Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-20 / 298. szám

1981. DECEMBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 fl népgazdaság idei fejlődése, az 1982. évi terv (Folytatás az 1. oldalról.) dási intézkedések eredmé­nyeként a szállítás és a hír­közlés energiafelhasználása nem haladja meg az 1980. évit. . A termelői árszínvonal lé­nyegében a tervezettnek megfelelően alakult. A népgazdaságban foglal­koztatottak száma demográ­fiai okok miatt csökken. Ál­talában iavul a vállalatok munkaerő-gazdálkodása. mér­séklődik a munkaieirőhiánv. Megkezdődött az ötnapos munkahétre való áttérés. A vállalatok általában eleget tették az áttérés feltételé­ként megszabott követelmé­nyeknek. A lakossá® egv főre iutó reéliövedelme a tervezettet meghaladóan nőtt az egv keresőre iutó reálbér emel­kedett. Megvalósultak a ter­vezett szoc'álooliitikai intéz­kedések. A rtvugdílak évi rendszeres minimális eme­lése havi 70 forint helvett ez év iúniiusától 100 forint lett. eevideiűleg a házastársi oót- lék öszege 100 forinttal lett naffvöbb. Ezáltal az átlagos­nál kisebb nvuedíiak reál­értéke fennm«,"’dt. a tár­sadalmi juttat ásókra történt kifizetések Yeállértéke na­gyobb a tavailvináll. A fogvaszitói árszínvonal a te rvezettet megközelítő inértékben emelkedett. Az árvá hozások a.z átlagosnál jobban növelték a nagvobb jövedelmű, kevésbé a. kisebb jövedelmű családok vásárlá­sainak árszínvonal! át. Az alapvető jellegű javak és - szolgál tatások árszínvonala — a hús ábrának emelkedé­se mellett is — az átlagos­nál kisebb ütemben nőtt. A kereskedelem a növekvő ke­resletet. kielégíti. A tervezettnek megfelelő mennyiségű áltatni és ma­gánlakás épült. Nőtt a fel­újított és különösen a kor­szerűsített lakások száma. A számítottnál több kórházi ágy és bölcsődei helv léte­sült. Meghaladja a tervezet- — tét az úi óvodai helvek és iskolái osztálytermek száma is. A kulturális és a sport­célú fejlesztések közül az év végéiig félénül az Állami ODeraház üzemháza. befeje­ződik a Katona József Szín­ház felújítása. elkészül a keceli nevelési központ, a nvíregvházt Megvei Művelő­dési Központ, a zalaegersze­gi Landorhegvi Művelődési Központ, a szómbathelVi fe­dett uszoda, a balátonfűzfői uszoda, a debreceni atlétikai stadion és a. szegedi evezős - páilva. A beruházások volumene — az idevágó intézkedések eredményeként — csökkent, de a tervezettnél várhatóan nagvobb lesz. Az állami be­ruházásokra a tervezett­nek megfelelő összeget, a vállalatiakra többet fizet­nek ki A folyamatban levő nagy- beruházásokat általában a tervezett ütemben valósít­ják meg. Az ez évben befe- iezendőnek tervezett naigvbe- ruházáisok' — a recski bá­nyászati kutatás létesítmé­nyei. a Magvar Gördülő- csapágy Művek rekonstruk­ciója. a Szikra Lapnyomda és a kiskörei vízlépcső II. üteme — elkészülnék. Átad- iák a budapesti nasv Sport- csarnokot is. A külkereskedelmi forga­lom a tervezettnél lassabban bővül. A rubel elszámolású forgalomban a behozhat a! mérséklődik, a kivitel nő. Az áruforgalmi mérleg hiánva közel áll a tervezetthez a tavalyinál kisebb lesz. A nem rubel elszámolású kivi­tel a tervezettnél lassabban növekedik. Az áruforgalmi mérlegben kis mértékű hiány várható. Az 1982. évi népgazdasági terv fö céljai és előirányzatai A gazdasági munka fű cél­ja 1982-ben is a népgazda­ság egyensúlyi helyzetének iavíitáisa. és a . lakosság élet- színvonalának megőrzése. A termelés és a belföldi feV használás ennek a célnak alárendelve alakul. A termelés növekedése és a meglevő kapacitások ki­használásának javítása na­gyobbrészt a gazdaságos ki­vitel bővítését., s a drága behozatal ésszerű helyette­sítését. szolgálta. A gazdasá­pi szabályzórendszerben vég­rehajtott módosítások arra irányulnak, hoav a gazdál­kodó szervezetiek — különö­sen az iparban — aktívab­ban törekedjenek a terme­lés hatékonyságának növelé­sére. a nemzetközi verseny­képesség e,-ősí tésére. s a termelés szerkezetének az eavensúlvi helvzet javítását szolgáló alakítására. * A munka termelékenvsége a termelésnél gyorsabban nő. Az ésszerűbb költséggazdál­kodást és • takarékosságot fokozva el kell érni. hoev a fail a go.s anvag- és energia- ráfordítások nagvobb mér­tékben csökkenjenek, mint az előző években A nemzeti jövedelem bel­földi végső felhasználása a felhalmozás további csök­kentésével mérséklődik. Az életszínvonal/ megőrzése ér­dekében a lakosság reál jöve­delme és fogyasztása kis mértékben emelkedik. Az 1982. évi népgazdasági terv céljait a VI. ö'“ves terv készítésekor feltételezettnél lényegesen kedvezőtlenebb külgazdasági körülmények között, kell megvalósítani. Ezek ellensúlyozásához, nö­vekvő erőfeszítések szüksé­gesek. Az 1982. évi népgazdasági terv legfontosabb elő­irányzatai az 1981. évi várható színvonal százalékában, összehasonlító áron Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem A lakosság fogyasztása A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 178,0—180.0 milliárd Ft fordítható. 101.0— 101,5 98.0— 99.0 102.0— 102.5 98.0— 99.0 104.0— 104,5 100.0— 100,5 100,5—101,0 A termelő ágazatok fejlődése Az ipari termelésből na­gyobb hányadnak kell szol­gálnia a külső egyensúly .ja­vítását. Elsősorban azok - a vállalatok számíthatnak len­dületes fejlődésre, amelyek képesek gyorsan növelni a nem rubel elszámolású kivi­telt. vagy hatékonyan he­lyettesíted! a behozatalt. Ezt a szabályozórendszer módo­sításai és a gazdaságszervező intézkedések is segítik. A terme'és akkor növekedhet jobban a tervezettnél, ha az importigónvesség >,a tervben számítottnál jobban csökken, s ha a .gazdaságos kivitel gyorsabban nő. A termelés és a kivitel nö­velése a gazdálkodás hatás­fokának erőteljes javítását kívánja meg. Meg kell gyor­sítani a terme'és szerkezeté­nek korszerűsítését, műszaki színvonalának emelését, a termékek minőségének és versen y k épességén sk javítá­sát. Fokozni kell a külpia­cokon gazdaságosan értékesít­hető és a belföldi kínálatot javító termékek előállítását. Az eddiginél nagvobb ered­ményeket kell elérni a hát­téripar. az alkatrész- és a részegységgyártás fejlesztésé­ben. Számottevően növelni kell a korszerű', alacsony energia- és anyagigényes ter­mékek gyártását, elősegítve az anyag- és energiatakaré­kosság megvalósítását. Szo­rosabbá kell tenni a vállala­tok közötti együttműködést, meg kell erősíteni a szállttá- • si fegyelmet. Korszerűsíteni szükséges az ipari szervezet, a vállalatok belső fel­építését, irányítását, növelni kell a vezetés szánvonalát A terv előírja, hogy min­den területen meg kell gyor­sítani az energiagazdálkodá­si program megvalósítását, gyakorlati eredményeket kell elérni a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására irányuló prog­ram végrehajtásában. Ki kell dolgozni továbbá a takaréko­sabb anyaggazdálkodást se­gítő programot, s meg kell kezdeni e program megva­lósítását. A terv azzal számol, hogy a felsorolt feladatok végre­hajtásától és a gazdálkodás eredményességétől függően tovább differenciálódik a vállalatok fejlődése és gaz­dasági, pénzügyi helyzete. A nehéz helyzetbe kerülő, vesz­teségessé vagy alaphiányossá váló gazdálkodó szervezetek­nek meg kell tenniük a te­vékenységük gazdaságossá tételéhez szükséges intézke­déseket. Az iparban foglalkoztatot­tak száma várhatóan tovább csökken. A termelés növeke­dését a munka termelékeny­ségének növekedése alapoz­za meg. A népgazdaság összes ener­giafelhasználása nem. vagy csak kis mértékben növeked­het. Minden területen fon­tos feladat az energiagazdál­kodási program végrehajtá­sának meggyorsítása. Az ész­szerű energiafelhasználást se­gítő szervezési, beruházási és műszaki fejlesztési, technoló­giai intézkedésekei az. ille­tékes szervek kidolgozták, anyagi fedezetüket a terv tartalmazza. Az energiafor­rásoknál csaknem 50 száza­lékra nő a hazai termelés aránya, a szénhidrogének ré­szesedése az összes energia­felhasználásból valamelyest csökken. A kohászat termelése —u belföldi értékesítés emelke­dése mellett is — módot ad a kivitel bővítésére. A gép­ipari termékek belföldi ér­tékesítése alig, kivitelük di­namikusan fokozható. Foly­tatódik a számítástechnikai központi fejlesztési prog­ram végrehajtása, és bein­dul az elektronikai alkatré­szek és részegységek fej­lesztésének és gyártásának központi fejlesztési program­ja. A gépipar átlagát meg­haladóan fejlődik a híradás-, a vákuumtechnikai és a mű­szeripar. A gépipari termé­kek közül az átlagosnál gyor­sabban növekszik a szám­jegyvezérlésű szerszámgé­pek a korszerű villamos be­rendezések és készülékek, valamint a műszeripari ter­mékek termelése. A vegyipar­ban csökken a kőolaj-feldol­gozás. de az egyéb vegy­ipari ágazatok növelik ter­melésüket, A szerkezetváltozás fő irá­nyai és ütemét továbbra is a folyamatban levő központi fejlesztési programok hatá­rozzák meg: a petrolkémiai központi fejlesztési program alapján tovább nő a mű­anyagfeldolgozás: a gyógy­szer-. növény védőszer- és in­termediergyártás központi" fejlesztési programja alap­ján a kivitel bővül erőtelje­sen. A könnyűipari ágazatok termelése a kereslet és a gazdaságosság függvényében differenciálódik. Az épífö­A népgazdaságban foglal­koztatottak száma előrelát­hatóan tovább csökken. A munkaerő ágazati szerkezeté­nek átrendeződése az előző évekéhez hasonlóan folyta­tódik: á foglalkoztatottak száma az iparban és az épí­tőiparban csökken, a mező­gazdaságban és a termelő szolgáltatásokban gyakorla­iparnak és a lakosságnak az építőanyag-ipari termékek iránti kereslete mérsékelt termelésnövekedés mellett is kielégíthető. Az élelmi­szeriparban — az exportér­dekek figyelembe vételével — az átlagosnál jobban fo­kozódhat a húsipar, a cu­koripar és a növényolajipar . termelése. A beruházásokon elvég-- zendő építési feladat tovább csökken, a fenntartási és fel­újítási tevékenység bővül. Szá­mottevően nő a külföldön végzett építés értéke. Az épí­tőipar ár-, bér- és szerve­zeti rendszerének módosí­tása elősegíti, hogy erősöd­jön az építőipari szerveze­tek vállalkozási készsége, s kialakuljanak a verseny fel­tételei. A munkaerő az épí­tőiparban tovább csökken. Ezt a termelékenység növe­lésének kell ellensúlyoznia. A mezőgazdasági termékek termelésén belül — átlagos időjárás mellett — a növény- termesztés gyorsabban, az állattenyésztés lassabban emelkedik. Tovább bővül a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége. A gabonatermesztés biz­tonságos megalapozása vé­gett nő a vetésterület. Kalá­szosokból az ez évinél jobb, kukoricából hasonló átlag­termés érhető el. Olajos nö­vényekből az ideinél kisebb földterületről is betakarít­ható a belföldi ellátásra és kivitelre szükséges mennyi­ség. A cukorrépa vetésterü­lete az ez évihez hasonló lesz. A zöldségtermesztést a kereslethez jobban igazodó összetételben kell növelni. Az ideivel azonos termőte­rületről nagyobb bortermés­re lehet számítani. A húshasznú állomány fej­lesztésével a vágómarha­termelés növekedik, s vala­melyest nagyobb lesz a tej­termelés is. A meglevő ál­lomány lehetővé teszi a vá­gósertés-termelés növelését. Az állattenyésztés takar­mányszükséglete zavartala­nul kielégíthető. A mezőgazdaságban is alapvető feladat a termelés hatékonyságának javítása, az eszközök jobb felhasználása. Ezt az. energiatakarékosság érdekében tett és. egyéb in­tézkedések is ösztönözni fog­ják. A jó élelmiszer-ellátás fenntartása mellett a mező- gazdasági és az élelmiszer- ipari termékek kivitele — főképp az idei kedvezőtlen búzatermés miatt — előre­láthatólag csak szerény mér­tékben növelhető. Az áruszállítási és a sze­mélyszállítási teljesítmé­nyek — a szállítási szükség­letek és feladatok összetéte­léből következően — mérsé­kelten emelkednek, a szállí­tási szükségletek kielégít­hetők. A lakosság tulajdo­nában levő személygépkocsi- állomány tovább gyarapodik, s eléri az. egymillió-száz- negyvenezer darabot. Az autópálya-hálózat Bicske és Tatabánya között új sza­kasszal bővül. Az előző évi­hez hasonló ütemben folyta­tódik az utak burkolatának megerősítése és felújítása. A belföldi termelői árszín­vonal — a várható külke­reskedelmi áralakulást is fi­gyelembe véve — az ipar­ban 4—4.5 százalékkal emel­kedik. A növekedés részben az 1981. évi — főként ener­getikai — árváltozásokból adódik. Az építőipari árszín­vonal mintegy 4 százalékkal nő. A többi népgazdasági ág­ban mérsékelt árváltozás várható. tilag nem változik, a nem termelő ágazatokban kissé emelkedik. A munkaerő iránti keres­let valószínűleg tovább mér­séklődik. A szabályozórend­szer módosítása, -az eg.véő intézkedések és a szigorúbb gazdasági környezet hatására a vállalati munkaerő-gazdál­kodás tovább javul, a terme­lés szükségleteihez jobban alkalmazkodik. Gazdaság­szervező intézkedések is se­gítik majd, hogy a nem ha­tékonyan foglalkoztatott munkaerő felszabaduljon, s a fejlődni képes területek­re áramoljon át. A jövő év első felében — az oktatási intézmények, a mezőgazdaság, valamint né­hány más hely kivételével — át kell térni az ötnapos mun­kahétre. Ez.t általában ön­erőből kell végrehajtani. Az áttérés miatt a gazdálkodó egységek pénzügyi, gazda­sági helyzete nem romolhat, a dolgozók _ keresete nem csökkenhet. Az egészségügyi és a művelődési ágazat a szükséges többletlétszám fe­dezetére támogatásban ré­szesül. A terv előirányozza, hogy a lakosság életszínvonalát jellemző fő mutatók az 1981 —82. évre együttesen a VI. ötéves tervben előirányzott­nak megfelelően alakulja­nak. A munkások és az al­kalmazottak átlagkeresete 4—5 százalékkal nő. Köve­telmény. hogy a vállalatok bérgazdálkodása jobban fe­jezze ki az egyéni teljesít­ményeket, A fogyasztói ár­színvonal körülbelül 5 szá­zalékkal emelkedik. Ez leg­nagyobbrészt az 1981. évi központi árintézkedésekből és a vállalati hatáskörben megvalósuló jövő évi árvál­tozásokból adódik. A társa­dalmi juttatásokat fedező ki­adások az ez évinél mérsé­keltebben növekednek. A terv előírja, hogy meg kell őrizni a kétezer forinton alu­li nyugdíjak reálértékét, s emelni kell az ösztöndíjakat. A kiskereskedelmi forga- lom mennyiségileg kis mér­tékben bővül. Fontos köve­telmény. hogy az áruellátás elért színvonalát' fenn kell tartani. A kiskereskedelem- ben tovább terjednek az új üzemelési formák. A lakosság infrastrukturá­lis ellátottsága szerény mér­Az 1982. évi terv — az egyensúlyi követelmények miatt — a beruházások to­vábbi csökkentését irányoz­za elő. Nagyobb mértékben mérséklődnek az állami, és kisebb mértékben a válla­lati beruházások. Az ener- giamegtakarítást és az ener­giatermelést szolgáló beruhá­zások növekednek. A folyamatban levő n-ngv- beruh>íizáso;k közül az év so­rán befejeződik a Bitó II. bauxitbánya építése a Ha- limba III. bauxitbánva bo­x’ítése. a Székesfehérvári Könnyűfémmű fél gyárt­mányfejlesztése. a Creoeli Csögvár szintentartó beru­házása. a budapesti szemét­égetőmű és a szekszárdi hús­kombinát építése. A később befejeződő nagyberuházások keidül részleges üzembe he­lyezés történik a márkushé- gvi és a nagyegyházi bánya­üzemekben. a Dunai Vasmű és a Lenin Kohászati Mű­vek acélműx'eiben. a Szolno­ki Papírgyárban és az Ár- nád-híd szélesítésénél. Az é\’ fólvamán fontos állomá­sához p-kezik a Paksi Atom­erőmű kivitelezése: az. 1. sz. A külkereskedelmi árufor­galom aß ez évinél dinami­kusabban bővül. Elsősorban a kivitel emelkedése halad­ja meg az 1981. évit; ezt főképp az ipari termékek gazdaságos kivitelének gyors növelésével kell elérni. A behozatal csak csekély mér­tékben növekedhet. Ennek, érdekében az energia- é.s anyagfelhasználásban az ésszerű takarékosság foko­zására s a drága importnak n gazdaságos hazai terme­tessel történő helyettesítésé­re kell törekedni. A külke­reskedelmi hiány tovább mérséklődik. A Minisztertanács az 1982. évi népgazdasági terv jóvá­hagyóba keretében határoza­tot hozott a terv végrehajtá­tékben tovább fejlődik. A tanácsok az 1982. évi terve­iket úgy alakítják ki. hogy a VI. ötéves terv kiemelt céljai megvalósíthatók le­gyen eík. A lakálsellátottság javítá­sára további ezer új la­kás épül. ebből 19—20 ezer lesz állaim! lakás. A taná­csok tovább korszerűsítik a lakáselosztást és a lakásgaz­dálkodásit. nagyobb hang­súlyt kap n<7. igények lép­csőzetes kielégítése, a" szer­vezett lakáscsere. A terv 19 —20 ezer állami lakás felújí­tását és mintegy 10 ezernek a korszerűsítését irányozza elő. A fővárosban és az öt nagyvárosban gyorsabban bővítik — központi támoga­tással is — a fenntartási építést végző kapacitásokat, A:z egészségügyi ellátás javítására mintegy 1200 új gyógyintézeti ‘álgy létesül; egyebek között Szolnokon é.s Budapesten épülnek új léte­sítmények. Elkészül majd­nem 3000 úi bölcsődei és 8000—9000 új óvodai hely. Tovább növekszik az óvo­dában elhelyezettek aránya, a zsúfoltság számottevően csökken. Az általános .isko­lai hálózat fejlesztésére 1200 —1300 általános iskolai osz­tályterem létesül. Az álta­lános iskolát végzetteknek mintegy 92 százaléka tanul tovább a középfokú oktatás különféle intézményeiben. A felsőfokú oktatási intézmé­nyekbe felvehető hallgatok száma valamelyest csökken. A művelődésügy, a kultú­ra és a sport nagyobb léte­sítményei közül folytatódik a Marx Károly Közgazda­ságtudományi' Egyetem, az Állami Operaház és a Film­gyár felújítása, a Budavári Palota helyreállítása, meg­kezdődik az Eötvös Lóránd Tudománvegvetem átépítése befejeződik a Madách Ka­maraszínház felújítása, és felépül a kaposvári sport­csarnok és a veszprémi film­színház. blokk áramot ad az orszá­gos hálózatba. Megkezdő­dik három nagyberuházás: a mecseki kokszolható szénter­melés fejlesztésére, a fenyő­fői bauxitbányának és a Dunai Vasmű kokszolómű­vének az. átépítése. A kisebb állami beruházá­sok körében az eszközöket elsősorban a kiemelt társa­dalompolitikai célokkal (a lakásépítéssel és az. ehhez kapcsolódó létesétményekkel, az egészségüggyel az általá­nos iskolai oktatással) ösz- sz.efüggő fejlesztésekre kell fordítani. Nagvobb arányú építési munkákkal járó új beruházások csak kivételes esetben kezdhetők. ' A vállalatok és a szövetke­zetek beruházásainak terv­szerű szabályozása érdeké­ben módosultak egyes eaz- dníájsi szabályozók.. Emelke­dik a konvertálható export árualapok bővítését, a drága behozatal gazdaságos helyet­tesítését. az energiafelhasz­nálás ésszerűsítését, a hulla­dékok és a másodihmos nyers­anyagok hasznosítását segí­tő fejlesztésekre adható hi­tel és támogatás aránya. sát szolgáló intézkedésekről ts. Ezek célia. hogy fokozód­jon a gazdálkodás hatékony­sága, javuljanak a dinami­kus növekedésre képes vál­lalatok és szövetkezetek fej­lődésének lehetőségei, erő­södjön a népgazdasági és a vállalati jövedelemképző­dés közötti összhang, terv­szerűen alakuljon a felhal­mozási é.s a fogyasztási vá­sárló ere, megvalósuljanak a külgazdasági célok. A Minisztertanács felkéri a vá Hala tóik és a szövetke- izstek. tanácsok és az intéz­mények dolgozóit hogy leg­jobb tudásuk és képességeik szerint járuljanak hozzá az 1982. évi népgazdasági terv cél jainak maradéktalan meg­valósulásához. Foglalkoztatottság, munkaerőhelyzet, a lakosság jövedelme és fogyasztása Beruházások Nemzetközi gazdasági kapcsolatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom