Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

10 Kulturális kilátó 1981. DECEMBER 6. SZÓ-RAKA-TÉ-NUSZ Nyakunkon a karácsony, játék kell a gyerek­nek. Nem ikis gond akár a pénztárca, akár a játékol­daláról nézzük. Az igazán jó játék drága, a rossz még drágább, mert haszontalan, írem szolgálja jól a gyer- 'mek értelmi fejlődését. Jön á szünidő, az ötnaipos munkahét, — mit csináljon szabadidejében a gyerek? Nőm kisebb gond az előző­nél. A Magyar Naiv Művészek kecskeméti múzeuma mel­letti gyönyörű épület tartal­mi funikciiói a jövőben vá­laszt adhatnak az előző, egyre figyelmeztetőbben fel­merülő kérdésekre. Az új intézmény, mely játékmű­hely játékház és múzeum egyszerre — a neve is já­tékra utal: Szórakaténusz. Sajnos egyre kevésbé köz-, tudott — ezzel dehogy is akarjuk a bezzeg az én időmiben című „szöveget” újra elmondani — hogy nem is olyan régen még a ,gyer­mekek készítették a játéka­ik jórészét. Az ország la­kossága .döntő és túlnyomó többségének, nem tellett drá­ga játékok vásárlására. De a gyerekek akkor is játszot­tak. mindig is játszottak. Játékműhely , és múzeum ? amióta a homo luderís, a játékos emitter ól. Gsak ma­guk készítetitek a játékaikat. S milyen önöm volt, ha el­képzelés szerint sikerült a játéktátngy! De ne legyünk igazságta­lanok a mai kicsinyekhez. A bérhiázakban élő gyerekek honnan tudnák, hogy milyen játékokat készítettek déd­anyánk, nagyapáik, — hi­szen már a szülők száméra is — legjobb esetben — esalk halvány emlék a rongybabái, a négyükrös sze­kér a járócsiga. Segít a Szórakaténusz, mégpedig úgy. hogy bemu­tatja — állandó és változó kiállításokon — a gyerme­keknek a régi játékeszközö­ket. a környező vagy más országok gyermekeinek já­tékait. s azokat .— ha nem is mind — a gyermekek a játékműhelyben az értő felnőttek segítségével - meg is csinálják maguknak. A Slzóralkaiténusz .tehát nem csupán játékitörténeti múzeum, hanem olyan pe­dagógiai intézmény, ahol a gyermekek fejleszthetik kreativitásúikat, — a szülők pedig — ‘ iparművészektől, pszichológusoktól, műtörté­nészektől —. tanácsokat, programajánlásokiat kaphat­nak gyermekeik képesség­fejlesztéséhez. A Szóraikaténiusz az óvo­dáskortól a 'kamaszkorig minden korosztálynak prog­ramot kánál. Lehetetlen a terviek sokszínűségét a tel­jesség igényével ismertetni, gyűjtőfogaimat találni is nehéz feladatára. Talán az esztétikai nevelés gondolat körén belül maradva jelle­mezhetjük legjobb megköze­lítéssel az új intézmény le­endő munkásságát. őszintén örülünk a teg­napelőtt megnyílt kecske­méti .játékháznak és múze­umnak. de azon bizony ke­sereghetünk. hogy a nagy­szerű Csete Balázs-haigyiaték — jászfciséri tanító, a népi játékok egyik legnagyobb tudója volt — néhány gyer- mekszakkör kivételével még mindig nem kincset érő örökség gyermekeink szá­mára. — ti — Bocskai emlékét zászló is őrzi. mellette az okirat az 1848-ban megalakult, a nevét viselő híres huszárezredről. Olvashatjuk Kossuth 1849 januári szoboszlói felhívását is: „Itt van az idő. hogy a vitéz hajdú nén megmutassa m iként méltán neveztetik a magyar szabadság első szülött fiának..A hajdúszoboszlóiak a képünkön látható zászló alatt harcoltak az 1849-es erdélyi hadjáratban. szerény bepillantást adnánk a hajdúk gaz­dagságába a témához illő krónikási köte­lességünk megállapítani: Hajdúszoboszlón sincs több pénze az államnak, mint más­hol. ám dr. Juhász Imre történész-tanár több évtizedes gyűjtő és kutatómunkája, valamint a helyi üzemek vállalatok segít­ségével mégis megalapíthatták a hajdúk városának szemet-lelket gyönyörködtető új múzeumát. „Zobozlou” kincsei Hajdúszoboszlón a november 7-i ünnep­ségek keretében nyitották meg a város te­lepüléstörténeti állandó kiállítását. A Bocskai u. 12. sz. alatti épület termeiben és udvarán több mint 900 éves város kincseit nézhetik meg az érdeklődők. De mielőtt A pusztai élet tárgyi emlékei Nyitott szoboszlói szín. a gazdálkodás esz-' közeivel. Közadakozás révén kerültek a kiállításra. Felvételünkön: hajdúsági ekhós és lovasszánkó Hatvanban "Arcok és sorsok Országos portrébiennálé és Bartók-érempályázat A Hatvani Galériában ja­nuár közepéig látható az egy héttel ezelőtt megnyílt harmadik országos oorferé- biennélé és Bantók-éremoá- iyáziait anyaga. Az Arcok és sorsok mosta­ni tárlatát lehetetlen kisza­kítani a felszabadulás utáni portréművészet történeté­ből!. Közismert, hoev a sze­mélyi kultusz évei mennvire beszűkítették a. portré lehe­tőségeit. s az is természetes­nek vélhető. — sainos — hogy a „nehéz idők” éreztet­ték hatásukat még a követ­kezőkben is. A kéozőműviái- szet is az ember szofeáLa- tát tűzte masa elé legneme­sebb céliául. de mintha — az előzőekből következően — az ember elsikkadt volna a művészi megjelenés szá­mára, A Hatvani Galéria vitat­hatatlan érdiemé, hoigv az Arcok és sorsok kiállításso- rozat; meghirdetésével és rendezésével' igyekezett vdsz- szaállítanii a megváltozott eszmeiségű magvar portré- művészetet iosaiba. — tör­ténelmi 'helyzetben értelme­zett emberóíbnázolást kérve a művészeiktől. Kiderült, hoivv a fiatail galéria és a képzőművészek szánd'dka mennyire találkozott, egvre 'bővül a kiállító művészek száma, a válogatás kezdeti merevsége jó értelemben ol­dódott. és tárlatuk már egyik éli gazolást pontja művésze­ti közéletünknek és a mi­nőség tekintetében is köny- nyíti a tájékozódást. A jelenlegi kiállításon 1.16 művész 160 alkotással szere­Szurcsik János: Portré pel — köztük Chiovind Fe­renc. Faizekas Magda. Megy- gyes Lásziló és Simon Ferenc a szolnoki művés'Zteleoről. valamint Győrfi Sándor kar­cagi szobrász — a .legkü­lönbözőbb művészi megfo­galmazású alkotásokkal, a generációk egymás mellett megielénő lobbnál iobb al­kotásaival. A szobrászoknál Borsos Miklós. Somogyi Jó­zsef. Mdkus Sándor. Kiss István. Szabó Iván mint rep­rezentánsok nyitják a sort. hozzájuk csatlakoznak leg­jobb munkáikkal a közép­nemzedék és a fiatalok leg­kiválóbb iái. A festők doyen- ie Barcsay Jenő de örömmel láttuk a szolnoki művészte­lep nagy öregie. Chiovini Ferenc képét is. A tártat egészének átfogó megítélése a szakkriíáka dolíga. ám az eddigi, hasonló tematikám hatvani 'kiállítá­sok ismeretében úgy véli ük. hogy az elmúlt vasárnap Ifjú Szabó István: Bartók megnyílt bemutató témagaiz- dagságában. sizínességében felülmúlja korábbi, sikerült elődeit, az „arcok az emberi sorsok mély ismeretében születtek, a kiállított művek mindegyike jelzi azt a sza­bad alkotó légkört amely­ben maradandó művek ké­szülhetnek. A harmadik portrébien­nálé aranydioioméiát és az első díjat Bzurcsik János festőművész kapta, az ezüst- diplomát Giczy János festő­művész. és Mészáros Mihály szobrászművész, a bronz­diplomát pedig Ezüst György. Meggyes László — Laci című képéért —. Mis.- kolczd László festőművész és Konyorcsik János szobrász­művész. A Bartók-ernlékoá- lyázat díjazottjai: Vígh Ta­más. Borsos Miklósi. Kalló Viktor. Ligeti Erika, Rácz Edit szobrászművészek. — ti — Kétszáz film a műsoron Mit vetítenek jövőre a mozikban? A MOKÉP a jövő évben kétszáz játék- és dokumen­tumfilmet, illetve rövidfilm- összeállítást mutat be. Az ajánlatban megtalálhatók a szocialista és a nyugati or­szágok filmművészetének ki­emelkedő alkotásai, de nem lesz okuk panaszra a köny- nyedebb műfajok, a wester- nek, vígjátékok, zenés művek kedvelőinek sem. A tervek szerint huszon­egy új magyar filmet látha­tunk. A Budapest Stúdió al­kotói többek között a Ketté­vált mennyezet (Gábor Pál rendezésében), a Megáll az idő (Gothár Péter rendezi), s a Kánikula pánikban (Sző- nyi G. Sándor munkája) cí­mű alkotásokkal jelentkez­nék. Anna címmel új filmet forgat Mészáros Márta, s be­mutatják Fábri Zoltán „Rek­viem”, Bacsó Péter „Tegnap­előtt”, András Ferenc „A dögkeselyű” című filmjét. Ugyancsak jövőre láthatják a mozinézők Surányi András A december eleji gyer­mekkönyvhéttel megkezdő­dött az idei téli könyvvásár. A könyvkiadók húsz újdon­sággal, köztük Arany László: A kiskakas gyémánt félkraj­cárja, Cécile Aubry: Belle és Sebastien című művével, va­lamint Az arasznyi ember­kékkel, s az Első mesésköny­vemmel kedveskedtek a gye­rekeknek. Igen nagy sikere van B. Méhes Vera az óvo­dáskorúak számtan tanuliásrít segítő munkájának a Szám­lépcsőnek. Az elkövetkezendő hetek­ben, napokban lesz miből válogatniuk, ajándékozniuk a felnőtteknek is, hiszen a téli könyvvásár kínálati listáján 160 mű szerepel, a példány­számuk meghaladja a három és fél milliót. Már megvásá­rolhatók Nagy Lajos életmű- sorozatának első kötete „A falu meg a város”, amely a Aranycsapat című alkotását, amely a magyar futball le­gendás korszakát idézi fel. Az Objektív Stúdió legér­dekesebb filmjének Sára Sándor Pergőtűz című alko­tása Ígérkezik. A rendező a második magyar hadsereg doni katasztrófáját elevení­ti fel. A Szovjetunió filmművé­szetének újabb terméséből többek között a Megsebzett csend, Az ördögfajzat, s az Agónia című alkotásokat ve­títik a mozikban. A nyugati országok felmkínálatából pe­dig a japán Kuroszava Ár­nyéklovasát, Ingmar Berg­man Jelenetek a bábok éle­téből, Fellini A nők városá­ban, s a spanyol Saura A mama százéves című alkotá­sát nézhetik meg az érdeklő­dők. Jövőre a magyar filmszín­házakban is bemutatnak né­hány „szuperfilmet”, Á ke­resztapát, a Ben Hurt, s egy új, tudományos-fantasztikus filmet „A 3. számú űrbázist”. könyvvásár szerző legjelentősebb szociog­ráfiai írásait tartalmazza, ugyancsak megjelent Makkai Sándor Ördögszekér, Raffai Sarolta Menekülők, Szabó Magda A szemlélők című könyve. Üj kiadásban látott napvilágot Bálint György írásainak gyűjteménye „A toronyőr visszapillant”, Krúdy Gyula Álmoskönyve, valamint Tersánszky Józsi Jenő Kakukk Marcija. A Zeneműkiadó Vállalat újdonsága Kárpáti János a Kelet zenéje című műve, s bizonyárai sokan vásárolják majd meg Pablo Casals Öröm és bánat címmel megjelente­tett emlékiratait. Az Európa Kiadó sláger- könyve. lesz Klaus Mann Mephistója, amelyből mint ismeretes Szabó István for­gatott nagysikerű, a cannesi filmfesztiválon nagydíjat ka­pott filmet. „Csabai” show A békéscsabai Jókai Szín­ház társulata a decemberi bérietszüneti napokon „Csi­petnyi csabai show” címmel kétrészes, vidám zenés gála­műsorral várja a közönséget. A műsort Udvaros Béla szer­kesztette és rendezte. Tisztelet Makónak Átadták az országos diapályázat díjait Kecskeméten rendezték meg az országos színesdia pályázatra beérkezett alko­tások nyilvános zsűrizését és az ünnepélyes díjkiosz­tást. A pályázatom 117 szerző és 27 egyesület, fotóklub 1141 diával jelentkezett. A zsűri hetvenegy diaképet fogadott el, s díjazta a legsikeresebb alkotások szerzőit. Az egyé­ni kategóriában a tatabá­nyai DeálkifaJltvi Ernő „Tisz­téit Makónak”, valamint a budaipesti Kaszap István „Agár-Verseny” című diája bizonyult a legjobbnak. A csoportok között pedig a di­ósgyőri Vasas Fotókör nyer­te él a Fotóművészek Szö­vetsége díját.. Néprajzi szabadegyetem A szarvasi Vaida Péter Szabadegyetem megalakította mfípművészeti tagozatát. El­sőiként néprajzi előadássoro­zatot indítanak, amélvben az alapismeretéket, s a leg- úialbb kutatási eredményeket ismertetik meg az érdeklő­dőkkel. A DATE szarvasi Mező- gazdasági Főisikó'ai Karán sortra kerülő nyolc előadás többek között a néni építé­szettel. a szlovák nemzetiség népműválszetének feilődésé- veík a kun és a vásárhelyi hímzéssel, valamint a szar­vasi néni lakáskultúrával foglalkozik. Karácsonyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom