Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 19. szám
12 A tudomány vMága 1982. JANUÁR 2: A tudomány termelőerővé válik.. Borjúembriók átültetése Napjainkban hétköznapi szóvá vált az orvostudományban alkalmazott transzplantálás, az átültetés. Az egész emberiség lélegzetvisszafojtva figyelte a napi jelentéseket az első szívátültetés eredményéről. Mint ahogy mindent megszokik az ember, ez is túljutott a szenzáción, és bár nem lett általános módszerré, ma már senki sem jön eksztázisba egy-egy szívátültetési hír hallatán. Időközben azonban szép csendesen nagyon hasznos, sokakra kiterjedő életmentő módszerré nőtte ki magát a veseátültetés. A legutóbbi szenzációt az emberi magzat, illetve petesejt átültetése jelentette. Sokkal kevesebb szó esik a sajtó hasábjain azokról a kísérletekről, amelyeket a gazdasági állatokon végeznek a nagyobb hozamok elérése érdekében, s ezek módszere ugyancsak a transzplantáció. Pedig ezektől a kísérletektől nagyon jelentős gazdasági haszon remélhető. Eleinte, szinte modellszerűen, kis laboratóriumi állatok megtermékenyített petéinek az átültetésével kísérleteztek. Csak amikor tapasztalatokat szereztek a tudósok a kisméretű átültetési technikában, kezdték meg a szarvasmarhákkal folytatott kísérleteket. Ekkor újabb problémák, újabb akadályok jelentkeztek. Az az időszak, ami alatt a tehén alkalmas a megtermékenyítésre, alig 48 óráig tart. Régen ez nem okozott problémát, amikor az egyéni paraszt, szemmel tarthatta azt az egy-két tehenet, amit az istállóban tartott. A modem nagyüzemi tehenészetben ez egyrészt lehetetlen, másrészt nagyon előnytelen az, hogy minden egyes tehén megter- mékenyítési ideje más-más időpontra esik. Itt az embernek kellett a természetet kissé korrigálnia. Nos, ezt a problémát megfelelő hormonkezeléssel aránylag könnyen megoldották. Számos előnnyel járt ez: nagyobb létszámú állatokat azonos időpontban lehet így elletni, az általunk kívánt időben, a tenyészidényt így arra az időre állíthatjuk be, amikor az állatok értékesítése a legelőnyösebb. Az ivadékok azonos kora nemcsak a nevelésüket, megfelelő takarmányozásukat teszi lehetővé, hanem egyre nagyobb tömegű, azonos minőségű áru is előállítható a piacra. A szinkronizálás előnye még az is, hogy akiválasztott időben pároztat- hatunk, vagy mesterségesen termékenyíthetünk. Ez az első nagy siker akkoriban megteremtette a szarvasmarha magzatának átültetésével foglalkozó kísérletek megkezdésének egyik, feltételét. A további követelmény a tehén petefészkének — nagyobb számú pete kibocsájtásának elősegítésére — hormonális ingerlése. Ezután a megtermékenyített tehenek borjainak nyolcnapos magzatát kioperálják, s átültetik — ugyancsak műtéttel — a hasonló ivari ciklusú tehenek anyaméhébe. Az ilyen műtét ívégső eredménye — atszjnk- ronizáláshoz hasonlóan — szintén gazdasági természetű, de ebben az esetben nagyobb a tét: megfelelő minőségű utódok világrahoza- tala. Jelenleg az az általános, hogy egy-egy tehénnek egész élete folyamán 5—6 borja lehet. De' nem minden tehén egyforma. Egyeseknek kiváló öröklött tulajdonságaik vannak, másoknak kevésbé jók, s e tulajdonságukat átviszik az utódokra is. Kár tehát, hogy a kiváló tenyészállatoknak is csak hat borjuk lehet egész életükön keresztül. Nem lehetne több is ? A genetikusok szerint még száz utóduk is lehetne, sőt azzal is számolnak, hogy a század vége felé egy-egy kiváló anyaállatnak esetleg Ötszáz borja is lehet. Mindezt az embrióátültetéstől remélik. A legjobb géneknek a magzatba jutásához elég, há a pete a tehénben termékenyül meg, de később nyugodtan fejlődhet tovább egy másik, kevésbé kiváló anyaállat rrféhében is. A magzatot tehát átültetik egy „élő inkubátorba”, s az eredeti kiváló anyaállat hamarosan újra megtermékenyülhet. Számos borjú él már a világon, amelyek így jöttek létre. Éppen olyanok, mint a többi borjú, mozgékonyak, egészségesek, csak egyben különböznek: ezeknek két anyjuk van. Az elsőben fo- gamzottak meg, s nyolcnapos embrió korukban egy másik tehén méhébe ültették át őket, s ott fejlődtek ki születésükig. A tudósok örülnek az eddigi sikereknek, de már újabb terven dolgoznak. Az átültetés ugyanis egyelőre sebészeti úton történik. Ez természetesen nem egyszerű módszer, és mint minden műtét, bizonyos kockázattal is jár. A tudósok célja az, hogy olyan eljárást dolgozzanak ki a megtermékenyített petesejteknek egyik tehénből a másikba való átvitelére, amely kíméletesebb az anyaállattal szemben és előnyösebb az ember számára is. A húsprodukció növelése érdekében keresik annak is a módját, hogyan lehetne a borjak számát szaporítani, tehát szinte futószalagon iker-bor jak születését elérni. Ez természetesen két embrió átültetését jelentené, a befogadó tehén mindkét méh- számyába egyet-egyet. A nagy emlős háziállatoknál alkalmazható átültetési módszerek még kísérleti stádiumban vannak, de az eddigi eredmények nagyon biztatóak. Biztosak lehetünk abban, hogy az emberi leleményesség le fogja küzdeni a még fennmaradt nehézségeket, és ez a módszer előbb-utóbb hathatósan segíteni fogja az állattenyésztés törekvéseit a mind több hús előállítására. H. Zs. Hiba. lenne azt hinni, hogv műként az énü- letek tetejéről eltűnt a nád. akként az élet más területein ás nélkülözhetővé. elfelejtetté vált ez a növény. Szó sincs róla. sőt az utóbbi évek során esvre keresettebb lett a nád mind belföldönt, miind oedie külföldön, komoly deviizafoevételfti hozván az országnak. A nád igazi otthona a tavak sekély partvidéke. Hazánk jelentős nódterületekkel rendelkezik ugyan, mléigsem tekinthetjük valamiféle ie legzetes magyar növénynek, hiszen a kömvi zó országok — RomnániaL Jugoszlávia, a Szói jetunió — nád termelése sokszorosa a mién! mek. Tény az. hogy Közén- és Kelet-Euróo valamint a Balkán természeti adottságai ki lönösen kedveznek e növénynek. Európa m; területein nincsenek ielenitős nádterülete csák feilett feldolgozóinál-, mely csaknem te ies egészében tőlünk és szomszédainktól vái ia a nyersanyagot. A nád legnagyobb felhasználói az énítőina a papíripar és a házi,ipar. de az utóbbi id< ben a vegyinar is .szemet; vetett” erre a so'- oldalú növényre. Az építőipar kiváló hő- < hangszigeteiő-kéDesséee. valamint súlvátu viszonyított nagy szilárdsága, teherbírókén© sége miatt kedveli a nádat. Nádszövet ná< palló és nádlemez formájában használja f« A papíripar a nádban levő ió minőséé cellulózt hasznosítja (céljainak a rosszal minőségű nádtenmléís vagy a hulladék ;is meí felel.) A cellulóz nemcsak e módon haszn< sítható. hanem alkalmas eljárással elbont! tovább alakítható facukorrá. melv takai arányként szolgálhat, vagy erjesztés útián a kohol készíthető belőle. Ekként, feldolgoz! megsokszorozódik: a nád értéke. A nádtermi betakarításának időszaka a hidegre fordu ősz és a tét Kénünkön: a iég hátán serénye dolgozó nádvágókat láthatunk. (KS) 0 hullámsávok elosztása A kilohertztől 300 giga- hertzig terjedő elektromágneses huUámtartoményt nemzetközi egyezmények Osztják fel különböző távközlési rendszerek között. Ezek nélkül már 30 éve sem. lehetett volna megbízható, zavarmentes rádió- kapcsolatot létesíteni. Ezeket az egyezményeket azonban mindig a szükség hozta létre, és az éppen kritikus helyzetet oldották meg velük. Most — úgy látszik — a teljes kommunikációs spektrumokat átfogó, általános rendezésre lesz szükség, -hogy a fokozódó zűrzavart tartósan megszüntethessék. Dízel-motor és légszennyezés A General Motors kutatóinak vizsgálatai szerint a Dízel-motorok kipufogó gázaiban lévő légszennyező anyagok jelentős része a motorolajból származik. Szénizotóppal jelzett ofcta- kozán-t (28 szénatomos paraffin-szénhidrogén) végigkísérték a motorolaj útján az égési folyamatban, és megállapították, hogy a kipufogó gázokban lévő részecskék, 1,5—25 százaléka a motorolajból származik. A motorolajból a kipufogó .gázokba jutó részecskék mennyisége nő a sebességgel, és csökken a terhelésesei. A legfeketébb fekete Az amerikai National Bu- mean of Standars laboratóriumában olyan felületet Sikerült előállítani, amely a ráeső fény 99,5 százalékát elnyeli. Nikkel és foszfor keverékéből álló anyagot salétromsavval marattak, így jött létre a legféketébb felület, amelyeket valaha is előállítottak. A gyakorlatban ez az eredmény még nem hasznosítható, mert a fényelnydő réteg mechanikailag .még nem eléggé sziláid. Olyan, a szilárdságot növelő védőbevonattal kellene ellátni, amely a fényt nem veri vissza. Amennyiben sikerülne a fekete felület és a védőbevonat ilyen kombinációját gazdaságosan létrehozni. . úgy például a napfény energiáját sokkal jobban elnyelő napfény-kol- lefctorókat lehetne előállítani. Rekordok a madarak világában A vándormadarak évente többezer kilométere» távolságokat repülnek be. Ütjük jelentős szakasza a végtelen óceánok felett húzódik, így a földi tárgyak, hegyek, folyók segítségével- niem tudnak tájékozódni. Ornitológusok becslése szerint Európából évente 600 millió madár repül át Afrikába, hogy ott teleljen át. Naponta átlag' 6—8 órát repülnek. Repülési sebességük a fajok szerint, de testük nagysága, izomrendszenük és szárnyfe- lületük függvényében is változik. Repülés közben a pinty eléri a 35 krn/ó, az ezüstsirály a, 48 tem/ó, a szárcsa a 60 krn/ó, a récefélék a 90—120 km/ó sebességet. A potagalamb repülési sebessége 60—140 km/ó között változik az időjárási viszonyoktól és a távolságtól függően. A sarlósfecske nagy rekordernek számít, mert naponta 560—1000 km távolságot képes repülni 240 km/ó átlagsebesség mellett. Ez a madár 1900 m magasságban, a gólyáik 2500 méteren, egyes vadllbák 80Ö0 m magasságban repülnek. Hosszú időn keresztül folyik a vita azzal kapcsolatban, hogyan tájékozódnak a vándorló madarak hosszú útjuk során, például a tenger felett, amikor tereptárgyak nem adhatnak támpontot számukra a navigációban. A napjárás és a csillagok állása is segíti a madarakat navigációjuk során. Űjabban, azonban azt tartják a tudósok, hogy a vonuló madarak a foldmág- nesség alapján tájékozódnak, és tartják repülés közben irányukat. A mágneses erővonalaikkal történő tájékozódást potagalamib-kísér- letekkel is alátámasztották. A postagalambot pontos repülési irányából testére szerelt miniatűr elektromágnessel sikerült eltéríteni a kísérletek során. (APN — KS) Csapágyak tegnap és ma Szerelik a gyár új automata több műveletes saitolóeébét A gördüiőcsapágy korunk legfontosabb gépelemeinek egyike, ezért szerkezeti és minőségi szempontból ki kell elégítenie a technika fejlődésével növekvő igényeket. Az igények sokrétűsége azt eredményezte, hogy ma már tízezernél is több csapáEv- féléséget gyártanak. A csapágyak méretei 1 millimétertől 9 méter külső átmérőig terjednek.' Terveznek csapágyat 3 perces és több éves élettartamra. Számtalanszor ki kell elégíteniük a csapágyaknak a magas hőfokon történő üzemelési követelményét is. A csapágy egyébként tengelyek és csapok támasztékául szolgáló gépalkatrész, amely általában forgó mozgást végez. A gének forgó tengelyeinek súrlódása »az álló- és forgórész közé helyezett gördülőtestekkel, golyókkal vagy görgőkkel csökkenthető. és a gördülőtestek továbbítják a mozgást ési a fellépő erőhatásokat. Kevesen tudják, hogy a gördülőtesteket teherhordó eszközként már időszámításunk előtt alkalmazták. Az egyiptomiak például a piramisok építésénél hengeres fagörgők segítségével szállították a kőtömböket. A görög esi római időkben is használták ezt a megoldást, gördülőcsanággyal működött az a faitörő kos. amit Dia dész i. e. 330 körül talált fe Hasonló elven szállította Katalin cárnő parancsár 1770-ben egy 1500 tonna sú lyú sziklatömböt Finnoi szágból Pétervárra. hogy ai ra felállíthassák Nagy Pété lovasszobrát. A gördülő csapágyak elméleti tanulmá nyozására Leonardo da Vin ci végzett először mélvreha tó vizsgálatokat aki csapágyazások egész sora alkalmazta. A gördülőcsa págyak fejlődésének naa lendületet adott a múlt szá zad hetvenes éveiben a ke rékpár feltalálása, és a ke rékpárnél. mint emberi erő vei haitott járműnél első rendű fontosságú volt a súr lódás csökkentése. A eördülőcsaoágvakka szemben támasztott növekv követelmények nagy felada elé állítják a csaoágygvárt ipart. A csapágyak méretei a milliméter ezredrészéne] pontosságával kell tömeg gyártás jelleggel készíteni. A Szovjetunióban a volzs szkiii csapágygvárban elő állított! csapágyakat 32 or szagba exportálják, köztül valamennyi KGST-országba Gyártanak itt személvaép kocsikhoz, mezőgazdasági gé oekhez és precíziós műsze rekhez különféle kúpgörgő csapágyakat. A vegyipar is szemet vetett rá A sokoldalú nád Európából Afrikába
