Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

Nemzetközi körkép 1982. JANUÁR 16. Moszkvai vélemény Peking: frázisok ás gyakorlat ' 1981-es Iz elmúlt esztendő ------------------------- mée éle­sebben megmutatta azt; a mélv szakadást, amelv Pe­king ki ielentlásei és tényle­ges tevékenysége között hú­zódik. A kínai diplomácia erőfeszítéseket tett annak ér­dekében.'hogy elrejtse kül- Dolátikai manővereinek va­lóságos cétiait és elkerülie a .. békés zeretetéről” hangoz­tatott demagóg frázisok le­lepleződését. Az erőlködések azoniban hiábavalóaknak bi­zonyultak. Peking hírhedt .különleges” irányvonala a . Jiegemonizmus ellen, a béke védelmében” nyilvánvaló kudarcot szenvedett. A je­lenlegi helyzet pontos e-"- értelmű választ követelt a kínai vezetéstől a legszorí- tóbb kérdésekre, amelv föl­dünk egész sorsát érinti és és amelv az egész békeszere­tő emberiséget foglalkoztat- ia. A kínai fővárosban azon­ban ez a válasz nem hang­zott el. Megpróbálták kike­rülni. A nemzetközi közvé­lemény számára azonban ■ ■- lágossá vált. mi mellett száll síkra Peking, amikor az ENSZ közgyűlésén a kínai küldöttek elhagyták a ter­met annak a nyilatkozatnak az elfogadásakor. amelv mindenkit, felhívott. hoCTv helyezzék törvényen kívül a nukleáirs fegyvert és az atomháborút. S enki nem csodálkozott a kínai DroDaganda éles. ne­gatív .reakció ián. amelv a Nyucat-Eurónában az év vé­gén kibontakozó háborúelle­nes. rakétáéi l enes mozgalom­mal kapcsolatban megnyil­vánult. S tegyük hozzá, a világ az elmúlt évben egyet­len kezdeményezést, egyetlen konstruktív pekingi javasla­tot sem hallott, amelv a há­borús fenvegeflis csökkente­sére törekedett volna. A pekingi vezetés hangza­tos. képmutató frázisai a „hegemomzmus-e'.'lenességé- ről”, amelyek minden lehet­séges fórumon, találkozón ós magasrangú kínai személvek utazása alkalmával elhang­zanak. a szuverén államok belüeveibe történő nvílt és arcátlan beavatkozással lár­mák együtt. A világ közvéle­ménye meggyőződhetett ró­la. hogvan próbálja Kína saiát. akaratát. politikáiét ráerőszakolná szuverén or­szágokra. Peking lényegében hadüzenet nélküli háborút folytat Afganisztán. Vietnam. Laosz és Kambodzsa ellen. Tovább-a is nyomást gyako­rol Indiára Az indiai saitó köz' ómén vei szn-i.nt a kínai kémszervezetek ti'ikos terve­ket dolgoznak ki az ország politikai helyzetének desta- bilizálására. E tervek elő­irányozzák a különböző szél­sőséges csoportok és terror- szervezetek egységesítését. TI .n vek tanúsít iák. hogv Kí­na pénzeli és fegyverrel lát­ta el a kormányellenes erő­ket. a a-mai kémszervezetek fokozzák tevékenységüket, fesvveres fellépésre, di ver­zióra és rablásra biztatták az ingatag elemeket. Miközben a kínai vezetés kiielenti hogv kész baráti kapcsolatokat kiépíteni a délkelet-ázsiai országokkal továbbra is mindéi gátlás nélkül beavatkozik számos más ázsiai ország bel ügyei­be; pénzzel és fegyverrel tá­mogatva a kormányellenes ..hadseregeket”. ..frontokat”. . mozgalmakat” és a maoista beállítottságú fegyveres egy­ségeket. drolomá­B Kínai cia azon ——— kísérletei, hogv eltitkolja Peking he?e- monista terveit és megté­vessze a világ közvélemé­nyét. lelepleződnek a pe­kingi vezetőknek a béke és a népek biztonságát veszé­lyeztető tevékenységében. G. Nvikolaiev (APN — KS) Elnöki tevékenységének alig egy éve alatt Rónáid Reagannek két munkatársa is komoly fejfájást okozott: David Stockman, a - Fehér Ház ügyviteli és költségve­tési hivatalának miniszteri rangú főnöke és Richard Allen, a nemzetbiztonsági főtanácsadó. Az első a kor­mány gazdaságpolitikájának lényegét kifecsegő interjút adott egy folyóiratnak („a Reagan-féle gazdasági intéz­kedések a gazdagoknak ked­veznek”), a második nem megfelelően járt el egy kül­földiektől származó pénzes borítékkal és ' ugyancsak szabályellenesen ajándékot is elfogadott tőlük. Stockman nyilvánosan megkövette az elnököt és maradhatott. Allent viszont, akit mind a rendőrségi, mind a még szigorúbb fehérházi vizsgálat felmentett a visz- szaélés gyanúja alól. Kény­szerítették, hogy nyújtsa be lemondását. A különböző elbánás oka nem annyira az elkövetett vétségek súlyos­sági foka közti különbség volt, mint inkább az, hogy Stockman hozzáértésére és munkájára az elnöknek (és a mögötte álló köröknek) továbbra is szüksége van, Allenre viszont nincsen. Hatalmi harc Az amerikai hatalmi gé­pezetben kevéssé körvonala­zott, meglehetősen sajátos, változó a minisztériumok és a részben párhuzamos fe­hérházi apparátus viszonya. Truman és . különösen Eisenhower elnök idején például a külügyminiszté­rium, illetve annak vezető­je nyomta rá bélyegét az amerikai külpolitika alakí­tására. Kennedy és Johnson elnöksége alatt ez a nemzet­biztonsági tanácsadó javára tolódott el. A Nixon-évek- ben Henry Kissinger oly mértékben ragadta magához a gyeplőt, hogy a végén már egymaga ülte meg mind a két lovat. Külügyminisz­ter lett. miközben a nemzet- biztonsági főtanácsadó tisz­tet is megtartotta. A nemzetbiztonsági főta­nácsadó feladata tulajdon­képpen az, hogy összehan­golja a nemzetbiztonságot érintő tárcaközi ügyeket, re­feráljon azokról az elnök­AUen távozik Clark immár nemzetbiz­tonsági főtanácsadóként nyilatkozik (Fotó: AP—MTI—KS) nek, irányítsa az elnököt se­gítő nemzetbiztonsági ta­nács munkáját. Carter elnöksége idején — noha szavakban elítélték a korábbi gyakorlatot — foly­tatódott a kötélhúzás a Kis­singer cipőjébe lépni próbá­ló, az amerikai külpolitika irányítására áhítozó Brze- zinski főtanácsadó és Vance külügyminiszter között. Rea­gan kormányra kerülésével Haig külügyminiszter és Al­len nemzetbiztonsági tanács­adó között kezdődött ádáz küzdelem, amelynek lövész­árkaiból, mint Haig elpana­szolta, orvlöveszek puskáz­tak. rá. Alapjában véve ez nem különböző politikai koncepciók ütközése, hanem hatalmi harc, személyes int­rikák sorozata volt. Allen és a trojka A látszat ellenére az sem ■igaz. hogy itt egyszerűen a fehérházi apparátus és a „hagyományos” kormánygé­pezet csapott össze. Mindvé­gig Haiget támogatta ugyanis első helyettese, Wil­liam Clark, aki talán még közelebb állt és áll az elnök­höz, mint az apparátust irá­nyító (és Reagant ugyancsak kaliforniai kormányzósága óta szolgáló) hármas tagjai: Edwin Meese, James A. Ba­ker és Michael K. Dea^r. Ugyanakkor maga a „trojka” (de nyilván Reagan is) mind inkább felismerte, hogy Richard Allen sem szakmai felkészületlensége, sem em­beri, vezetői tulajdonságai miatt nem alkalmas tiszte betöltésére. így született meg fokoza­tosan az a döntés, hogy Al­lent (aki még jó ürügyet is szolgáltatott hozzá) menesz­tik és helyére a külügymi­niszter első helyettesét Clar­kot állítják. Mi több, nem is egészen az ő helyére, hanem egy felértékelt pozícióba. Mert Allen az apparátus ve­zetőjének, Meese-nek a be­osztottja volt és az ő közve­títésével referált az elnök­nek. Clark viszont már — akárcsak korábbi elődei — naponta, személyesen tájé­koztatja az elnököt a beér­kezett diplomáciai, katonai, hírszerzői jelentésekről, ér­tékelésekről. Márpedig a Fehér Házban azon mérik a befolyást, hogy ki milyen gyakran, mennyi ideig be­szélhet az államfővel. E te­kintetben az sem számít, hogy Clark a Newsweek cí­mű amerikai hetilap 1981. február 16-i számában meg­jelent cikk tanulsága szerint meglehetősen hiányos kül­politikai ismeretekkel ren­delkezik. Bár lehet, hogy azóta továbbképezte magát, s ma már tudja, ki a zim­babwei miniszterelnök, s melyik nyugat-európai szö­vetségesnek mi az álláspont­ja a fegyverkezésről. Kulcsár István Tartu 950 éves Az észt Tartu város 950. évfordulóját ün­nepli. A város több évszázada ismert kul­turális központ. Az első iskolák a XVI. században épültek. Híres egyetemét 1632- ben alapították. A városban jelenleg egy mezőgazdasági akadémia és öt tudományos kutatóintézet működik. Tartu ipara csak a szovjethatalom évei­ben kezdett fejlődni. A város jelenleg Észtország ipari termékének közel egy ti­zedét adja: élelmiszeripari, könnyűipari, gép- és műszeripari gyárak vannak. Nagy ütemben folyik a l.akásépítkezés. Az elmúlt 5 éves tervben 246 ezer négy­zetméter lakóterületet adtak át. Képünk kön Tartu egyik új lakónegyede. Magyar—líbiai kapcsolatok Kedvezőek a lehetőségek A líbiai magyar külkeres­kedelmi kirendeltség titká­ra, Terei Gábor nem nyúlt dossziéihoz, nem kellett irat­tartókat böngésznie, amikor a magyar—líbiai gazdasági kapcsolatok jellemző ada­tait isme ttette. — Ugrásszerű növekedés­ről beszélhetünk: tavaly kereskedelmi forgalmunk 50—60 millió dolláros szin­ten mozgott, 1982-re vi­szont elérjük a 100 millió dollárt. Jövőre jó kilátá­saink vannak, hogy még ezt is meghaladjuk. Kapcsolata­ink 1980-ig lényegében úgy­nevezett „sima áruexportra” korlátozódtak, vagyis szállí­tásainkért a líbiaiak kész­rendielkezik, s erőteljes ipa­rosítási és mezőgazdaságfej­lesztési terveket, jéLenitős szociális beruházásokat irá­nyoztak elő. Magyarország kész résztvarmi az oktatás- és egészségügy, az energeti­ka fejlesztésében, az ipari - és mezőgazdasági beruházá­sokban, az öntözéses víz­gazdálkodás kiterjesztésében, a talaj termőre fordítósára indított akcióban. állatte­nyésztő telepek és vágóhi­dak • létesítésében. Érdekel­tek vagyunk a sziellemi ex­port különböző formáiban is. A hazánknál 18-szor na­gyobb országban, amelynek! lakosságát,csupán 2,5—3 mil­lióra becsülik, óriási a mun­Líbiában nagyszabású iparosítási programot folytatnak. Képünkön: ammónia és metanol gyártó vállalat Mars el-Brega petrolkémiai központban A tripoli házgyár egyik műhelyében pénzzel fizették. Főleg élő­marhát vettek, de jelentős volt egyéb élelmiszerki vite­lünk is. Exportunkban nagy szerepet játszott a textiláru, s jelentősnek mondhatjuk gépipari szállításainkat is. 1981-ben továbbléptünk; az áruszállítás mellett kész lé­tesítményekkel is jelentkez­tünk. Az ÉMEXPORT pél­dául három év alatt ezer -la­kást épít. a szerződés 106 millió dolláros. A Nikex— OV1BER 10 millió dolláros vízkutató; és 'kútfúró üzle­tet kötött Líbiában. Ugyan­csak 10 millió dolláros szer­ződést írt alá a Budavox. amely Szinte varas telefon­hálózatának kiépítésére vál­lalkozott. Tárgyalásokat folytatunk hűtőházak, dato­lyafeldolgozó üzemek tex- tílgyárak létesítéséről. Az UVATERV készítette el Lí­bia első v;'" út vonalá nak tel­jes tervdokumentációját, s vállalta, hogv a vasútvonal későbbi megépítése során ellátja a műszaki felügyele­tet — Távlati lehetőségeink is ígéretesek — folytatja Terei Gábor; — Líbia ki­magasló olajjövedelemmel kaerőhiány, így a munka mintegy felét külföldi part­nerek és vendégmunkások végzik el. A Líbiában dol­gozó külföldiek száma meg­haladja a 800 ezret. „A ma­gyarok száma a következő esztendőkben megnő, a jelen­legi 500 főről előreláthatóan háromezerre emelkedik. A munkakörülmények nem könnyűek, már csak az ég­hajlat miatt sem. Az ipari, mezőgazdasági tevékenység jelenleg a tengerparti ter­mékeny sávra korlátozódik, de tervbe vették a sivatag fokozatos visszaszorítását is a föld alatti vízkészletek ki­aknázása révén. A líbiai dinár erős deviza, nagy olajfedezete van. Kö­vetik ezüstképpen. a líbiaiak igényesek, joggal kívánják meg a kitűnő minőséget, a gyors szállítást, általában a szerződési fegyelmet. Mind­ez azt mutatja, hogy aki Lí­biában helyt akar állni, an­nak keményen, jól, gyorsan kell dolgoznia — hangsúlyoz­ta végül a magyar kereske­delmi titkár. Ez vonatkozik természetesen hazánkra is. Rudnyánszky István összeállította: Majnár József 1 Jövés-menés a Fehér Házban

Next

/
Oldalképek
Tartalom