Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

1981. DECEMBER 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 BEMUTATÓ: DECEMBER 11-ÉN Én? Hamlet? Én! Hamlet! Beszélgetés Kovács Lajos színművésszel „Valamikor nyáron futot­tam a bátaszéki dűlőutakon, aztán megálltam és fütyö- flészrtiem. Ugyanitt, Bátaszé- ken, amikor még kisgyerek voltam, néztem apám s anyám, akik műkedvelő szín­játszók voltak, úgy emlék­szem, nagy-nagy csodákat tettek a színpadon — és egy­szer váratlanul nekem is a színpadra kellett lépnem ve­lük. Mit mondjak erről? Hogy kis híján meghaltam a félelemtől?” — Azóta is van halálfé­lelme, ha színpadra kell lép­nie? — Ma is „velem tartanak” a színrelépés előtti kemény szívdobogások. Kovács Lajos a szolnoki Szigligeti Színház legköze­lebbi bemutatójának cím­szereplője: Hamlet — dán királyfi. Az újságírói gya­korlat szerint itt hosszú­hosszú soroknak kellene kö­vetkeznie arról, hogy mit je­lent, hogy mit kell jelentsen egy színésznek Hamletet alakítani." Ettől tekintsünk el — több ok miatt is. Ezek kö­zül az első és a legdöntőbb az a tény, hogy a Hamlet, amelyet éppen háromszáz- nyolcvan évvel ezelőtt írt William Shakespeare, drá­ma-remekmű, melynek utá­nozhatatlan nagy csodája, hogy évszázadtól, évtizedtől függetlenJül mindig és min­denütt létrehozza a maga katharzisát. A szolnoki társulat Paál István, a színház Jászai-dí­jas főrendezője irányításá­val viszi színpadra a dara­bot. Kovács Lajos, a címszerep­lő — ahogy ő fogalmaz — az eufórikus boldogság álla­potával együtt éli meg a végtelen kétségbeesést ezek­ben a napokban. — Ne beszéljünk most Hamletról? — Ne beszéljünk! Amikor másfél évvel ezelőtt, tizen­két évi hűséges munka után a „taccsvonalon kívülre” ke­rültem a békéscsabai szín­házból, és elmentem lovász­nak, mindig boldognak érez­tem magam, amikor a zöld fű fölött vagy a havazás pergőtüzében megültem a lo­vat. Nyereg, zabla, heveder, kengyel — előbb nehézkesen, aztán egyre könnyebben, egy­re szabadabban száguldott a ló! — Azt hiszem, megint a Hamletról beszél. — Hát persze, a feladat ir- datlanságáról. — Hogy látott munkához, amikor megjelent a szerep- osztás a próbatáblán? — Elmentem a könyvtár­ba, s kölcsönöztem vagy har­minc kötet könyvet, két sza­tyor Shakespeare-, illetve Hamlet-tanulmányt. A könyvtárból jövet találkoz­tam a darab rendezőjével, Paál Istivel. ,.,Mit cipelsz?” — kérdezte. Mondom, hogy mit. „Jobb lesz, ha visszavi­szed” — mondta. Igaza volt, visszavittem, hiszen Hamlet maga az élet, éliem meg a szerepet — ha bírom, ha szí-, nész vagyok — a saját tör­vényeim szerint. Szabó János Továbbra is a jó program a legfontosabb Népművelők, könyvtárosok, az ötnapos munkahétről Az ötnapos munkahétre ké­szül az ország. A munkahe­lyeken már jóváhagyott ter­vekkel várják a startot, sok helyen megvolt a „főpróba1* is. Hosszabb lesz a víkend, megnövekszik a szabad idő. Mit kínálnak az eltöltésére a művelődési intézmények ? Mikor lesz szabad szombatos a népművelő, a múzeumi szakember, a könyvtáros? Ezekkel a kérdésekkel ko­pogtattunk be a megye né­hány művelődési intézmé­nyébe. A túnkevei művelődési házban fiatalemberektől visszhangzik folyosó. Az egyik teremből zongoraszó hallik, s hogy teljes legyen a kora délutáni „nagyüzem”, egy iskolai szakkör diákjai is megérkeznek. — Mindig ekkora a forga­lom? A kérdésre Kun László Igazgató előkeríti a statiszti­kát. — Évente általában öt­venezren fordulnak meg a művelődési házban — olvas­sa a legfrissebb adatokat. — Húszféle szakkör, klub, ama­tőr művészeti csoport tart rendszeresen foglalkozásokat. Évi rendezvényeink száma többszáz, ebből huszonöt műsoros vagy színházi est, hairnincegy gyerekelőadás, százhetvenegy „vándormazi” vetítés, ha tvan-hetven tánc­est, disco. — S hogy alakul a jövő évi program ? — őszintén szólva attól tartunk, hogy nem lesz ek­kora a forgalom. Az eddigi szabad szombatok tapaszta­latai legalábbis erre enged­nek következtetni. Szombat, vasárnap még a gyerekeknek szóló rendezvényeken sem volt telt ház, kivéve persze a táncesteket, discokat. A hét közben, esténként tartott rendezvényeken viszont nem volt gondunk a közönség- szervezéssel. A hétvégeken általában otthon vannak, vagy kirándulni mennek a csalódok, s persze sokan ilyenkor végeznek „maszek munkát”. Ennek ellenére ná­lunk nem lesz szabad szom­bat ezután sem. Reggel ki­lenckor nyitunk, s este tízig bárkit szívesen látunk. — Ezek szerint a népmű­velőknek nem lesz szabad a szombat. — Nem mindegyik, de aki szombaton és vasárnap dol­gozott, az hét közben kive­heti a szabadnapját. S aki egyedül van a mű­velődési intézményben, az hogy osztja be a munkaide­jét? — Nem vagyok egyedül — tiltakozik Fehérvári Béla, a túrkevei Finta Múzeum Igazgatója. — Négy nyugdí­jas munkatársam van, heti 17 órában dolgoznak, de ha bejelentett csoport érkezik, akkor én is itt vagyok, le­gyen akár vasárnap vagy ün­nepnap. — És a kiállítások? — Évente nyolc tárlatot rendezünk. Nem lenne cél-* szerű növelni a számukat, hi­szen akkor kevesebben néz­hetnék meg, nem lehetne olyan hosszú ideig nyitva. — Jövőre valószínű, még több kiránduló, víkendező szeretné majd megnézni a Finta testvérek hagyatéká­ból ízelítőt adó szép, állan­dó kiállítást, s egyúttal az Időszaki tárlatokat is. — Szeretném, ha így len­ne. Kívánságával nincs egye­dül a múzeum igazgató, örül­nének a több látogatónak, olvasónak a mezőtúri Mó­ricz Zsigmond Városi Könyv­tárban is, noha a lakosság 29 százaléka már eddig is olva­sójuk. Szép eredményük el­ismerése, hogy a napokban 240 ezer forintot kaptak az Országos Közművelődési Ta­nács közművelődési alapjá­ból a városi tanácstól ka­pott új száz négyzetméteres fiókkönyvtár-helyiség be­rendezésére. A Művelődési Minisztérium kulturális alap­jából pedig negyvenezer fo­rintot, amelyből diafilmeket, diaflexeket, filmeket, doku­mentumanyagokat vásárol­tak. A diaflexet éppen érke­zésünkkor „avatták”, a gye­rekek nézték, hallgatták ön­feledten a mesét. — Változik-e jövőre a könyvtár nyitvatartási ide­je? — Nem. Heti ötvenhét órá­ban várjuk az olvasókat,, a zenekedvelőket — válaszol Nagy István igazgató. — Hét­főtől vasárnapig reggel 9-től erte 6-ig, vasárnap pedig 9—13 óráig. A könyvtárnak mindig nyitva kell lenni, amikor az emberek ráérnek. A szolgáltatásaink mellett jövőre péntek estére és szom­batra összpontosítjuk a ren­dezvényeinket. Ha továbbra is jó programokat kínálunk, akkor nemigen kell tarta­nunk attól, hogy csökken a forgalmunk. Három különböző műve­lődési intézmény, különböző tervekkel, elképzelésekkel, várakozással. Ami mégis mindenütt azonos — s való­színűleg nemcsak Túrkevén és Mezőtúron — a lelkes ..szolgálatkészség” hét köz­ben, szabad szombaton, va­sárnap. T. G. Nemzeti és társadalmi érdek Megkezdődött a népesedéspolitika távlati koncepciójának kidolgozása Megkezdődött a hosszú tá­vú népesedéspolitikai kon­cepció és ennek szerves ré­szeként azoknak az intézke­déseknek a kidolgozása, amelyekne még most. a VL ötéves terv időszakában sor kerülhet. Erről nyilatkozott Barabás János, aiz Állama If­júságii Bizottság titkára az MTI munkatársának. — A népesedés nagy fon­tosságú nemzeti és társadal­mi kérdésével az utóbbi hó­napokban társadalmi fóru­mok isis politikai kormányza­ti szervek sora foglalkozott. Hadd utaltak itt az MTA tudományos tanácskozására, a Hazafias Népfront Orszá­gos Elnöksége, a nőitanács és az Állami Hiúsági Bizottság legutóbbi ülésére, ahol egy­aránt! elemző módon fogüail1- kozitak az erediménvekkell és a gondokkal. Illetve a to­vábbi tennivalókkal A tapasztalatok egyértel­műen megerősítették hoev a hetvenes évek első felének népesedéspolitikai cé'liái. tö­rekvései helytállóak voltak: az intézkedések számottevő­en javították a evermékvál- lalés és nevelés anyagi, szo­ciális és egés-^-'-'^ügyi felté­teleit. Emelkedett a családi pótlék, a gyermekgondozási és anyasági sagládv összese, széliesebb körre teriedt ki a gyermekápolási táppénz. Amíg 1973-iban 7 milliard forint, tavaly már mintegy 20 milliárd forint futott a gyermekes családok oénz- bemi támogatására. — A igyetmiefcintézménvek nagymértékű bővítése. a többgyermekes családok la­káshoz iutását megkönnyítő szociálpolitikai kedvezmény­rendszer szintén javította a családok életkörülményeit. Ennek elleni íré az is tény. 'hogy a gyermekes családok relatív iövedelmi szintiét a meghövekedett társadalmi támogatással sem sikerült közelebb hozni a gyermekte­len házaspárokéhoz. Termé­szetesen, sohasem lehet pénz­be átszámítani a ivemnek örömét, életünket gazdagító tartalmát. Az elemzések számot ve­tettek a népesedési folya­matban. és ennek feltételéi­ben • leziailott kedvezőtlen változásokkal;. ígv például a népesség növekedésének megtorpanásával, a szülőké­pes korú nők számának csökkenésével, a házasodási kedv mérséklődésével és a várásdk számának növekedé­sével. a halálozások arányá­nak emelkedésével is. A de­mográfusok jelzései szerint a következő évtizedekben —ha a tendencia nem változik meg — a népesedési héLvzet roísszalbbodáísával kell szá­molnunk. A születések szá­ma és aránya hazánkban ma az európai országok többsé­géhez hasonlóan alakul. Mindezek alap ión vala­mennyi illetékes (fórum egy­behangzóan vonta le azt a következtetést hogy a népe­sedéspolitikáinak a iövöben szervesebben kell a társada­lompolitika egészéhez kap­csolódnia. Ugyanilyen fontos, hogy a niápesedési összefüg­gések az eddiginél átfogób­ban iussanak érvényre a kü­lönböző időtartamú népgaz­dasági tervekben. Ennek ie- gyében kezdődött meg — a demográfiai kuibaitéísök ta­pasztalatainak folyamatos felhasználásával — a néoe- sedéspdlitifca távlata koncep­cióiénak. megvalósítása eszi- közeinek kidolgozása. Igen fontos, hogy erősöd­jék a gyermekek nevelésével kapcsolatos egyéni, családi és közösslátei feléfősségi Emel­lett mindent megteszünk azért, hogy növekediék a társadalmi részvállalás a gyerméknevenés költségeiből. A különböző fórumokon körvonalazódtak és kialakul­tak azok a iaivasliatck is. amelvék a legközelebbi évek in tézkedéseinek alap iául szolgálhatnak. Egyértelműen megfogalmazódott például, hogy korszerűsíteni kell a gyermakgondozásii segély rendszerét. Felül kell vizs­gálni egy sor korábbi meg­kötöttséget. lev például! ma már indokolatlan a bedolgo­zás és a részfoglalkozás tel- ies korlátozása, sőt meggon­dolandó a segélyt igénybe vevők 'bizonyos munkaválla- lálsi lehetőségeinek megte­remtése. Ugyanakkor szük­ség lenne — egyebek közötti — a. eves feltételéül szolgáló ewé^res munkaviszony mér­séklésére is. Nagy hangsúlyt kapott az is. hogy a súlyosan fogyatékos tartósam beteg gyermekek szülei hosszabb ideig vehessék ieénvbe a gyermekgondozási segélyt. Ezúttal ic sokan szorgalmaz­ták. hoev a háziastársak ma­guk dönthessék el. melyikük ét a gyes lehetőségével. Ezen. kívül a családi pót­lék és a gyermekgondozási siagéllv összegének emelése is helyeit kapott az illetékesek elé teriesztett ajánlások, kez­deményezések sorában. A családi pótlék emelése alkal­mas eszköze a 'három, és töfobevermiekes családok anyagi helyzete javításának. Ugyanakkor a konkrét népe­sedéspolitikai intézkedj átsek- kel ma mindenekelőtt az el­ső és második evemnek meg­születését lenne célszerű ösz­tönözni: ezért az egy gyep­inek utáni családi pótlék 'be­vezetése is indokolt a gyer­mek bizonyos koráiig. Az egjészségügyi ellátás színvonala a népesedési fo­lyamaitok mindkét meghatá­rozó tényezőiére, a termé­kenységre és ,a halálozásra egyaránt lényeges befolyást gyakorol. A nővédelmi gon-- dozás'. a szülészeti ellátás ja­vítása segítheti a koraszülé­sek csökkentését és ezáltal a csecsemőhalálozás további visszaszorítását is. A szív-és érrendszeri betegségek a daganatos megbetegedések, a balesetek és az öngyilkossá­gok miatti halálozások nyug­talanító száma — az egész­ségügy területén dolgozók munfcáia mélűétt — mindenek­előtt társadalmi erőfeszíté­seket kíván a helytelen élet­mód, az egészséget károsító szokások visszaszorításaiért. Nem az anyagi feltételek szűkössége szülte kényszer, ha a közmorál', a közfelfogás alakításának fontossága leg­alább olyan hangsúlyt, kap. mint a többi most vázolt el­képzelés. A gyermeknevelés legkedvezőbb közege a csa­tád. Ezért az oktatásban, a tömegtájékoztatásiban, a mű­vészetek területén, valamint a munkahelyi kollektívák és1 nem utolsó sorban a vezetek körében is olyan közszellem kialakítására kell törekedni, amely a gyermeknevelés, az anyai hivatás, a gyermekes családok ióval kedvezőbb társadalmi megítélését biz­tos ítia. amely megalapozott párválasztásra, felelősségtel­jes és tartós csajládi kapcso­latokra késztet. A közvélemény, a társa­dalmi szervezetek mellett az illetékes kormányzati szer­vek megkülönböztetett figye­lemmel foglalkoznak a. leg­különfélébb javaslatokkal. Vizsgál iák megvalósításuk le­hetőségeit — és a népgazda­ság teherbíráséval' összhang­ban. az éves tervezés kereté­ben. esetleg egyes előirány­zatok magtefcézésével is — előkészítik a népesedéspoli­tikai céliaink megvalósításét segítő úiabb intézkedéseket.. Szolnokon Véget ért a gordonkaverseny Tegnap véget ért Szolno­kon a gordonka ifjú tehetsé­geinek háromnapos országos versenye, amelyet Friss An­tal, a kiváló zenepedagógus tiszteletére rendeztek. A dél­előtti döntők után, este a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében az ünnepélyes eredményhirde­tésre került sor. A 36 zene­iskola több mint 70 növen­déke közük az első korcso­portban Foglel Frigyes, a bu­daipesti III. kerületi, a har­madik korcsoportban Czesz- nák Gizellái, a debreceni ze­neiskola tanulója szerezte meg az elsőséget. A második kor csoportban a zsűri meg­osztva ítélte oda az első dí­jat Csuka Tímea berettyóúj­falui, Czeizer Agnes, a bu­dapesti II. kerületi és Erdős Csaba, a szolnoki zeneiskola tanulóinak. A verseny leg­jobbjai a díjkiosztót követően gálahangversenyen szerepel­tek. A zenei esemény alkalmá­ból a Friss Antal gordonka- verseny résztvevőinek közre­működés vei a városban le­leplezték Bartók Béla portré- szobrát. A világhírű zene­szerzőről készített alkotás Si­mon Ferenc szobrászművész munkája. A mezőkövesdi Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetke­zet méltán híres népművészeti termékeiről, de alapítójáról Kiss Jankó Borisról is. Nevüket nemcsak 30 éves múltjuk tette ismertté, hanem a matyó népi díszítőművészet hagyo­mányainak továbbvitele. A képen: részlet a múzeumnak be rendezett szülőházból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom