Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-18 / 296. szám

1981. DECEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 AKI IDŐT NYER, SZABAD IDŐT NYER Napirenden a jövő évi költségvetés A rövid hét rajtja előtt Kisújszálláson Több szabad idő. 42 órás munkahét. Ezekben a he­tekben sok megbeszélés, tanácskozás zajlott Je a témá­val kapcsolatban. Az üzemekben elkészültek a terveze­tek. az átállást elősegítő programok. Hogyan készült fel az „indulásra” egy ipáéi szövetkezet, amely szintén az ötnapos munkahét Január eleji bevezetése mellett dön­tött? A kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet felké­szülési programja a KISZÖV illetékesei szerint egyike a legjobbaknak. Érdemes tehát megvizsgálni, miből tervezik a 4,8 százalékos időalap­csökkenéssel kieső termelés pótlását. Az egyik legfonto­sabb alapelv, hogy a dolgo­zók keresete nem lehet ke­vesebb, ezért a fizikai dol­gozók személyi órabérét 5 százalékkal növelik, miköz­ben ugyanennyivel csökken a normaidő. A kiesett órák száma a 342 dolgozó munka­idejének megfelelően 32 ezer 490. — 18 ember munkájá­nak felel meg. A vizsgálódást azzal kezdték, hogy összeállí­tották a jövő évre várható, illetve a szerződésekben már lekötött termékek listáját, majd tételesen végignézték, hol, milyen módon tudnának „időt nyerni”. Beruházásra 6 millió forint áll rendelke­zésükre, ennek egyik felét gépi és egyéb, a termelé­kenységet, műszaki színvona­lat emelő és a hatékonyságot növelő fejlesztésekre fordít­ják, a másik feléből új épü­letek emelésével, a régiek korszerűsítésével egészséges, tiszta munkahelyeket alakí­tanak ki. Űt perc hány perc? A beszerzésre váró gépek listáján a nehéz fizikai mun­ka gépesítését segítő, élő­munkát pótló kisgépek és irodagépek szerepelnek. ez azt mutatja, hogy minden területen fontosnak tartják az előrelépést. Végiglapozva az 57 tételes „időnyerő” lis­tát,- érdemes részletesen meg­ismerkedni néhány témával. Az első mindjárt a munka­fegyelem erősítését szolgáló, a munka pontos kezdését előíró tétel, amely naponta dolgozónként 5 percet jelent. Hogy ez nem megmosolyogni való csekélység, azt az egy év alatt így megtakarítható 6 ezer 355 munkaóra mutat­ja. A legtöbb ötlet egyszerű: például — egy hosszú asztal, amely a munkadarabok fo­lyamatos festését teszi lehe­tővé, és ezzel darabonként 6 nerc megtakarítást ielenf. vagy a műveletek összevoná­sát megoldó célszerszám az NDK-exportra készülő gyárt­mány egyik alkatrészéhez. Mint a szövetkezet vezetői elmondták, a módosítások a műszakiak aktív közremű­ködésével alakultak ki, és ebben a gépen dolgozóktól kezdve a műszaki vezetőig mindenki aktívan részt vett. Az ötletek egy része akkor is megvalósult volna ha nincs ez a most jelentkező sürgető igény. Néhány olyan — viszonylag új terméket gyártanak, amelyeknél a dolgozó most kezdi tökélete, síteni a megtanult fogáso­kat, a szerszámkészítő pe­dig ennek megfelelően- mó­dosítani a szerszámot. Ilyen a Vagon- és Gépgyár részé­re készített MAN-motorláda, amelyből jövőre 15 ezret gyártanak. Hajlító, lyukasz­tó célszerszámok készítésé­vel. a Donthegesztés folya­matossá tételével, a kézi sze­gecselést felváltó gépi mű­velettel ennél az egy gyárt­mánynál több, rfiint három­ezer órát nyernek. A jó terv csak lehetőség Egy ilyen listáról a ha-. gyományos termékek sem maradhatnak le. A 150 ezer pár fatalp már olyan meny- nyiség, amelynél a ráfordí­tott időből egy-egy perc le- csípése jelentős eredményt hoz. Például az előrajzolás bevezetése, amely a 3750 órás megtakarításon túl a selejtes, repedt, darabok ki­szűrésével minőséget is ja­vít.. Az építőipari részleg munkáját is tüzetesen ele­mezték. A gépi betonkeve­rés bevezetése, készbetonke­verők vásárlása lényegesen csökkenti a köbméterenkén­ti időigényt. A válaszfal­építésnél szögacél-vezetősín­nel teszik feleslegessé a so­ronkénti I'üggőzés ellenőrzé­sét. Az ajtók, ablakok be­állítására alakuló brigád csökkenti az időt, és a fel­adat ellenőrizhetőségét. " is segíti. A gyorsabb és jobb mun­kát. segíti majd az ütvefúró és vésőgép, a gázforrasztó berendezés, a csiszológép, a lánghevítő és a kornnresz- szor. A rakodási idő csök­kentése is fontos tétel, az NDK-exportmunkához érke­ző lemezek, a késztermékek, a fa- és építőanyagok fel- és lerakását éppen ezért gépe­sítik. Mindezekkel az intéz­kedésekkel 34 ezer 135 óra megtakarítást érhetnek el, ami majd 2000 órás időlarta- lékot is jelent. Mivel az új intézkedések bevezetésénél mindig számolni kell menet közben felmerülő problé­mákkal, a többletidő a vég­rehajtás biztonságát növeli. A vezetés felelőssége A jó terv persze még csak lehetőség a sikeres végrehaj­tásra. A szövetkezet elnöké­nek. elinökihelvettesének. a műszaki vezetőnek, a fő­könyvelőnek éppen ezért írásban rögzítették a beve­zetéssel kapcsolatos felada­tát. A gépekhez szükséges pénz együtt van, a megren­delés időben megtörtént. A dolgozók ismerik és elfogad­ták a munkaidő új rendjét, a munkafegyelmi követelmé­nyeket.. a normarendezést, a szocialista brigádok megígér­ték a segítséget. Indulásra készek, most már „csak” pontról pontx-a a végrehaj­tásra van szükség. A szigetszentmiklósi Szágetfő Mgtsz-ben 1979 óta foglalkoz­nak úgynevezett ketreces haltenyésztéssel. A halakat egy régi sóderbánya vizében nevelik és tárolják. A Haltenyósz- tési Kutató Intézetben kidolgozott technológia szerint kü­lönféle eljárásokkal elérték, hogy a vízfelület nagy hidegben sem fagy be, így télen is ki tudják elégíteni a megrendelők igényeit Vastag Ottilia (Nóarád m.V, a FinomkeráimiaiDari Művek romhánvi gyárának csoport- vezetője szerint nem a t'—- melés nagyságrendiének emelésében reil'enek a leg­főbb tartalékok, hanem a minőség Javításéiban, a fél­kész és készáruk, selei tana­nyának csökkentéséiben .a fa Magos anvaig- és ener.siá- kölltséeek mérséklésében. Bozv József (Bács-Kisikun m.V. az Älfemousztai Cél,gaz­daság igazaatóia kifeitebte: mezőgazdaságunk kénes lesz a lövőben, is az évek átla­gában 3 százalék köfülM tel­jesítménynövekedésre. A to­vább' előrehaladás érdeké­ben a kormányzatnak a Je­lenlegi nehezebb körülimé- nvek között is keresnie kalU a mezőgazdaság fejlesztésé­nek útibb médiait. Hornyák Tiborné (Sza- boles-Szatmáir m.l. az MSZMP nvírbéltélikii Nagy­községi Bizotitsóigáinak titká­ra kifejezte meggyőződését, •honv a törvénytervezet reá­lis célokat tartaillmaz. s. leg- nasvobb tartalékként az em­berek . tudását, hozzáértését, akaratát, vezető és szervező ereiét sokoldalú érdekeltsé­gének kibontakoztatását ie- lölte meg. Marjai József: Gazdaságpolitikánk rugalmasan alkalmazkodik a változó feltételekhez Ezt követően Marjai Jó­zsef. a Minisztertanács el- niSk-helyrttese emelkeö-vt t-zóláijra. — Gazdasági fejlettségünk jelenlegi szintjén — és ter­mészeti adottságaink miatt — előrehaladásunknak a korábbinál is fontosabb fel­tételévé vált széles körű, növekvő és minőségileg is tejiódö bekapcsolódásunk a nemzetközi munkamegosz­tásba, a lehető legszélesebb gazdasági kapcsolatok kiépí­tése, a (kölcsönösség alapján együttműködésre kész orszá­gokkal — mondotta. — Tér- méspeiies közegünk és mim den ilyen jellegű tevékeny­ségünk alapja a szocialista integráció és ezen belül együttimuinikálikodáis minde­nekelőtt a Szovjetunióval, amely meghatározó tényező a ma és a jövő szempontjá­ból is. A világ minden más részével erre az alapra tá­maszkodva folytatjuk gazda­sági kapcsolataink fejleszté­sét. Afc ország politikai és gazdasági stabilitása, telje­sítő képessége. népünk ió közérzete annak a politiká­nak köszönhető. amelyet már több mint negyedszáza­da követ a Magyar Szocia­lista Munlkáköárt és amely nemcsak idehaza de hatá­rainkon kívül is tiszteletet és elismerést vált ki. Külö­nösein nagy nemzeti, politi­kai és "azdasági érték, hogy történelmünkben soha ilyen ió hírünk tekintélyünk és megbecsülésünk nem_ vollt, mint most. Biztatás szá­munkra mindenekelőíít szo­cialista barátaink testvére- imik megbecsülése és az irán­tunk .táplált bizalom. Joagal áVaoíthatiuk mes. hogy olyan nagy erőfeszíté­sek, mint amilyeneket. 1978. óta ez az ország ez a gaz­daság kifejtett a korábban megszokott kedvezőbb kö­rülmények között rendkívül látványos számokat produ­káltak volna. Nem rajtunk múlik, és nem rajtunk mú­lott, hovv ez most nem íav van. Politikánk és nautikái gyakorlatunk helyességét — beleértve gazdaságpoliti­kánknak a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XII. kong­resszusán megerősített irány­vonalát. — ‘az ország stabi­litását. szocialista társadal­munk . és gazdaságunk tel- jesítőkéoess'égét igazolták a tények és a n.agv megpró­báltatások mércéjével érté­kelték fel az elmúlt évek. Most nvugodt lelkiismeret- tel mondhatjuk, hogy a szo­cialista Magyarország min­den összehasonlításban erő­sítette helyzetét, pozícióit. Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese be« Fel (Telefotó — KS) megbecsülését -és hitelét az . iránta érzett, tanúsítótt bi­zalmat, saját magához mérten is fejlődött. előrelépett. Mindezt olyan időszakban, amikor a külső feltételek számottevően romlottak az iaénvbevehető források je­lentősen mérséklődtek? Ezek a tények gazdaság- politikánk helyességét, iga­zolják. Igazolják, ugyanak­kor. hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt megőrizte és erősítette a forradalmi eré­nyét: az alapkérdések, a fő célok stabilitásának és válto­zatlanságának megőrzése mellett a gyakorlatban ru­galmasan alkalmazkodik a változó feltételekhez, képes a . megújulásra. A költségvetés 1982. évi tervünk ezt a gazdaságpoli­tikát. ezt a gyakorlatot foly­tatja és fejleszti tovább. Folytatjuk az egész társada­lom és ezen belü1 mindenek­előtt a gazdaság ösztönzését, ha úgy tetszik: kényszeríté­sét nagyobb teljesítmények elérésére. Folytatjuk az al­kotó erők lehetőségeinek szélesítését, ennek érdekében minden gát és korlát folya­matos és fokozatos felszaba­dítását. Folytatjuk társadal­munk és gazdaságunk szocia­lista jellegének erősítését a szocialista termelési viszo­nyokból adódó előnyök gya­korlatias, jobb kihasználását. A vi iágon mindenki tudja, kik vagyunk, és tudja, hogy mi ezek is -maradunk. Szo­cialista ország, a Varsói Szerződés, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsénak tagja, megbízható, szilárd szövetségest - barátainknak, korrekt partnere mindenki­nek a világon, aki velünk kapcsolatban áll és együtt­működni kész. Ez mind a szocialista fejlődés kérdései­ben, mind a nemzetközi vi­szonyokban a helyünket, és magatartásunkat meghatá­rozó megváltoztathatatlan elkötelezettség. A Minisztertanács elnök- helyettese beszédének befe­jező részében szólt a nemzet­közi munkamegosztásban va­ló fokozott és- számunkra nélkülözhetetlen bekapcsoló­dásunk folyamatáról:, s mint mondotta: alapkérdés szá­munkra • a szocialista integ­ráció erősítése, fejlesztése, a KGST-tagors-zágokkal eddig kialakított együttműködés megszilárdítása és megőr­zése. Reidl János (Somogy m.), a Videoton tabi gyáregységé­nek csoportvezetője az apró falvak alapellátás színvona­lának emelését, szorgalmazta, mert ezzel csökkenteni lehet­ne az. elvándorlást. amely kedvezőtlenül hat az egyes települések háztáji. illetve kisárutermelásére. Jávorkai István (Komá­rom m.). a Tatabányai Szén­bányák Vállalat főaknásza rámutatott, hogy a bányá­szok látják és megértik a világban lezajló' eseménye­ket. itthoni erőfeszítéseinket, s elégedettek az ellátás el­ért színvonalával, ugyanak­kor elvárják a színvonal megőrzését. Uj termékek, új piacok kellenek Szabó Lajosné felszólalása Üj képviselőként először van lehetőségem, hogy véle­ményt nyilvánítsak és kap­csolódjak a tárgyalt téiriához, az 1982. évi költségvetéshez. A Tisza Cipőgyár munkásnő- ie vagyok és ez' magyarázza, hogy elsősorban a költségve­tés és a vállalat kapcsolatá­nak kérdéséi ragadták meg a figyelmemet. Elsősorban az foglalkoztat, hogyan érinti a iövö évi költségvetés közvet­lenül a mi munkánkat, mennyiben kell másképpen gondolkodnunk és dolgoz­nunk. Engedjék meg. hogy erről néhány gondolatot el­mondjak a vitában. Ebben az évben vállalati kollektí­vánk eredményesen dolgo­zott.. legfontosabb céljainkat elértük: a termelési érték je­lentősen meghaladja a 2,3 milliárd forintot, a gazdál­kodás eredménye eléri a 230 milliót. A termelékenység 9, a bérszínvonal 8.5 százalék­kal nő. A termelési volumen mintegy 6 százalékkal nő, (Folytatás az 1. oldalról) az intézkedésekre, amelyeket a mezőgazdaságban hoztak, egyebek között arra a prog­ramra utalt, amelyet kidől - . goztak az alacsony hatékony­ságú, kedvezőtlen adottságú szövetkezetek termelésének fellendítésére. Befejezésül a miniszter • utalt,arra, hogy mozgósítha­tó energiáinkat a nagyobb teljesítményre Való felké­szülésre kell fordítani. Ezt tükrözi a Magyar Népköz- társaság 1982. évre összeállí­tott költségvetése is. A mi­niszter kérte az országgyű­lést, hogy mindezeket mérle­gelve vitassa meg, és fogad­ja el a beterjesztett törvény- javaslatot. Novak Béla (Pest m.). a Csepel Autógyár vezérifiáz«- gatóia. a törvényi avas löt bi­zottsági előadóia megállapí­totta: a két kiemelt fontos­ságú gazdaságpolitikai fel­adat — a külgazdasági eevensúlv javítása, valamint az életszínvonal megőrzése — -lényegében teljesült. Skaliczki Károlyné (Békés m.) a Dél-aifölidi Tégla- és Cserépipairi Vállalat csoport­vezetője elmondta hoev Bé­késben az idén a,z országos átlagot meghaladóan nőtt a mező-gazdaság termelése. A megtermelt értékek óvása azonban, nem mind'-' meg­oldott mert a megyében nincs elegendő tároló. Báta János (Bo.). a Gvöm- rői Ruhaipari Szövetkezet el­nöke szerint, ä jövő évi terv több lehetőséget. felelős vállalkozási formákat nvúit a hatékonyabb gazdálkodás­ra. gazdasági életünk élén­kítésére. Dobi Ferenc (Csöng,rád m.) a MEDOSZ főtitkára felszó­lalásában hangsúlyozta, hogy az 1982. évi népaazda- sáeii terv és az állami költ­ségvetés céljaival a szak­szervezetek es vettérten ek A társadalom a tervi elada tök végrehajtásában is számít­hat a szervezett dölgozókra. Karakas László (Haidú-Bi- har m.). az MSZMP Köz­ponti Bizottsága oszátlwe- zetóie gazdasági eredmé­nyeinket summázva ellmond- dotfa: a költségvetési szer­vek kiadásaik előiirámvzaitai- nak felhasználóséira és úiabb forrásúk biztosítására töre­kednek ahelvett, hogy a fő figyelmet a meslievő lehető- ké-Sek ioibb káMas-ználl'áisára fordítanék. miközben a létszám 2 száza­lékkal csökken. Késztermékeinknek közel 40 százalékát exportáljuk, ha­táridőre teljesítettük a szo­cialista exportkötelezettsé­günket, bár a szállítással hó­napok óta komoly gondjaink vannak. Belföldi fogyasztásra a ter­vet meghaladóan 9 százalék­kal több árut biztosítottunk. Természetesen ez az év sem telt gondok nélkül. Az anyagellátás- az előző évinél kiegyensúlyozottabb és jobb volt, de előfordult, hogy egyes vállalatok nem szállí­tottak határidőre, megtörtént az is, hogy kifogásolható volt az áru minősége. Reáli­san azzal számolunk és arra készülünk, hogy a jövő . évi munkánk -külső feltételei to­vább romlanak, belső felté­telei pedig — minden eddi­git meghaladóan szigorúbbak lesznek. Például a szabályo­zóváltozások hatása kb. -50 millió forinttal csökkenti 1982. évi vállalati eredmé-* nvünket. Most folyik vállalati ter­vünk társadalmi vitája és néhány héten belül véglege­sítjük az illetékes társadalmi szervekké'; történő egyezteté­sek. alapján. Azt tervezzük, hogy a várható eredmény- csökkenésnek legalább 50 százalékát különböző belső és külső intézkedésekkel el­lensúlyozni tudjuk. Például fiz. energiagazdálkodás- terü­letén — ezt egyébként az írásos anyag is kiemeli — 1982. évtől kezdődően ter­málvíz felhasználásával, va­lamint a tovább nem hasz­nosítható hu’ladék elégetésé­vel kiváltjuk a vállalat ösz- szes hőenergiaszükségleté­nek mintegy 20 százalékát. Az idei jelentős bér- és jö­vedelemnövekedésre támasz­kodva a iövő évi --szerényebb bérfejlesztési lehetőségeket döntően az export-, a minő­ségi és a gazdálkodási tevé­kenységek ösztönzésére fog­juk felhasználni. A nem rubel elszámolású export területén tovább erő­sítjük a meglévő hagyomá­nyos kooperációinkat. Oj termékek bevezetésével, új piacokra kívánunk bejutni, még átmenti áldozatok árán is. Mjvel brigádvezető is va­gyok, szeretném elmondani, hogy a jövő évben brigádunk mintegy 60 000 forint értékű anyag, kellék, energia meg­takarítását tervezi vállalni, ami ugyan nem sok, de vég­ső soron, ha figyelembe vesz- szük, hogy vállalatunknál több mint 200 szocialista bri­gád tevékenykedik. összes­ségében szép eredményeket érhetünk el. A törvényjavas­latot e'fogadásra ajánlom. Gázsity Milutinné (Bara­nya megye), a drávasztárai általános iskola tanára fel­hívta a figyelmet arra. hogy a tanácsok a meglevő érté­kek védelmére nem fordí­tanak elég figyelmet, s a fel­újítási alapok aránya ala­csony a községekben. Novak János (Bp.). az Egyesült Vegyiművek fő- csoportvezetője köszönetét mondott a budapesti dolgo­zóknak azért, hogy a kong­resszusi munkaverseny kom­munista műszakjain keresett bérüket a XVII. kerületben átadott. óvoda. bölcsőde­komplexum felépítésére ad­ták. Több hozzászóló nem je­lentkezett. - ezért . az ország- gyűlés elnöke a vitát lezár­ta. Szalai Géza képviselő kérdésére Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejleszté­si miniszter adott érdemi vá­laszt, majd Hetényi István zárszava következett. Elmon­dotta: a kormány részletesen megvizsgálja a képviselők által tett javaslatokat, észre­vételeket. s amelyek indo­koltak. azokat a napirenden szereplő törvényjavaslat vég­rehajtása során érvényesítik. Az országgyűlés első napja — amelyen. Apró Antal. Cser- venka Ferencné és Péter Já­nos felváltva elnököltek — ezzel véget ért. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom