Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-11 / 290. szám

1981. DECEMBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Szolnok és Vidéke Áfész 1979-ben papírvágó részleget létesített Tiszavárkonyban. Fel­adata a pénztár- és irodagépek papírszalaggal való ellátása Sarlós István Szolnok megyében Látogatás a mezőtúri kórházban és az egészségügyi pártaiapszervezetben Sarlós István felszólalása Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára tegnap Szolnok megyében járt. Megérkezésekor a me­gyei pártbizottság székházá­ban Andrikó Miklóst a me­gyei pártbizottság első titká­ra, dr. Krasznai ©éza, a HNF megyei bizottságának elnöke és Sándor László, a HNF megyei bizottságának titkára fogadta. Délelőtt Sar­lós István Andrikó Miklós kíséretében Mezőtúrra uta­zott. Sarlós István egy napot töltött el Mezőtúrom Először a városi pártbizottságra lá­togatott el, ahol Móricz Béla, a pártbizottság első titkára tájékoztatta a középfokú köz­ponti szerepkörrel felruhá­zott város múltjáról, 600 éves történelméről, jelenéről és fejlődésének perspektívá­járól. Szólt többek között az évi egymililiárd forint értéket előállító 14 ipari üzemi ter­meléséről, hangsúlyozva, hogy ebben az évben egy sem lesz közülük veszteséges. Rö­viden bemutatta a három mezőgazdasági üzem (két tsz és egy állami gazdaság) gaz­dálkodását. Beszélt a város kereskedelmi és szolgáltató­hálózatáról, köztük annak hiányosságairól is, a lakás­építésről (a közeljövőben ki­alakítandó új lakótelepről), a kommunális beruházások­ról, a város közművelődésé­nek és oktatásának színvo­naláról, s a mindezekkel kap­csolatos, még megoldásra vá­ró gondokról. Részletesen be­számolt a város 54 pártalap- szervezetéről, a párttagság összetételéről!, pártépítési te­vékenységükről, valamint a pártszervezetek, a szakszer­vezet, a KISZ és a népfront kapcsolatáról Nagy vonalak­ban felvázolta a település- fejlesztés VI. ötéves tervi koncepcióját. A tájékoztatót — amelyen részit vettek a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság tagjai — kötetlen beszélge­tés követte. A kötetlen eszmecsere után Sarlós István városnéző kör­utat tett, majd mezőtúri lá­togatásának a városi kórház volt a következő színhelye, ahol dr. Simon Gyula, az egészségügyi intézmény igaz­gató főorvosa és Sáli Mihály, az egészségügyi pártalapsaer- vezet titkára kalauzolták a vendéget. A 200 ágvas kórház, vala­mint a rendelőintézet — amelynek ellátási körzetében •40 ezer ember él — avóavító­meaelőző munkájáról az igazgató főorvos adott tájé­koztatót. Elmondta többek között, hogy a több mint 400 dolgozót foglalkoztató egész­ségügyi intézmény a 36 évvel ezelőtt létrehozott 25—30 ágvas kiskórházból fejlődött ki négy a tanszak más kiépí­tett labor- és röntgenháttér­rel rendelkező kórházzá, ahol ma 60 orvos gyógyítja a betegeket. A kórház bemutatása után Sarlós István rész vett az egészségügyi nártalaoszerve- zet beszámoló taggyűlésén, amelyen az alDszervezet 62 tagja közül 60 jelen volt. Élénk érdeklődés kísérte Gá­li Mihálynak. az álapszerve- zet párttitkárának beszámo­lóját. Többek között szólt-ar­ról. hogy amióta megválto­zott a kórház és egészségügvi intézmények szakmai vezeté­sének az összetétele, nvuaod- tabb. jobb a munkahelyi légkör, javult a munkafegve­lem. a gyógyító- megelőző ellátás színvonala. Elmondta, hogy állandó problémát oko­zott az alapellátásban, hogv a 8 körzeti orvosi állásból néhány szimjte lóvéikig betöl­tetlen volt. A beszámolót követő vitá­ban tízen kértek szót. Fel­szólalt Sarlós ' István is. aki hangsúlyozta, hogy nagyon önkritikusnak tartja a veze­tőség beszámolóiát. mert ak­kor van igazán értelme a beszámoló taggyűlésnek, ha őszintén, nyíltan és kritiku­san beszélnek a munkáról. Ha mindazok, akik jelen vannak, egv közösséghez tar­tozónak érzik magukat. Olyan közösséghez, amely­nek tagjai ismerik egymás hibáit is. készséggel segíte­nek azokat kijavítani, és el­fogadják egymástól a segít­séget. A beszámoló taggyűlésnek az a funkciója, mondta, hogv reálisan értékelje egv esz­tendő munkáját, segítsen fel­készülni a következő évre. amely nem lesz könnyebb, mint az előző volt, A taggyűlés . végeztével Sarlós István a késő esti órákban elutazott a megyé­ből. KK Megyei munkásőrparancsnokok értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) e jelvényt elsőként Kádár Jánosnak nyújtotta át. Ballai István, Szabolcs- Szatmár megyei parancsnok nyitotta meg a felszólalók sorát, arról tájékoztatva az értekezletet, hogy a kiképzé­si év során különösen nagy figyelmet fordítottak az ál­lomány eszmei-politikai ne­velésére. Cserháti László Bács-Kiskun megyei pa­rancsnok úgy vélte: nem kis dolog, ha az esztendő zártá­val eredményekről adhatnak számot, hiszen náluk „sze­mélyre szólóan” vonták meg az év mérlegét.. Vörös Géza Fejér megyei parancsnok ar­ra hívta fel a figyelmet: a munkásőrök többet vállal­nak, többet teljesítenek, s ezzel vívják ki a társadalom elismerését. Kelemen Győző, a mun­kásőrség budapesti parancs­noka lényegesnek tartotta: a munkásőrök döntő többsé­ge, fizikai, nagyüzemben te­vékenykedő dolgozó. Felidéz­te a XII. kongresszus egyik megállapítását; azt, hogy a vezetőt elsősorban az méri, hogyan gondoskodik a rábí­zott emberekről. Nagy Sán­dor, az országos parancsnok­ság pártbizottságának titká­ra, a parancsnokság pártszer­vezetében dolgozó kommu­nisták tevékenységéről, fele­lősségéről számolt be. Far­kas Sándor Heves megyei parancsnok szerint kiképzési feladataiknak az idén azért tehettek maradéktalanul ele­get, mert az esztendő elején, „összehangolták óráikat” a gyárak, tsz-ek, állami gazda­ságok vezetőivel. Kádár János felszólalása Nemcsak aiz elhangzottakra válaszolva, mintegy a láto­gatás tapasztalatait is sum­mázva kért szót Kádár János. Megalakulásának közelgő negyedszázados évfordulójára készül a munkásőrség. így a Központi Bizottság első tit­kára is e 25 esztendő néhány tapasztalatát idézte fel. Emlékeztetett arra. hogv az 1956 decemberében született központi bizottsági határozat a leglényegesebb foglalata annak a politikának, amelv- lvel az ellenforradalommal szemben felvettük a harcot. Ez a határozat ma is érvé­nyes. következetes, az idővel megújulásra képes politikát hirdetett meg. Amire Pár­tunk akkor kötelezettséget vállalt -a nép ellőtt azt bevál­totta. Harcunk a munkásha­talom védelméért indult, s jogos büszkeséggel adhatunk számot az eltelt időről, pozi­tív mérleget vonhatunk meg a negyedszázad minden esz­tendeiéről. Nem a teljesség igényével, de az út főbb állo­másait felidézve: leraktuk a szocializmus alapiad! megva­lósítottuk a gazdaságirányí­tási reformot, világpróbát ki­álló eredményeket mutatha­tunk fel a kultúrában, a tu­Agrár­szakemberek kitüntetése Agrárszakembereket tün­tettek ki tegnap a Parlament­ben. A Magyar Népköztársa­sáig Elnöki Tanácsa a mező- gazdasági szövetkezetek ma kezdődő IV. kongresszusa al­kalmából a termelőszövetke­zeti mozgalomban kifejtett kiemelkedően eredményes te­vékenysége elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést ado­mányozta dr. Nyíri Bélának, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa főtitkár-he­lyettesének. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta Gönczi Lajos ny. elnök, Kos­suth Tszi Kunmadaras. A kitüntetéseket Losonczi Pál, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke nyújtotta át. Szövődé a tsz-ben Vidéki üzemiek telepítéséi­vel bővíti nversszövet ter­melését a Budaprint Pamut- nyomóipari Vállalat. Nvens- szövet-szükségletének egy je­lentős részét, mintegy 10 millió négyzetmétert ugyan­is eddig külföldről szerezte be. elsősorban a szövődéi munkaerő folyamatos csök­kenése miatt. Az import he­lvett sikerült olcsóbb. — sőt a meglévő géppark jobb ki­használása szempontjából is kifejezetten gazdaságos — megoldást találni, mégpedig a nversszövetgvárfás hazai növelésével. A vállalat kap­csolatot keresett, kedvezőt­len adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel, amelyekben a gazdaságos termeléshez szükséges az ipari tevékenység meghono­sítása. dománvban. számos, az élet minőségét meghatározó terü­leten, E megállapítások hite­léhez nem kell statisztikai adatokat felsorakoztatnunk. Negyedszázados politikánk eredményeként — folytat­ta Kádár Jánosi — a ma­gyar nép nemzetközi megíté­lése is megváltozott, munká­val harccal kivívott rangunk van a világban, Ez hozzátar­tozik munkánk értékelésé­hez. még akkor Is. ha tudjuk, az összkép nem mindig ’ s nem mindenben olvan szén. mint amilyent határainkon túli ma már alkotnak rólunk. Az azonban vitathatatlan: hazánkban szocialista célok köré tömörült széles néni. nemzeti egység van eredmé­nyeink az egész nép munká­jának. erőfeszítéseinek gyü­mölcsei. Mi tagadás, ma nehezebb körülmények között keLl él­nünk De társadalmi, gazda­sági fejlődésünk menetét tár­sadalmi egyetértés támogatá­sával alapozta meg pártunk XII. kongresszusa, s ez a tár­sadalmi egyetértés ad jogot az optimizmusra. Terveink reálisak, komoly erőfeszítés­sel, az eddiginél jobb mun­kával valóra válthatók. Szo­A nemzetközi ideológiai harc időszerű kérdéseivel foglalkozó háromnapos or­szágos tanácskozás . kezdő­dött tegnap Tatabányán az MSZMP Komárom megyei bizottságának székházában. Az eszmecserén a hazai nemzetközi ideológiai harc­cal foglalkozó tudományos és propagandamunka irányí­tói, a politikai főiskola, a megyei pártoktatási igazga­tóságok, a sajtó, a rádió, a televízió, az egyetemi Marxista tanszékek vezetői és munkatársai együttesen mintegy háromszázan — vesznek részt. A tanácskozást Antalóczy Albertnek, a Komárom me­gyei pártbizottság első tit­kárának üdvözlő szavai után Győri Imre, az MSZMP KB agitációs- és propagandaosz­tályának vezetője nyitotta meg. Többek között arról szólt, hogy napjainkban, amikor megélénkült a kapi­talista országok szocializ­mus ellenes ideológiai táma­dása, egyre sürgetőbb tovább elemeznünk és széles kör­ben tudatosítanunk ennek okait és sajátosságait, nem utolsósorban az ebből adódó feladatainkat. Tudomásul kell venni — mondotta —, hogy ahol késik a marxista válasz, ott hatást gyakorol­nak a különböző, hosszabb- rövidebb ideig divatozó pol­gári nézetek. Ha viszont a párt általános politikájából eredő nyíltság, őszinteség pá­rosul a szervezett propagan­dával, agitációs és1 tájékozta­tó munkával, akkor a ma­gyar nép minden rétege megérti és támogatja politi­kai céljainkat. A megnyitót követően megkezdődött a plenáris lés. Első előadója Berecz János, az MSZMP KB kül­rosan idetartozik: az embe­rek féltőik, becsülik, amit el­értünk, bíznak a pártban, a vezetésben. Olyan erő ez, amely a szigorúbbá vált gaz­dálkodási feltételek közepette is fejlődésünk motorja, zá­loga. — Munkásőreink nagysze­rű emberek — mondotta Ká­dár János —, nem nélkülöz­hetjük. odaadásukat, tenni- akarásukat, tapasztalataikat A munkásőrség szép tradí­ciókra tekinthet vissza, a tes­tület erkölcsi-politikai álla­pota, felkészültsége nem hagy kívánni valót maga után. A népi hatalom védelmében született, erősödött, s ezért fogalmazhatjuk meg így: a munkásőrség a magyar szo­cialista társadalmi rendszer intézménye Amikor megala­kult a törvényes rend hely­reállításában volt nagy sze­repe. Ma már nekünk is, s azoknak is, akik feladataikat az acélkék egyenruhát visel­ve teljesítik, azon kell mun­kálkodnunk, hogy vívmánya­inkat megőrizzük — hangoz­tatta Kádár János, majd tol­mácsolta a Köziponti Bizott­ság üdvözletét, kérve a pa­rancsnokokat, adják át egy­ségeiknek a jókívánságokat. ügyi osztályának vezetője a nemzetközi osztályharc, a nemzetközi ideológiai harc helyzetét elemezte. Ennek so­rán rámutatott arra, hogy a társadalmi fejlődést, a szo­cializmus győzelmét az em­beriségnek úgy kell megol­dania, hogy ugyanakkor az emberi lét fennmaradását is biztosítsa. E követelmény megvalósítása kizárja a sab­lonokat, a meigcsontosodott gondolkodást, növeli az el­méleti munka jelentőségét. Megköveteli: úgy készítsük; fel a tömegeket, hogy jól vá­lasszanak, hogy jól döntse-, nek, és termonukleáris hábo­rú nélkül vigyék át az embe­riséget a kapitalizmusból a szoci alizmusba. A tőkés országok „új bal­oldali” — „új jobboldali” irányzataival foglalkozott Hermann István akadémi­kusnak, az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem tanszékveze­tő tanárának távollétében felolvasott előadása. Az európai szocialista or­szágok fejlődésében - az utóbbi években kibontakozó új szakasz kérdéseivel fog­lalkozott Simái Mihály aka­démikus, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatóhelyet­tese. Szabó József, az MSZMP KB politikai főiskolájának rektora előadásában kiemel­te a szocializmus magyaror­szági építésének néhány lé­nyeges tapasztalatát, külö­nös tekintettel a párt poli­tikájának folyamatosságára, megújulására, stabilitására és dinamizmusára. A hazai ideológiai munka és a nemzetközi ideológiai harc szoros kapcsolatával, kölcsönhatásával foglalko­zott Pálos Tamás, az MSZMP KB agitációs- és propaganda osztályának helyettes veze­tője. Országos elméleti tanácskozás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom