Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-12 / 265. szám

A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. NOVEMBER 12. IA tudomány világa I Önkéntes segítőtársak a növényvédelemben A középkorban már előfordult, hogy az arabok a datolyapálmáikat károsító egyik hangyafajt egy másik odatelepítésével pusztították. Tökéletes példája ez a bio­lógiai növényvédelemnek, aminek a lényege, hogy a nö­vények kártevőit és kórokozóit a rajtuk vagy belőlük élősködő rovarokkal, rovarirtó madarakkal, emlősökkel, gombákkal, baktériumokkal, vagy vírusokkal pusztítják. Gyújtófák-gyára * Pesten A gyomnövényeik elleni biológiai védekezés egyik klasszikus példája a nálunk csak cserepes növényként is­mert Opuntia kaktuszfajok- hoz kötődik. Ezeket a gyar­matosítók sövények létesíté­sére vitték be Ausztráliáiba. Itt azonban hamarosan már a legeltetést kezdték akadá­lyozni az 1900-as évek elején, a juhlegelőket sem kímélő gyors terjedésük miatt En­nek egyik oka pedig, az volt hogy ezen az új élőhelyükön hiányoztak a természetes el­lenségeik. Végül is az járt sikerrel ellenük;, hogy az eredeti ha­zájukban megtalálták és Ausztráliába is betelepítet­ték azt a molylepkefajt amely megtámadja ezeket a kaktuszokat, más növények­re azonban ártalmatlan. A hatósosságára jellemző, hogy a betelepítés után néhány év­vel a veszélyessé vált kak­tuszállomány csaknem meg­semmisült Hasonló vagy még nagyobb veszélyeket jelenthet a ter­mesztett növényekre, ha egy olyan kártevőjük jelenik meg, amelyeknek az adott he­lyen nincsenek meg a termé­szetes ellenséged. Ezért ta­rolhatott le sok tízezer hektár erdőt az Európában közis­mert, de meglévő természetes ellenségei miatt korántsem súlyos 'kártevőnek számító sómgafarú-pilile. Az Ameriká­ba került egyedeinek utódai közül: a tenyésztésükkel fogr lalikozó láboratóriumból egy óvatlan pillanatban megszö­kött néhány példányával megindult a tömegszaporo­dása. Mindaddig tartott is a sú­lyos kártétele, amíg az ott hiányzó természetes ellensé­geit meg nem honosították, és ennek nyomón helyre nem állhatott a természetes egyen­súly. A természetes egyensúly egyébként általános érvényű olyan értelemben, hogy min­den növényt károsító rovar­nak, gombának, sőt egyes ví­rusoknak és a magasabb ren­dű állati kártevőknek, továb­bá az élősködő- és gyomnö­vényeknek is vannak termé­szetes ellenségeik, amelyek A fémiparban az egyik leggyakoribb tevékenység _a fúrás, amelyet furatok elő­állítására használt forgácso­lószerszámmal. a fúrógéppel végeznek. A fúrógépeken a munkadarabot befogó felü­let általában rögzített, a fú­ró és az ezt mozgató szerke­zet pedig a fúrandó tárgy­nak liegióbbam megfelelő magasságba- állítható be. Mi­után a fúrót a munkadarab­nak legjobban megfelelő ma­gasságba beállították, a fú­róval a fúrandó Ivük geo­metriai tengelyébe állnak. Maga a fúró a kétélű for­gácsolószerszámok csoport- iáiba tartozik, bár nem min­den fúró kétélű. Legismer­tebb típusa a csigafúró; ne­vét a palást felületén húzó­dó. csavarvonalban emelke­dő két fongácselitávolító hor­gonytól kapta. A fúró anya­ga szerszámacél vagy neme­sített nyersacél. de a na­az elszaporodásukat fékezhe- x tik. Ezek a szervezetek való­ban céltudatosan hasznosít­hatók is, akár közvetlen nö­vényvédelmi célzattal'. A tudomány is először a rovarok ellen használt para­zita rovarokat, mint 1931-ben a Fidzsi-saigeteken a csün- ' gőlepke hernyója ellen sza­badon bocsójtott fürkészeket. Ezek a fürkészek azután a kókuszpálimák leveleit káro­sító hernyók zömét elpusztí­tották. Hasonló eredménye­ket értek el már pár évvel korábban a kókuszpálmák pajzstetű kártevője ellen be­telepített öt katicabogár-faj­jal is. Nálunk a vértetű volt az első olyan kártevő rovar, amely ellen a gyümölcsöse­inkben a biológiai védekezés eredménnyel járt. Olaszor­szágból áttelepítették az el­szaporodásának mérséklésére képes vértetűfürkészt. Leg­újabban pedig a kondicionált, vagyis szabályozható belső klímájú növénytermesztő be­rendezések, közülük is első­sorban a föliiaborításúak és mégiinkább a növényházak nyújtanak kedvező körülmé­nyeket a kártevők ellíeni bio­lógiai védekezéshez. Többek között égy rablóatka és ka­ticabogár faj tömeges te­nyésztésével. majd szabadon bocsájtásával a bennük külö­nösen nagy károkozásra ké­pes takácsatka, illetve „vö­röspók” dllen egyébként szük­séges hat-hétszeri permete­zés, egyetlen permetezésre csökkenthető, esetenként tel­jesen feleslegessé is tehető. A kártevők elleni ilyen és ha­sonlót vagy miás. egyéb bioló­giai védékezési eljárásnak különös jelentősége lehet a növényvédőszerekkel szem­ben érzékeny dísznövények­nél és a közvetlen emberi friss fogyasztásra kerülő ter­mények előállításánál. A kórokozó vírusok és mikroorganizmusok bevetése a kártevő rovarok ellen, akárcsak a gombabetegségek és egyéb növénykárosítók el­leni védekezésben, szintén re­ményteljes. Kétségtelenül ma még nem érettek ezek a mód­szerek a széleskörű gyakor­lati bevezetésre és a későb­biekben sem várható, hogy evobb átmérőiű fúrókat ke- ményfémbetétes forgácsoló- éllel is készítik. E szerszámmal végzett mű­veletek legkritikusabb nont- ia az. hogy a hőálló acélok megmunkálása során a kis átmérőiű v csigafúrók élei gyorsan kopnak. Szoviet ku­tatók szerint e ielenséget egv parányi elektromotorikus erő okozza, amely a fúró és a munkadarab érintkezési helyén keletkezik. A fúró és a munkadarab ugyanis rend­szerint különböző anyagból van. és különböző mérték­ben melegszik fel. ennek kö­vetkeztében termoelektro- mosság keletkezik. (Seebeck- effeiktus). Azt javasolták, kapcsoljanak be ellenkező polaritású áramot;, amelv a fúró isis a munkadarab érint­kezési helyén megváltoztat­ná a fenti fizikai ielenséget. ígv a fúró hegyén a Seebeck- effektus helvett az úgyneve­zett Peltier-effektus hatna. egyeduralkodóvá válnak, hasznuk azonban mégis je­lentős. Vannak viszont a biológiai növényvédelemnek már olyan lehetőségei, amelyek ma is csaknem mindenki által hasznosíthatók. Ezek egyike a katicabogár, helyesebben hét­pettyes bődé -képességein alapul). A katicabogár „ma­ma” ugyanis a sárga színű tojásait a szinte valamennyi növényünket károsító levél- tetvek telepei közelében rak­ja le. A belőlük kikelő, elein­te teljesen fekete lárvák a levéltetvek potrohára tapad­va azok nedveit szívogatjálk. Naponta mintegy ötven da­rabot fagyaszthatnak el ilyen módon. Ezáltal' a háromhe­tes fejlődésük során , 300—600 közepes nagyságú tetűt te­hetnek ártalmatlanná. A be- bábozódásuk után kiröppenő bódék pedig az életük folya­mán még további 1000—2500 tetűt fogyaszthatnak el táp­lálékként De megtámadják és felfalják az útjukba ke­rülő kisebb termetű hernyó­kat és egyéb rovarlárvákat is. A levéltetvek irtásában, vesznek részt a fátyolkák lár­vái is, amelyek tojásai félre nem ismerhető módon, haj- száilvékony nyélen ülnek a gyümölcsfalevelek fonákón. Itt felfedezve érintetlenül kell hagyni. Az üvegházi moly te­tű, vagy lisztesbe természe­tes ellensége egy fémfürkész- darázsfaj. A sokféle növényt váloga­tás nélkül károsító, behurcolt amerikai szövőlepke elleni védekezésben is. már számos természetes ellensége „bese­gít”. Többek között a tojásait parazitáié fürkészek, fátyol­kák, katicabogarak, hangyák és fülbemászók, továbbá a hernyóját pusztító gyilkos-, nyerges-, fémfürkészek, für- készlegyek, ragadozó polos­kák és a francia darázs. Kö­zülük sok élete megmenthető, ha a szintén, hatásos hernyó- fogó övék leszedés utáni el­égetése helyett, a Nagy Bar­nabás féle parazitamentesí­tést alkalmazzák legalább egy részüknél. Ez; abból áll, hogy a leszedett öveket ládá­ban vagy hordóban 3 mm-es lyukbőségű hálóval lekötik és szabadban, száraz helyen teleltetik át így a következő évben, kirajzó lepkék a ládá­ban, vagy hordóban elpusz­tulnak, ugyaniakkor' a szin­tén kifejlődő, azonban sokkal kisebb termetű fürkészek a háló nyílásain kirepülhetnek. és az érintkezési heLv le­hűlne. Az ilyen módon lehű­tött fúró hegyén nem kép­ződne olVan gyorsan oxid- réteg. a súrlódási tényező és az elhasználódás pedig csök­ken. A mérések azt mutat­ták. hogy 10—20 milliamper Az ..Athenaeum” című fo­lyóirat 1840. május 21-i szá­miában az alábbi cikk látott napvilágot: „Gyújtófák’ gyá­ra Pesten... És mi szép dolog a’ gyufák ügye! Ha Augusztus’ és a rómaiak’ ideiében gyufák lettek volna, a’ szent tűz elaLvásáért egv Veszta-szüzet sem temettek volhia el! elevenen. mert a szerencsétlen csak egy dör­zsölt adott volna a ’gyufának, hogy a’ láng lobogion. Egv illven nem régiben keletke­zett gyufagyára van Irinvi János hazánkfiának Pesten, a’ Józsefvárosban, az Ösz- és József-utea’ alsó szögle­tén. a Tajniav-házban. hon­nan a’ legolcsóbb és legiobb gyufáikat rendelheti meg. sercegőkiet és zajtalanokat, a’ látogatóknak pedig sza­badságukban áll ingyen — eiaáróra évűi tárná... Ki ezen gyufákat veszi, a’ mellett, hogy olcsóbbal ás iobbal lát­ja el magát, mind közönsé­gesen. még azon örömben is résizesülend hogy egv honi vállalatot segél elő.” A ..gyúitófók” gyárosa. Irinyi János 1817. máius 17- én született Bihammeevében. Iskoláit Debrecenben végez­te. maid a bécsi politechni­kum hallgatójaként készí­tette él újszerű gyufáiét. Irinyi saiát elbeszélése sze­rint Meissner professzor egy alkalommal kísérletet muta­tott be. Ként dörzsölt üveg- mozsárban. melynek meg kiellett volna gyulladnia ‘ A kísérlet nem sikerült. Iri­nyiben felötlött: ha fosz­fort tett volna a tanár az edénybe, már régen meg­gyulladt volna. Ez a gondo­lat vezette rá a fiatal diákot a foszforos gyufa elkészíté­sére. A gyufa fejét forró víz­ben oldott foszforba mártot­A Déli-sark vidékén mélv rétegekből! vett kőzetekben élő ősi baktériumokat talál­tak. E baktériumokat vélet­lenül fedezték fel a Déli- sark nemzetközi kutatásai során. A Mc Murdo állom ás közelében 125 méter mély­ségig fúrtak le. és onnan hoztak fel kőzetmintákat. Két kaliforniai kutató vizs­gálta őket. s közben abban az oldatban, amelv a kőzet feloldására szolgált, élő bak­tériumokat észleltek. Elő­ször a laboratóriumban vaev a helyszínen történt fertő­zésre gondoltak. De kiderült. elegendő a keménvfém- és gvorsacélfúrók élettartamá­nak három-négyszeresre nö­veléséhez. Hasonló ered­ményt értek el azzal is. hogy a fúróorsót a géntől üveg­szövettel szigetelték, a mun­kadarab alá pedig ,textil-ba­ta. amelybe kihűlés után barnaport és enyvet kevert. Irinyi volt az első. aki ólom- hiperoxidot. a foszfor kitűnő oxidáló anyagát használta fel a gyufa készítésére. A megszáradt gyufafeiek nem robbantak, nem fröccsentek, hanem zai tálamul gyullad­tak és lassan, nyugodtan ég­tek. Irinyi érdeme tehát a ..használható” gyufa létreho­zása. a gyufa tökéletesítése. Iriinyj későn ismerte csak . fel találmánya gyakorlati jelentőségét. Találmányával hazáját akarta szolgálni és 1839. december 19-én, Pes­ten gyufagyárat alapított. Az osztrák iparosok min­dent elkövettek, hogy a kon­kurenciát ielentő m,agyar versenytársat megfojtsák. Az osztrák zsoldban álló városi tisztviselők segítségével si­került Irinyi gyufagyárát öt év alatt teljesen tönkretenni. Irinyi a magyar iparosítás egyik lelkes harcosa is volt. Kossuthtal együtt harcolt' az Országos Ipar egyesületben az ország félgyarmati hely­zetének megszüntetéséért. Meglátta, hogy Magyaror­szág szabadságának alapja az iparosítás, melyet mint az Iparegyesület választmányi taeia állandóan hangozta­tott. Saiát szomorú sorsán tapasztalta a magyar felta­láló kiszolgáltatottságát, és élénk szószólóm volt a ma­gyar szabadalmi törvény na­pirendre tűzésének. Irinyi a szabadságharc alatt is a hazai ipar felemel­kedésének kérdésével foglal­kozott. A frontot segítő ha­dianyaggyárak egyik vezető­je volt Nagyváradon. A szabadságharc bukása után Irinyi, mint a többi hazafi a „Neugebeude” fog­lya lett. Amikor pedig más. szintén nem azonosítható 'baktérium- tömeg került elő a Mc Mur- dó környéki többi fúrásból, a kutatók igazoltnak látták feltevésüket, hosv a bakté­riumok. miután sok ezer évet töltöttek az állandóan fa­gyott: rétegben, a meleg la­boratóriumban életre keltek, és szaporodni kezdtek. A kormegáillapftás szerint a baktériumok 10 000 — 1 000 000 évesek. Az izgalmas felfedezés sok érdekes adattal szolgál­hat az élet fejlődéséről Föl­dünkön. és ismét felveti an­nak lehetőségét, hogy más bolygókon is lehetett élet. keliitlapot helyeztek. Ez egy­szerűbb eljárás, de valami­vel kisebb mértékben növeli az élettartamot. Képünkön: csehszlovák gyártmányú számítógép ve­zérlésű fúrógép a fúrókész- lettell Irinyi János (1817—1895) Az iparosítás lelkes harco­sa természetesen küzdött a magyar iparoktatásért. A ma­gyar ipar fejlődését az ipar­ban dolgozó fiatalok oktatá­sával is kívánta szolgálni. Már 20 éves korában Berlin­ben megiélent kémiai köny­vének befejezésében is ki­fejtette: ..... a természet fe­lett úev szerezheted meg az uralmat hogy megismered.” Később a Pesti Hírlap 1846. március 24-i számában töb­bek között ezeket írta: ..Ne­kem olyan olvasó kell. ki szenvedélyesen ragadia meg a tudományt és igyek­szik azt java előmozdításé­ra felhasználni..Fennen hirdette, hogy .ja nemzetek intelfligenciáiát azon egv-két kitűnő egyén nem ielöli ki: az értelmiségnek a tudomá­nyosságnak a nép vérébe kell átmennie és csak akkor áraszthat boldogságot a néo minden- ereiében...” Évente a világon mintegy 120 milliárd gyufaszál lob­ban lángra és ez a ..fogyasz­tás” tette virágzóvá a gvu- faipart. amelynek egyik megalapítója Irinyi János volt Szépítő lámpa A ritkaföldfémeknek ne­vezett elemek naevoni ha­sonlítanak egymáshoz. A ter­mészetben is többnyire együtt fordulnak elő. Színük azonban, attól függően, hoav milyen atomjaik szerkezeté­nek belső szimmetriája, kü­lönböző. Érnek az elméleti tételnek egyik gyakorlati ail- kailímzáisia az, hogy az opti­kai üvegek anyagába egé­szen kis mennyiségű rítka- földfém-oxidot kevernek. Mindegyik ritkaföldfém más színű fénysugaraikat nvel el. ezért a fényből biznnvos színárnyalatok elnvelethétők. A ritkaföldfémmel ..szienv- nyezett” üveg legfontosabb alkalmazási területe a mes­terséges világítás. Egv finn vegyész különleges lámpát készített. E lámpa üveebúná- iánafc anvagába olyan arány­ban kevert ritkaföldféme­ket. hogy az üveg kevesebb sárga fényt, viszont több vö­rös. zöld. ikiéfc és i'bolvaszí- nű sugarat enged át. Ilyen világításban minden élén- kebb, tisztább, világosabb színű. Ha ez a lámpa bevá­lik. 'biztosan népszerűbb lesz mert a feltaláló azt reméli, hogy ebben a fényben a nők szebbnek látsziartak. azonosít a szájparilásredö A mii-ami (USA) egyetem kutatói több száz emberen végzett vizsgálat alapi án megállapították, hogy a száj­padlás finom redőmintáza- ta — az ujjlenyomatokhoz: hasonlóan — születéstől a halálig változatlan. ígv al­kalmas a személyek azono­sítására. E redők a szájpad­lás központi vonalára, ke­reszt, irányban futnak, rende­sen 3—6 sorban, de nem szükségszerűen párhuzamo­sak. egyenes vagy sörbe, esetleg 2—3 ágban végződő vonal,akiből állnak. Alakjuk valószínűleg genetikailag meghatározott. Komiszár Lajos hoigv a bakltiálriiumok külön­böznek az ismert típusoktól'. fl fúrók éleftartamának növelése Pan János Életre keltett ősi baktériumok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom