Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-27 / 278. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981, NOVEMBER 27. Első helyen a lakáskérdés Oktatási, nevelési intézményekben dolgozó fiatalok összevont ifjúsági parlamentje Szerdán délután Szolnokon a városi tanács naevtenmében tartották a megyeszékhely olvan oktatási, nevelési intézménveinek összevont ifjúsági parlamentiét. amelyekben tíznél kevesebb, harminc év alatti korú fiatal doleozik. A beszámolót és az intézkedési tervet Kiss Józsefnél a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőié isme-fotte. Elmondta, hogy a? óvodás korúak létszámának csökkenése adta lehetőségeket ki kell használni az oktatás feltételeinek Javítására, míg az ált alános iskolákban jelentkező demográfiai hullám következtében a feladat az alapvető ieénvek kielégítése — az osztálvteirmek számának növelése, az intézmények bővítése, rekonstrukcióin. A iövőben a kö- közéniskolai oktatásban a várható feszültségeket iobb szervezéssel, a kém zés szerkezetének feilésztésével kell feloldani. Beszámolt arról, hogy a tapasztalatok alapján a fiatal pedagógusok, óvónők nagy többsége — a keizdeti nehézségek ellenére — felelősséggel végzi 'munkáját, örömet talál abban. Az intézményekben kialakult, kialakított munkahelyi körülményekről. légkörről szólva köszönetét mondott a technikai, és adminisztratív dolgozók sokoldalú, nélkülözhetetlen munkájáért Fontos feladatként jelölte meg a pályakezdők beilleszkedésének segítését és az állandó, rendszeres önképzést. Kiemelt -helyet kapott a beszámolóban a -láfcáskér- dés, amely a javuló feltételek, eredmények ellenére még mindig nem megfelelő. „Az MSZMP XII. kongresz- szusa meghatározta annak szükségességét, hogy javuljanak a pályakezdés, a beilleszkedés, a családalapítás feltételei; ugyanakkor számít a felnövekvő nemzedék kezdeményezéseire. öntevékenységére. Ez olyan program, amiért érdemes becsülettel dolgozni.” — fejezte be a beszámolót a művelődésügyi osztály vezetője. Az intézkedési terv ismertetését követően — amely megjelölte a feladatokat, többek között a fiatalok állandó politikai, szakmai fejlődését, az anyagi, erkölcsi elismerésék biztosítását, az egyedülállók támogatását, a mozgalmi munikában való aktív részvételit — következtek a hozzászólások. Tizennégyen mondták el véleményüket, javaslataikat. Központi helyén a lakáskérdés szerepelt. A pedagógusszállón — ahol fiatal házasok nem lakhatnak, bár több kétágyas szoba is van — az egyedülállók öt évig lakhatnak, ezután más megoldást kell keresniük. Javasolták. hogy ne csak lakásépítéshez. vásárláshoz is kaphassanak kölcsönt. A beilleszkedés általában nem okozott gondot a fiataloknak, segítőkész közösség fogadta a pályakezdőket a munkahelyeken. Kevesellték viszont a szakmai továbbképzést, illetve az egyik vélemény alapján erre nem igen jut idő. mert szabadidőben — az alacsony fizetés miatt — különmunkákkal foglalkoznak a pedagógusok. A szakközépiskolában tanítók kifogásolták, hogy a gyakoriátvezietőket anyagilag nem ösztönzik a végzett munka arányában. Javasolták. hogy a pályakezdőknek ne kelljen egy évet várni a vasúti féláru igazolvány megszerzésére, munkába álláskor kapják azt meg. A hozzászólásokat követően Kiss József né válaszolt a javaslatokra, kérdéstfche. A kiegészítésekkel elfogadták a beszámolót és az intézkedési tervet, majd' megválasztották a küldötteket — a 15 intézmény égy-egy képviselőjét — akik a megyei ifjúsági parlamenten tolmácsolják a fiatalok véleményét, gondjait. F. S. Lázár és a Duna • Az ország egyik leggazdagabb térképkiállítása fogadja a látogatókat az Esztergomi Vízügyi Múzeumban. A sort az első magyar szerzőtől származó országtérkép nyitja meg. Lázár deák készítette, aki Bakócz Tamás esztergomi érsek rezidenciáján működött, és a térképen végzett több évtizedes munkáját 1500—1514 között fejezte be. A térkép hat— hét eredeti kéziratos példányát Európa különböző levéltáraiban, többek között a bécsi és a vatikáni levéltárban őrzik. Az Esztergomban egy néhány évvel ezelőtti fakszimile kiadása látható. A nézőnek úgy tűnik, mintha készítője a tájolásnál „véletlenül” 45 fokos szögben elfordította volna. A földrajztudomány korabeli ismeretei szerint azonban a térkép tájolása teljesen pontos volt. deák mappádé Eredetiben látható a jtiál- lításon a Kárpát-medencéről 1556-ban készült haditérkép. A török háborúk idején nagy szükség volt ilyen térképekre. Mivel azonban eredeti felvételek készítésére nem volt mód, alkotója, a pesti származású Lázius Farkas, és aztán mások is Lázár deák munkáját használták fel alapul, természetesen változatlan tájolással. A XVII. század második felétől azután már a ma ismert tájolásnak megfelelő térképek készültek. Du- narészletek láthatók a neves történész és térképész, He- venesi Gábor munkásságából. Az első magyarországi vetülettan szerzője és az első magyar térképindex szerkesztője Dunatérképét rendkívüli gondossággal, finom rajzolatokkal és páratlan helynév-anyaggal készítette el. Színházi bemutatók öt bemutatót tartanak a jövő héten a fővárosi színházak. A játékszín december 2-án, szerdán mutatja be ifj. Dumas világhírű történetét Gautier Margitról, a szép, párizsi kurtizánról. Ugyancsak december 2-án tűzi először műsorára a Thália Stúdió Fedor Ágnes —Szilágyi György —Rátonyi Róbert, Miss Arizona című kétrészes játékát. A Józsefvárosi Színház december 4-én ősbemutatót tart, Munkácsi Miklós első színdarabját, a Brilliánsok szombatja című kétrészes komédiát viszi színre. Szovjet szerzőpáros, Bra- ginszkij és Rjazanov ma játszódó kétrészes vígjátékát, a Képmutatók-at mutatja be Benedek Árpád rendezésében december 5-én a József Attila Színház. Az „ORR—R” pantomimjátékkal mutatkozott be a napokban a csehszlovák Ladislav Fialka pantomimszínháza a Radnóti Irodalmi Színpadon. Három estén, Budapesten vendégszerepeinek, majd két alkalommal Debrecenben, a Csokonai Színház Hungária Kamaraszínházában. Az előadásokat írta: Ladislav Fiálka. — A képen: a sminkszobában Mephisto álarc nélkül A televízió 2. programjának november 28-i 21.15 órakor kezdődő műsorához. Sok mindent olvashattunk már az elmúlt hetekben Szabó István Mephisto-filmié- ről. A televízió Társadalom- tudományi Körképének. a Szemlének november 28-i vendégei mégis ennek , a filmsikernek próbálnak nyomába szegődni. Arra a kérdésre keresik a választ miképp kelthetett ilyen kivételes érdeklődést világszerte — harminchat esztendővel a fasizmus leverése után — a magvair filmrendező alkotása. Ez annál is érdekesebb kérdés, mert a Cannes-i fesztivál díjnyertes fiilmie tulajdoniképpen adaptáció: Klaus Mann 1936-os regényének feldolgozása. . A film alapiául szolgáló könyv tehát egyáltalán nem új. bár hosszú évtizedeken keresetül nem ielent. nem ielenhetett meg a Náimet Szövetségi Köztársaságban. Ez utóbbi tény azonban még nem magyarázza a negyvenöt évvel későbbi úirafelfede- zést. Már csak azért sem. mert a film. s a könyv idei zsebkönyv kiadása előtt mér készült egy színpadi változat. Ariane Mnouchkiine rendezésében. De amíg a híres francia rendező számára a Klaus Mann könyv csak alkalom volt a francia úi-baloldal árulásának, a hatalommal való leoaiktálásának bemutatására. Szabó a mű eredeti értelmezéséhez tart vissza: a német értelmiség és a fasizmus viszonyának ábrázolásához. Mondhat-e úiat egyáltalán éjről a témáról egv magvar rendező? Mint ezt a film NSZK-beli visszhang ia mutatja: igen. Nemcsak azért. mert a könyv s a belőle készült film főhősének modellie az egyik legnagyobb német színész volt. nemcsak Gustaf Gründgens személyes varázsa vonzza a német közönséget. Tudomásul kell vennünk — hiszen, már a Holo- caoust sikere, vitáia is ezt mutatta —. hoev a háború óta úiabb és úiabb német nemzedékek nőttek fel. akiknek érdeklődése múltjuk e legszésventeliesebb legszomorúbb fejezete iránt szinte kiapadhatatlan. Ügv tűnik. sem őket sem. az idősebbeket nem elégítette ki a fasizmus rém tetteit leleplező műalkotások háború utáni áradata, de a náci uralom rehabilitálását célzó könyvek. filmek legutóbbi években tapasztalható dömoineie sem. Annál is inkább, mert a fasizmus :éis a kultúra, a ía- sizmun és a gondoleozó ember viszonyáról sokat olvashattunk már. de a téma számos feldolgozása körül alig van olvan. amely ne egv-két unos-untalan Ismétlődő sztereotípiára épülne. A náci kort leleplező szerzők leggyakoribb értelmezése szerint a fasiszta vezetők és az uralmukat támogató tőkés klikk romlottsága, ab- beráltsáea. svonseelmé i űségé önmagában indokolja. és már a hatalom megszületésekor sejteti az irtóztató végkifejletet. Ez az értelmezés, amelv Visconti és Bergman filmjében éopúev kísért. mint Klaus Mann regényében. nem magyarázza meg. miképp sikerült maroknyi fasiszta őrültnek milliókat terrorizálnia. . több millió munkást és kispolgárt a baloldaltól elhódítania. Ha meg akarjuk érteni a fasizmus uralomra jutásának társadalomlélektani hátterét, ■nem elégedhetünk meg liven és ehhez hasonló magvará- zatokfcal. Már nem csak a tqrténettudománv képviselőitől. de a szépirodalom és a művészetek művelőitől is árnyaltabb elemzést vár. Ugyanis a fasizmus kultúrpolitikáiénak megértéséhez sem elegendő indok ..az ér- telrmsiss árulása”. Hiszen százak emigrációba kényszerítése. műveik indexre helyezése árán sem sikerült a német kultúrát, a haladó művészetet térdre kénvszerí- teni. s a fasiszta művészet sohasem vált szalonképessé a korabeli Európában. Az ..úi művészet” az igazi kultúra romjain annak kiirtásával s csak ritka esetben annak behódoltatásával született ^Gustaf Gründgens is baloldaliként kezdte, és a könyv s a film lén nem azt -kutatja. miképpen válhatott régi elvei megtagadói ává. s a fasiszta kor színházművésze- ténelf egyik első emberévé. Róla. valamint a fasiszta kultúrpolitika célkitűzéseiről szól tehát a Szemle ma esti adása, amelyben Pók Lajos irodalomtörténész és Lackó Miklós történész Kovács Gáza műsorvezető segítségével azoknak az emlékét is felidézi, akik a német értelmiség legiobbiai maradtak ezekben az években is. V. K. Jogar volt-e a jogar? Fatimida kalifa ajándéka Miután a koronázási jelvények visszaérkeztek hazánkba, s a kutatók közvetlenül tanulmányozhatták őket, egyre nagyobb a közérdeklődés e történelmi ereklyék iránt Már eddig is több könyv, tanulmány, számtalan cikk foglalkozott történetükkel, eredetükkel, számos elméletet, feltevést fogalmaztak meg velük kapcsolatban. A koronázási jelvények legjelentősebb darabjai — a korona és a palást — mellett kevesebb jutott ebből a közfigyelemből a jogarnak, pedig története ugyancsak érdekes. László Gyula egyetemi tanár, a művelődési miniszter koronatanácsadó bizottságának tagja megvizsgálta a jogart, és úgy véli: régi feltevései beigazolódtak. — A buzogány formájú jogar kristály gömbjével, korongokba csiszolt és faragott három oroszlánjával jellegzetes keleti alkotás — mondotta. — Erre a következtetésre jutottam már 1938-ban, miként ezt a Szent István Emlékkönyv harmadik kötetében kifejtettem. A jogar kristály gömbje a X. században, fatimida udvari műhelyben készülhetett. A rajz árkainak, az oroszlánok formáinak tökéletesen sima felületei bizonyítják: nem vésték, hanem gyorsan forgó korongon csiszolták. Az oroszlánok domborművek, amelyeket pozitív és negatív formák egymásba illesztése révén alakítottak ki. A bizánci és az iszlám művészeti alkotások h as onl ó d ísz í tésűak. — A gömb tetejét és alját filigrános rozetta borítja. Ezeket a vésett árkokba nagyjából illeszkedő szalagok kötik össze, s mindegyik foglalat részről arany gömbök csöngőnek. A jogart'préselt, gyöngyözött szalagokból kialakított Salamon-pecsét zárja. A foglalatot a későbbi időkben illesztették a szerkezetre — mondotta László professzor.' — A jogar nyele megítélésem szerint aranyozott ezüsttel borított mogyorófa. Filigránja durvább és más színű, mint a jogar gömbjén lévő. Ez is arra vall, hogy más időszakban készült. — A magyarság és a mohamedán világ tizedik századi kapcsolatát ismerve feltételezhető: a jogart egy fatimida kalifa ajándékozta Géza fejedelemnek — eredetileg is jogarként Ezzel talán valamiféle függőségi viszonyt akart jelképezni. Az is lehetséges, hogy Szent István kapta ezt a királyi jelvényt, amelyet aztán halálakor véle együtt temettek el, s akkor hoztak felszínre, amikor István sírját szentté avatásakor felnyitották. A nyelét, amely a sírban elkorhadhatott, László vagy Kálmán király korában kicserélték. A dendrológiai és metalográfiai vizsgálat eldönti: helyes-e a következtetésünk, vagy sem. László Gyula megállapításait a székesfehérvári királyi sírleletekből rekonstruált aranyveretes jogarral támasztja alá. A sír, az ott talált bizánci zománc korongot figyelembevéve, Kálmán vagy III. László királyé lehetett. Deér József, a koronáról írott monumentális mű szerzője nem fogadja el László Gyula székesfehérvári rekonstrukcióját. ö parányi koronát lát a jogar kelyhé- ben. Ezt a megállapítást viszont László Gyula alaptalannak véli. Hangsúlyozza, hogy a jogar államjogi jelentősége a XI. század közepe táján sokkal nagyobb volt, mint azt napjainkban vélték. A Tihanyi Apátság 1055- ben keltezett alapító levelében például András király a legkeresztányibb jogar viselőnek nevezi magát. 'A kutatások tovább folytatódnak, s ennek során bizonyára fény derül majd a jogar történetének ma még homályos vagy vitatott részleteire. M. E. A Ganz MÄVAG Vörösmarty Művelődési Központban a napokban nyitották meg a palesztin festészeti kiállítást. A palesztin forradalmi festészetet tükröző kiállításon több mint hatvan kép szerepel. A képen: Jo- seplu Armen: Anya és gyermek A Szépirodalmi Könyvkiadó klubja A Szépirodalmi Könyvkiadó és az Állami Könyv- terjesztő Vállalat írók Könyvesboltja szervezésében november 30-án megalakul a Szépirodalmi Könyvkiadó klubja. Az első klubdélután színhelye a VI. Liszt Ferenc tér 1. szám alatti könyvklub lesz. A műsorban — amelynek vendégei Juhász Jácint és Tímár Béla színművészek — A magyar kritika évszázadai című köteteket Sőtér István irodalomtörténész, az MTA Idodalomtudományi Intézetének igazgatója, a sorozat szerkesztője mutatja be.
