Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-06 / 261. szám

1981. NOVEMBER 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 LEHETNÉNEK KEVESEBBEN? Meósok a ruhagyárban „Az igények egyre növe­kednek: ma már minden családban igyekeznek gépe­sítéssel könnyíteni a háztar­tási munkát, s egyre többen szeretnének átjutni külföld­re. lehetőleg saját gépko­csin. — Mindez természete­sen sok kiadással jár. és az emberek kétszer is megné­zik, hogy hová teszik a pénzt: nehéz volna rábeszél­ni például bárkit is arra, hogy megvegye azt a ruha­darabot. amelyik nem tetszik neki. Azt mondaná: a hat helyet beéri inkább három inggel, de az olyan legyen, amit szívesen húz magára...” Ha ráncos, nem kell A minőségi szempontok előtérbe kerülését, a meó­sok munkáiénak növekvő szerepét kívánta hangsúlyoz­ni e sywo.kikail Jánosi Jó­zsef megbízott igazgató, a Május 1. Ruhagyár szolnoki üzemében. Később hozzátet­te: az említett igényesség egyaránt jellemzi ma már az összes piacot. A belföldit csakúisv. mint a szocialista, vagy a nyugati országokét. Az utóbbi 8—10 év során elmúltak azok az. időik, ami­kor például a kissé ráncos váilú kabátok fölött ..szemet hunytak” egyik vagy másik országban a kereskedők, tudván, hogy ennek ellené­re is kapnak majd rajta a vevők. A kérdés ezek után az. hogy miként végzik munká­jukat a meósok e megvál­tozott körülményeik között? — a megbízott igazgató mel­lett ülve Rimányi Józsefné * (megbízott műszaki vezető). Duehaj Istvánné (a meó- csoport vezetője). Cseh Mik- lósné és Varró Istvánná (gvártáSKözi etelnőrök) va­lamint Mádi Éva (varrónő) segít a válaszkeresésben ... „Mutasd meg, hogy lehet jobban!” Kiindulópont gyanánt Ri­mányi Józsefné néhány ada­tot ajánl figveilmünkbe. ame­lyekből egyebek mellett ki­derül. hogy évről évre keve­sebb a másodosztályúnak minősített termék: a tavalyi esztendő első hat hónapjá­ban még minden ezer ruha­darabból 82. az idén már csak 43 került ebbe a kate­góriába. Ami pedig a forga­lomba nem kerülő selejtet illeti: félévente 150 darab van belőle, s zömmel nem a varrónők munkája, hanem a felhasznált anyag minősége (például festékhiba) miatt. Hogy a selejtesnek vagy másodosztályúnak minősített termékek részarányáról pon­tos képünk legyen tudni kell; tavaly 96 ezer1 526. az idén pedig 99 ezer 138 ruha­darab került le a szalagról az első félév során, össze­gezve: átlagosan 200 darab terméknek keld elkészülni ahhoz, hogv közülük eTvre azt lehesse- mondani. ez — ilyen vagy olyan okból — nem felel meg az első­osztályú követelményeknek. Ez az aránv minden kétsé­get kizáróan elismerésre méltó. Különösen, ha tudjuk, hogy a szolnoki üzem még nincs ellátva a legmodernebb au­tomata varrógépekkel, s en­nélfogva a termelésiben. — a szalagról lekerülő msek. nadrágok és kabátok külle­mének kialakításában — igen nagy szerepe van a varrógép mellett dolgozok kézügyességének. szakmai hozzáértésének is. A külön­böző övék készítésénél pél­dául nagyon fontos. hogy a kétrét haitott — gyakran csúszós felületű — anyag al­só és felső része ugyanolyan sebességgel haladjon a var­rótű alatt, s hogy az anyagot az egyik kéz ugyanolyan se­bességgel húzza, mint ami­lyennel a másik tolja. Ha ugyanis a kettő csak egy pa­rányit is eltér egymástól az öv „csavaros” lesz, ami ter­mészetesen hiba. Mindezt Varró Istvánné magyarázza el. egy konkrét eset kapcsán: néhány évvel ezelőtt, amikor meindult az úgynevezett „kismama-sza­lag”. az egyik fiatalasszony sehogyan sem boldogult a műbőr kabátok öveivel, s az ismételit figyelmeztetésiek miatt méregbe gurulva, ki­fakadt: „ha annyira okos vagy. mutasd meg, hogy le­het jobban megcsinálni!” S mert hasonló esetek gyakran előfordulnak. az illetékes vezetők nagy gon­dot fordítanak a meósok ki­választáséra. Alapvető köve­telmény például, hogy le­gyen legalább négy-öteszten- dős .szakmai gyakorlatuk, sőt újabban a szakközépis­kolád végzettséget is megkö­vetelik. A modor is számít „Emellett nagyon fontos az is — teszi hozzá Duehaj Istvánné. — hogy a ruha­gyári meósnak fejlett legyen a szépérzéke. Mert gyakran előfordul, hogy az elkészült ruhanemű a méreteit illető­en pontosan megfelel az előírásoknak, mégsem elfo­gadható. mert például a csí­kos vagy a kockás anyag il­leszkedése az összevarrásuk- nál nem eléggé esztétikus. Aztán vannak példák a for­dított helyzetre is: amikara szabványtól eltérőek a mére­tek ■*- mondjuk derékban szűkebb egy-egy kabát né­hány centivel az előírásos­nál — a meós mégis elfo­gadja. Egyrészt azért, mert tudja, hogy javítani ezen már nagyon nehéz sőt ál­talában nem is lehet hiszen a felbontott varrások nyoma menthetetlenül elcsúfítaná a terméket. másrészt joggal feltételezi, hogy akad maid vásárló, aki éppen a sző­kébbre sikerült darabokat keresi”. Ilyen esetekben újabb vizsga előtt áll a meós: tud-e vajon helyes döntést hozni "yorsan, s ha igen: vajon tud-e érvényt szerez­ni annak?! Észrevételének jogosságát, javaslatának ész­szerűségét el tudja-e fogad­tatni az érintett munkások­kal és gazdasági vezetőkkel? — Hogy e kérdésekre nem is olyan egyszerű a válasz, az kiderül a következő eset­ből: néhány évvel ezelőtt visszadobott a kereskedelem több ezer nadrágot, mert az övtartó pántok szélesebbre sikerültek az előírásosnál. A meósok ugyan már a gyár­tás közben jelezték az elté­rést. ám az illetékes gazda­sági vezetők legyintettek: csak szűkebb ne legyen! Igen ám. de a nyúlós anyag­ból' készült rátétek a vasa­lás során tovább tágultak, és a kereskedelem — esztétikai szempontúikra hivatkozva — jogosan tagadta meg a nad­rágok árusítását. E példával kapcsolatban nyomatékosan hangsúlyozza szinte minden jelenlevő: na­gyon fontos, hogy milyen a meósok modora milyen a munkahelyi vezetőikkel és a szalagon dolgozó varrónők­kel való kapcsolata. mert ezen is múlik, hogy a ter­melésben részt vevők ok nélkül bakiafántoskodó ke­rékkötőt. vagy nélkülözhetet­len segítőtársat látnak-e bennük? Az együttműködés perspektívája Sok jel mutat arra. hogy a szolnoki ruhagyárban az utóbbi meggyőződés alakult ki. Bizonyíték erre egyrészt Mádi Éva állítása, miszerint neki. mint varrónőnek, so­hasem volt összetűzése, vi­tája a meósokfcal. s egyálta­lán nem sérti, ha a meós fel­hívja valamilyen fogyaté­kosságira a fiijgyeimet. Más­részt a jó kapcsolatra. a sokoldalú együttműködésre derül fény Cseh Miklósné szarvaiból is: „Minden szala­gon akad három-négy olyan varrónő, akinek a segítsége szinte nélkülözhetetlen a számiunkra. Általában a legnagyobb szakmai gyakor­lattal rendelkező és a leg- lelikiisimeretesebb, legszor­galmasabb dolgozókról van szó. akik azonnal észreve­szik. ha a kezükbe adott félkész ruhadarab nem tö­kéletes, és már adják is vissza . javításra. Olyankor még a vitát, az összetűzést is vállalva — tudják ugyan­is^ hogy előbb vagy utóbb úgyis ki kell javítani a hi­bát. S ha erre utóbb kerül sor. akkor az általuk elvég­zett munkaműveletet meg kell ismételni, jóllehet, az maga hibátlan. Egyszerűen arról van szó .tehát, hogy a legjobb és a legtapasztal­tabb munikásnők felismerik: a szó szoros értelmében a saját érdekük, hogy a hibát minél előbb észre vegye va­laki. Ezért aztán egyre keve­sebben akadnak akik rossz­néven veszik a figyelmeztető szót”. Ha — mint például a ru­hagyárban is — a minőségi követelmények döntő súllyal esnek latba - a prémiumok és a jutalmak odaítélésekor, akkor a munkások —szinte e--’k napról a másikra — önmaguk ellenőreivé válnak. Akkor pedig alighanem el kell maid gondolkozni előbb vagy utóbb a szolnoki ruha­gyárban is: vaion nem sok-e a 12 szalag vezető mellett 15 (!) meós abban az üzem­ben. amely jelenleg 290 varrónőt foglalkoztat. Káposztás János Hz észt küldöttség tegnapi programja Látogatás a cukorgyárban és a bútorgyárban Találkozó a megyeszékhely tanács! vezetőivel A Valter Klauson minisz­terelnök vezetésével Szolno­kon tartózkodó észt küldött­ség tegnap reggel a Szolno­ki Cukorgyárba látogatott Mohácsi Ottó. a megyei párt- bizottság titkára és Barta László megyei tanácselnök társaságában. A vendégeket a gyárban Zelman András igazgató, valamint Kocsis Flóriánné, a pártvezetősás titkára és Szatmári Sándor, a szakszer­vezeti 'bizottság titkára fo­gadta. Zelman András igaz­gató tájékoztatójában az ala­pítás 70. évfordulójához kö­zelgő gyár történetéről, s a jelenlegi gyárt?-' időszak­ról beszélt. Elmondta, hogy az idei kampányban mint- e™ hatszázezer tonna cu­korrépát dolgoznak fel, amelyet öt megye földiéin negyvenhat mezőgazdasági üzem termel. A vendégek érdeklőditek a répa cukor­tartalma s az átvételi ára felől. Az igazgató ismertette a minőségi cukortartalmi átvételi rendszer gyakorlatát. s megmondta azt is: az idén valamennyivel gyengébb a répa cukortartalma, mint tavaly volt. így a répaterme­lő gazdaságok kevesebb pénzt kapnak árujukért a gyártól. Később a 'gyár ál­landó és ideiglenes dolgo­zóinak szociális ellátásról, a munkásijóléti intézmények- rőL valamint a párt" és szakszervezet helyi munká­iéról kaptak tájékoztat ást. Az ezt követő 'gyárlátogatá­son Valter Klauson emlék- sorokat. jókívánságokat írt Gajdos Pál kérésére az Áp­rilis 4. Szocialista Brigád naplóiába. A Tisza Bútoripari Válla­lat 4. számú szolnoki gyárá­ban Nagy Béla Géza igaz­gató köszöntötte az észt kül­döttséget. Az évente 50 ezer lakás felszereléséhez Szol­nokon 'készülő konyhabúto­rokat nemcsak a gyár bolt­jában. hanem a gyártási folyamatokban is bemutat­Valter Klauson az Észt SZSZK 'Minisztertanácsának el­nöke, Gajdos Pál cukorgyári brigádvezető kérésére em­léksorokat írt az Április 4. Szocialista Brigád naplójába Fotó: Nagy Zsolt ták a vendégeknek. Az észt miniszterelnök különösen nagy figyelemmel hallgatta a tájékoztatót, s alaposan mec-tóeklődte. hogyan dol­gozik együtt a gyár az épí­tőkkel. s miiven rendszer szerint kapják meg a kony­hák felszerelését az úi la­kások tulajdonosai. A lá­tott bútorokról nagy elis­meréssel nyilatkozott, külö­nösen megnyerte tetszését a Budapesti Nemzetközi Vásár naigydíjáit kiérdemelt Niko­letta komplett konyhabútor, amely négy gyártó céa mun­kájából született, beépített hűtő- és főző-. valamint szellőző berendezéssel. Mint elmondta az észt bútoripar­nak nemcsak a Szovjetunió­ban. az európai államokban is sikere van. Javasolta a gyár ■"—-«tőinek, hogy a test­véri kapcsolatok lehetőségé­vel ölve. mielőbb ismerked- ienek meg ?. tallinni és a naravaii bútorgyárak munká­jával. A gyáriak megjegyez­ték, a miniszterelnök olyan szeretettel és hozzáértéssel beszél az i Darádról mintha az átlagosnál is jobban ér­dekelné. Valter Klauson csak annyit válaszolt: — Az érdeklődést tudták be ko­romnak. s annak, hogv na­gyon szeretem az erdőt, a fáit. Különben kötelességem ismerni az ipart, hosszú ide­je dolgozom az Észt SZSZK vezetésében. A küldöttség tagjai dél­után Sípos Károly megyei ta­nácselnök-helyettes kísére­tében a városi tanácsnál jártak, majd a Galériában megtekintették Makav Jó­zsef festőművész kiállítását, s ellátogattak a Művészite- lepre is. Marjai József a Minisz­tertanács elnökhelyettese tegnap fogadta Valter Klau- sont. az Észt SZSZK mi­niszterelnökét. A találkozón részt vett Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Visontai bányászok felajánlása 110 ezer tonna szén terven felül Kiemelkedő termelési ered­ményekkel köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 64. évfordulóját a visontai bányászok. A Mát­raaljai Szénbányák Thorez bányaüzemében év elejétől mostanáig 6 millió 110 ezer tonna szenet termeltek, vagyis időarányosan esedé- kes hatmillió tonnás tervü­ket 110 ezer tonnával túl­teljesítették. A kitermelt szén fűtőértéke is magasabb a tervezettnél A Bosch-üzembő] telepítették át a Hűtő gépgyár Il-es alkatrészüzemébe ezt a nagyméretű szinterező berendezést. A munkaszervezés kívánta meg, hogy a gyár mindkét Ilyen berendezése ugyanabban az üzemcsarnokban kapjon helyet. A köl­töztetés után az összeálíítás már elkészült, november első hetében la villanyszerelési munkát is befejezik a téemkások (Fotó: Dede Géza) Hasznosított újítások Jelentős megtakarítás az nprítógépgyárban Sokan „gondolkodtak” munkavédelmi témában Kilenc hónap adatait ösz- szegezve és az utolsó negyed­év hátralévő eredményeit is hozzágondolva bátran el le­het mondani, hogy az Aprí­tógépgyárban az idén is si­keres volt és jelentős hasz­not hozott az újítómozgalom. Még akkor is, ha ez az év a benyújtott és a hasznosí­tott újításokat tekintve mér­sékeltebb volt, mint az előző tervidőszak egy-egy eszten­deje. Az Aprítógépgyár újítói, többségében szocialista bri­gádtagok az idén október vé­géig ötven újítási javaslatot nyújtottak be. A vállalat hu­szonegyet hasznosított belő­le, az újítások bevezetéséből származó megtakarítás 2 millió 800 ezer forint A ki­fizetett újítási díj meghalad­ta a 150 ezer forintot. A hasznosított újítások eb­ben az évben is eredménye­sen segítették a vállalat mű­szaki-fejlesztési, a munka- és üzemszervezési, az anyag- és energiaitakarékossági fel­adatait. örvendetest, hogy a benyújtott újítási javaslatok között jócskán volt olyan, amely a munkavédelmet, a balesetmegelőzést szolgálja. A hasznos javaslatok kö­zül is kiemelkedett az az újí­tás, amely a szénőrlő mal­mok gyártásánál a verőkerék szerelését egyszerűsítette. Az újítók — három szerelő la­katos — figyelemre méltó és nagy szakmai felkészült­ségről tanúskodó ötletükkel, az eddig használatos szerelő- kocsi költséges gyártását tet­ték szükségtelenné. Az elmúlt ötéves terv idő­szakában a vállalat a be­nyújtott újítási javaslatok közül 280-at hasznosított. A megtakarítás 24 millió 557 ezer forint volt, a kifizetett újítási díj meghaladta az 1 milliót. A tervidőszak utol­só esztendejében például 6 millió 800 ezer forintot ta­karítottak meg az újítások hasznosításával. Ezekkel a számokkal ösz- szehasonlítva az Aprítógép­gyár újítómozgalmának 1981. évi eredményeit, ez az év valóban a szokottnál mérsé­keltebb volt. Mégis jónak le­het minősíteni, hiszen az újí­tók ezúttal is eredményesen járultak, hozzá a termelési feladatok megvalósításához, a takarékos gazdálkodáshoz, a munkabiztonsághoz. A korábbiaknál több fizi­kai dolgozó és szocialista bri- gád'tag kapcsolódott be az újítómozgalomba, így népe­sebb, összetételében diffe­renciáltabb lett a vállalat újítógórdája. Egyre többen nyújtanak be a munkavéde­lemmel, a népgazdasájgi szempontból is fontos anya­gi és energiatakarékossággal kapcsolatos újítási javaslato­kat. Kár, hogy a gyári KISZ- fiatalok közül az idén is csak kevesen ismerték fel ■ az újí­tómozgalom jelentőségét. —Illés —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom