Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-16 / 13. szám
\ 1982. JANUÁR 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 NAPIRENDEN: A mezőgazdaság és a% élelmiszeripar feladatai Tárgyalás a MÉM vezetőivel Szolnokon Szolnokon, a meg vei Dárt- bizottság székházéban tegnap délelőtt tartották mea hagyományos év eleii feladat- eaveztető tanácskozásukat a Mezőgazdasági és Élelmezés - ügyi Minisztérium, a megyei- oártbizottság és a megyei tanács vezetői. Andrikó Miklós, a megyei oártbizottság első titkára vezette a tárgyalást, amelyen részt vett: dr. Kovács Imre. miniszterhelyettes és a tárca több vezető munkatársa. Barta László a megyei tanács elnöke. továbbá az SZMT és a TESZÖV toéDvi- selői. Andrikó Miklós bevezetőié után Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese ismertette a minisztérium ká-Dviselőivel Szolnok megye 1981. évi mezőgazdasági és élelmiszerioa- ri eredményeit és ar idei cél- kitűző--i'-et. Az ágazat országos helyzetéről dr. Kovács Imre miniszterhelyettes adott óttekí.intést. maid az egy évvel ezelőtti, hasonló megbeszélésen egyeztetett feladatok végrehaitását értékelték. Ezután a meeve mezőgazdaságának és éleim iszerioa- rának további feilesztésében naev jelentőséggel bíró tennivalókat hangolták össze. Időszerűségüknek és fontosságúiknak megfelelő hangsúlyt kaptak a tárgyaláson többek között olyan sürgető feladatok, mint a több tízezer hektárnyi termőföldet védő nyári gátak magasságának megemelése: a térségen kívüli meliorációs munkálatok Dénzügv.i háttériének biztosítása: a sütőiparban az ötnanos munkahét bevezetésével kialakult munkaerőgondok: az öntözési lehetőségek iobb kihasználása érdekében a szabályozás korszerűsítése: a Szolnoki Cukorgyár ésszerűbb és gazdaságosabb alao- anvag-ellótásának megszervezése. és a mesvei sertésfeldolgozó kapacitások bővítése. Szót váltottak a rizsteleoek építésének és rekonstrukció- iának. a gabonatároló, kapacitások bővítésének, a zöldségtermesztés feilesztését szolgáló gépesítésnek, a halhústermelés fokozásának, a juhászati férőhelyek növelésének szükségességéről, támogatási és hi tellehetőségei- rőL A miniszterhelyettes a felvetődött kérdésekre adott érdemi féis tájékoztató jellegű válasza után Andrikó Miklós. a megyei pártbizottság első titkára arra kérte a MÉM vezetőit, hogy továbbra is az eddigiekhez hasonlóan kísérjék figyelemmel. _és az ország mezőgazdaságában és élelmiszeriparában betöltött szerepének megfelelően segítsék az ágazat megyei feladatainak teljesítésén munkálkodó szövetkezetek, állami gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok munkáiét. hói tan Tavasszal kezdődhet az előkészítés? a sörgyár építése A múlt év végén írták nlá a Martfűn készülő, évente 160 ezer hektolitert _ termelő sörgyárról szóló hitelszerződést. A több mint 600 millió forintos beruházás 11 Szolnók megvei termelőszövetkezet. két állami gazdaság (egvikük Heves megyében van). 13 áfész és a.Szolnok—Békés megvei Élelmiszer és Vegviáru Nagykereskedelmi Vállalat összefogásával készül maid el. Az Első Maavar Szövetkezeti Sörgyár Gazdasági Társaság gesztorának a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetnek az elnökétőL Pálffv Dezsőtől a beruházással kapcsolatos legfontosabb dolgokróL az időszerű feladatokról érdeklődtünk. ségű sör készítésének titkát, a márkanév használatát azonban nem engedélyezte. Márpedig viszonylag drága minőségű áru esetében a márka ismertsége naevon fontos dolog. Szakaszosan készül el? A határidőkön „vitatkoznak” — Máért társasági formában épül fel a sörgyár? — A 13 mezőgazdasági nagyüzemmel együtt akartuk megtermelni a gvár alapanyagait a sörárpát és a komlót: ígv biztonságosabb az ellátás. A gyárban keletkező melléktermékek hasznosítására is a mező- gazdasági nagyüzemek a legalkalmasabbak A törköly példa--' kiváló takarmánya a teitermelő tehenészetnek és a marháhizlalásnak is. A kereskedelmi szervezetek bevonása mellett, sem csak a tőlük kapott nénz. szólt. Az áfészek és a Füszért kereskedelmi hálózata ió b;z. tosítók a evár termékeinek értékesítésére. — Miiként halad a tervezés sikerült-e már kivitelezési szerződést kötni? — Ha két év alatt végezni akarnak az építkezéssel, atk- ke- nem sok idei ük van a kivitelező kiválasztására ... Egyáltalán hol tart az előkészítés a terepen ? — A területkiválasztási engedélyt megkaptuk, a lövendő teleohelv négv hektáriát az ősszel meetisztítot- tu1- a fáktól, és elvégeztük a legszükségesebb terern-en- dezési munkálatokat. A fagy felengedtével megkezdődhet az egykori termőföld humuszának elhordása. Megállapodásaink szerint február végén a TITÁSZ felszereli az ideiglenes transzformátorállomást a kútfúrási tervek is készen vannak, és április végén már lesz vize a lövendő gvárnak. — Miiven sört készítenek, és müven technológiával? — Jelen pillanatban még csak egy dolog biztos: az italválasztékot bővítő minőségi sört svártunk. Hogv pontosan mii vet az még nem dőlt el. A gyártási eljárás megvételére több tőkés cégtől is kantmhk ajánlatot legkedvezőbbnek egv osztrák vállalat feltételei tűnnek. A néthánv hét múlva kezdődő versenytárgyalásig azonban alaposabb elemzést kell végezni, és az . al— Az Aerober Élelmiszeripari Tervező Intézet a beruházás tanulmánytervét már tavalv elkészítette, a kivitelezési terveket nedig folyamatosan szállítiák maid. Már ezeken a dokumentumokon is dolgoznak. Kényesebb dolog a kivitelező kiválasztása A DÉLÉP már vállalkozott, a mélyépítési, alapozási, csatorna- és útépítési feladatok elvégzésére Generálkivitelezőként szívesen látnánk a Szolnok megvei Állami Építőipari Vállalatot azonban még nem sikerült egyezséget kötni: a határidőkről ..vitatkozunk”. Mi mindenképpen szeretnénk két év alatt befejezni a beruházást, a SZÁÉV illetékesei azonban a cél időbeni eléréséhez szükséges tempót eddig még nem tudták megígérni. kudozás” során is sok minden változhat Nem választottuk mén ki a technológia! berendezéseket szállító, ugyancsak nvugati üzemet sem — A .gvár magyar tervezői a berendezések pontos ismerete nélkül is zavartalanul dolgozhatnak a beru- hp-ási munkálatokat .irányító” dokumentűrnek készítésén? — Egyelőre lsen. hiszen a korszerű üzemek adottságai na.gviá>ból egyformák. Amikor pedig a berendezések pontos műszaki adataira szükségünk lesz. kiválaszt- iuk a géoek szállítóit. — A szocialista országok között is vannak sörgyártásukról Híresek: az NDK és Csehszlovákia. Miért nem tőlük vettek 1 icencet és gyártóeszközöket? — Mindkét országban tárgyaltunk vállalatokkal, feltételeiket azonban nem fogadhattuk el. Ahol a evártó berendezések megvétele került szóba, ott a szállítást c'~’- több év múlva tudták volna vállalni. Próbálkoz- to-v a gyártási eliárás megyédével szocialista relációból is — sikertelenül. Tár- '"'alóoartnerünk szívesen eladta volna a kiváló minő— A társaság tagiai mikor láthatnak hasznot a résziegv felében befizetett pénzükből? — Természetesen nálunk, a gesztornál, is szeretnénk* ha minél előbb fiadzanának a millióik. Most iDéldául egv előnvös üzlet kínálkozik. A mezőgazdasági tagüzemek egv év múlva mór kénesek a gvár árpa- és komlószükségletét megtermelni. A ter- méct itthon előkészítve külföldön sört főzhetnénk belőle. Martfűn oalackoztat- hatnárk ha a kivitelezők és a tervezők vállalnák a gyár szakaszos átadását, és a palackozó üzem már egv év múlva elkészülne. A tervezők és az építők hozzáállásától. lehetőségeitől függ. hogv sikerül-e kihasználni ennek a gazdaságos megoldásnak az előnyeit. VSZJ ■----------------------------------------------------------------------------------------------Mezőgazdasági aktíva Tegnap délután Mohácsi Ottónak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével aktívaértekezletet tartottak Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazatban dolgozó vezetők részvételével. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Az aktíván Barta László, a megyei tanács elnöke, valamint a KISZ megyei bizottsága, a Szakszervezetek megyei Tanácsa és a TESZÖV vezetői is részt vettek. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese tartott vitaindítót -Szolnok megye mezőgazda- sági nagyüzemeinek., élelmi- szeripari vállalatainak tavalyi munkájáról, eredményeiről, és az ágazat előtt álló 1982. évi feladatokról. Ezután felszólalásokra került sor. 'A licencet nyugatról veszik GlIZDÁLKODflSI RENDSZERÜNKET FOLYAMATOSAN JAVÍTANI KELL Beszélgetés Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével Az 1981-es gazdasági év a VI. ötéves terv első esztendeje volt. Tapasztalatainak összegzésére ezért különösen nagy figyelmet fordított legutóbbi ülésén az MSZMP Központi Bizottsága, majd az országgyűlés téli ülésszaka... Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettest, az Országos Tervhivatal elnökét is a VI. ötéves terv első évi tapasztalatainak összefoglalására, valamint az 1982. évi teendők körvonalazására kértük. — A Magyar Közgazdasági Társaság legutóbbi közgyűlésén a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai fő céljait ön három pontban határozta meg: a külgazdasági egyensúly javításában, az elért életszínvonal megőrzésében, s végezetül, az egészséges növekedés közérzetének megteremtésében és fenntartásában a gazdaság minden területén. Mit értünk el ön három pontban határoz- alapcél teljesítésében 1981- ben? — A külgazdasági egyensúlyunk javult: év végi adósságállományunk a tervben számítottnál kisebb A rosz- szabbodó világgazdasági helyzetben a javuláshoz néhány kedvezőbb tényező is hozzájárult, miközben külkereskedelmi egyenlegünk 1981-ben majdnem a tervezettnek megfelelően alakult. Hadd mondjam azonban meg: miközben türelmetlenül sürgetjük a gyorsabb fejlődést, néha hajlamosak vagyunk lebecsülni azt, amit elértünk. Az 1979—1981 közötti időszakban a magyar ipar mintegy 6, a magyar mezőgazdaság 9 százalékkal növelte exportját — összehasonlító áron számítva — a konvertibilis valutájú piacokon. Ebben a világgazdasági helyzetben ezt kevés ország tudta felmutatni. De belső dolgainkban nem tudtunk olyan rendet teremteni, amilyent szerettünk volna! A belföldi felhasználást kevésbé sikerült korlátoznunk, mint ahogyan az ötéves tervünk előirányozta. — Mi jellemzi a második gazdaságpolitikai cél teljesítését? — Röviden szólva: az élet- színvonal puszta megőrzésének követelményét tulajdonképpen nem teljesítettük. Régebben hasonló helyzetben bizonyára azt mondtuk volna: „túlteljesítettük” —, mivel a lakosság fogyasztása valamivel gyorsabban nőtt a tervezettnél. Ezt pedig — megfelelő teljesítménytöbblet híján — nem engedhetjük meg magunknak! — Miként alakult a gazdasági növekedés üteme? — A beruházások 1981- ben ugyancsak meghaladták a tervezett szintet, ezért folytatnunk kell a beruházások átrendezésének politikáját, és bizonyos fokig mérsékelni kell a beruházások ütemét. Ezen a téren a régebbi, igen gyors növekedés okozta egyensúlyi zavarok máig is érzékelhetők. Alig javult a kivitelezés üteme és minősége, a tervezők, a kivitelezők és a háttérszállítók együttműködése, az egész beruházási folyamat szervezettsége. Az elmúlt évben tapasztalhatók voltak olyan pozitív folyamatok, amelyek kibontakozását a növekedés jelenlegi lassú üteme szolgálja. Megmutatkozik ez az iparági termelésnek az eddiginél sokkal differenciáltabb növekedési ütemében, de megmutatkozik a vállalatoknál. is. 1981-ben az ipari termelés átlagosan 2—2,5 százalékos növekedésén belül dinamikusan, 10 százaléknál gyorsabban nőtt a termelés egyebek között a műszeriparban, a háztartási és kozmetikai vegyiparban, a növényolajiparban. Ugyanakkor csökkent a termelés a vaskohászatban, a cementiparban és más iparágakban. Nem csekély a vállalatonként! szóródás egy-egy ipari ágazaton belül — ez a termelés 20 százalékos csökkenésétől az 50 százalékos növekedésig terjed —, különösen a textilruházati iparban, a cipőiparban és a bútoriparban. Az eredmény abban is érzékelhető, hogy valamelyest csökkent a gazdaságtalan termékek aránya a kivitelben, s részben ennek következményeként tőkés viszonylatban javultak a külkereskedelmi cserearányok, ezzel enyhítve a gazdasági egyensúlyra nehezedő nyomást. — A VI. ötéves terv eddigi teljesítéséből milyen tapasztalatok vonhatók le, és ezek hogyan hatottak az 1982-es teendők meghatározására? — Az 1981-es terv teljesítésének négy legfontosabb tapasztalata közül az első az, hogy az egyensúly további javításának külső feltételei 1982-ben még nehezebbek lesznek, mint amilyenre ötéves tervünk kidolgozásakor számítottunk. Egyrészt tovább szigorodnak a KGST tagországaiból származó energia- és nyersKözel 850 ezer négyzetméter kátránypapír előállítását tervezik az idén az Egyesült Jászsági Áfész jászalsószentgyörgyi fedéllemezüzemében. A szigetelőanyagot a TÜZÉP-vállalatok útján értékesítik anyag-behozatalunk feltételei. Ezért meg kellett gyorsítani az energia és a másodlagos anyagok takarékos felhasználására kidolgozott programok végrehajtását, s e célokra állami és hitelforrásokból további 4—5 milliárd forintot csoportosítottunk át. Másrészt a tőkés piacokon az áruértékesítés és a hitelfelvétel lehetőségei is elmaradnak várakozásainktól. Versenyképességünk tehát meghatározóvá válik a gazdasági növekedés élénkítésében. — Gondolom, az 1982. évi szabályozóváltozásnak ezért egyik súlyponti kérdése a gazdaságos export ösztönzése? — Igen, méghozzá az árképzés. az exportfejlesztő hitelezés és a bérszabályozás fnódosításával. Vállalataink jobb exportlehetőségeit kívántuk megalapozni azzal is, hogy kértük felvételünket a Nemzetközi Valutaalapba és a Nemzetközi Fejlesztési és Űjjáépítési Bankba. Azért tettük ezt, hogy nagyobb hátteret építhessünk az exportképességet fokozó beruházási kezdeményezéseknek és forintvalutánk erősítését szolgáló törekvéseink mögé. A második — nagyon fontos — tapasztalatunk az, hogy a magyar társadalom megértéssel fogadta el az életszínvonal megőrzésének politikáját. Ez arról tanúskodik, hogy belső politikai helyzetünk szilárd, társadalmi viszonyaink kiegyensúlyozottak. Arra is föl kell azonban figyelnünk, hogy 1981- ben a kereseteket nem követték a teljesítmények. Ez azért lehet veszélyes, mert a gazdaságot arra késztetheti, hogy a fogyasztói piac egyensúlyát az árak további emelésével teremtse meg, ez pedig társadalmi feszültségeket okozna. — A már említett szabá- lyozómódosítások, amelyek tulajdonképpen a mindenkori tapasztalatok következményei, a vállalati beruházásokat is „tűz alá” vették. Miért? — Az elmúlt évben a beruházásokat ugyan sikerült visszafognunk, de — s ez a harmadik tapasztalatunk •— ez önmagában kevés. Az 1982. évi szabályozóváltozásoknak ezért nem titkolt indítéka, hogy mérsékeljük a vállalati beruházási kedvet, s főképp megakadályozzuk, hogy 1983-ra beruházási csúcs alakuljon ki. Ez mindenképpen segíti javítani az egyensúlyt, de a kiegyensúlyozott fejlődést csak akkor segíti hatásosan, ha az alacsonyabb beruházási színvonal más beruházási szerkezettel párosul. Pontosabban a műszaki fejlődést, a korszerűsítést, a termékszerkezet átalakítását mozgató, előrehajtó beruházási politikával. Ehhez — egyebek között — a feldolgozóiparnak több forrásra lenne szüksége, de világosabb és célratörőbb iparfejlesztési koncepciót is ki kellene alakítanunk. Végül pedig negyedik tapasztalatunk az, hogy a termelés szerkezetének, szervezeti rendszerének átalakítása — az 1981-ben elért kezdeti és az 1982-ben várható további eredmények ellenére — lassabban halad előre, mint ahogyan vártuk. Azt, hogy a szerkezet- változás lassú, nem kérhetjük számon kizárólag egyik vagy másik szabályozótól, kisebb vagy nagyobb állami szervezettől, még a vállalatoktól sem. Irányítási és gazdálkodási rendszerünkön kell folyamatosan javítani, mégpedig annak tudatában, hogy még abból sem valósítottunk meg mindent következetesen, amire vállalkoztunk. Andrássy Antal
