Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-16 / 13. szám
Nemzetközi körkép 1982. JANUÁR 16. Moszkvai vélemény Peking: frázisok ás gyakorlat ' 1981-es Iz elmúlt esztendő ------------------------- mée élesebben megmutatta azt; a mélv szakadást, amelv Peking ki ielentlásei és tényleges tevékenysége között húzódik. A kínai diplomácia erőfeszítéseket tett annak érdekében.'hogy elrejtse kül- Dolátikai manővereinek valóságos cétiait és elkerülie a .. békés zeretetéről” hangoztatott demagóg frázisok lelepleződését. Az erőlködések azoniban hiábavalóaknak bizonyultak. Peking hírhedt .különleges” irányvonala a . Jiegemonizmus ellen, a béke védelmében” nyilvánvaló kudarcot szenvedett. A jelenlegi helyzet pontos e-"- értelmű választ követelt a kínai vezetéstől a legszorí- tóbb kérdésekre, amelv földünk egész sorsát érinti és és amelv az egész békeszerető emberiséget foglalkoztat- ia. A kínai fővárosban azonban ez a válasz nem hangzott el. Megpróbálták kikerülni. A nemzetközi közvélemény számára azonban ■ ■- lágossá vált. mi mellett száll síkra Peking, amikor az ENSZ közgyűlésén a kínai küldöttek elhagyták a termet annak a nyilatkozatnak az elfogadásakor. amelv mindenkit, felhívott. hoCTv helyezzék törvényen kívül a nukleáirs fegyvert és az atomháborút. S enki nem csodálkozott a kínai DroDaganda éles. negatív .reakció ián. amelv a Nyucat-Eurónában az év végén kibontakozó háborúellenes. rakétáéi l enes mozgalommal kapcsolatban megnyilvánult. S tegyük hozzá, a világ az elmúlt évben egyetlen kezdeményezést, egyetlen konstruktív pekingi javaslatot sem hallott, amelv a háborús fenvegeflis csökkentesére törekedett volna. A pekingi vezetés hangzatos. képmutató frázisai a „hegemomzmus-e'.'lenességé- ről”, amelyek minden lehetséges fórumon, találkozón ós magasrangú kínai személvek utazása alkalmával elhangzanak. a szuverén államok belüeveibe történő nvílt és arcátlan beavatkozással lármák együtt. A világ közvéleménye meggyőződhetett róla. hogvan próbálja Kína saiát. akaratát. politikáiét ráerőszakolná szuverén országokra. Peking lényegében hadüzenet nélküli háborút folytat Afganisztán. Vietnam. Laosz és Kambodzsa ellen. Tovább-a is nyomást gyakorol Indiára Az indiai saitó köz' ómén vei szn-i.nt a kínai kémszervezetek ti'ikos terveket dolgoznak ki az ország politikai helyzetének desta- bilizálására. E tervek előirányozzák a különböző szélsőséges csoportok és terror- szervezetek egységesítését. TI .n vek tanúsít iák. hogv Kína pénzeli és fegyverrel látta el a kormányellenes erőket. a a-mai kémszervezetek fokozzák tevékenységüket, fesvveres fellépésre, di verzióra és rablásra biztatták az ingatag elemeket. Miközben a kínai vezetés kiielenti hogv kész baráti kapcsolatokat kiépíteni a délkelet-ázsiai országokkal továbbra is mindéi gátlás nélkül beavatkozik számos más ázsiai ország bel ügyeibe; pénzzel és fegyverrel támogatva a kormányellenes ..hadseregeket”. ..frontokat”. . mozgalmakat” és a maoista beállítottságú fegyveres egységeket. drolomáB Kínai cia azon ——— kísérletei, hogv eltitkolja Peking he?e- monista terveit és megtévessze a világ közvéleményét. lelepleződnek a pekingi vezetőknek a béke és a népek biztonságát veszélyeztető tevékenységében. G. Nvikolaiev (APN — KS) Elnöki tevékenységének alig egy éve alatt Rónáid Reagannek két munkatársa is komoly fejfájást okozott: David Stockman, a - Fehér Ház ügyviteli és költségvetési hivatalának miniszteri rangú főnöke és Richard Allen, a nemzetbiztonsági főtanácsadó. Az első a kormány gazdaságpolitikájának lényegét kifecsegő interjút adott egy folyóiratnak („a Reagan-féle gazdasági intézkedések a gazdagoknak kedveznek”), a második nem megfelelően járt el egy külföldiektől származó pénzes borítékkal és ' ugyancsak szabályellenesen ajándékot is elfogadott tőlük. Stockman nyilvánosan megkövette az elnököt és maradhatott. Allent viszont, akit mind a rendőrségi, mind a még szigorúbb fehérházi vizsgálat felmentett a visz- szaélés gyanúja alól. Kényszerítették, hogy nyújtsa be lemondását. A különböző elbánás oka nem annyira az elkövetett vétségek súlyossági foka közti különbség volt, mint inkább az, hogy Stockman hozzáértésére és munkájára az elnöknek (és a mögötte álló köröknek) továbbra is szüksége van, Allenre viszont nincsen. Hatalmi harc Az amerikai hatalmi gépezetben kevéssé körvonalazott, meglehetősen sajátos, változó a minisztériumok és a részben párhuzamos fehérházi apparátus viszonya. Truman és . különösen Eisenhower elnök idején például a külügyminisztérium, illetve annak vezetője nyomta rá bélyegét az amerikai külpolitika alakítására. Kennedy és Johnson elnöksége alatt ez a nemzetbiztonsági tanácsadó javára tolódott el. A Nixon-évek- ben Henry Kissinger oly mértékben ragadta magához a gyeplőt, hogy a végén már egymaga ülte meg mind a két lovat. Külügyminiszter lett. miközben a nemzet- biztonsági főtanácsadó tisztet is megtartotta. A nemzetbiztonsági főtanácsadó feladata tulajdonképpen az, hogy összehangolja a nemzetbiztonságot érintő tárcaközi ügyeket, referáljon azokról az elnökAUen távozik Clark immár nemzetbiztonsági főtanácsadóként nyilatkozik (Fotó: AP—MTI—KS) nek, irányítsa az elnököt segítő nemzetbiztonsági tanács munkáját. Carter elnöksége idején — noha szavakban elítélték a korábbi gyakorlatot — folytatódott a kötélhúzás a Kissinger cipőjébe lépni próbáló, az amerikai külpolitika irányítására áhítozó Brze- zinski főtanácsadó és Vance külügyminiszter között. Reagan kormányra kerülésével Haig külügyminiszter és Allen nemzetbiztonsági tanácsadó között kezdődött ádáz küzdelem, amelynek lövészárkaiból, mint Haig elpanaszolta, orvlöveszek puskáztak. rá. Alapjában véve ez nem különböző politikai koncepciók ütközése, hanem hatalmi harc, személyes intrikák sorozata volt. Allen és a trojka A látszat ellenére az sem ■igaz. hogy itt egyszerűen a fehérházi apparátus és a „hagyományos” kormánygépezet csapott össze. Mindvégig Haiget támogatta ugyanis első helyettese, William Clark, aki talán még közelebb állt és áll az elnökhöz, mint az apparátust irányító (és Reagant ugyancsak kaliforniai kormányzósága óta szolgáló) hármas tagjai: Edwin Meese, James A. Baker és Michael K. Dea^r. Ugyanakkor maga a „trojka” (de nyilván Reagan is) mind inkább felismerte, hogy Richard Allen sem szakmai felkészületlensége, sem emberi, vezetői tulajdonságai miatt nem alkalmas tiszte betöltésére. így született meg fokozatosan az a döntés, hogy Allent (aki még jó ürügyet is szolgáltatott hozzá) menesztik és helyére a külügyminiszter első helyettesét Clarkot állítják. Mi több, nem is egészen az ő helyére, hanem egy felértékelt pozícióba. Mert Allen az apparátus vezetőjének, Meese-nek a beosztottja volt és az ő közvetítésével referált az elnöknek. Clark viszont már — akárcsak korábbi elődei — naponta, személyesen tájékoztatja az elnököt a beérkezett diplomáciai, katonai, hírszerzői jelentésekről, értékelésekről. Márpedig a Fehér Házban azon mérik a befolyást, hogy ki milyen gyakran, mennyi ideig beszélhet az államfővel. E tekintetben az sem számít, hogy Clark a Newsweek című amerikai hetilap 1981. február 16-i számában megjelent cikk tanulsága szerint meglehetősen hiányos külpolitikai ismeretekkel rendelkezik. Bár lehet, hogy azóta továbbképezte magát, s ma már tudja, ki a zimbabwei miniszterelnök, s melyik nyugat-európai szövetségesnek mi az álláspontja a fegyverkezésről. Kulcsár István Tartu 950 éves Az észt Tartu város 950. évfordulóját ünnepli. A város több évszázada ismert kulturális központ. Az első iskolák a XVI. században épültek. Híres egyetemét 1632- ben alapították. A városban jelenleg egy mezőgazdasági akadémia és öt tudományos kutatóintézet működik. Tartu ipara csak a szovjethatalom éveiben kezdett fejlődni. A város jelenleg Észtország ipari termékének közel egy tizedét adja: élelmiszeripari, könnyűipari, gép- és műszeripari gyárak vannak. Nagy ütemben folyik a l.akásépítkezés. Az elmúlt 5 éves tervben 246 ezer négyzetméter lakóterületet adtak át. Képünk kön Tartu egyik új lakónegyede. Magyar—líbiai kapcsolatok Kedvezőek a lehetőségek A líbiai magyar külkereskedelmi kirendeltség titkára, Terei Gábor nem nyúlt dossziéihoz, nem kellett irattartókat böngésznie, amikor a magyar—líbiai gazdasági kapcsolatok jellemző adatait isme ttette. — Ugrásszerű növekedésről beszélhetünk: tavaly kereskedelmi forgalmunk 50—60 millió dolláros szinten mozgott, 1982-re viszont elérjük a 100 millió dollárt. Jövőre jó kilátásaink vannak, hogy még ezt is meghaladjuk. Kapcsolataink 1980-ig lényegében úgynevezett „sima áruexportra” korlátozódtak, vagyis szállításainkért a líbiaiak készrendielkezik, s erőteljes iparosítási és mezőgazdaságfejlesztési terveket, jéLenitős szociális beruházásokat irányoztak elő. Magyarország kész résztvarmi az oktatás- és egészségügy, az energetika fejlesztésében, az ipari - és mezőgazdasági beruházásokban, az öntözéses vízgazdálkodás kiterjesztésében, a talaj termőre fordítósára indított akcióban. állattenyésztő telepek és vágóhidak • létesítésében. Érdekeltek vagyunk a sziellemi export különböző formáiban is. A hazánknál 18-szor nagyobb országban, amelynek! lakosságát,csupán 2,5—3 millióra becsülik, óriási a munLíbiában nagyszabású iparosítási programot folytatnak. Képünkön: ammónia és metanol gyártó vállalat Mars el-Brega petrolkémiai központban A tripoli házgyár egyik műhelyében pénzzel fizették. Főleg élőmarhát vettek, de jelentős volt egyéb élelmiszerki vitelünk is. Exportunkban nagy szerepet játszott a textiláru, s jelentősnek mondhatjuk gépipari szállításainkat is. 1981-ben továbbléptünk; az áruszállítás mellett kész létesítményekkel is jelentkeztünk. Az ÉMEXPORT például három év alatt ezer -lakást épít. a szerződés 106 millió dolláros. A Nikex— OV1BER 10 millió dolláros vízkutató; és 'kútfúró üzletet kötött Líbiában. Ugyancsak 10 millió dolláros szerződést írt alá a Budavox. amely Szinte varas telefonhálózatának kiépítésére vállalkozott. Tárgyalásokat folytatunk hűtőházak, datolyafeldolgozó üzemek tex- tílgyárak létesítéséről. Az UVATERV készítette el Líbia első v;'" út vonalá nak teljes tervdokumentációját, s vállalta, hogv a vasútvonal későbbi megépítése során ellátja a műszaki felügyeletet — Távlati lehetőségeink is ígéretesek — folytatja Terei Gábor; — Líbia kimagasló olajjövedelemmel kaerőhiány, így a munka mintegy felét külföldi partnerek és vendégmunkások végzik el. A Líbiában dolgozó külföldiek száma meghaladja a 800 ezret. „A magyarok száma a következő esztendőkben megnő, a jelenlegi 500 főről előreláthatóan háromezerre emelkedik. A munkakörülmények nem könnyűek, már csak az éghajlat miatt sem. Az ipari, mezőgazdasági tevékenység jelenleg a tengerparti termékeny sávra korlátozódik, de tervbe vették a sivatag fokozatos visszaszorítását is a föld alatti vízkészletek kiaknázása révén. A líbiai dinár erős deviza, nagy olajfedezete van. Követik ezüstképpen. a líbiaiak igényesek, joggal kívánják meg a kitűnő minőséget, a gyors szállítást, általában a szerződési fegyelmet. Mindez azt mutatja, hogy aki Líbiában helyt akar állni, annak keményen, jól, gyorsan kell dolgoznia — hangsúlyozta végül a magyar kereskedelmi titkár. Ez vonatkozik természetesen hazánkra is. Rudnyánszky István összeállította: Majnár József 1 Jövés-menés a Fehér Házban
