Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-03 / 283. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. DECEMBER 3 Az igazi úl: atomfegyvermentes Európa Közlemény a Varsói Szerződés államai külügyminiszteri bizottságának üléséről Ideiglenesnek tűnő megoldás a hosszú, belső válságban II spanyol kormány átalakítása A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segít­ségnyújtási Szerződés tagállamainak Külügyminiszteri Bi­zottsága 1981. december 1—2-án Bukarestben megtartotta so­ron következő ülését. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköz- társaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság külügyminiszterei Józef Czyrek, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövete ségének külügyminisztere. Az ülés résztvevőd kölcsönös -tájékoztatás és vélemény- csere keretében áttekintették a fegyverkorlátozási és lesze­relési tárgyalások helyzetét, valamint az európai biztonsági és .együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozójának menetét. A miniszterek államaik ne­vében megállapították, hogy az események alakulása tel­jes mértékben alátámasztja a nemzetközi helyzet fejlő­désének irányzatairól, a po­litikai tanácskozó testület 1980. májusi varsói ülésén és a Varsói Szerződés tagálla­mai vezetőinek 1980. decem­beri moszkvai találkozóján adott értékelések s követ-- keztetések időszerűségét. Va­lamint az említett államok által előterjesztett, a béke megszilárdítására, az enyhü­lésre, a fegyverkezési hajsza felszámolására és a leszere­lésre, valamint a nemzetközi együttműködés elmélyítésére irányuló programok és javas­latok nagy jelentőségét. A fegyverkezési versenyt senki sem nyerheti meg Mély aggodalommal álla­pították meg, hogy az im­perialista erőpolitika akti­vizálódásának következmé­nyeként tovább romlott a nemzetközi légkör, nőtt a háborús veszély és a népek szabadságának, függetlensé­gének fenyegetettsége. Ezzel összefüggésben rámutattak arra a növekvő veszélyre, amelyet a fegyverkezési ver­seny, különösen a nukleáris fegyverkezés ütemének és méreteinek fokozódása, az új fegyvertípusok és rend­szerek kidolgozása. azok rendszeribe állítása >a kato­nai kiadások további emel­kedése, a hadiipari komple­xum szerepének és befolyá­sának Erősödése okoz. Meg­állapították azt is. hogy a haditechnika fejlődésében olyan változások mennek végbe, amelyek alááshatják a nemzetközi stabilitást. Az ülés . résztvevői — ez- - zel kapcsolatban — ismét rámutattak, hogy különösen veszélyes az új amerikai kö­zéphatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítéséről szóló NATO-döntés; az Egye­sült Államoknak a neutron­fegyver előállításáról és a hadászati fegyverkezés új, széles körű programjáról ho­zott döntése, mivel ennek nyilvánvaló célja a katonai fölény elérése. Az ülés résztvevői ugyan­akkor megállapították, hogy az enyhülés ellen fellépő im­perialista, reakciós erők po­litikája a békeszerető álla­moknak, az imperialistaelle­nes. haladó erőknek és a társadalom legszélesebb kö­reinek növekvő ellenállásá­ba ütközik Európában és a világ más térségeinek orszá­gaiban. A békéért, a lesze­relésért, az enyhülés megőr­zéséért és elmélyítéséért, az együttműködésért folytatott harcban kiemelkedő szerep jut a szocialista országok­nak. Az ülésen képviselt álla­mok meggyőződése, hogy a fegyverkezési versenyt senki sem nyerheti meg és az, aki a győzelem reményében el­határozná a nukleáris hábo­rú kirobbantását, nukleáris katasztrófát zúdítana az em­beriségre. amelyben elkerül hetetlenül maga is elpusztul­na. A nukleáris háborút nem lehet korlátok között tar­tani. Az ülés résztvevői kifejez­ték meggyőződésüket, hogy a katonai és á politikai konfrontáció, valamint a há­borús veszély felszámolásá­hoz, az enyhülési folyamat megőrzéséhez és folytatásá­hoz, az országok együttmű­ködésének fejlesztéséhez nap­jainkban inkább, mint ko­rábban bármikor, égetően szükség van a fegyverkezési verseny haladéktalan be­szüntetésére. érdemi lesze­relésre, elsősorban nukleá­ris leszerelési intézkedésekre. Megerősítették, hogy or­szágaik változatlanul készek igazságos és kölcsönös ala­pon megállapodni bármely fegyverfajta korlátozásáról, csökkentéséről vagy betiltá­sáról. Ez egyaránt vonatko­zik a nukleáris és a tö­megpusztító fegyverek vala­mennyi egyéb fajtájára és a hagyományos fegyverekre. Ugyanez vonatkozik az álla­mok fegyveres erői létszá­mának csökkentésére is. Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban kifejezték, hogy államaik kedvezően értéke­lik a szovjet—amerikai tár­gyalások felújítását az euró­pai közép-hatótávolságú nuk­leáris eszközök problémájá­ról. Az ülésen képviselt álla­mok olyan döntés mellett is kiállnak, amely előirányozná mindkét fél — Nyugat és Ke­let — telies lemondását az európai objektumokra irá­nyított közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek minden fajtájáról. Síkraszállnak azért, hagy Európa végső so­ron váljon teliesen atom­fegyvermentessé. mind a kö­zép-hatótávolságú, mind a harcászati fegyverek vonat­kozásában. Hozzanak létre békeövezeteket Ez az igazi út a háborús veszély elhárítására és a bé­ke megszilárdítására az euró­pai kontinensen. A közép- hatótávolságú nukleáris esz­közök jelenléte Európában olyan probléma, amely min­den európai népet érint, emiatt ezek a népek életbe­vágóan érdekeltek konkrét eredmények elérésében a szovjet—amerikai tárgyalá­sokon: „Ezt figyelembe véve az ülés résztvevői kifeiezték reményüket, hogy minden európai állam kormánya-elő­segíti a tárgyalások sike­rét.” Az ülésen képviselt álla­mok egyhangúlag fellépnek a hadászati fegyverzet kor­látozásával foglalkozó szov­jet—amerikai tárgyalások mielőbbi felújításáért. Szük­ségesnek tartják hogy ezek a tárgyalások, támaszkodva mindarra, amit. már elértek, a felek egyenlőségének és azonos biztonságának elvét szigorúan betartva vezesse­nek el a hadászati fegyver­zet korlátozásához' és csök­kentéséhez. Ez nagy jelentő­ségű lenne a nemzetközi biz­tonság megszilárdítása szem­pontjából. Az ülés résztvevői úgy fog­laltak állást, hogy a fegyve­res erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről Közép- Eurónábam és az ezzel kap­csolatos intézkedésekről foly­tatott bécsi tárgyalásokat ki kell mozdítani a holtpontról. Meggyőződésűik, hogy a tár­gyalásokon részt vevő szocia­lista országoknak 1978—1981- ben az álláspontok közelítése céljából előterjesztett javas­latai olyan alapot teremte­nek, amely lehetővé teszi, hogy megkezdjék a gyakor­lati tevékenységet az első szakaszra vonatkozó megál­lapodás szövegezésére A bé­csi tárgyalásokon való előre­lépéshez az kelt, hogy a tár­gyalásokon részt vevő nyu­gati államok is tanúsítsanak készséget a vita tárgyát ké­pező problémák megoldásá­ra, adjanak konstruktív vá­laszt a szocialista országok javaslataira. Az ülésen képviselt álla­mok kiállnáik az atomfegy­vermentes és békeövezietek létrehozása mellett az euró­pai kontinens' különböző ré­szeiben. beleértve Európa északi részét és a Balkánt, valamint a béke és az együtt­működés övezetének létreho­zását a Földközi-tenger tér­ségében. Az ülés résztvevői ezzel össizefüggésben rámutattak, hogy a.z atomfegyver-mentes övezetek létrehozásához a nukleáris hatalmak kötele­zettségvállalására van szük­ség ezen övezetek státuszá­nak tiszteletben tartására, valamint arra, hogy nem te­lepítik oda saját nukleáris fegyvereiket, semmilyen kö­rülmények között nem al­kalmaznak ilyen fegyvert az övezetekhez tartozó államok ellen és nem fenyegetik őket ilyen fegyver alkalmazásá­val. Minthogy a Szovjetunió kifejezte készségét ilyen kö­telezettség vállalására, Euró­pa népei ugyanezt várják el más nukleáris hatalmaktól is. Az ülés résztvevői határo­zottan állást foglaltak min­den olyan nemzetközi fórum — különösen a genfi leszere­lési bizottság — munkájá­nak hatékonyabbá tétele mellett, amelyeken a fegy­verkorlátozás és a leszerelés kérdéseiről tárgyalások foly­nak vagy folyniuk kellene. Az ülés résztvevői megerő­sítették államaik elhatározá­sát?. hogy továbbra is részt vállalnak az ENSZ-közgyűlés 1982-re előirányzott 2. rend­kívüli Szerelési ülésszakán nak előkészítésében. Kifejez­ték érdekeltségüket az ülés­szak sikeres lebonyolításá­ban. abban, hogy az üléssza­kot olyan határozatok elfo­gadáséra ösztönözzék, ame­lyek tényleges fordulathoz vezetnének a fegyverkezési hajsza felszámolásában és a leszerelésben, új lendületet adnának az e kérdésekről fo’ytatott tárgyalásoknak. Ez­zel összefüggésben rámutat­tak többek között az átfogó leszerelési program gondos kidolgozásának jelentőségé­re. amelyet az ülésszakon kell megvizsgálni, élfogadás céljából. Átfogó leszerelési program jelentősége Az ülésen hangsúlyozták: valamennyi álllam feladata, hogy méreteitől, katonai po­tenciáljától és földrajzi hely­zetétől függetlenül hozzájá­ruljon a fegyverkor’átozésd és leszerelési kérdések meg­oldásához, az Egyesült Nem­zetek Szervezete keretein be­lül is. Az ENSZ-közgyűlés 2. rendkívüli leszerelési ülés­szaka jó lehetőséget biztosít erre is. Az ülés résztvevői állást foglaltak amellett, hogy ez az ülésszak is segítse elő a leszerelési világkonferencia összehívását Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevő ál’amai képviselői­nek madridi találkozója me­netéről folytatott, vélemény­csere során a miniszterek ki­emelték. hogy e találkozó si­keres befejezése további, elő­rehaladást tenne lehetővé a helsinki záróokmány- végre­hajtásában, hozzájárulna az enyhülési folyamat fenntar­tásához!, elősegítené az ál­lamközi kapcsolatok megja­vítását, Ez különösen naev jelentőségű lenne a mostani nemzetközi helyzetben. Az ülésen képviselt álűa- motk úgy vélik, hogy az eu­rópai kontinens biztonságá­nak erősítése és az együtt­működés fejlesztése töret­len. előrehaladásának szem­pontjából fontosak és szük­ségesek az összeurópai ta­nácskozáson részt vevő ál­lamok közös erőfeszítései a záróokmány előírásainak megfelelően és a Helsinki­ben elkezdett folyamat ke­retein belül. Támogatják a Román Szocialista Köztár­saság javaslatát hogy az összeurópai tanácsikozáson részt vevő államolk kéovise- lőinek következő találkozó­jára Bukarestben kerüljön sör. Számolják fel a katonai szövetségeket A minisztereik egyöntetűen arra a következtetésre ju­tottak, hogy a madridi ta­lálkozó valamennyi részt­vevőjének jelente.? további erőfeszítéseket kell tenni, hogy a találkozó sikeresen záruljon. Kiemelték annak elvi je­lentőségét hogy a nemzet­közi helyzet további súlyos­bodásának megelőzése érde­kében ne kerüljön sor úi katonai-politikai szövetsé­gek létrehozására és a meg­levők kiszélesítésére. azok tevékenységéneik ú j térségek­re való kiterjesztésére. Az ülés résztvevői megerősítet­ték államaik korábbam már többször előterjesztett ja­vaslatait is. hogy egyidejű­leg Oszlassák fel a Varsói Szerződést és a NATO-t és első lépésiként számolják fel katonai szervezeteiket, amit katonai tevékenységük köl­csönök csökkentésiével kezd­jenek. Az ülésen • képviselt álla­mok meggyőződése, hogy Eu­rópa — társadalmi beren­dezkedésűiktől függetlenül — valamennyi európai nép ott­hona, amely soha többé nem vállhat hadszíntérré és amelyben mrtnd&nnyiuk- nak részesülniük . kell a béke. a haladás és a boldo­gulás gyümölcseiben. A mostani nemzetiközi helyzet minden bonyolultsá­ga ellenére el lehet érni a feszültség csökkentését;. a bizalom erősítését a kölcsö­nös megértés és együttmű­ködés fejlődését az államok kapcsolataiban, az egymás tiszteletién és az egyenjogú­ságon alapuló párbeszéd az érdemi és konstruktív tár­gyalások segítségével. Bár­milyen bonyolultak is nap­jaink nemzetközi kérdései, valamennyi rendezhető bé­kés úton. az összes állam érdiékeinek figyelembe véte­lével. Ezt megerősíti az ál­lamolk között a legutóbbi időben -különös“'-' felső szin­ten folytatott politikai pár­beszéd valamennyi kedvező tapasztalata és mindez azt tanúsítja, hogv a párbeszé­det tovább kell folytatni. Az ülésen képviselt álla­mok ú^v vélik, hogv a mos­tani nemzetiközi hevzetben még fontosabb közös tevé­kenységük ‘ egymással és emriittműködésük más álla­mokkal a bókéért és a biz­tonságért fo’vtatott. b-r-hrn. A külügyminiszteri brzo'tsóg ülése a-7 ilven egvíiVműkn- dés és közös cselekvés szel­lemében folyt le. (MTI) Letette a hivatali eslkút Leopoldo Calvo Sotelo spa­nyol miniszterelnök új kor­mánya. Az új kormányban, amely az előzőkhöz hasonlóan ki­zárólag a Demokratikus Centrum Unió tagjaiból áll, összesen tíz poszton történt változás. Hat új miniszter lépett be a kabinetbe, amelynek ré­gi tagjai közül hárman ki­maradtak és négyen tisztsé­get változtattak. A legfonto­sabb tárcák, a külügy-, a belügy-. a hadügy és az i gazságügy-miniisatóniium élén nem történt változás. A kormány új tagjai ugyan a kormánypárt minden ár­nyalatát képviselik, de vég­eredményben a párt tebb- szárnya befolyásának erősö­dését jelzi, r A polgárháború óta most van először női mi­nisztere a soanvol kormány­nak. Soledad Beceh-il kul­turális miniszter személyé­ben. Az úi kormánynak két miniszterelnök-helyettese van: Rodolfo Martin Villa politikád ügyekért felelős első miniszterelnök-helyettes és Juan Antonio Garcia Djaz gazdaságii ügyekért felelős második mimlisztereln ük-he­lyettes. .. Az új kormányból kima­radt miniszterek között van a Demokratikus Centrum Unió főtitkárává hétfőn megválasztott Inigó Cavero kulturális miniszter és Jesus Samcho Rof egészségügyi miniszter, akit a tömeges ét­olajmérgezés miatt már hó­napok óta megbukottnak te­kintenék. A kormány tegnapi átala­kításával ideiglenesen le­zárult a spanyol kormány­párt hónapok óta tartó vál­sága, amelvet a többi között az robbantott ki, hogy a ke­reszténydemokrata jobb- szárny Adolfo Suarez volt miniszterelnök híveinek az eltávöl ísátás követelie a párt éléről. A párt vezetéséért folvó hairc igazi oka. hogy kinek legyen maid döntő szava a legközelebbi válasz­tásokon a jelöltlisták össze­állításánál. Honduras új elnöke A nem végleges választási eredmények szerint Roberto Suazo Cordoba nyerte a hondurasi elnökválasztást. Képünkön: a liberális párti politikus, aki a szavazatok több mint 50 százalékát szerezte meg a jövő héten Honecker­Schmidt találkozó Erich Honeckemek. az NDK Államtanácsa elnöké­nek meghívására Helmut Schmidt, az NSZK kancel­lária december 11-től 13-ig a Német Demokratikus Köz­társaságba látogat — ieJen- tette be Kurt Becker nyu­gatnémet kormányszóvivő temao délutáni bonni sajtó­értekezletén. A találkozóra a két fél egybehangzó kívánságára ke­rül most. közvetlenül Leo- nvid Brezsnvev NSZK-beli látogatása után sor —1 mon­dotta Becker A találkozónak nincs hivatalos tárgyalási menetrendié, nem tárgyalá­sok. hanem olvan megbeszé­lések zajlanak maid le. BUKAREST Nicolae Ceausescu. a Ro­mán KP főtitkára a Ro­mán Szocialista Köztársaság elnöke vendégeként Andrej Gromiko. az SZKP KB Po­litikai bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere december 2—3-án hiva­talos baráti látogatást tesz Romániába in. MOSZKVA Leonvid Brezsnvev és Nvi- kolai Tvihonov táviratban üdvözölte a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság ve­zetőit abból az alkalomból, hosv bait évvel ezelőtt. 1975. december 3-án kikiáltották a néni demokratikus köztár­saságot, A szovjet vezetők üdvözletükben annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogv a lövőben to­vább erősödik a szovjet és a laoszi nét> barátsága és e ?vü t tm űködése. HAVANNA Az amerikaközi feilesztési eavüttműködés és még 37 naDi rendi oont szerepei az Amerikai Államok Szerveze­tének (AÁSZ) tegnaD a Ka- nib-tengeri Saint Lucia szi­getén kezdődött XI. üléssza­kán. A december 11-ig tartó értekezleten az amerikai földrész 27 államának kül­ügyminiszterei és m ás kép- viselői vesznek részt. ULÁNBÁTOR Megkezdődött a Mongol Népi Forradalmi Párt KB telies ülése. Az ülésen be­szédet mondott Jumzsagiin Cedenbal. az MNFP KB első titkára, a nagv néni burái elnökségének elnöke. MADRID Leonoldo CalVo Sotelo soanvol miniszterelnök át­alakította kormányát. A ké­ső é’iel.i órákban közzétett kormánylistából kitűnik. hogv az új kabinet is kizá­rólag a Demokratikus Cent­rum Unió tagjaiból áll és ho.ev a legfontosabb tárcák élén nincs változás. Tovább­ra is Jósé Pedro Pérez-Llor- ca a külügyminiszter. Juan Jósé Roson Pérez a belügy­miniszter és Alberto Qliart Saussol a hadügyminiszter. DAMASZKUSZ Tegnap. mialatt Hafez Asszad szíriai elnök fogadta Philip Habibot. Reagan efl- nök közel-keleti különmea- bízottiát. Damaszkusz utcáin hatalmas Amerika-ellenies töm«"‘ön totés zajlott tilta­kozásul a muzulmán testvé­rek elnevezésű szélsőségesen reakciós szervezet vasárnapi terrorakciója ellen. BERLIN Erich Honeckernek. a Né­met Szocialista Eevsésoárt Központi Bizottsága főtitká­rának az NDK Államtaná­csa elnökének meghívására 1981. december 11-én látoga­tásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezik Hel­mut Schmidt, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancel­lária.

Next

/
Oldalképek
Tartalom