Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-30 / 304. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1981. DECEMBER 30.

Nem csak antikvárium

A János vitéz első kiadásban Tragédia 1863-ból

A gyűjtök inkább egymás között cserélnek

Telefonálni akartunk a szolnoki antikváriumba.

hoav érdeklődtünk egy. a könyvesboltok bői rég eltűnt regény utóin, de próbálkozásunk. nem járt sikerrel1. Ebben a kis üzletiben ugyanis nincs telefon, pedig bizonyára sokan választónak az információszerzés e rövidebb útiált. hogy megtud iák. mi kaiohaitó. miit lehet eladni. Mivel az üzlet napi bevásárlásaink színterén kívül esik. sokan talán meg is feledkeznek létezéséről.

— Lemezt orgaltmunkban

erősen érezzük ezt a hátrányt .— mond ta Gyalai Tamás. az üzlet vezetője. — Évi összes bevételünk másfél-kétmillió forint, ebből hatszázezer forintot ielenit a lemezéladás. Föle'* 1945 utáni kiadású használt, valamint antikvár könyvek adás - vét©' ével és úi lemezek eladásával foglalkozunk. Komoly- és könnyűzenei anyagunk gazdag, és most angol nyelvleckéket tartalmazó lemezeink illetve kazettáink is vannak.

A polcokon szépirodalmi és szaikkönvvek. lexikonok, képzőművészeti albumok, nvelivkönvvek.. képregények, kifestő- és mesekonwek sorakoznak. A zeneiskolások úi kottából! válogathatnék. A rég" kiadású könwék között Dosztoievszikii Dickens regényei, Ambrus Zoltán kritikái. Tóth Árpád novellái megférnek Dumas. Her- czeg Ferenc és Márai Sándor munkái melllett. Mégis, a könvvélllloméinv legkisebb részét alkatiak az antikvár könwek Mi az ok. hová lett a régii klasszikus értelemben vett antikvárium ?

— Az igazi antikvárium, úgv tűnik, országosan használt könyvek kereskedésévé változik. Vannak olvan városaink. ahol az antikváriumoknak nem gazdaságii érdekük, hoav úi lemezeket is áiruíianak. ísv például Egerben. Debrecenben.

Kecsikeméten — nekünk érdekünk. Alapvető probléma.

hoev ma naiavon kevesen ad iák el a tulaidonkuban lévő értékes könyveket, folyóiratokat. Sok avűitő egymás közt cserél. A hatvanas években nagv kultusza volt az antikvár könyveknek, akkor naev számban adtak el rési értékeket azok el is keltek a vevőoiacon. s úev látszik, az úi ..gazdák” nehezen válnak mee féltve őrzött ..kincseiktől”.

— Eleaendő-e a vrovaaan- da: nol és tioavan szervezik felvásárló akcióikat?

— Eddie Jászberényben és Mezőtúron rendeztünk vásárt. A két vásáron összesen kb. 30 000 forint értékű könyvet vásároltunk. Szolnokon egész évben vásárolunk könyveket az év utolsó naoiait kivéve, és az ünnepi könyvhéten minden évben könwsátoiban álllí-tiuk ki könvvküllönilégességeinket. örülünk .ha az év során elegendő értékes anvagot tudunk összegyűjteni erre az alkalomra.

— Ilyenkor mekkora az érdeklődés?

— Hat nap alatt mintegy 140—50 ezer forint értékű könyvet adunk el.

— Jelented imtíven értékesnek mondható réaiséaet lehet Ikavni az üzletben?

— Elsősorban az 1813-ból való. gvógvnövónveinkkél foglalkozó Magvar fűvész- könwet említhetjük. Megvolt Petőfi első kiadású János vitéze és egv 1863-as kiadású Ember tragédiája, meg is vették mér. de sok klasszikusunkra nincs na"v igénv.

— Ezek szerint eavik oldalon foraalmazási nehézsé- aet okoz. hoav kevesen adnak el antikvár könyvet, másik oldalon foedid vannak olyan értékek amelyeket vany azért nem vásárol meo az antikvárium, mert már van belőle, vaav mert a tapasztalatok szerint nincs rá iaény. Üav tűnik, ebből a szembenállásból fakad a másik ellentmondás. mely az antikvárium rendeltetése és tényleaes tevékenyséae között húzódik. Erősebb oro- vanandával. könyvvásárok wakoribb rendezésével talán feloldható lenne ez az elentmondás ...

— Törekszünk erre. de ni,lllanatn viltiig úgv tűnik. ho°v nem tudunk változtatni a hely/ fon. és i"*v" -"akkor a n a tapasztalatunk, hosv a jelenlegi könyvárak mellett- szükség van a használt könyvekre is.

K. E.

Gyulai Várszínház

MÁR AZ ÚJ ÉVADRA KÉSZÜLNEK

Ä Gyulai Várszínház, híven hagyományaihoz, a jövő nyáron isimét a magyar történelmi dráma fóruima lesz; a most elfogadott tervek szerint Székely János „Vak Béla király” valamint Jékely Zoltán „Oroszlánok Aquincumban” című művének ősbemutatóját láthatják majd a 19. évad nézői.

Á Gyulai Várszínház új évadjában, amely június 12- től augusztus 8-ig fog tartani. ismét szerepel zenei műsor: a gyulaiak harmadik komoly zenei programja Kodé lv-est lesz.

A téesz székházéban

Ifjúsági klub Besenyszögön

Ifjúsági klubot alakítanak ki a tées7szék háziban megüresedett két helyiségben a besenyszögi Kossuth Termelőszövetkezet fiataljai. A megyei tanácstól 25 elzer forint támogatásit kaptak, és mivel jórészt * társadalmi munkában vállalták a takarítást, a függönyök, a függönytartók elkészítését, fölszerelését, jut pénz lemezjátszóra. lemezekre, könyvekre, poszterre. Január közepén már ottt tarthat* jáik a KlSZ-gvűléseket! megbeszéléseiket és hetente kétszer klubdélutánt fs rendeznek.

Medgyessyemlékmúzeum

A debreceni Déri Múzeum 1982. évi programjának legfontosabb eseménye a Medzyessy-emlékmúzeum megnyitása lesz. Az egykori városgazda Péterfiia utcai házéiban. a helyreállított gyönyörű műemléképületben április 2-án, hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából nvilik még a város nagy szülötte, Medgyessy Ferenc egész életművét bemutató reprezentatív kiállítás.

1A tévé I

I képernyője előtt I

Mögöttünk a karácsony, előttünk a szilveszter: ezt a tényt már csak azért is fontos elöljáróban leszögeznem, mert: még bízhatunk, egv ió hangulatú óévbúcsúztató kárpótolhat bennünket az ünnepnapokon elszenvedett unalmakért. Tudom, ez ígv kissé sommás ítélkezés, s nem is vonlaitkozik a három nap valamennyi műsorára. Mégis tán azért, mert igazán kiemelkedő program benne alig akadt, úgv érzem, iogos ez az általános ízű elmarasztalás.

tömörítéssel. Ez az átalakítás feltétlenül Javára válik maid. s italán, egvéb gyengéi is el hálván vodnak. A televíziós A névtelen vár. tisztességes próbálkozás a romantikával. báfo>- kacérkodás Jókaiival — e cvelöre azonban inkább csak tanulságokkal.

Röviden

égy éve hurcolom magamban ezt az emléket . négy éve próbálok tőle 'megszabadulni, de olyan szilárdan. megkötött bennem, hogy talán sose felejtem el. Karácsony este volt. december 24-e. a legmaghit- tebb családi ünnep, számomra az első. amit az otthontól reménytelen messzeségben töltöttem. A tél és a menetrend szeszélye ugyanis néhány sorstársammal együtt airra kényszerített, hogy a karácsonyt a kétség,bééitően üres hatvani vasútállomáson „ünnepeljem”. A csatlakozó vonat este hét óra helyett csak másnap hajnalban érkezett meg. Az első órákban még reménykedtünk, hátha valami csoda történik, és mégis befut a szerelvény, aztán a reménykedés he'vét átvette a tehetetlen düh. majd a csüggedés. végül pedig a „most már mindegy” érzése.

Tíz órára az állomás ösz* á-zes olvasnivalóját betéve tudtam, a kávé- és édességautomata kezelési utasításától a balesetiek megelőzéséről szóló reklámcéduláik szövegéig. Már éppen hozzáfogtam a kifüggesztett menetrendek bemagolásához, amikor mellém lépett az öregember. Komikus látvány volt: kopott fekete, télikabátja a bokájáig ért. a nyalkában rojtos női kendő, olyan, amilyet idős falusi asszonyok viselnek temetéshez vagy a vasárnapi miséhez, a feién. vidám színű, bojtos jambósapka.

Hazug karácsony

amit egészen a fülcimpájáig lehajtott.

— Hová utazna? — kérdezte és áporodott dohányszagot lehelt felém. A szemében riadt bocsánatkérést láttam, félelmet, hogy nerft válaszolok, és fuccs az időtöltő beszélgetésnek.

Megmondtam, hová utaznék. Hálásan mosolygott és beszélni kezdett, nehogy elakadjon a társalgás. A hideget szidta, a vasutat sza' pulta egyre pergőbben. Körbesétáltunk a dermesztő váróteremben, meg-megálk tunk a kőzénre felállított, öt-hat sápadt villanykörtével feldíszített mindenki fenyőfájánál. Rekedt volt a hangja, gesztikulált, alighanem csak azért, hogy kevésbé fázzon. Váratlanul megtorpant. a karomba kapaszkodott.

— Üljünk le. kérem fáradt varvök. nagyon fáradt

— mondta, és a legközelebbi pádra mutatott.

— Tudja, azért szólítottam meg. yo”! hasonlít a fiamra — húzta.összébb magán a rojtos fakcte kendőt.

Hittem is, nem is. de ráhagytam. hadd beszéljen, legalább gyorsabban telik az idő.

— Megmondom magának, én egy szökevény vagyok

— fordult hozzám, és bizalmasan kacsintott. — Minden

karácsonyikor meglógok a szegényházból Ez a harmadik karácsony, hogy megszökök. A fiamhoz megyek Székesfehérvárra. Jó melegen felöltözteifn, nézze, két pár zokni van rajtam, két kabát két cipő, igaz az egyik csák kalucsni. Holnapra odaérek, nekem megfelel bármelyik pesti vonat, innen csak a Déli-ig jussaik el. aztán Fehérvár már közel van. Itt laktak a fiatnak is, itt Egerben láttam, maga is ott szállt fel.

— De hiszen azzail a vonattal mehetett volna Pestis — mondtam. Bosszantott már, hogy hazudik.

*— Persze, persze, de leszálltam cigarettáért. és közben elment a vonat — magyarázta ijedten. — Na jó. rajtakapott, senkim sincs, se Székesfehérváron, se máshol — legyintett beletörő- dütten. — Fehérvár azért jutott eszembe, mert az országban ott van a legmelegebb vasútállomás. De az igaz. hogy megszöktem a szegényházból. Á karácsony szörnyű a sok tehetetlen vénember között, el onnan! Ez a lényeg. Most csak Hat* vanig jutottam, tavaly egészen Szolnoki-' mentem. Azelőtt pedig Székesfehérvárig Gyönyörű meleg pályaudvara van. higgye el finom meleg ... Volt. nekem szép kertes házaim Budán elvált tőlem az asszony, engem leszázalékoltaik. semmire sem voltam már jó. Az asszony összeállt egy férfival, addig- adtiig. hogy végül elzavart Ismerősök szereztek egy egri éjjeliőri állást de a kereset meg a nvugdíi a téesztől, kevés yplt a megélhetésihez, jelentkeztem a szegényházba. Minden karácsonyikor felszállóik egy vonatra. és me-’vek. • Jegy nélkül. Ma nem volt szerencsém, észrevett a kalauz leszállított Hatvannál.

Két rendőr lépett a várótereimbe, a sapkái u'kiról és a vállukról lerázták a havat, és egyenesül beszélgetőtársaimhoz sétáltak.

— Na. Józsi bácsi, megint talált valakit, ákinek me* sélhet? — nevetett egyikük, majd hozzám fordult.':

— Amióta nyugdíjas az öreg, minden karácsony este kiiön az állomásra, és keres magának társalkodó partnert. Egyedül van. mint az ujjam vagy öt éve halt meg a felesége azóta jön a vasúthoz, nem bírja ki ma- gányo-oin a karácsonyt.

— Hát, ez az igazság- — állt fel sóhajtva az öregember. — Köszönöm, fiam. — nyújtotta felém a hidegtől meakékült kezét. — Most mar talán nyugodtabban alszom. Boldog karácsonyt! — intett fáradtói* és kalucsnis lába meo-megcsusszant a koCkakövön.

Bendó János

Mese, mese, mese

Amiből a legtöbb volt: a mese. Valóban minden mennyiségben kaptuk és a leeikülönifélóbb változataiban: bábfilmek, zenés mesejátékok. eredetien televíziós művek, színpadról képernyőre varázsolt előadások stlb. Ami nem volna bai. hisz a kicsinyek szórakoztatása haDvománvos karácsonyi feladata immár televíziónknak. s a mesékben ki- feitet't igazságok is általában naev és megszívlelendő i,gazságok, máé az odafigyelő felnőttek is tanulhatnak belőle Ha igazul vannak ki- Imondva. illetve elmondva. Ha a mesék tömör, egyszerű igazságait nem teszi túlságosan bonyolulttá, méir- már hozzáférhetetlenné e"v- eev rendezői na evőt akarás, túlbuzgóság, mint például a Tündér Lalában is amelyben Katkics Ilona és munkatársai sajnos többet törődtek a különféle technikák és bravúros trükkök alkalmazásával. mint magával a» ki- feiezendő gondolattal. ísv azután a ..lenyűgöző” mutatvány közepette ‘szőrén- száláin odaveszett maca az igazság Nemcsak eav gyermek. de még egv felnőtt is kapkodhatta a feiét haav követhesse, ami a kéoemvőn a Tündér Lalában, elvonul.

De hasonló negatív tullai- donsá'—'k ütköztek ki a néo- sze-ű Süsü. a sárkánv kalandjai című bábfilmsoroza- ton is. ami — úev hiszem — már a mesék feldolgozásának. a televíziós mesejátékok általánosabb gond iáira problémáira is utal. A*- ra tudniillik: hoav a mese lehet tündéri vagv épp vaskosan erőteljes, lehet derűsen humoros vagv lé lek szőri* 'an szomorú, minden lehet, csak egv nem — bonyolult vagv homályosan zavaros. Mert törvénye: az egyszerűség és a világosság. Gondolatban. szerkezetben. Véeső kiviteliben egyaránt. Ez alól a ..képekben gondolkodó” televízió sem lehet kivétel.

A

A névtelen várról

Más problémát vet fel. ha nem is úiat. a haitrészes tévéiiillm. A névtelen vár. amelv karácsony eavik műsoraként búcsúzott el tőlünk. Jókai ízle-vénig , romantikus .regényének tévé- változata eavéb fogyatékossá,sai mellett legfőképp azzal ..tüntetett”, hoev miként Lehetséges eav adott történetet hosszú lére ereszteni, máir-már az unalom határáig. sok-sok. érdektelen részlet felvonultatásával. Zsurzs Éva nem tudta megismételni a hajdani sorozat. A fekete város sikerét, amikor is a realista Milkszáthot vállalta föl,; most a romantikus Jókai világéiban már korántsem mozgott díván magabiztosan. Fiimiéből hiányzott az érzelmek, a szenvedélyek varázsa, a kalandos történetek fordulatainak izgalma. Nem lobogott benne az a .szenvedélvessée. amelytől a néző is tüzet fogott vd’ima. Különösen az utolsó részben tűntek elő kirívó gyengéi: logikai bukfencei a cselekménynek, erőtlenségei a feszülVségterem- tésnek. A mocsárból} jelenetek helyenként inkább mu- foifoagosnak hatottak, semmint lélegzetei álMtóam izgalmasnak. Úgv hírlik, a hat- részes sorozatból mozifilm is készül, alapos rövidítéssel.

S ha mér a tömörség mint művészi erénv esik szóba, megjegyzem továbbá, hogv a lénvearetörés nemcsak egv tévéfilllm. de egv dokumen- tumfillm esetében is szem előtt tartandó követelmény. Pénteken kora este sugározta Maevar József fiimiét a televízió. melvben UlVé-s Gvula vallott szülőföldjéről, mi köbben a szó szoros értelmében beiárlta. s vele mi nézők is. ha nem is Tolnát és Bairahvát de Tolna vármegyét mindenképp — hosszában és szélűben. Közben eev-egv pihenőhelyen”, a költő életútjának emlékezetesebb állomásain a hazalátogató Illvés Gvula beszélt. tőié megszokottan neon mulasztván el az alkalmait, hogv személyes élményein túl, népünk szellemi -Miki felemelkedésének országos gond iáit is említse, többek között a nemzet tudatának formálásában ólv nafiv szerelőt betöltő, vagv nem betöltő televíziót. Sok itt még ■ a tennivaló hangsúlyozta a költő, s ezzel mi is eavat- éntünk. (Remélem, a televízió is ) Amivel viszont kevésbé vagyok azonos hullámhosz- szöin a film alkotóival, ez la xriár említett tömörség. Miért kellett ugyanis vé?ig kocsikáznunk a varmegye egyhangú útiaöit. jellegtelen tái részlteteknél is hosszan elidőzve. amikor kevesebb tái- festés és több emberi mozzanat sokkal hatásosabbá és célravezetőbbé tehette volna az egvébkénit értetemevúi- togató dokumenltumfilmet. _ Tömörsé" feszesség, lé- nve°retörés — ezek az erények viszont Jól' mutatkoztak meg a karácsorfVi műsorok .egvik. érdekességének is számító tévéfilmben a több minit 10 éve készült A férfiban Palotai Boris kisregényét NSZK megrendelésire mé" 1969-ben vitte képernyőre Mihálvfi Imire. (Lám. nemcsak a könyveknek, egves televíziós műveknek is megvan a saiát sorsúik!) Egv nő sorsáról szóL aka koncentrációs táborban ©1 veszt- vóo fériót. gyermekeit, mindönkiiét. maga is foaolv volt hazatérvén olvan Imélvsóaiekbe zuhanj ahonnan semmiféle erőfeszítés érán nem képes felemelkedni szabadulni. Igaz. a tévé- változatban a tragikus befejezést megszelídítő vég váltja fel. s ígv inkább szomorú história a ikétséabeei- tő ,reménytelen helyzetbe taszított asiszonvé. semmint véirtázító tragédia, de ígv is meaevőző. mert kitűnő színészek iátszőtték az ©gves szc-eosket, A címszerepben Latinovits Zoltán az asz- szonv Ruitkiai Éva és láthat-, tűk Bulla Elmát (Etelka néni.) Közülük ketten már nem érhették meg a film magyar bemutató iáit ígv feledhetetlen alakokra -fái- diállmas emlékeztető is volt ez a tévéfilm

És végül, kívül az ünnepek műsorain egv portré- filmről. amelvik Gaál Gáborról készülik az irodalomszervező. a marxista gondolkodású. a Kolozsvárott megjelenő Korunk című fofvó- irat szerkesztő iéről. aki nemcsak a közvélemény, de még a szakma előtt is inkább titokzatos ismeretlen, életút la tele van még megfejtésre váró . talányokkal”. ZöLd-i László az ismeretlen Gaál Gábornak eredt nyomába. hogv úiabb és úiabb ténvék,. bízón vossáigok fényével oszlassa a körülötte rr'*i*fio"rő homályt, hoev a beavűithető és rekonstruálható események és a oálva- társak vallomásaiból érzé- v -icit.őv“ varázsolta az Os- váth-formétumú szerkesztő- ©"vóniség alakiát.

V. M.