Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 17. szám

1982. JANUAR 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP nem lehet drágább A közeazdaséeilae mind idblban kéDzett maevar ál- lamoolaár számára az ár sok mindent ielezihet: minőséeet. a termék előállításához hoz­závetőlegesen szükséees anvag és munka mennvisé- eét. azt. hogv drága tech­nológiával vaav (a szintén nehezen megfizethető! kézi munkával hozták-e létre. Sőt: a gazdaságtanban ,.ki- kunáilódott” laikus azt. is tudia. hoav » kenvér. a tei és a hús miért nem drá­gább. ... s hoev oéldául né- melvik élvezeti cikk' viszont miért dráeább a ténvleees ráfordításoknál. Sokunk szá­mára nyilvánvaló, hoev az állam különböző eltérítések­kel. forgalmi adókkal — a fogyasztást szabályozva — eltereli a végső árat a költ­ségektől. Az árak alanJán aztán döntünk: megéri-e a nénzt nem naev t.eher-eez a vásárlás pénztárcánkhoz kénest. Az áraknak nemcsak a kisfogyasztókat, hanem a naavokat: a vállalatokat is orientálniuk kell döntéseik­ben A gazdálkodó szemszö­géből az árak — pontosab­ban a. termelői árak — a gazdaságii folyamatok leg­mozgékonyabb. leggyakrab­ban változó szereplői. Azár eevik nao még a termelés fokozására, a másik nan esetlég a gyártás fékezésére készteti a vállalatokat. Magyarországon a nemzeti iövedelem több mint a fele a külkereskedelem csatorná­in realizálódik. Ilyenformán logikus, hogv a gazdálkodó­kat akkor orientál ia és ösz­tönzi döntéseikben helyesen az árrendszer, ha ez a kül- raiaci érték- és árarányokat is tükrözi. Termelői árrend­szerünk akkor segíti elő eaz- dasáepolitikai céliaink meg­valósulását — például: az erőforrások hatékony hasz­nosítását. a termelés idomu­lását a kereslethez, a tech­nika korszerűsítését és ígv tovább —. ha a termelés költségei, a különböző anya­gok árai illetve a végter­mékért V—ható összeg iga­zodik a viláigoiaci értékíté­lethez. Az 1980-ban beveze­tett komrietitív árrendszer­nek éDoen az volt a célia. hogv gazdaságunk az árakat tekintve se szakadton el kör­nyezetünktől. De mi is az a komnetitív árrendszer? Lén vege. hogv a közjoontilag kiielölt gaz­dálkodó szervezetek csak a tőkés kivitelben elért nyere­ségüktől fügigően alakíthat­ták belföldi áraikat. Az úgy­nevezett kompetitiv szférába tartozó vállalatokat tehát a kötöttség sarkal lia arra. hogv d^lárelszámolású nia- cokon magasabb árat érje­nek el. csak ígv értékesíthe­tik iobban termékeiket a hazai niacon is. A lassan két. esztendeié bev°mtett ár­rendszer révén szorosan kapcsolódnak egymáshoz a belföldi és a külföldi árak.. Az árrendezés elsődleges célia. hogv a vállalatok gaz­dálkodási elkén zelései kben ­általánossá vólion az anvaff- és energiaköltségek viláeinia- ci áron való számbavétele, ami feltehetően takarékos­ságra. ésszerű gazdálkodás­ra ösztönöz. A másik cél: az iDareikkek termelői árszintiét a tőkés piacokon elért ex- nortárszirlt szabályozza, a vállalati jövedelmezőséget oediig az exoortiövedelmező- ség. * » A- úi árrendszer eeves részelemeit életbeléoésük óta több alkalommal módosítot­ták. mert a gyakorlat, a várt eredményeket nem mindig és nem a kívánatos . mérték­ben hozta. Elsősorban a ha­tékonyság és a minőség ja­vulásáról. a vállalati rugal­masság fokozódásáról, a ver­seny erősödéséről van szó. Gondot okoz hóigv a terme­léséből megfelelő hánvadot külpiacon értékesítő válla­lat — elvileg — akkor is növelheti belföldi termékei árát. ha ©mögött nem áll mi nőségiavitás és korszerű­sítés. Egvetértenek a szak­emberek abban is. hogv — külgazdasági egyensúlyunk iavítása érdekében — a gazdaságos exportsávban a volumennövekedést is szor­galmazni kell. Az úi árrendszer egyéb­ként a rugalmasság ieevé- ben készült: nem merev, nem örökérvényűnek tekin­tet. lenest tart a változások­kal. Ezt igazolia. hoev azúi évben úiabb és úiabb válla­latokat vonnak be ebbe a szféráiba. M. P. Kél generátor Indiának Szállítás előtt négy hónappal Két indiai ON 1500-as ge­nerátor szállítási határide­je áprilisban következik el, de a Ganz Villamossági Mű­vek forgácsolóműhelye már december közepére elvégez­te az állórészek munkálatai­nak nagyobb részét, és a le- mezelőműhely is „kezelés­be vette”. Azért szükséges ilyen előretartás, mert a közbeeső műveletek elvégzé­sére a szolnoki gyárba kül­dik a félkész áílórészeket, onnan visszaérkezve fejez­hetik be munkájukat a for­gácsolók a gép fontos alkat­részén. Az ORH 80-as generátor gyártásában is megvan a biztosítéka a határidők pon­tos betartásának. A vállalat kötelezettsége szerint a má­sodik negyedévben szállítja el a berendezést, viszont már december elején hoz­zákezdtek az állórész meg­munkálásához. A hegesztést, a hőkezelést ugyanis szin­tén Szolnokon végzik el, így az utaztatás,’ a vidéki gyár programja szükségessé teszi, hogy a törzsgyár hónapok­kal korábban felkészítse részegységét a feladatra. ■ ■r ■■ ■■ Vizfuggonyos szegfűházak A Hévíz felhasználásában fordulatot jelent a szentesi Termál Tsz-ben alkalmazott eljárás: bevezették a Kerté­szeti Egyetem tudományos kutatói által kidolgozott vízfüggönyös módszert. Az új eljárásra alapozva saját tervezésű gördülő, tehát könnyen áthelyezhető fólia­házakat építettek. Az egyen­ként 3500 négyzetméter ajlapiterüfetű JióliaAblokkok- ból eddig hármat helyeztek üzembe. A tető alakú vas­vázas fóliaházakat úgy ala­kították ki, hogy a két vas­vázrendszer között mintegy 20 centiméter a távolság. Így kettős fólia védi a nö­vényzetet és a dupla fólia között permetszerűen csör- gedeztetik az odavezetett 30 fokos, már többszörösen fel­használt hulladékvizet. A szentesi Termál Tsz-ben je­lenleg szegfűt nevelnek az olcsó energiával. LASSÚ VÍZ A KÖRÖS MENTÉN II. Kihagyott lehetőségek, elszalasztott milliók Mintha csak Abbáék le­meze pörögne: money, mo­ney. money, (pénz, pénz, pénz...). Amerre jártam, akivel beszéltem a téeszben, mindenhol, mindenki a pénzt emlegette. Saját bor- júsizaporulaitból csak hosszú évék ailatt, éppen ezért, na­gyon drágán tudták megva­lósítani a brucellamentesí- tést, miért nem volt pénz előhasi üszőkre. A pénzesz­Tanulmányterv a fiók mélyén Van néhány „belső dolog” is. aminek része van abban, hogy nehezen jüt ötről a hatna a Körösmenti Tsz. Nem hiszem, hogy ha nem beszélnénk róluk, akkor némlétezőnek tekinthetnénk a hiányosságaikat. Például valahogy, hiányzik a kocká­zatvállalási készség. No nem olyasmire gondolok, hogy vágjunk bele. fiúk, ha van rá fedezet, ha nincs, majd lesz valahogy. Az egyesülés óta élteit évékről beszélget­ve sok olyan lehetőségről hallottam, amelyeket nagyon kár vöt kihagyniuk. Vegyük például a termelésfejlesztést szolgáló beruházásokat. Most panaszkodnak. hogy nincsen pénz erre se, árra se. Annáik idején, 1977-ben építhettek volna 70 százalé­kos állami támogatással korszerű tehenészeti telepet. Nem annyi lenne most a te­henenként! tej hozamuk amennyi, és ki tudná kiszá­molni, men-vj tejprémiumot zsebre vághattak volna az­óta. Hogy miért nem építették fei a telepet? Először meg­szavazta a vezetőségük a 'beruházást, el is készítetitek a tanulmánytervet. Fél év­re rá leszavazta a vezetőség, fiók alján porosodnak azóta is az elképzelések. Ne ver­jék adósságba a szövetkeze­tei, szép lassan majd kiku- pálják a maguk erejéből a szarvasmarha-ágazatot, — ez volt a vezetőség állás­pontja. Hz én földem, az én gépem... A közös gazdaság munka­erő-ellátottságáról érdeklőd­ve megtudtam, hogy a tagok és az alkalmazottak csak­nem harminc százaléka a fiatal korosztályhoz tarto­zik, és hogy huszonhárom Tisztított zöldség, ház! tészta, fűszerek Csak egy háziasszony tud­ja, hogy mennyi időt vesz igénybe a főznivalók meg­tisztítása. Hányszor hallja tőlük az ember: bárcsak konyhakészen árulnák az üzletekben a répáit, a bur­gonyát, a zöldséget! Ez az óhaja teljesült a szolnoki vásárlóiknak hiszen a Zöld­ért Vállalat december 22-én megnyitotta a konyhakész áruk boltját a vásárcsarnok­ban. A vállalat régóta tervezte már egy ilyen üzlet létesí­tését, elsősorban azért*, mert a vevők igényelték. Erre . a célra egyiik csarnoki zöldsé­ges pavilonját alakította ált, ahol minden nap friss, tisz­tított burgonya, sárgarépa, gyökér és vegyeszöldség kapható. (Az áruk se drágia, például egy kiló tisztított, csomagolt burgonya 8 fo­rint) A választékot bővíti a hordós, savanyított káposzta, a mirélStes zöldség, a gya­lult, párolni való káposzta. (Tervezik, hogv a boltban később főzniivaló, gyalult tö­köt is árusítanak majd!) Ízlésesen, előre csomagolva kínálják a gyümölcsöket. A vásárlók többféle sava­nyúságból. befőttből, kon- zenvhől válogathatnak. Meg­találhatók a polcökon a kü­lönböző tasakos levesek, fű­szerek, — közöttük a szári­^Konyhakész árak boltja a szolnoki vásárcsarnokban Egy hónap alatt 200 ezer forint bevétel tett készítmények is — üdí­tő italok, gyümölcslevek. Aki kedveli a gombáit, vá­sárolhat a vállalat saját termesztésű gombájából. A vevők keresik a csépai üzemben készülő házi tész­tákat is. A konyhákész áruk bolt­ját megismerték — mond­hatjuk, hogy megszerették a vevők. Ezt mutatja az is. hogy az alig egy hónapja nyílt üzlet eddig már több mint kétszázezer forint for­galmat bonyolított le. — sze — A Zöldért új boltja minden nap friss áruval várja a vásárlókat Fotó: Hargitai közök szűkössége miatt év­ről évre a szakmailag indo­koltnál kevesebb műtrágyát kaptak a termőföldeik. Az alacson- és kiegyensúlyozat­lan nyereség nem tett lehe­tővé jelentősebb beruházáso­kat. Folytathatnánk a sort, de vajon csak a pénz hi­ányzott a kunszentmártoni termelőszövetkezetben az eredményesebb gazdálkodás­"hr»7 ben viszont vethettek. Ve­tetitek is. de csak a saját gépeikkel, mert a másik ke­rületiből nem adták kölcsön a kényszerpihenőre vonult traktorokat. Hogyisne, mond­ták, hogy odaát „tönkre­vágják”, mire'újra megin­dulhatnak a saját tábláik­ban ! Az ” ágazati irányítók meg csak bosszankodtak és szajkózták, hiába, a gépka­pacitás-kihasználást. meg £»•7 rwrvf-n írnia ilii« l/’Pt'P-si Önámító önelszámolás Azok, akik már régótí nem lelkesednek az említeti kombinált iirányításd rend­szerért, az egész kerület gazdálkodási formáért, nem­csak bosszúságokról beszél­nek. A szénakészítés minő­ségét például alapvétőéi meghatározza. hogy idejé­ben, taikaríitják-e be a lucer­nát. Vannak földjeik, ahoí öt—hat nappal koraibban ér­nek vágásira a pillangósok mint másutt. Ha abból e kerületiből', ahol még netrr kaszálhatnák, kölcsönözné­nek száll ítójárm űveket gyorsabban, jobb minőség­ben kerülne a kazlakba a lucerna a szomszédos táb­láikról. Sokan elmondták Szelvé­nyen, Kungyaluban, meg e másik két kerületben is hogy még most, évekkel ai egyesülés, után is bátortala­nok a területi egységek kö­zötti kooperációban. Hallot­tam azért jó példát is, £ III-as kerületben. Mind £ négy területi egységnél kín­lódtak korábban az anya­juh-utánpótlás nevelésével A III-asban a legjobbak £ feltételek, átvitték hát ta­valy oda a többi kerületbő is a jenkébárányokat. A sa­játjaikkal együtt neveltél fel őket az ott dolgozók azonos gondozói munkával egyforma takarmányon, fgj nagyjából egyöntetű állo­mányt. azonos kondi ciőjt anyákat kaptak vissza a ke­rületek a sűrített éltetéshez Hasonló kezdeményezések bizonyára tompítanák, gya­koriságúik talán meg is szüntetné az ágazati és te­rületi irányítás közötti súr­lódásokat. (Bár jogos a kér­dés: ez a szisztéma életké- pes-e egyáltalán?) Azokat a mindennapi bosszúságokat amelyeknek nem kis részük van abban is például, hogy egyre “kevesebben dolgoznak a téaszban azok közül, akik friss diplomásként 1975-ben együtt kezdték a Körös­mentiben. Vajon, csak a bosszúságok „hajtották el” őket? Aligha. Ami nem lel­kesít, az nem is tartja visz- sza a fiatal szakembereket, Márpedig a szövetkezet jö­vője ezidáig nem csillogta­tott meg előttük nagy lehe­tőségeket. Nem beosztások­ra gondolok hanem a szak­mai kibontakozásuk, az öt­leteik megvalósításának le­hetőségeire. Ment nézzük például a téesz ötéves ter­vét: ^ az 1985-re megcélzott termésátlagok alig haladják meg a tavalyi hozamokat, pedig a gazdaság adottsága­it figyelembe véve azoknál lényegesen jobb eredmények elérésére képesek a szövet­kezetben dolgozók. Témesközv Ferenc (Következik: Segíts maga­don, más is megsegít) felsőfokú, ugyanannyi kö­zépfokú végzettségű szak ember irányítja a gazdaság tennivalókat. Szóba kerül az is, hogy tavaly néhány vezető beosztású mérnök köztük három fiatal, meg vált a szövetkezett öl. Mién nincs jövőjük a Körösmen. itiben a fiatal agrárszakem bereknek? Ilyesféle válaszo­kat kaptam a kérdésre: mi re belejönne a munkába addigra szép lassan meg- utáltafják vele a szakmát néhány évig őrlődnek, az­után megelégelik az ottan összevisszaságokat; önámí­tás náluk az önelszámolás rendszer, pedig máshol ahol jól csinálják, van ben­ne fantázia. A Körösmenti­ben. önző módon hajtanai a kerületek saját tervei! teljesítéséért a gazdasáf meg évekig nem tudott ré­szesedést osztani, mert ugye azt már a közös kalapbó kellett volna.. Megtudakoltam azt is mit értenek a műszalki te vékenység kapcsán említeti összevisszaságon? Sorolták £ szakemberek, hogy az c munkájukban okoz legtöbt bosszúságot de mondhatni úgy is a legtöbb kárt a szö­vetkezet jelenlegi kombinál! ágazati-területi irányítása Néha úgy tűnik, mintha az egyesülések után, se lennt egy az a téesz. A gépüze­melési ágazat például nem tud funkcionálni, mert a kombájnokon, és a cukorré­pa-betakarítógépeken kívül a százegynéhány többi erő­gépet a kerületi gépesítési brigádvezetők dirigálják. Nagyon erős maradt a szövetkezetben a „kerületi sovinizmus”, amint azt a következő eset példázza. Harminc kilométer távol­ságra is vannak egymástól kerületeik a szövetkezetben Előfordult, hogy az egyik­ben a földek feláztak, nem tehetett rájuk menni a gé­pekkel. A távolabbi kerület­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom