Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-04 / 2. szám

1982. JANUÁR 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kovács Ferenc ólomgolyókat önt. amelyek az őrlőbe -kerülnek Rácsöntés. Lakatos Imre 12 éve foglalko­zik ezzel a munkával. Egy műszak alatt közel kétezer darabot gyárt Nagy Erzsébet ólomport minősít gyártás előtt A Szolnok meavei /Ta­nács szászbereki Akku­mulátorgyárában évente több ezer indító akku­mulátort készítenek. Nemrégiben kezdtek hozzá eav ezer néavzet- méter alavterületű csar­nok évítéséhez. Ez rész­ben azért ,vált szüksé­gessé. mivel a budavesti Akkumulátorgvár eav amerikai licencet vásá­rolt. íav gazdaságosab­ban tudja előállítani az indító akkumulátorokat, és kielégíti az órszáa szükségleteit. másrészt a munkakörülménvek javítása és környezet­védelmi szemvont dik­tálta ezt a meaoldást. Természetesen íav vál­tozik a gyár vrolilia is: 1983-tól átáll az ávari savas akkumulátorleme­zek gyártására, amelyet az Akkumulátorgyár szerel össze. Téli hajnal a sertéstelepen Az éjszaka csendjét először az autóbusz motorzaja töri meg, nem sokkal később pe­dig a buszból kiugráló fér­fiak hangos kiáltozása. Né­hány perc múltán az emberi hangok a vödrök csörömpö­lésével, a gumicsizmák cup- panásaival, az ajtók csikor- dulásaival vegyülnek. — Is­merős zajok ezek, amelyek­re a törzskocák, az előhasi kocák, a tenyészkoca-süldők fölkapják a fejüket, sőt a türelmetlenebbek — mellső lábaikkal a vaskorlát tete­jére kapaszkodva — hangos röfögéssel, visítozással köve­telik a reggeli „menüt”. Így lát munkához a tósze­gi Petőfi Tsz sertéstelepén tizenkét férfi. A feladat: jól­lakatni 2063 sertést. Azaz, huszoneggyel többet, mert az éjszaka folyamán két ko­ca megfialt. A hír nem hoz izgalomba senkit. hiszen szinte minden nap gyarapo­dik valamennyivel az állo­mány. Mint ahogy mindennapos jelenség az is: az épületek kinyitott ajtajain hatalmas, bolyhos hullámokban ömlik be a hideg levegő, s néhány másodpercen belül olyan köd üli meg a kutricákat, hogy alig látunk az orrunknál to­vább. „Az éjjeliőrök megint el­felejtették bekapcsolni a ventillátorokat...” — mo­rogja leplezetlen bosszúság­gal Darvasi József, a húsz­egynéhány esztendős ágazat­vezető. Szavaiból kiderül, hogy az ólban gomolygó köd oka a túlságosan felmelegé- dett és bepárásodott levegő, illetve ennek hirtelen keve­redése a kintről beáramló hideg légtömeggel, s hogy az ajtónyitást követő, hirtelen lehűlés nem használ éppen­séggel a jószágok egészségé­nek, bár különösebb aggo­dalomra nem ad okot. Csakúgy, mint az a vályú­ban maradt moslék, amit az egyik kutrica előtt elhalad­va pillantunk meg . .. — Ezek bizony minden jel szerint bezabáltak — álla­pítja meg Darvasi József. — Sajnos, nem valami modern az etetés technológiája. A takarmánykihordó csilléken nincs adagoló berendezés, úgyhogy teljesen a gondo­zók szemére, tapasztalatára és lelki ismeretére van bízva, hogy melyik jószágcsoport elé mennyit szórnak. Minta példa is bizonyítja, előfor­dul. hogy egyik-másik falka sokat kap. Nagy gondot per­sze nem okoz: egy vagy két etetésnél nem adunk nekik semmit, jól kikoplalnak, az­tán esznek tovább. Néhány perc múltán vi­szont maga az ágazatvezelő is eszi — a mérget. Az egyik épület kellős közepén állunk, bokáig érő vízben to­tyogva : — Nem tudom, hogy hány millió forintba került pon­tosan a felújítása ennek a telepnek — mondja az ága­zatvezető —. de alaposabb munkát is végezhettek vol­na a tervezők: megfeledkez­tek ugyanis a kellő számú aknáról és lefolyóról, amit pedig beterveztek, azt a ki­vitelezők fuserálták el — éppen ellenkező irányba ve­zeti az összegyűlt nedveket, mint amerre kellene. Ezt a fogyatékosságot súlyosbítja, hogy az épületek padlózatát sem úgy készítették el, ahogy a legjobb volna: egy­szerűen elsimították a tete­jét. ahelyett, hogy murvá­val' vagy gyöngykaviccsal meghintették volna. A ned­ves beton így különösen csú­szós. márpedig az itt te­nyésztett svéd lapályokra nézve ez a legnagyobb ve­szedelem. Ezek a jószágok ugyanis fölöttébb kényesek a lábukra: a síkos padlón ha­mar megcsúsznak, s szinte azonnal reped, törik a me­dencecsontjuk. Íme. a hideg idő mellett ilyen gondokkal is küszköd­nek azok. akik vállalták: az új fajtával benépesített és szinte teljes egészében fel­újított sertéstelepen nyeresé­gessé teszik az állattartást. — káposztás — Kongresszus után ZVezetésröl, racionális földhasználatról „Mindannyian tudjuk, hány évnek kell eltelnie addig, amíg egy elültetett díiófácserrretéből termő fa lesz. Mi, akik most itt ta­nácskozunk, valamikor el­ültettük azt a gyönge nö­vényt, amely ma gazd ag ter­mést ad. Ám, hogy az a fa tovább terebélyesedjen, to­vább ontsa gyümölcsét a nép hasznára, azért nekünk sokat keli dolgozni”. A szakszövetkezeti elnök e sza­vait nagy tapssal nyugtázta a mezőgazdasági szövetkeze­tek IV. kongresszusa, mert valamennyi résztvevőinek szí­ve szerinti beszéd volt. Ha­zánkban a termelőszövetke­zeti mozgalom — képlete­sen szólva — valóban jól termő fává nőtt az elmúlt több mint húsz, harminc esztendőiben. És ha felszóla­lása végén a férfi kicsit emelkedettehb hangvételt használt. azt .mindenki megértette: az ember méltón lehet büszke al­kotáséira, becsülettel vég­zett munkájára. Megértet­ték még akkor is, ha ko­rábban ő is. a többi felszóla­ló is talán kevesebbet szólt az elért ered­ményekről. és sokkal többet a feladatokról, a gondok megoldásának lehetséges út­jairól, módjairól. Űgv is mondhatom: ez a tainácslkoáós széles körű esz­mecsere volt. munkaértekez­let, ahol nézetek csaptak össze, ahol a felszólalók egyes kérdésekben a minisz­terekkel is vitáztak. Vala- mennyiíükelt egyetlen cél ve­zérelte: még eredményesebbé tenni a szövetkezeti gaizdől- kodásit. még vonzóbbá a szövetkezeti életet, hogy a magyar mezőgazdaság — amelynek dönltő részét alkot­ják a szövetkezetek — még sikeresebben segítse a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének javítását exportképes­ségét. nem utolsósorban né­pünk még jobb élelmiszer- ellátáséit Ezen az országos fórumon nagyon sok szó esett a szö­vetkezeti vezetők, szakem­berek feladatairól, felelőssé­géről. munkájuk jelentő­ségéről. Megyén k egyi k kül­dötte mondta a kongresszus vitájában: ..A modern ter­melés, az élesebb verseny, a tudományos technikai for­radalom. a mind gyakoribb termékváltás kikényszeríti bélőlüník is, hogy a szövet­kezetékben olyan vezetők dolgozzanak, akik állják a versenyt a szocialista és a tőkés társadalomban hason­ló tevékenységet folytató ve­zetőkkel is. Kezdjük megta­nulni és megszokni hogy a gyorsan változó világgaz­dasági helyzetben nehéz ál­landóságot biztosítani, akár a szabályozás, akár a piaci értékesítés terén. Tudomásul kell vennünk, hogy termé­keinket a világpiac mérlegén mérik”. Megfogalmazódott az a gondolat. hogy a vezetői munka a szövetkezetekben sem nélkülözheti a tudatos előrelátást1, a kezdeménye­zésit. a:z ésszerű kockázatvál­lalást, a lehetőségekhez való rugalmas alkalmazkodásit. E témáival .kapcsolatban azon­ban két fontos kérdés is fölmerült. Az egyik: természetesen nemcsak a jó termőhelyi adottságú gazdaságokban van szükség kiválóan kép­zett. szakemberekre, holott elsősorban ezek válogathat­nak jól felkészült mérnö­kökben, mezőgazdászokban, a^ronómusokbain. (közgazdá­szokban. A mezőgazdaság álr­és pénzügyi szabályozórend­szerének néhány változtatá­sára most sor került. A jö­vő évtől kezdődően, ha ala­csony hatékonysággal dolgo­zó üzlemben vezetők, szak­emberek airra vállalkoznak, hogy p" adott termelőszövet­kezet gazdálkodási és pénz­ügyi helyzetét megszilárdít­ják. állami támogatásiban és öt. év után a tényleges ered­mények ismeretében, szemé­lyenként 150 ezer forint egyszeri külön prémiumban is részesülhetnek. Többen mondták: talán ez segít ab­ban, hogy ezek a ma még gyengén gazdálkodó téeszek megerősödjenek, mert az or­szág nem nélkülözheti azt a termékmennyiséget, amit előállíthatnak. Sokszor elhangzott az is, hogy a megváltozott gazdál­kodás következtében speci­ális felkészültségű szakem­berekre van szükség a szövetkezetekben is. Például szervezők, energetikusok, genetikusok piackutatók, programozók kellenek. Fel­sőfokú oktatásunk azonban, csak részben igazodott az ágazat ilyen igényéhez. „Vannak olyan fontos mun­katerületek. amelyekre egyáltalán nincs felsőfokú képzés aiz országban. Agrár­szakembereink magas elmé­leti felkészítésben részesül­nek. de a lehetséges mély­ségig sem tanítják meg őket szervezni, embereket ütáhyítani. nem tanulják meg a gyakorlati munka fo­lyamaitól, a technológia al­kalmazását. Ezt az egyetem elhagyása után a fiatalok­nak az üzemekben kell meg­tanulni és ez nagyon drága. Drága üzemnek és drága a fiatalnak, mert sok ku­darc és csalódás éri”. Megfogalmazódott az is, m,i lehet erre a megoldás: hosszabb időtartamú gya­korlati foglalkozásokat kell beiktatni a tanmenetbe, több felkészült gyakorló szakem­bert bevonni az oktatásba, és akik a termelésben dol­goznak. azoiknak is gyakrab­ban kell visszaülniük az egyetem padsoraiba ta­nulni. Épp ezért, a mai kor követelményei­nek megfelelő szakembere­ket -becsüljük meg, hogy minden tudásukkal a nagy­üzemeket szolgálják. A másik vissza-visszatérő téma volt a ikongiresszuson a racionális földhasználat, mint gazdasági fejlődésünk egyik nagyon fontos feltéte­le. A racionális földhaszná­latiban az üzemek tevékeny­ségén túl jelentős szerepe van a tudományos kutatás­nak és az ágazati politiká­nak. — taglalta az egyik felszólaló. Szakmai körökben ma már eléggé általánosnak mondha­tó az a nézet hogy a raci­onális földhasználat te'ies feltételrendszerének kidolgo­zása és alkalmazása a ter­melési színivonal növekedé­séhez vezetne. ,.A termelés ökológiai potenciáljának fel­tárása, az esetleges korlátok kimutatása, a -termelési struktúráik kialakítása, olyan feladat, amelynek során a kutatás csak akkor lehet ha­tékony. ha a -kutatási ered­mények alkalmazása páro­sul a szövetkezetek törekvé­seivel” — -fejtegette a gö­döllői agrá-regyetem profesz- szora. Pontosabban e két­irányú tevékenység is csak aikk™" lehet eredményes, ha párosul megfelelő érdekelt­ségi rendszerrel”. Ez feltéte­lez egy olyan szabályozó rendszert, amely elsősorban nem büntető jellegű szank­ciókkal védi a művelési ágak jelenlegi rendszerét, és éri el a földek megművelési kö­telezettségének teljesítését, hanem épít a gazdasági ön­állóságira. Figyelembe veszi a gazdaságos-sági követelmé­nyeket. senkiit nem tesz érdekeltté abban, hogy jó földeket kivonjon a mezőgazdasági -mű­velésből, továbbá, érdekeltté teszi -a gazdaságokat a földi minőségéne'.' rendszeres ja­vításában. Két [témát ragadtam ki önkényesen a ‘kongresszusi vitából, amely egyébként va­lóban vita volt. és a-melvben minden felszólaló, hol heve­sebben. hol csendesebben, de jobbító szándékkal, szólt a gondokról. Minden elhang­zott mondatból ikicsendül: a mezőgazdaságban dolgozók tudatában van-naik, hogy nem ikön-nyű évek elé néz­nek, hogy a gabona-, a hős­program és megannyi -más feladat végrehajtásáért első­sorban ők a felelősek. V. V. Megalakult a SZÜMOLK Több tranzisztoros elem — kevesebb import Műszaki fejlesztés az Alföldi Szilikátipari Vállalatnál A tudománypolitikai bi­zottság állásfoglalása és a KSH elnökének határozata alapján három számítástech­nikai szervezetet egyetlen komplex műszaki fejlesztési tíousú vállalattá vontak ö«z- sze Január 1-én alakult meg. a Számítástechnika-al­kalmazási Vállalat (SZÁ- MALK). s eevben megszűnt a SZÄMKI. az, OSZV és a SZÁMOK (a Számítástechni­ka-alkalmazási Kutató In­tézet az Országos Szá-mító- géotechnika; Vállalat és Számítástechnikai Oktató Közoon’t) Az úi vállalat, megalapításával koncentrál­ják az erőket ezzel segítik a számítástechnikai közoon- 1i fei’esztés-i Dro»"nm vég­rehajtását. növelik a ku*~- tá.snk és fejlesztések haté­konyságát. A SZÁMALK a főváros különböző pontian néav épületben helyezkedik el. A vg/é-i üazaatósás a Szakasits Ároád út 68. szám alatt ta­lálható. Az Alföldi Szilikátipari Vállalat fennállása óta. a legmagasabb termelési volu­ment ' és nyereséget tavalv érte el. Az 1982-es termelési és gazdálkodási célkitűzéseit az ASZV teljes termelési kapacitást lekötő konkrét re nde-1 ésállomó n vra építheti. Az idén 210 millió forint ter­melési érték előállítását, és 30.5 millió forint nvereség elérését tervezik dolgozói. Az ötnapos munkahét elle­nére a 6 százalékos terme­lési volumennövekedést szervezettebb és termeléke­nyebb munkával igyekeznek elérni, miután a vállalat 1982-ben a korábbival azo­nos létszám foglalkoztatását irányozta elő. Az. elmúlt években a evártmánvstruktúra korsze­rűsítésével a cég úi termelé­si profilt alakított ki. Az idén két úi félautomata gyártósor üzembehelyezésé­vel a tavalyihoz képest 25 m-illllió forinttal több. azaz 110 millió forint értékű szá- ra7,"'“met — rúd- és ceruza- elémet — állít elő a Szili­kátipari Vállalat, s ezzel je­lentősen hnzzáiárul az im­portáru beszerzési gondjai­nak mérsékléséhez. A szá­razelem gyártásánál 18 mil­lióra növeli a világítási elemnél sokkal korszerűbb, jóval naevobb teliesítménv- értékű R—6-o.s tranz.isztor- elemek gyártását. Az orvo­si laboratóriumi üvegtechni­kai- cikkek mennyiségét 8 8 százalékkal növeli 1982-ben, és mintegy 70 millió forint­ra tervezi a gyártandó mű- nnvagcikkek — hea'"z.tőnai- zsnk. bukósisakok — terme­lési értékét. / Akkumulátorgyártás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom