Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-04 / 284. szám

I 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. DECEMBER 4. A magyar—szovjet kapcsolatok jól szolgálják országaink fejlődését, népeink boldogulását A magyar—szovjet kap­csolatok napjainkban a mar­xizmus—leninizmus, a szocia­lista internacionalizmus el­vei alapján fejlődnek és gaz­dagodnak az élet minden területén. A Szovjetunióhoz, a kommunizmust építő szov­jet néphez hazánkat, népün­ket történelmi múltban gyö­kerező testvéri barátság fű­zi. Politikai, társadalmi, gaz­dasági, tudományos és kul­turális kapcsolataink folya­matosan gazdagodnak, jól szolgálják országaink fejlő­dését, népeink boldogulását. Együttműködésünk fejlesz­tésében nagy jelentősége van az MSZMP és az SZKP test­véri viszonyának, így a rend­szeres legmagasabb szintű találkozóknak és vélemény­Tartalmas együttműködés Széles körűek állami kap­csolataink is. Miniszterelnö­künk, Lázár György szovjet partnerével 1979 áprilisában találkozott Moszkvában, s tagja volt az SZKP XXVI. kongresszusán résztvevő kül­döttségnek is. Rendszeresek a miniszterelnök-helyettesi és miniszteri találkozók. A ma­gyar és a szovjet diplomá­cia vezetői gyakran folytat­nak személyes konzultáció­kat a nemzetközi helyzet alakulásáról, külpolitikai kérdésekről. Legutóbb Púja Frigyes külügyminiszter ez' év tavaszán hivatalos bará­ti látogatást tett a Szovjet­unióban. Diplomáciai kap­csolatunk bővülését jelzi, hogy a budapesti és a moszk­vai nagykövetségeken kívül — Kijevben 1969 óta, Le- ningrádban 1978 óta magyar főikonzulátus működik. A múlt év márciusában szov­jet főkonzulátus nyílt meg Debrecenben. Bővültek és tartalmasabbá váltak a parlamenti kapcso­latok, fejlődött a társadal­mi és a tömegszervezetek együttműködése. Magyar par­lamenti küldöttség 1978-ban járt a Szovjetunióban, s ez év szeptemberében szovjet parlamenti delegáció láto­gatott Magyarországra. Az országaink és népeink közötti megbonthatatlan ba­rátság ápolásában aktív sze­repet vállal a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság. Aktivistái évről évre színesi, változatos progra­mokkal^ rendezvényekkel já­rulnak hozzá ahhoz, hogy népeink jobban megismerjék országaink politikai, gazdasá­gi, tudományos és kulturális eredményeit, egymás életét. A Szovjetunió hazánk leg­nagyobb és legfontosabb gaz­dasági partnere. Külkereske­delmi áruforgalmunk több mint 30 százalékát bonyolít­ják le szovjet partnereink­kel. Ugyanakkor a Szovjet­unió külkereskedelmi part­nereinek 'Sorában Magyaror­szág a hatodik helyen áll. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunió külkereskedelmi Ili üzemek szovjet közreműködéssel cseréknek. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára az idén részt vett az SZKP XXVI. kongresszusán, s azt követő­en júliusban is járt a Szov­jetunióban, a Krímben. A Szovjetunió Kommunista Pártjának legmagasabb fóru­mán elfogadott dokumentu­mok és a kongresszust köve­tő kétoldalú megbeszélések jó alapot nyújtanak pártja­ink és országaink sokoldalú együttműködésének fejlesz­tésére. Pártjaink szoros és érdemi kapcsolatokat ápol­nak egymással. Időről időre gyümölcsörő tapasztalatcse­réket folytatnak az egymás országába látogató különbö­ző szintű pártdelegációk, pártmunkásküldöttségek. forgalmában 6—7 százalék­kal részesedik. A magyar—szovjet gazda­sági együttműködés jó pél­dája a szocialista nemzet­közi munkamegosztásban rej­lő lehetőségek kölcsönösen előnyös kihasználásának. A magyar—szovjet áruforga­lom volumene 1971—1975 között 65 százalékkal, az 1976—80-as időszakban pe­dig további 35 százalékkal növekedetti Á jelenlegi terv­időszakban a két fél az áru­forgalom további bővítését irányozta elő. Exportunk többségét a gé­pek és berendezések adták és adják, összes exportunk­ban az 1980. évi 57 százalék­ról 1985-re 60,5 százalékra növekszik a gépek aránya. Gépipari exportunknak csak­nem a fele a Szovjetunióba kerül. Szovjet megrendelé­sek alakították, formálták híradástechnikai és műszer­iparunk jelenlegi gyártási profilját is. Gépexportunk­ban a mostani tervidőszak­ban — hasonlóan az eddigi­hez — meghatározó a szere­pe a közúti járműszállítá­soknak. Emellett az átlagos­nál gyorsabb ütemben nő a magasabb követelményeknek is megfelelő, nagyobb szel­lemi értékű híradástechnikai, számítástechnikai és elekt­ronikai termékek, valamint a Szovjetunió kőolaj- és .gáz- kitermeléséhez szükséges automatikai és telemechani­kái rendszeriek, és műszerek, továbbá gépek és berendezé­sek szállítása. Vegyipari kivitelünk 1985- ben a múlt évihez képest megkétszereződik. Élelmi­szer-gazdasági exportunk 39 százalékkal nő, ezen belül je­lentősen nő a palackozott bor és pezsgő szállítás'. A magyar könnyűipari termé- ‘ kék igen keresettek és nép­szerűek a Szovjetunióban: az ágazat exportjának 40—45 százaléka szovjet piacokon talál gazdára. A mostani tervidőszakban a könnyűipa­ri termékek közül a koráb­binál több közületi bútort és bőrdíszműárut exportálunk. A Szovjetunióból nagy­részt a számunkra alapvető fontosságú energiahordozók, fűtő- és nyersanyagok ér­keztek és érkeznek. Alumí­niumiparunk fejlődésében döntő a szerepe a Szovjet­unióval kialkított együttmű­ködésnek. Vegyiparunk mo­dern termékszerkezetének kialakításában igen fontos az olefiihgyártá&ban létrehozott kooperáció és az elmúlt öt­éves terv idején megkezdett agrokémiai együttműködés, amelynek alapján nagy nö- vényvédőszer-gyártó kapaci­tást építettünk ki; termékei ellenében műtrágyát, nö­vény véd ős zer-aliapanyagokat és egyéb vegyipari terméke­ket kapunk a Szovjetunió­ból. Hazánk nyers- és fűtő­anyagimportjának túlnyomó része a Szovjetunióból szár­mazik. Magyarország részt vett a KGST-országok együttműködésével létesített Szövetség gáztávvezeték és a 750 kilovoltos elektromos távvezeték létrehozásában. Vasércszükségletünket csaknem teljes egészében a Szovjetunióból fedezzük és nagy mennyiségű hengerelt- árut is • importálunk. A fa-, a cellulóz- és a papírimport fontos szerepet játszik köny- nyűiparunk anyagellátásá­ban. Az eltelt évtizedekben sok magyar üzem épült fel tel­jesen vagy részben szovjet gépszállításokra alapozva és szovjet szakértők közre­működésével. A jelenlegi legnagyobb szabású vállalko­zás a Páksii Atomerőmű szov­jet segítséggel való felépíté­se. A kétoldalú : együttműkö­dést szervező magyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság igen fon­tos munkát végez, és követ­kezetesen arra törekszik, hogy országaink együttmű­ködése mindinkább integrá­lódjék, kapcsolódjék a ma­gyar és a szovjet népgazda­ság előtt álló nagy feladatok valóraváltásához. Ilyenek például a földgázvezetékek építésében való részvétel, a timföld-alumíniumegyezi- mény, az oLefinegyezmény, az agrokémiai egyezmény, a bábolnai szállítások a szovjet baromfi program megvalósí­tásához, a közúti jártmű- együttiműködés, továbbá a mintegy 30 gépipari szakosí­tási kooperációs egyezmény. Kétoldalú egyezmények alapján gyarapodnak tudo­mányos és kulturális kapcso­lataink is. Az új kulturális- tudományos kormányközi egyezményt 1979 júniusában kötötték meg. Kapcsolataink­ban elismerésre méltó szere­pet játszik a magyar—szov­jet kormányközi kulturális együttműködési bizottság. A tudományos és a művészeti területen is rendszeresek az együttműködést gazdagító kölcsönös találkozók. A Szovjetunió kulturális kin­cseinek és hazánk művészeti hagyományainak, új eredmé­nyeinek kölcsönös népszerű­sítésére sokféle munkamód­szer alakult ki. Fejlődik a filmművészeti együttműkö­dés: tavaly 34 szovjet filmet láthattak a magyar nézők, s 9 magyar alkotást vetítettek szovjet filmszínházak. Ki­emelkedő kulturális esemény­nek számítanak a színházak kölcsönös vendégszereplései. A szovjet kultúra, irodalom, zene, képzőművészet ma­gyarországi népszerűsítésé­ben jelentős szerepet játszik a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza is. Közös kutatások A magyar és a szovjet tu­dományos intézeteket, kuta­tókat ma már ezernyi szál, megannyi közös munka fű­zi össze, az utóbbi években tudományos együttműködé­sünk legintenzívebb formá­ja a sziaikambercsere mellett. Mindinkább előtérbe kerül­nek a közös kutatások: je­lenleg csaknem 80 témán dolgoznak együtt magyar és szovjet tudósok. A tudomá­nyos együttműködésnek je­lentős eredménye volt ta­valy ar* első szoviét—maeyar közös« űrrepülés. Hosszú évek óta nyújt segítő kéziét a Szov­jetunió ahhoz is, hogy a ma­gyar ipar, mezőgazdaság, tu­dományos és kulturális élet minél több magasan kéozett szakembert foglalkoztathas­son. Naoiáinkban' is 1200 diá­kunk tanul ösztöndíjasként szoviét. egyetemeken és fő­iskolákon. BUDAPEST A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága táviratban üdvözöl­te Norvégia Kommunista Pártja pénteken me.snvj.10 XVII. országos kongresszu­sát. MOSZKVA A termékminőség emelé­sére, a mezőgazdaság mo­dem és kiemelkedően haté­kony m űszalki és anyagi el­látottságára irányuló intéz­kedések kérdésével foglalko­zott a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának 55. ülése, amely tegnap ért vé­gét Moszkvában. PÁRIZS Francois Mitterrand fran­cia köztársaság elnök teg­nap a késő délután;: órákban fogadta Szoirosz Kiprianu ciprusi elnököt, aki hivata­los látogatást, tesz Francia- országiban. Az egyórás meg­beszélés középpontjában Cip­Waldheim visszalépett Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára tegnap levélben, kérte a Biztonsági Tanács sorosi elnökét, az ugandai Olara Otunnut, hogy az ENSZ következő főtitkáráról meg­ejtendő szavazáson jelölését többé ne vegyék figyelembe. Elhatározását azzal indo­kolta, hogy „meg akarja könnyíteni a BT feladatát”. A BT elnöke a sajtó kép­viselői előtt kijelentette: „Felkértem Kurt Waldhei- met és (a tanzániai) Szalim Al-Szaldmot: lépjenek vissza annak érdekében, hogy má­sok jelölését vegyük fonto­lóra. Waldheim teljesítette kérésemet.” Hozzátette: ar­ra számít, hogy Szalim Al<- Szalim is hamarosan közli álláspontját. A Biztonsági Tanács az október 27-e óta tartott ti- zienbat szavazási fordulóban mindezideig nem tudott megegyezni az új főtitkár személyében. Mind a tizien- hat alkalommal Kína akadá­lyozta meg vétójával, hogy Waldheimet harmadik meg­bízatási periódusra is főtit­kárrá válasszák. Az ellenje­lölt Szalim Ál-Szalim tanzá­niai külügyminiszter meg­választásának az Egyesült Államok állta útját Finn javaslat Madridban Richard Müller nagykövet a madridi találkozón részt vevő finn delegáció vezetője a sajtónak adott nyilatkoza­tában közölte: a finn delegá­ció a madridi tanácskozáson az emberi jogok és az euró­pai leszerelés kérdéseire összpontosítva újabb j avas- latot készített ék A finn ja­vaslat kidolgozására azért került sog, mert a tanácsko­zás résztvevői, elsősorban a nagyhatalmak álláspontjai az el nem kötelezett orszá­gok javaslatát követően is igen távol állnak egymástól. Haig körútja Jövő kedden hét országot érintő, tizenegy napos kör­útra indul Alexander Haig amerikai külügyminiszter — jelentette be a State Depart­ment Haig először Brüsszelbe utazik, ahol (10—11-én) a N ATO miniszteri tanácsá­nak ülésén vesz részt és meg­beszélést folytat Gaston Thorn-nal. az európai közös­ségek bizottságának elnöké­vel. Ezután Izraelbe. Tönökor- hzHÜgba- Pakisztánba. Indiá­ba. Egyiptomba és Marokkó­ba vezet az amerikai külügy­miniszter útja. rus demilitarizálásának kér­dése és a ciprusi—francia kapcsolatok álltak. ANKARA Ankarában tegnap meg­kezdte bort ömtbü mtet ésének letöltését. Bülent Ecevit volt török kormányfő, a bal ütött köztársasági néppárt elnöke. DJAKARTA Nálam Szandzsiva' Reddi indiai köztársasági elnök tegnap ötnaoos látogatásra Indonéziába érkezett. Az indiai vendéget Suharto in­donéz elnök fogadta. BRÜSSZEL Konsztantin Karamianlisz görög köztársasági elnök tegnap, befejezte a Baudouin Ceausescu üzenete a szovjet államfőhöz és az amerikai elnökhöz Bukarestben csütörtökön este bejelentették, hogy Ni- colae Ceausescu román ál­lamfő felhívással fordult L. I. Brezsnyevhezi a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnökéhez;, az SZKP főtitkárához, valamint Ronald Reaganhez, az Ame­rikai Egyesült Államok el­nökéhez. Ceausescu a román nagy nemzetgyűléstől kapott felhatalmazás alapján arra kérte a két államfőt, hogy tegyen meg minden tőle tel­hetőt az egyetemes bizton­ság, az enyhülés és a béke létfontosságú kérdéseinek ügyében. _________ E NSZ-közgyülés Határozattervezet a palesztin vitában Az ENSZ-közgyűlés ' 36. ülésszakának Palesztána-vi- tá iában Jugoszlávia. Kuba és Vietnam határozatterve­zetet terjesztett elő arróL hogy a világszervezet legké­sőbb 1984-ben hívjon- össze a Palesztinái kérdéssel foglal­kozó nemzetközi konferen­ciát A vitában felszólalt Faruk Kaddumi. a Palesztinái Fel- szabadítá&i Szervezet nauti­kái osztályának vezető ie is és kijelentette: a palesztin nép a PFSZ vezetésiével eltö­kélten folytatja a független nemzeti állam létrehozásáért vívott harcát — Mindenekelőtt az Egye­sült Áiltaimok esi az általa tá­mogatott izraeli megszállás a felelős a palesztin nép prob­lémájának megoldatlanságá­ért — hangsúlyozta Kaddu­mi. Ahmed Eszrnat Abdel-Ma- gid. Egyiptom állandó ENSZ- képviselőie felszólította az Egyesült Államokat: kezdjen konstruktív párbeszédet a Palesztinái Felszahadítási Szervezettel annak érdeké­ben'. hogv a PFSZ és Izrael kölcsönösen és egvideiűleg ismerie el egymást Az Európai Gazdasági Kö­zösség képviseletében Sir Anthony Parsons. Nagy-Bii- tamnáa állandó ENSZ-képvi- selője annak a nézetének adott hangot hogy a Palesz­tinái kérdés megoldásának lényeges eleme Izrael és a palesztin nép kabékülése hogy a térség e két reálisan létező tényezője békében és biztonságban élien egymás mellett. Változatlanul ellentmondó jelentések érkeznek az iraki-irá­ni frontszakasz déli részén folyó harcokról. Teheránt hírek szerint iráni csapatok visszafoglaltak több helyiséget. Ké­pünkön: forradalmi gárdisták Bostan elhagyott, romos váro­sában________________________________(Telefotó — KS) M oszkvai csata Ünnepségek az évfordulón lalására törő hitleri alakula­Állandó múzeumot kapott tegnap Moszkvában a Nagy Honvédő Háború négy évti­zeddel ezelőtti nagy jelentő­ségű ütközete, a moszkvai csata A szovjet hadsereg egységei 1941 novemberében hatalmas áldozatok árén. hő­sies erőfeszítéssel állították meg a szovjet főváros elfog­kiróíly meghívására' Belgi­umban tett hivatalos látoga­tását, és elutazott Brüsszel­ből. RÓMA Az Olasza Kereszténydemok­rata Párt országos tanácsá­nak vezetősége egyhangúlag pozitívan értékelte az EUR kongresszusi palotában le­zajlott ötnapos konferenci­át. Ez a hivatalos vélemény szerint hozzájárult ahhoz, hogy a pánt megtalálja egyéniségét és szerepét az új társadalomban. BERLIN Tegnap megnyílt Berlinben, az NDK népi kamarájának kétnapos ülésszaka. Az NDK parlamentje megvitatja az 1981—1985-ös tervidőszak­ról, valammt a jövő évi népgazdasági tervről szóló törvényjavaslatokat. Mind­három törvénytervezetet előzetesen jóváhagyták már a népi kamara illetékes bi­zottságai. tokát, december 5-én mentiek: át ellentámadásba, és ianuár- ra a fasiszta hadsereg igen nagy erőit semmisítették; meg Ez volt az első nagy győzelém az agresszor elten vívott több éves küzdelem­ben. a fasiszta hadsereg első nagy veresége a második vi­lágháborúban. Az úl múzeum az egykori csata igen sok tárgyi emlé­két. dokumentumát gyűjtöt­te össze az olimpiai falu knil- turáliis központjában létesült kiállításon. A kiállítási tár- . gyak és a dokumentumok képet nyúitanak arról, mi­lyen hősies elszántságot ta­núsított a szoviét főváros la­kossága. hogyan védte a had­sereg alakulataival együtt Moszkvát, hogyan dolgoztak a hadiüzemek a front ellátá­sáért. Beszámol a kommu­nisták hőstetteiről a véde­lem megszervezéséről is. Ugyancsak a moszkvai csa­ta 40. évfordulójának szen­telték a főváros központi ki­állítótermében most megnyílt nagyszabású tárlatot amely a főváros védelmének nehéz mániáit képzőművészeti al­kotásokkal. plakátokkal, fényképekkel és más doku­mentumokkal mutatja be A szoviét főváros lakossá­ga szombaton önkéntes mun­kával. kommunista szombat­tal emlékezik a moszkvai csatára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom