Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

12 A tudomány vttaga 1982. JANUÁR 16. Mikrobiológiai ipar és a mezőgazdaság Mérgező vegyszerek alkal­mazása nélkül lehet-e sike­resen harcolni a gyümölcs- és retemén veskertek kártevői ellen? ÍLéhet-e malacot 20— 30 nappal korábban oiacra vihető súlyra felnevelni, ilv módon takarmányt megtaka­rítani? A mikrobiológusok igenlő választ adnak a fenti kérdé­sekre. ÉS a válaszadásban se­Takarmányélesztők A takarmánvélesztők a mikrobiológiai ioar leeoers- Dektívikusahb termékét ké­nezik. Ez a tenriák a mező­gazdaság eavik időszerű fel­adatának megoldását — az állattenyésztés takarmány­aién iának messzi lárdítáítBt segíti elB. A takarmánvélesztö nafiv hatékonyságú fehérie-vita- min koncentrálom. 50 szá­zalék fehérjét tártál mázt va­lamint az állatok számára szükséges összes aminósava- kat. Az élesztők takarmánv- frtékét növeli az a ténv. hogv különféle enzimeket, hormonokat és mikroeleme­ket tartalmaznak, am el vek az állatok szervezetében iavít- iák az anyagcserét,. Az élesztőket mikroorga­nizmusok felhasználásával szénhidrát- és szénhidrogén­tartalmú nyersanyagokból nyerik. Ezek a nyersanyagok az első esetben táolá’.ék gya­nánt nem használható növé­nyi- ifs fahulladékok, a má­Mikrobiológiai növényvédelmi szerek gít a mikrobiológiai ioar. Ter­melésének gyors ütemű nö­vekedése és termékei mező- gazdasági alkalmazásának kiterjesztése sok fejlett ál­lamra jellemző. A mikrobio­lógiai ioar jelentősége abban áll. hogv fontos eleme a me­zőgazdaság hatékonyságá­nak fokozását biztosító ioar- ásak komplexumának. sodik esetben Dedie külön­böző ásványolajtermékek. A sertéstenyésztés a ba­romfitenyésztés és a növen­dékmarhák felnevelése az élesztők legfontosabb alkal­mazási területei. Az állatte­nyésztő gazdaságok huza­mos gyakorlata bizonyít ia az Élesztők alkalmazásának ha­tékonyságát az állattenvész- tésberg Emellett kimutatták, hoev élesztők hozzákeverése az állatok taknrmánvadag iá­hoz sertéshízlaláskor 15—30 százalékos, sütnivaló csirké­nél 25—30 százalékos, szar­vasmarha növendékállatok hizlalásakor Dedie 10—25 szá- zlal'.'kos súlvevaraoodást tesz lehetővé: ezenkívül megrö­vidíti a hizlalást időt (pél­dául a sertéseknél 20—30 nanoal): 20—30 százalékkal növeli a tyúkok toiókéoessé- gét. 10—15 százalékkal csök­kenti a termékegységre eső takarmánvrafordítást. a nő­vérét f kállai életkéDességét pedig növeli. Ezek a készítmények olvan mikroorganizmusok keveré­kei. melvek a kártevő rova­rok megbetegedését és el­pusztulását váltják ki, és a vegyi rovarölő szerekkel szemben lényeges előnyök­kel rendelkeznek. Az első előny a hatás sze­lektivitása. Amikor kiváltiák bizonyos kártevő rovarfaiok tömeges pusztulását, a prepa- rátumok nem hatnak a kár­tevők természetes ellenségei­re. Ezen feüül fokozzák ez utóbbiak hasznos szeremét a természetben. Másodsorban ezek a készítmények nem­csak elpusztítják a kártevő­ket. hanem utódaik életké­pességét is nagy mértékben gyengítik. Harmadsorban ezek a készítmények az em­berek. a hasznos állatok és rovarok számára veszélyte­lenek. Természetes feltételek közepette gyorsan elvesztik aktivitásukat & ezért nem halmozódnak fel a talajban, a mezőgazdasági termények- den, és az állatok szervezeté­ben. A Szovjetunió mikrobioló­giai ipara többek között gyártia az Entobakterin nevű preparátumot, melvet siker­rel alkalmaznak a zöldségfé­lék és a gvümölcs-ibogvóter- mö haszonnövények kárte­vőinek irtására. Például a káposzta kártevői elleni kiizi- delemben való alkalmazása biztosítja eme kártevők 90— 98 százalékának elpusztítá­sát. és 30—35 q ha termés­többletet eredményez. Több mint 160 kártevő rovarfai elleni halthoz használnak mikrobiológiai készítménye­ket. és ezek tényleges hatá­sának spektruma szüntele­nül szélesedik. Az ásványi műtrágyákon kívül ez a trágvafaita eevre nagyobb mérvű alkalmazás­ra talál. A baktériumtrágvák hatása azon alapul. hogv egynémely baktériumfaj ké- pes lekötni a levegő nitro­génjét. A talajban a növé­nyek gyökérgümői ban élő nitrogénkötő baktériumok magukba építik a légköri nitrogént, ami tudvalevőleg rendkívül fontos a növények fejlődéséhez A Szovjetunióban például tchtaflále bakiériumtrágvát gyártanak. Egyikük a Nitra- gin — a pillangósnövénvek tekintetében a leghatéko­nyabb. A borsó-, bab-, szó­ja-. lucerna-, lóhere-vetőma­gok Nitragin-kezelésének eredményeként 15—20 szá­zalékkal növekszik a termés­hozam. Ezenkívül a Nitra- gin-kezelés a zöldtömeg fe­hér ietartaLmát jelentősen megnöveli és stimulálja a vitaminok felhalmozódását a növényekben. Takarmány­vitaminok Egy másik trágvafaita — az Azotobakterin — a ga­bona- és zöldfélék termésho­zamát növeli. A Szovjet Tu­dományos Akadémiája Mik­robiológiai Intézetének ada­tai szerint alkalmazásuk a búzánál 7.5 százalékkal, a burgonyánál 10 százalékkal a ,káposztánál! ék paradicsom­nál 15—16 százalékkal növeli a terméshozamot. Ezenkívül az Azotobakterin a tataiban megsemmisíti a nővén vbe- tegséeeket kiváltó mikroor­ganizmusokat. A mikrobiológiai vitanrin- előállitási módszer esetén ma­ca a mitoróbaseit véazi a vi­tamin«?,>ntérist a táotalai elemeiből. ílv módon az ál­lattenyésztés szükáftgleteijék kielégítésére igen bonyolult szerkezetű vitaminokat va­lamim vitamimkoncentráHi- mokat állítanak elő. Az ál­lattenyésztésben ieen hatásos a mikröbioPósiai ioar által gyártott B> és Br> takar- másnvvitaminok alkalmazá­sa Az e csoportba tartozó vi­taminok hozzáadása a takar­mányokhoz előse :‘i a nö­vendékállat normál,is fejlő­dését. csökkenti n megbete­gedési aránvszámot. növeli a szaporaságot. és megrövi­díti a hizlalás időtartamát. A Bi > vitamin öleidéül le­hetővé teszi azt. hogy a ma­lacok súlvavampodá«ia 6—20 százalékkal a csirkéké 10— 30 százalékkal a tvúkok to- iókéoessége 30 százalékkal legyen növelhető. M. 1. A disznóölés veszélyei Itt a hideg tél. a disznó- vágások. a disznótorok ide­ié. A család, a böllér örül a hideg időnek, hiszen a ter­mészetes iéskamra megaka­dályozza a hús * romlását. Nyugodtan, kényelmesen le­het dolgozni. Állatorvosra, egészségügyi ellenőrzésre nincs szükség. De azért nem árt az óvatosság Bár szeren­csére egyre ritkábban, de mégis előfordulnak még trichinival fertőzött állatok. A trichina a fonalférgek­hez tartozó veszedelmes élősködő, melv eaves emlő­sök és az ember vékonybelé­ben él. Nagyon apró. aide 3 milUrrf ter a nőstény a hím ennek a fele. Lárváia a ser­tés izomnyá'ábiai között, ösz- szecsavarodva kis tokba zár­tan él. A nösflíhv trichina körülbelül 2000 ilven lárvát, hoz világra. Ezek az. egvüzed milliméteres lárvák befúriák magukat ..az érfalba sz^ts^z- ’isdnek az egész testben, s a vér és nvirokáram útién vé­gül az izmokba jutva, meg­nőnek 1 milliméterre, s az előbb leírt módon betokolód- nak. A tokiban 20—30 évié is életben maradhatnak. Ez a tok kerül az ember gyomrába a fertőzött nyers. va°v nerrr kellően sütött, főzött hússal, kolbásszal, ott a tok felo'dó­Jóval túl a hanghatáron A szuperszonikus repülés­sel kapcsolatban sokat em­legetett Mach-szám — M- mel jelölik — a hang terje­dési sebessége és a repülőgép haladási sebessége közötti arányt jelzi. Emst Mach osztrák fizikus az elsők közt állapította meg a hang terje­dési sebességét, és tárta fel, hogy annak elérésekor a le­vegő áramlási tulajdonságai jelentősen megváltoznak. Ez a sebesség normális körül­mények között a tengerszin­ten 1240 fcm/óra. A hőmér­séklet változásával és a ma­gasság növekedésével — az­az a levegő ritkulásával — arányosan csökken. A hang- sebesség körüli sebességi tar­tományokban a repülőgép légellenállása ugrásszerűen fokozódik, leküzdéséhez ha­talmas energia kell. M 2,35- nél nagyobb sebesség esetén a repülőigép felületén súrlódó levegőtől a borítás lemezei 150 C-foknál jobban felhe- vülnek, ami az anyagukat al­kotó alumínium szilárdságá­nak számottevő csökkenésé­vel jár. Az M 2,35 tehát egy­fajta „bűvös határ”, amed­dig a repülőépítés hagyomá­nyos anyagai még megfelel­nek. A különleges harci gé­pek azért persze M 3—3,5 sebességgel is repülnek, ilyenkor előállításuknál je­lentős mennyiségű rozsda- mentes acélt és elég sok ti­tánt használnak fel. A szu­per- és hiperszónikus gépek jellegzetessége, hogy úgyne­vezett gótikus-delta szár­nyúnk, azaz nincs farkuk, fe- 1 ül nézetben karcsú egyenlő­szárú háromszögre emlékez­tetnek. Ma már egyre gya­koribbak a változtatható számyhelyzetű (variaszár- nyú) gépiek, amelyek lassúbb repülésnél kiterjesztett, na­gyobb sebességnél behúzott szárnnyal! (delta-szárnnyal) repülnek. A félig hétrahaj- tott szárnnyal való repülés a leggazdaságosabb, azonos mennyiségű üzemanyaggal így teheti meg a legnagyobb távolságot a repülőgép. Képeinken: Ä francia re­pülői par egyik újdonságát, a „Mirage 2000” típusú vadász­gépet láthatjuk, amelyet az idén állítanak a légierő szol­gálatába. A gép M 2,2 sebes­séggel szeli a levegőtengert, ami 18 000 méter magasság­ban való repülést feltételez­ve körülbelül 2400 km/óra sebességet jelent Tisztítás „víz­borotvával” dik a trichinák kirajzanak, s megindul a test elárasztá­sa. A tünetek: magas láz. ráaási. légzési zavarok, vize- nvösség. izületi fájdalmak A betegség nemegyszer halá­los. Hozzátehetjük, hagy a fertőzést .nemcsak a nvers kolbász és eavéb sertésáru, hanem füstölt húsok is Okoz­hatják. mert. a trichinatok- ban a lárva füstölés után is életképes maradhat. A kü­lönféle nyersen fogyasztott húsétel azonban egvhb bait is akozhat, lev a Daratífusz, tuberkulózis. Bang-kór s más fertőzéses megbetegedés is átterjedhet az emberre. • Sertésiváeáskor. de bár­mely más állat feldolgozása­kor is. legyünk tehát nagyon óvatosak. Ha a legkisebb evanú merül fel hogv álla­tunk beteg köriünk húsvizs­gálatot. A kényszervágásra került állatot, de még azt is. amelyik például lábát törte, mutassuk meg az állatorvos­nak. Vigyázzunk a tisztaság­ra. sózásra, füstölésre bél- mosásra. Főszabály: lehető­leg semmit ne fogyasszunk nyersen! A kellően pácolt, sózott, füstölt vagy megsü­tött hús. szalonnal és eevéb készítményben netalán még­is jelenlévő baktérium bor­sóka. trichina elpusztul s ebben az esetben nem kell félni a vidám disznótor szo­morú következményétől. (KS1 Az erősen szennyezett jár­művek, építőgépek, mezőgaz­dasági gépiek, élelmiszeripa­ri berendezések tisztítására a forró vegyszeres vízzel vég­zett nagynyomású mosás a leghatásosabb. Alkalmazásá­val 60—80 százalékkal csök­kenthetők a tisztogatási költ­ségek. mivel az 50—60 bar nyomású folyadéksugár mintegy „leborotválija” a szennyréteget, első érintésre — tehát rendkívül gyorsan — eltávolítja azt, ami ked­vező víz- és energiafogyasz­tást eredményez. A hőmér­sékletnek inkább a tapadó zsírok és olajok lemosásánál van szerepe ugyanis megol­vasztva és felhígítva távolít­ja el őket. Az egyik legne­hezebb feladatot a vastag korom réteg letisztítása je­lenti. azt ugyanis a víz és a szokásos mosószerek a leg­kisebb mértékben sem old­ják, s a vízhőmórséklet eme­lésével sem érhető el különö­sebb eredmény. Ezt a leckét még a gyakorlott szakembe­rek is csak a sugár beesési szögének ügyes változtatásá­val, megfelelően nagy nyo­más alkalmazásával tudják elvégezni. De kivételes ese­tekben akár még gőzt per­metező sugárra is szükség le­het. Hatvan barnái nagyobb nyomást nem ajánlatos al­kalmazni, mert a tengelytö­mítések és a villamos fogla­latok, ka pxrsol oberen dezések már nem állják a hatalmas ütésnek megfelelő sugárnyo­mást A csupiasz acélrészek­nek a radikális tisztogatás utáni rozsdásodástól való megóvására olyan különle­ges vegyszert is hozzá szok­tak keverni a mosóvízhez; amely körülbelüli 0,2 miMi- mikron vastag foszfátréteget hoz létre a felületen, de rendkívül csekély vastagsá­ga folytán nem befolyásolja károsan az illesztéseket, a vezető részeket. Képünkön egy angolt gyárt­mányú „Vízborotvát” látha­tunk, amely vékony sugár­ban percenként 45 liter vizet juttat 60 bar nyomással a tisztítandó felületre. A vizet a készülék futótekercsei me­legítik fel a kívánt hőfokra a „Hypa-btast”-bán. — (KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom