Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-23 / 19. szám

12 A tudomány vMága 1982. JANUÁR 2: A tudomány termelőerővé válik.. Borjúembriók átültetése Napjainkban hétköznapi szóvá vált az or­vostudományban alkalmazott transzplantálás, az átültetés. Az egész emberiség lélegzet­visszafojtva figyelte a napi jelentéseket az első szívát­ültetés eredményéről. Mint ahogy mindent megszokik az ember, ez is túljutott a szen­záción, és bár nem lett álta­lános módszerré, ma már senki sem jön eksztázisba egy-egy szívátültetési hír hallatán. Időközben azonban szép csendesen nagyon hasz­nos, sokakra kiterjedő élet­mentő módszerré nőtte ki magát a veseátültetés. A leg­utóbbi szenzációt az emberi magzat, illetve petesejt át­ültetése jelentette. Sokkal kevesebb szó esik a sajtó hasábjain azokról a kísérletekről, amelyeket a gazdasági állatokon végez­nek a nagyobb hozamok el­érése érdekében, s ezek módszere ugyancsak a transzplantáció. Pedig ezek­től a kísérletektől nagyon jelentős gazdasági haszon remélhető. Eleinte, szinte modellsze­rűen, kis laboratóriumi álla­tok megtermékenyített petéi­nek az átültetésével kísér­leteztek. Csak amikor ta­pasztalatokat szereztek a tudósok a kisméretű átül­tetési technikában, kezdték meg a szarvasmarhákkal folytatott kísérleteket. Ekkor újabb problémák, újabb akadályok jelentkeztek. Az az időszak, ami alatt a tehén alkalmas a megtermékenyí­tésre, alig 48 óráig tart. Ré­gen ez nem okozott problé­mát, amikor az egyéni pa­raszt, szemmel tarthatta azt az egy-két tehenet, amit az istállóban tartott. A modem nagyüzemi tehenészetben ez egyrészt lehetetlen, másrészt nagyon előnytelen az, hogy minden egyes tehén megter- mékenyítési ideje más-más időpontra esik. Itt az ember­nek kellett a természetet kissé korrigálnia. Nos, ezt a problémát megfelelő hor­monkezeléssel aránylag könnyen megoldották. Szá­mos előnnyel járt ez: na­gyobb létszámú állatokat azonos időpontban lehet így elletni, az általunk kívánt időben, a tenyészidényt így arra az időre állíthatjuk be, amikor az állatok értékesí­tése a legelőnyösebb. Az ivadékok azonos kora nem­csak a nevelésüket, megfe­lelő takarmányozásukat te­szi lehetővé, hanem egyre nagyobb tömegű, azonos minőségű áru is előállítható a piacra. A szinkronizálás előnye még az is, hogy aki­választott időben pároztat- hatunk, vagy mesterségesen termékenyíthetünk. Ez az első nagy siker ak­koriban megteremtette a szarvasmarha magzatának átültetésével foglalkozó kí­sérletek megkezdésének egyik, feltételét. A további követelmény a tehén pete­fészkének — nagyobb számú pete kibocsájtásának előse­gítésére — hormonális in­gerlése. Ezután a megtermé­kenyített tehenek borjainak nyolcnapos magzatát kiope­rálják, s átültetik — ugyan­csak műtéttel — a hasonló ivari ciklusú tehenek anya­méhébe. Az ilyen műtét ívégső eredménye — atszjnk- ronizáláshoz hasonlóan — szintén gazdasági természe­tű, de ebben az esetben na­gyobb a tét: megfelelő mi­nőségű utódok világrahoza- tala. Jelenleg az az általános, hogy egy-egy tehénnek egész élete folyamán 5—6 borja lehet. De' nem minden tehén egyforma. Egyeseknek kiváló öröklött tulajdonságaik van­nak, másoknak kevésbé jók, s e tulajdonságukat átviszik az utódokra is. Kár tehát, hogy a kiváló tenyészálla­toknak is csak hat borjuk lehet egész életükön keresz­tül. Nem lehetne több is ? A genetikusok szerint még száz utóduk is lehetne, sőt azzal is számolnak, hogy a század vége felé egy-egy kiváló anyaállatnak esetleg Ötszáz borja is lehet. Mind­ezt az embrióátültetéstől re­mélik. A legjobb géneknek a magzatba jutásához elég, há a pete a tehénben terméke­nyül meg, de később nyu­godtan fejlődhet tovább egy másik, kevésbé kiváló anya­állat rrféhében is. A magza­tot tehát átültetik egy „élő inkubátorba”, s az eredeti kiváló anyaállat hamarosan újra megtermékenyülhet. Számos borjú él már a világon, amelyek így jöttek létre. Éppen olyanok, mint a többi borjú, mozgékonyak, egészségesek, csak egyben különböznek: ezeknek két anyjuk van. Az elsőben fo- gamzottak meg, s nyolc­napos embrió korukban egy másik tehén méhébe ültették át őket, s ott fejlődtek ki születésükig. A tudósok örülnek az ed­digi sikereknek, de már újabb terven dolgoznak. Az átültetés ugyanis egyelőre sebészeti úton történik. Ez természetesen nem egyszerű módszer, és mint minden műtét, bizonyos kockázattal is jár. A tudósok célja az, hogy olyan eljárást dolgoz­zanak ki a megtermékenyí­tett petesejteknek egyik te­hénből a másikba való át­vitelére, amely kíméletesebb az anyaállattal szemben és előnyösebb az ember szá­mára is. A húsprodukció növelése érdekében keresik annak is a módját, hogyan lehetne a borjak számát szaporítani, tehát szinte futószalagon iker-bor jak születését elérni. Ez természetesen két embrió átültetését jelentené, a be­fogadó tehén mindkét méh- számyába egyet-egyet. A nagy emlős háziállatoknál alkalmazható átültetési módszerek még kí­sérleti stádiumban vannak, de az eddigi eredmények nagyon biztatóak. Biztosak lehetünk abban, hogy az emberi leleményesség le fogja küzdeni a még fenn­maradt nehézségeket, és ez a módszer előbb-utóbb hat­hatósan segíteni fogja az ál­lattenyésztés törekvéseit a mind több hús előállítására. H. Zs. Hiba. lenne azt hinni, hogv műként az énü- letek tetejéről eltűnt a nád. akként az élet más területein ás nélkülözhetővé. elfelejtetté vált ez a növény. Szó sincs róla. sőt az utóbbi évek során esvre keresettebb lett a nád mind belföldönt, miind oedie külföldön, ko­moly deviizafoevételfti hozván az országnak. A nád igazi otthona a tavak sekély partvidéke. Hazánk jelentős nódterületekkel rendelkezik ugyan, mléigsem tekinthetjük valamiféle ie legzetes magyar növénynek, hiszen a kömvi zó országok — RomnániaL Jugoszlávia, a Szói jetunió — nád termelése sokszorosa a mién! mek. Tény az. hogy Közén- és Kelet-Euróo valamint a Balkán természeti adottságai ki lönösen kedveznek e növénynek. Európa m; területein nincsenek ielenitős nádterülete csák feilett feldolgozóinál-, mely csaknem te ies egészében tőlünk és szomszédainktól vái ia a nyersanyagot. A nád legnagyobb felhasználói az énítőina a papíripar és a házi,ipar. de az utóbbi id< ben a vegyinar is .szemet; vetett” erre a so'- oldalú növényre. Az építőipar kiváló hő- < hangszigeteiő-kéDesséee. valamint súlvátu viszonyított nagy szilárdsága, teherbírókén© sége miatt kedveli a nádat. Nádszövet ná< palló és nádlemez formájában használja f« A papíripar a nádban levő ió minőséé cellulózt hasznosítja (céljainak a rosszal minőségű nádtenmléís vagy a hulladék ;is meí felel.) A cellulóz nemcsak e módon haszn< sítható. hanem alkalmas eljárással elbont! tovább alakítható facukorrá. melv takai arányként szolgálhat, vagy erjesztés útián a kohol készíthető belőle. Ekként, feldolgoz! megsokszorozódik: a nád értéke. A nádtermi betakarításának időszaka a hidegre fordu ősz és a tét Kénünkön: a iég hátán serénye dolgozó nádvágókat láthatunk. (KS) 0 hullámsávok elosztása A kilohertztől 300 giga- hertzig terjedő elektromág­neses huUámtartoményt nemzetközi egyezmények Osztják fel különböző táv­közlési rendszerek között. Ezek nélkül már 30 éve sem. lehetett volna megbíz­ható, zavarmentes rádió- kapcsolatot létesíteni. Eze­ket az egyezményeket azon­ban mindig a szükség hozta létre, és az éppen kritikus helyzetet oldották meg ve­lük. Most — úgy látszik — a teljes kommunikációs spektrumokat átfogó, álta­lános rendezésre lesz szük­ség, -hogy a fokozódó zűrza­vart tartósan megszüntet­hessék. Dízel-motor és légszennyezés A General Motors kuta­tóinak vizsgálatai szerint a Dízel-motorok kipufogó gá­zaiban lévő légszennyező anyagok jelentős része a motorolajból származik. Szénizotóppal jelzett ofcta- kozán-t (28 szénatomos pa­raffin-szénhidrogén) végig­kísérték a motorolaj útján az égési folyamatban, és megállapították, hogy a ki­pufogó gázokban lévő ré­szecskék, 1,5—25 százaléka a motorolajból származik. A motorolajból a kipufogó .gázokba jutó részecskék mennyisége nő a sebesség­gel, és csökken a terhelése­sei. A legfeketébb fekete Az amerikai National Bu- mean of Standars laborató­riumában olyan felületet Si­került előállítani, amely a ráeső fény 99,5 százalékát elnyeli. Nikkel és foszfor keverékéből álló anyagot salétromsavval marattak, így jött létre a legféketébb felület, amelyeket valaha is előállítottak. A gyakorlat­ban ez az eredmény még nem hasznosítható, mert a fényelnydő réteg mechani­kailag .még nem eléggé szi­láid. Olyan, a szilárdságot növelő védőbevonattal kel­lene ellátni, amely a fényt nem veri vissza. Amennyi­ben sikerülne a fekete felü­let és a védőbevonat ilyen kombinációját gazdaságosan létrehozni. . úgy például a napfény energiáját sokkal jobban elnyelő napfény-kol- lefctorókat lehetne előállí­tani. Rekordok a madarak világában A vándormadarak évente többezer kilométere» távol­ságokat repülnek be. Ütjük jelentős szakasza a végtelen óceánok felett húzódik, így a földi tárgyak, hegyek, fo­lyók segítségével- niem tud­nak tájékozódni. Ornitológu­sok becslése szerint Európá­ból évente 600 millió madár repül át Afrikába, hogy ott teleljen át. Naponta átlag' 6—8 órát repülnek. Repülé­si sebességük a fajok sze­rint, de testük nagysága, izomrendszenük és szárnyfe- lületük függvényében is változik. Repülés közben a pinty eléri a 35 krn/ó, az ezüstsirály a, 48 tem/ó, a szárcsa a 60 krn/ó, a récefé­lék a 90—120 km/ó sebessé­get. A potagalamb repülési sebessége 60—140 km/ó kö­zött változik az időjárási viszonyoktól és a távolság­tól függően. A sarlósfecske nagy rekordernek számít, mert naponta 560—1000 km távolságot képes repülni 240 km/ó átlagsebesség mel­lett. Ez a madár 1900 m ma­gasságban, a gólyáik 2500 méteren, egyes vadllbák 80Ö0 m magasságban repül­nek. Hosszú időn keresztül fo­lyik a vita azzal kapcsolat­ban, hogyan tájékozódnak a vándorló madarak hosszú útjuk során, például a ten­ger felett, amikor tereptár­gyak nem adhatnak tám­pontot számukra a navigá­cióban. A napjárás és a csillagok állása is segíti a madarakat navigációjuk so­rán. Űjabban, azonban azt tartják a tudósok, hogy a vonuló madarak a foldmág- nesség alapján tájékozód­nak, és tartják repülés köz­ben irányukat. A mágneses erővonalaikkal történő tájé­kozódást potagalamib-kísér- letekkel is alátámasztották. A postagalambot pontos re­pülési irányából testére sze­relt miniatűr elektromágnes­sel sikerült eltéríteni a kí­sérletek során. (APN — KS) Csapágyak tegnap és ma Szerelik a gyár új automata több műveletes saitolóeébét A gördüiőcsapágy korunk legfontosabb gépelemeinek egyike, ezért szerkezeti és minőségi szempontból ki kell elégítenie a technika fejlő­désével növekvő igényeket. Az igények sokrétűsége azt eredményezte, hogy ma már tízezernél is több csapáEv- féléséget gyártanak. A csapá­gyak méretei 1 millimétertől 9 méter külső átmérőig ter­jednek.' Terveznek csapágyat 3 perces és több éves élet­tartamra. Számtalanszor ki kell elégíteniük a csapágyak­nak a magas hőfokon törté­nő üzemelési követelményét is. A csapágy egyébként ten­gelyek és csapok támaszté­kául szolgáló gépalkatrész, amely általában forgó moz­gást végez. A gének forgó tengelyeinek súrlódása »az álló- és forgórész közé he­lyezett gördülőtestekkel, go­lyókkal vagy görgőkkel csök­kenthető. és a gördülőtestek továbbítják a mozgást ési a fellépő erőhatásokat. Kevesen tudják, hogy a gördülőtesteket teherhordó eszközként már időszámítá­sunk előtt alkalmazták. Az egyiptomiak például a pira­misok építésénél hengeres fagörgők segítségével szállí­tották a kőtömböket. A gö­rög esi római időkben is használták ezt a megoldást, gördülőcsanággyal működött az a faitörő kos. amit Dia dész i. e. 330 körül talált fe Hasonló elven szállította Katalin cárnő parancsár 1770-ben egy 1500 tonna sú lyú sziklatömböt Finnoi szágból Pétervárra. hogy ai ra felállíthassák Nagy Pété lovasszobrát. A gördülő csapágyak elméleti tanulmá nyozására Leonardo da Vin ci végzett először mélvreha tó vizsgálatokat aki csapágyazások egész sora alkalmazta. A gördülőcsa págyak fejlődésének naa lendületet adott a múlt szá zad hetvenes éveiben a ke rékpár feltalálása, és a ke rékpárnél. mint emberi erő vei haitott járműnél első rendű fontosságú volt a súr lódás csökkentése. A eördülőcsaoágvakka szemben támasztott növekv követelmények nagy felada elé állítják a csaoágygvárt ipart. A csapágyak méretei a milliméter ezredrészéne] pontosságával kell tömeg gyártás jelleggel készíteni. A Szovjetunióban a volzs szkiii csapágygvárban elő állított! csapágyakat 32 or szagba exportálják, köztül valamennyi KGST-országba Gyártanak itt személvaép kocsikhoz, mezőgazdasági gé oekhez és precíziós műsze rekhez különféle kúpgörgő csapágyakat. A vegyipar is szemet vetett rá A sokoldalú nád Európából Afrikába

Next

/
Oldalképek
Tartalom