vagy luxuscik­keket vásároltunk, és ezt összehasonlítjuk az elmúlt évek, évtizedek karácsonyi ajándékaival, akkor láthat­juk, hogy nagyot változott fogyasztásiunk szerkezete. Talán csak' a fenyőfa a régi. Azit a tényt, hogy a hábo­rú előtti hárommillió koldus országából mára a három­millió túltáplált ember or­szága lettünk, nem minősít­hetjük egyértelműen kedve­zőnek: a súlytöbblett köztu­dottan egészségtelen. Más kérdés, .hogy az elhízásnak történelmi és pszichológiai gyökerei vannak: az idősebb nemzedék. máig magában hordozza annak a korszak­nak az emlékét, amelyben a kövérség a jólét, a tehetős^ ség szimbóluma volt. De az idő lassan kimossa idegsejt- jeinikből a nélkülözés reak­cióit; örvendetesen terjed a fogyókúrázás, mind többen igyekeznek korszerűen táp­lálkozni. Az igyekezetét a statisztika is jelzi: évről évre több húst, tejet, sajtot, toj ásít, zöldsé­get, gyümölcsöt adnak el az üzletek, és az utóbbi időben végre mérséklődött a cukor és a cereáliák forgalma. Ce- reáliákbóL (lisztesárukból) például az 1965. évi 139 kilós fejadag 118 kilóra csökkent, ugyanakkor húsból, húské­szítményekből fogyasztásunk már megközelíti a 60 kilós fejadagot, szemben az 1965. évi 40 kilóval. Bár az értékesebb, és ezért drágább élelmiszerekből nö­vekszik, az olcsóbbakból csökken a fogyasztás, a csa­ládok jövedelmüknek egyre kisebb hányadát költik élel­miszerekre A szerény jöve­delműeknél ez a csökkenés lassúbb, a nagyobb jövedel­műeknél viszont látványosan gyors. Életkörülményeink javulá­sát jellemzi a ruházati cik­kek kereskedelmi forgalmá­nak alakulása is. Az ötve­nes évek lódenkabát-mdci- saipka egyenruhája után, a hatvanas évtizedben elkezd­tünk divatosan öltözködni; ebben is a hosszú idő alatt felgyülemlett kiéhezetíség jelentkezett. Ma már kisebb jelentőséget tulajdonítunk az öltözködésnek; inkább a ké­nyelmes, egyszerű, de ko­rántsem olcsó ruhadarabok kelendők, mint a cifrák, a túldíszítettek, összes 1 kiadá­sainkból a ruházkodásra költött részarány is csökken. Ha viszonylag kevesebbet költünk élelmiszerre és öl­tözködésre, akkor mire for­dítunk többet? Lakásépítés­re, lakberendezésre, a ház­tartások felszerelésére. Meg­telhetjük ezt azért is, mivel a lakbérre, a fűtésre, a világí­tásira jövedelmünknek — or­szágos átlagban — csupán 7—8 százalékát kell költe­nünk. Ezit az alacsony há­nyadot a még mindig tekin­télyes mértékű állami dotá­ció teszi lehetővé. Hasonló a helyzet a közle­kedés, a hírközlés, az, egész­ségügy és a kultúra terüle­tén: ezekhez a szolgáltatá­sokhoz térítés nélkül .illetve jóval értékük alatti áron ju­tunk hozzá. Ez1 a magyarázata annak, hogy leglátványosabban az iparcikk-fogyasztásunk fejlő­dik. Vegyük például a hűtő- szekrényt, amelyből, a keres­kedelem 1955-ben mindössze 7 millió forint értékűt adott et. S bár az idők folyamán, a háztartási hűtőszekrények árát leszállították, 1975-ben 1,2 milliárd forint értékben adtak el az üzletek. Ettől kezdve mind kevesebbet köl­tünk fridzs,ideire: ma már jóformán telített a piac, és szinte csak azok vásárolnak, akik korszerűbb vagy . na­gyobb készülékre vágynak. Híradástechnikai készülé­kekből például 1955-ben, 189 millió forint értékű fogyott. Az idén ilyen termékekre — beleértve a színes tv-t, a hi­fi-tornyot — kereken hu­szonhétszer (!) többet, azaz: ötmilliárd forintot fordítot­tunk. Hasonló arányban ad­tunk ki mind több pénzt fényképezőgépre. filmfelve­vőre, órára, konyhai kisgé­pekre és egyéb, a kényelmet, a kulturáltabb életet szolgáló eszközökre. Szembetűnően megnőtték a lakberendezésre fordított ki­adásaink. Bútorra például huszonhatszor annyit fordí­tottunk az idén, minit 1955- ben. Természetesen ebben benne van a bútorok árának jelentős — évi 5—10 százalé­kos — növekedése is, ám a magasabb árért többnyire valamivel szebb, praktiku­sabb garnitúrákat árusíta­nak, s persze nagyobb vá­lasztékban. A fogyasztás nö­vekedéséhez a nagyarányú lakásépítés1 is1 hozzájárul: az új lakásba költözők általá­ban nem viszik magukkal a régi berendezést. Számbavehetnénk még azt az egymillió személyautót, amely szintén az elmúlt ne­gyedszázadban került a la­kosság birtokába, vagy azt a sokatmondó tényt, hogy az idén átlag minden második magyar állampolgár járt kül­földön — mind azt bizonyít­ja, hogy fogyasztásunk szer­kezete gyorsan és gyökeresen átalakult, korszerűsödött. Az életszínvonal emelke­désének ezt a gyors ütemét a következő néhány évben aligha élvezhetjük; jóideje jelzik már ezt a különböző gazdasági prognózisok, a kor­mány és a párt által közzé­tett dokumentumok. Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi, decemberi üléséről kiadott közleményből is ki­tűnik. hogy 1982-ben, az árak és a bérek emelkedésének mértéke egyaránt 4—5 szá­zalék lesz. Ezért szokás ma­napság úgy fogalmazni, hogy a következő időszakban a cél az áruellátás színvonalá­nak. a lakosság életszínvona­lának megőrzése, szinten tar­tása, s ez — az elmúlt ne­gyedszázad fejlődése után — a mai világban nem kevés. " G. ZS.- Fehér hetek Automata mosógép a nyeremény Újdonság a Pamutnyomó- úpari Vállalat francia ágvra készített 180x230-as méretű fehér és színes lepedője, amely az idei fehér he­tek során először kan- ható a Centrum áruhá­zakban. Az úi termékekből a legnagyobb választékot a budáoesti Flórián téri áru­házban találták a vásárlók. A Centrum áruházak a január 16-ig tartó akció so­rén a itavalvinál niagvobb választékiban kínálnak ágy­nemű-garni túráikat. illetve törölközőket. törlőruhákat, abroszokat lepedőket oaD- llamokat -Dámákat, takarókat és függönyöket — ország­szerte mintegy 50 millió fo­rint értékben. A többféle anyagból és színben, illetve mintával készült ágyneműk é* függönyök csaknem fele a budáoesti Centrum áruhá­zakban kanható. Az akció során azok. akik 500 forint feletti értékben vásárolnak ágyneműt vaev függönyt, nyomta tvánvt kan­nak melvet kitöltve a vá­sárlás helyszínén dobhatnak be egv gyű Jtőládába, E->ek- ből a nyomtatványokból húzzák ki ianuár 22-én a szerencsés nyertesek nevét — országosan mintegy 30- at A nyereményük: automa­ta mosó gén. „Betörésmentes ” mágneszár Az eddigieknél biztonságo­sabb. . betörés-mentes” mág­neszárak készítését kezdték meCT az Elzett Művek sátor- alia/úihelvi gyárában. A ha­zai fejlesztés alapiam ké­szülő mágneszárat kódszám alapján állít iák elő. és az egyszerű szerkezet csakis a saiát kódszámú kulcsával nvitható. A sétoraWaúihelvi gyárban az idén két típus­ban. összesen mintegy száz­ezer darab mágneszárat ké­szítenek. A kisebb faiták fiókokra szekrényekre és kazettáikra. a nagyobbak ajtókra és páncélszekrények­re szerelhetők. Mit várunk a kisvállalkozásoktól? A szükségletek hívták életre Berekfürdőn Téeszvezetök tanfolyama A Szolnok megyei Mező- gazdasági Szövetkezetek Szö­vetségének szervezésében tegnap megkezdődött Berek­fürdőn a termelőszövetkezeti elnökök és a szövetkezeti közös vállalatok; igazgatói­nak hagyó-ánvos. éveüeii tanfolyama. Déllelőtt Andri- kó Miklós, a megyei pártbi­zottság első titkára tartott előadást beszélt a közös gazdaságok és vállalataik ta­valyi tevékenységének ered­ményeiről. hiányosságairól és arról hogy miiven fon­tos gazdaságpolitikai felada­tok megvalósítása vár az úi esztendőben a mezőgazdasá­gi nagyüzemek kollektívái­ra. A tanfolyam tegnapi prog­ramja délután Bereczki La­josnak. a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesének a téeszek állam igazgatási irá­nyi lábáról. a felügyeleti vizs­gálatiak tapasztalatairól tar­tott elődásával folytatódott. Ma délelőtt a hatékonyabb termelésit segítő úi gazdál­kodási formákról1, szerveze­tekről. valamint: a téeszta- sök munkaköri és munka­időn túllfi foglalkoztatásáról hallanak előadást a résztve­vők Misi Sándortól, a MÉM szövetkezetpolitikai és üzem- gazdasági főosztályvezetőié­től Ezt követően Szeaő László TESZÖV-eLnök vita­indítója alapián az elmúlt évben végzett szövetségi munkáról és az 1982. évi fontosabb érdekvédelmi ten­nivalókról váltanak szót a kétnaoos tan föl Vámon részt­vevő termelőszövetkezeti ve­zetők. Megkezdődnek a zárszámadó közgyűlések A termelőszövetkezetek­ben ianuár eleién megkez­dődnek a zárszámadó' köz­gyűlések. amelyeken a tag­ság összegezi az elmúlt évi munka eredményeit és meg­vitatja az 1982. évi terveket, ellképzéléseket. A _ zárszám­adásoknak az idén különös jelentőséget ad az. hogv a mezőgazdasági szabályozó rendszerben változások tör­téntek. Ezekről1 a szövetke­zeték vezetőségé már ióelő- re időben értesült. így volt idő és lehetőség az alapos elem zésire. A véglegessé vált tervjavaslatokat viszik most a tagság elé jóváhagyásra. Több mint 1400 ítéesz. me­zőgazdasági szakszövetkezet és halászati termelőszövet­kezet készít illetve készített zárszámadást. Ugyanúgy mérleget vonnak munkáink­ról a szövetkezeti társulások és azok vállalatai is. A kisvállalkozások fejlesz­tését a lakosság és a terme­lés növekvő szükségleted, il­letve azok gazdaságos kielé­gítésére alkalmas kisszerve­zetek hiánv a indokolja. A magyar ipar — mint köztu­dott — erősen centralizált, a termelés és a munkaerő zö­me többezer fős nagyvállala­tokban összpontosul. Szinte teljesen hiányoznak a 15—20 —50—100 dolgozót: foglalkoz­tató kisvállalatok, nem ke­vésbé! a néhánv száz főt fog­lalkoztató közepes méretű gazdálkodó eevséfiek. A szocialista építőmunka kezdeti szakában a nagy­üzemek előnvét minden te­rületen abszolútizálták. s úgy tűnt. hogv a kisterme­lésnek nincs iövőie. A szo­cialista nagyüzemek roha­mos térhódításával egyidejű­leg a hagyományos kisterme­lés valóban visszaszorult. Csakhogy a társadalmi-gaz­dasági fejlődéssel a szükség­letek rendkívül, gyorsan nőt­tek. s a kistermelés úi. evak- ran reitett. olykor szabály­ellenes és tiltott; formáit, hív­ták leletre. ígv hazánkban és a többi szocialista országban a jellemző és uralkodó szo­cialista termelési és elosztási viszonyokkal párhuzamosan — részben azoktól elkülö­nülten — létrejött és fejlő­dött az úgynevezett kiké­szítő. kisegítő gazdaság. En­nek esvik jellegzetessége, hoav iórészt személyes és családi munkán alapul. A kiegészítő gazdaság kö­rűibe sorolható ielenlee a me­zőgazdasági kistermelés, a magánkisipar. a magánkds- kereskedelem. a családi, és házilagos építési tevékeny­ség. az engedély nélkül má­soknak. vagy önellátásra végzett szolgáltatás. Égves becslések szerint a családok háromnegyed része végez ki­egészítő tevékenységet része­sedik jövedelmeiből, illetve kiadást megtakarító hatásá­ból. A lakosság legszélesebb köre — mint fogyasztó — határozottan érdekelt a kis­termelésben. a zöldség-gyü­mölcs ellátás, a szolgáltatá­sok. a lakásépítés, fenntar­tás stib. révén. A szükséglletek növekedése és differenciálódása feltar­tóztathatatlan. A nagyüze­mek pedig e szükségletek kielégítésére csak drágán és nehézkesen vállalkozhatná­nak. Arról nem szólva, hogv nincs is elég szabad munka­erő. Közben a dolgozó lakos­ság ielentös része szabad ide­iében szíve-en végez több­letmunkát növekszik a lakos­ság érdekeltsége a külön jö­vedelem szerzésiéiben. (Ese­tenként a szabadidőben vég­zett tevékenység lehet hobbi, létszükséglet, az önmegvaló­sítás eszköze.) Nincs tehát más választás: legalizálni az illegális tevékenységeket, s ígv hasznosítani az egyéni és a családi munkaerőtartailé- kokat Ezt sürgeti egyébként a termelő nagyüzemek ellátá­sának javítása, a kisüzemi kooperációs bázis megterem­tése. az úgynevezett háttér­ipar továbbiéilesztése. A kis­termelés szorgalmazásakor minden esetben a szükségle­tek gazdaságos kielégítése a döntő. A kistermelés feilesz- tlélse követelmény. Akkor in­dokolt. ha bizonyos alkatré­szekből. termékekből, vagy szolgáltatásokból a nagyüze­mek nem tud iák. vagv gaz­daságosan nem képesek ki­elégíteni a termelési szük­ségleteket. f,ev a gépi és a kézi szerszámok, a legkülön­bözőbb kötőelemek, alkatré­szek. részegységek, kissoro- zatú berendezések, műszerek gyártásaiban kaphat segítsé­get és tehermentesítést a géoinar. A könnyűipart a a különböző1 kellékek (göm­bök. csatok, díszítőelemek, bú tor vasa lások stb.) ellátásá­val segíthetik. Az. általuk ké­szíthető műanvafiesomagoló-. védő-, burkoló anyagokra, és különböző műanyag alkatré­szekre minden, iparágnak szüksége van. Ezeket a ter- mtíkeket ielenleg vaev a nagyipar evártia kisüzemi módszerekkel drágán, magas rezsivel, vagy importból kell beszerezni. Szükség van tehát a kis­vállalatok. a kisszövetkeze­tek. gazdasági munkaközös­ségiek és más kisvállalkozá­sok létrehozására. A gazda­ságirányítás persze más mó­don is törekszik az iparvál­lalatok ésszerű méretösszeté­telének kialakítására. Csak nagyszámú kisvállalatok és szövetkezet, kellő számú kö­zépüzem és néhánv óriás együttese teheti a magvar ipart erősslá. rugalmassá és versenyképessé. A kistermelés, a kiegészítő tevékenység tóvá Hb fei leszté- sét célzó jogszabályok 1982. ianuáriátóL lépnek' életbe, s több év alatt, fokozatosan alakulnak kii az úi vállalko­zások. Vannak, akik már most a kiesiászítő tevékeny­ség túlburjánzásától féltik a nagyüzemeket, népgazdasá­gunk szociaili-ta rendiét. Holott nem attól kell tartaná, hogy túl, sok vállalkozó szel­lemű ember akad. ellenkező­leg hogy nem lesz elegendő. Mint ahogyan a ,belkereske­delmi egységek szerződéses és bérleti üzemeltetésére sem akadt eddig elég jelentkező, emiatt több k,is üzlet, főleg élelmiszerbolt maradt to­vábbra ás zárva. Kovács József Gyors ütemben javul a szarvasmarha-állomány A szarvasmarha tenyész­tés fejlesztésére hozott kor­mányprogram nyomán az utóbbi nvolc év>- n olvan páratlanul igvors ütemű vál­tozás1 következett be az ál­lomány összetételében. A kutatók és a tenyésztők 1972 óta úi faiitók tömeges elter­jesztésén. dolgoznak, s — a kormányprogram előirány­zata szerint — széles körű szakosítást hajtanak végre. Az állomány ..kettéválasz­tása”. azaz a tei-. illetve a hús-termelésire specializált faiiták kialakítása ió ütem­ben halad. A tejtermelésre szakosított állatállományt a világhírű Holstein Friz-faitára alapoz­zák. A nagyüzemi telepeken tartott állatokat folyamato­san ezzel a faltával keresz­tezik. ék így néhánv generá­ció alatt kialakul a faiita- tiszta. nagy hozamú tejter­melő állomány. A felügyelő­ség adatai szerint az ország tehénállományának mintegy 6 százaléka már fajtatiszta ..Holsteinnek” tekinthető, további 41 százalék sorolha­tó a keresztezett állatok kö­zé. ezek különböző aránvban tartalmazzák a külföldi ere­detű Friz-faita véréit Az állomány további ré­sze egyelőre még több mint a fele. - hazánkban honos magyar tarkához tartozik. Ezek is további faitaé'taila- kító keresztezésen esnek maid át de természetesen, nem mindenütt hiszen a maevartarka közismerten kettős 'hasznosítású állat te­hát tei- és hústermelésre egyaránt hasznosítható. A hústípusú tehénállo­mány mintegy kétharmadát a magvartarka faita adiai egvhairmadát — az összesí­tés szerint — a szintén kül­földről behozott és szaporí­tás alatt lévő Hereford. Li­mousin. és Chanolais-faiták képezik. A gazdag választé­kot az eltérő üzemi adott­ságok indokolják. KISZ-segftség az építkezőknek Pécsett alakult meg a KISZ kezdeményezésére az ország'első társadalmi mun­kával fenntartott építkezési információs irodája, s szak­emberei az éllmúlt évben minteav félezer fiatal épít­tetőt láttak' el hasznos taná­csokkal. A KISZ Baranya megyei Bizottsága tegnapi ülésén tájékozódott a testű­iét mellett működő lakás­ügyi munkabizottság tevé­kenységéről!. amelynek ered­ménye többek között az if- iúsági információs iroda lét­rehozása. Mint az ülésen elhangzott, az építkezni szándékozók itt egy hetven szerezhették meg a légfontosabb információ­kat: a tanácsi szervek mun­katársai ismertették velük az építkezési lehetőségeket, a közművesített telkek helyét, az engedélyezés menetét se­gítették kitölteni a szüksé­ges nyomtatványokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom