Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-06 / 261. szám

SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A városi rang kötelez Várossá lenni rangot je­lent egy lakóközösség életé­ben. Az urbanizáció világje­lenséggé nőtt. Városaink ar­culata pedig oly mértékben változott az utóbbi évtize­dekben, hogy aki régen járt egy-egy városunkban, Salgó­tarjánban, Zalaegerszegen, Békéscsabán, de akár említ­hetnénk szűkebb hazánk, megyénk központját, Szol­nokot -is, könnyen eltéved­het. A városiasodás folya­mata korántsem mentes az ellentmondásoktól. Idén tíz éve, hogy kialakí­tották Magyarország első, át­fogó településhálózat-fejlesz­tési koncepcióját. Akkor ezt a programot sokhelyütt a vi­lágon követendő példaként emlegették. A magunk mö­gött hagyott évtized során azonban nem várt módon változtak a gazdasági körül­mények: csökkentek a tele­pülések emberléptékűvé for­málásához szükséges anyagi erőforrások. Ugyanakkor megváltoztak a társadalom igényei is. Előtérbe került, hogy ne csupán lakhatók le­gyenek épületeink, hanem egész környezetünk szebbé, kényelmesebbé, célszerűbbé váljon a korábbinál. A városi cím elérése — a történelmi hagyományoknak megfelelően — továbbra is olyan célként lebegett a fej­lődő települések előtt, amiért semmilyen áldozat nem drá­ga. Ráadásul az 1971-es kon­cepció pontosan meghatároz­ta a várossá válás feltételeit. Ez kétségkívül felgyorsítot­ta a települések fejlődését, ám egyúttal aránytalansá­gokhoz vezetett. Sokhelyütt bizony a falvak rovására gyarapodtak a fölfelé törek­vők, ami oda vezetett, hogy ma már deklaráljuk: min­den eszközt meg kell ragad­ni. hogy a kis településekről ne vándoroljanak el az em­berek. A hetvenes évek közepén, elsősorban a megyék kezde­ményezésére az állami veze­tés felismerte: a koncepción, azon belül a városiasodás feltételein módosítani kell. Most készül az új, korunk igényeihez jobban igazodó program. Alapvető céljai változatlanok, óm a koráb­binál kevésbé kategorizálja maid a településeket, a dön­tésekben nagyobb mozgáste­ret enged a megvei vezetés­nek. az előkészítésbe pedig a lakosságot is bevonja. Az urbanizációval foglal­kozó szakemberekre jogos társadalmi nyomás nehezedik. Hiszen ma már nem lehet a tapasztalatok hiányára, vagy az építési technológia kez­detlegességére hivatkozni, mikor szürke, vége-hossza sincs házsorok nőnek ki a földből, vagy akkor, ha egy új lakótelepen hónapokig nincs elegendő üzlet, esetleg évekig nincs mozi vagy könyvtár. Vannak biztató je­lek. melyek arra utalnak, hogy jó iránvú szemlé'etvál- tás tapasztalható. Házgyári elemekből családi házak is épülnek, többcélú oktatási- kulturális központokat adnak át. lehetne sorolni még a példákat. Ami a lényeg: a városkép alakítása nemcsak a tervezőasztalon dől el. Ab­ban a társadalomtudóstól kezdve a kertészig, avagy a leendő lakóig (mindenkinek részt kell vennie. Ehhez pe­dig alapvető feltétel, hogy értsük egymás szavát. — gazsó — Együttműködési szerződés aláírásával Befejeződött a dél-jemeni párt- és állami küldöttség látogatása Ünnepélyes búcsúztatás, elutazás A hivatalos tárgyalások befejeztével tegnap az Or­szágház delegációs tenmében Losonczi PáL a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke és Ali Nasszer Moha­med. a Jemeni Néni De­mokratikus Köztársaság Legfelsőbb Néni Tanácsa El­nökségének elnöke aláírta az országaink közötti barát­sági és együttműködési szer­ződésit. Kapcsolataink töorté- netének első ilven szerző­dése szabályozza hazánk és a néni Jemen között a po­litikai. a gazdasági, a kul­turális és a műszaki-tudo­mányos együttműködés el­veit. Puia Brieves külügymi­niszter. valamint Salem Sa­leh Mohamed külügyminisz­ter két okmányt látott el kéziegvével: az országaink közötti konzuli egyezményt és a vízumkényszer részle­ges megszüntetéséről szóló eavezménvt. Ugyancsak a Parlament delegációs termében levél­váltások történtek a két or­szág közötti vadasáéi együttműködés további ki­terjesztéséről Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Haidar Abu Balkr al-Attas ém'tésügvi miniszter között Bainok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke és Ahmed Abdul Rahman Bashar, az Elnöki Iroda po­litikai tanácsadója, a pánt lapiának főszerkesztőié öt évre szóló táiékoztaitási egvezménvt írt alá. Az együttműködési meg­állapodások aláírásánál idén volt Kádár János. az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára: ott vol­tak a magvar és a iemeni tárfvaló delegáció tagiai. Ali Nasszer Mohamed ma­gyarországi látogatásáról '-ö_ zös közleményt adtak ki. A Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára a Legfelsőbb Néni Tanács Elnökségének elnöke meehívta Kádár Já­(Folytatás a 2. oldalon) Egymilliónál több lábbeli a Szovjetunióba — „Sláger” az olcsó, színes szandál A martfűi Tisza Cipőgyár­nak hagyományosan tartós, jó kapcsolata van szovjet külkereskedelmi partnerei­vel. Ezt tanúsítja, hogy az 1982. évi szállítási szerződést is megkötötték a magyar külkereskedők közreműködé­sével. A megállapodás sze­rint a jövő évbm 1 millió 350 ezer pár férfi- és női lábbelit, szandált és női csiz­mát exportálnak a Tisza partjáról a Szovjetunióba. E mennyiség nagyobb hányada hagyományos, jól bevált ci­pő, de jövőre néhány új ter­mékkel is megjelennek a szovjet piacon. A könnyű műbőrfelsőrészű női csizmák mellett son kerül meleg béléssel ellátott, a ke­mény hidegben is jól visel­hető női csizmák szállításá­ra. Egyelőre 100 ezer pár kö­rüli mennyiségben küldenek a megrendelőiknek. A Buda­pesti Nemzetközi Vásáron megnyerte a partnerek tet­szését a vállalat újabb „slá­gere”, a házilag kifejlesztett színes női, divatos szandál­kollekció is. Az olcsó), textil és műbőr felhasználásával készülő szandálok magas sarkúak, elegánsak, követik a legújabb divatirányzatot Ezekből a termékekből — első ízben — 450 ezer párat szállítanak a Szovjetunióba jövőre. A Tisza Cipőgyár 1981-re is tetemes megrendelést ka­pott a szovjet külkereskede­lemtől. December 31-ig más­félmillió párnál több női és férficipőt és csizmát kell ki­szállítani. A gyáriak igye­keztek, és most is szorgal­masan dolgoznak a megren­delések teljesítésén. A köny- nyű divatos női szandálok például még az év első öt hónapjában kiutaztak, hogy a nyári szezonra a vásár­lókhoz kerüljenek. Az őszi szállítási csúcs jelenleg kés­lelteti a késztermékek ki­szállítását. A nehézségek át­hidalására közvetlen kontak­tust tartanak a külkereske­dőkkel, és bíznak abban, hogy határidőre teljesíthetik az 1981. évi szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Jelenleg fiúnadrágokat és mellényeket készítenek sima bársonyból a mezőtúri Ru­haipari Szövetkezet túrkevei üzemében. A tetszetős ruhák bérmunkában készülnek a nyugatnémet ROTRING cég megbízásából. A megrendelt mennyiséget — 1500 öltönyt — november 14-ig kell elkészíteni. Ha a nadrág, mellény együttes varrásá­val végeztek, utána női blézereket — 3500-at >— készítenek szintén nyngati exportra Fotó: T. K. L. A szolnoki Építés] és Szerelőipari Vállalat központi telepé­nek lakatosrészlegében építkezésekhez gyártanak különböző méretű vasszerkezeteket. A képen: készül az elem a Tisza- földváron épülő általános iskolához Megyénkben is Megkezdődött a szovjet filmek fesztiválja Kiállítások, orosz nyelvű sorozat, régi és új alkotások a vásznon Szerdán délután a szolno­ki Tallinn filmszínházban nyitották meg a szovjet fil­mek fesztiválja rendezvény- sorozatát. A megnyitó után levetítették A XX. század kalózai című szovjet filmet, amelyet szinkronizálás nél­kül eredeti nyelven hallhat­tak- láitlhattak a nézők. A film egyben egy tervezett sarozait első darabja; a jö­vőben szinkronizálás nélkül is vetítik a legújaibb szovjet alkotásokat, ezzel segítik az orosz nyelvtanulást. A szerdai filmbemutató­val egvidőfoen fotókiállítás nyílt a Tallinn filmszínház­ban A szovjet film hat év­tizede címmeL A bemutatón Eizenstein, Dziga Vertov, Csuhraj. Bondarcsuk. Mihail Romon. Vasztlijev. Koncsa- lovszkij és más alkotók filmjeiből láthatók fotómon­tázsok és plakátok. A kiál­lításit november 11-ig néz­hetik meg az érdeklődők. Ugyancsak kiállítás nyűt a jászberényi Lehel füm- színházlban. Itt a mai szov­jet filmművészet eredmé­nyeit. alkotásait megelevení­tő főtavat láthatja a közön­ség. Tegnap a Tisza fiimszán- házban ünnepi előadáson mutatták be a Moszkva nem hisz a könnyeiknek című Oscar-díias filmet. A fesztivál ideje alatt a megye városaiban községei­ben bő választék várja a szovjet filmművészét ko­rábbi és legújabb alkotásai iránt érdeklődőket. Újra le­vetítik többek között a nagy sikerű Szállnak a darvak; Az első tanító; Ragyogj, ra­gyogj csillagom; Hétközna­pi fasizmus. Ordasok között című filmeket. Erősödő verseny a vevőkért Növekszik a variálható bútorok iránti kereslet Változatos igények kielé­gítésére kell felkészülnie a bútoriparnak 1982-ben. A ke­reskedők tapasztalatai sze­rint a városokban például elsősorban a több célra hasz­nálható, sokféleképpen va­riálható bútorok, kereslete növekszik, míg a kisebb te­lepüléseken, s az ország bi­zonyos vidékein inkább a hagyományosnak mondható szobabútorok, szekrénysorok iránt érdeklődnek a vásár­lók. A Budapesti Bútoripari Vállalat mintatermében e héten a vállalat jövő évre tervezett teljes termékvá­lasztékát bemutatja a hazai kereskedelmi partnereinek. Az immár negyedik alkalom­mal megrendezett bemutató azért is fontos a gyártó vál­lalat száméra, mert a belföl­di kínálatban is egyre erő­södik a verseny a vevőkért. A BUBIV jövőre csaknem egymilliárd forint értékű bú­tort szállít a hazai kereske­delmi vállalatoknak. Ennek nagyobb része — mintegy 70 százaléka — szekrénysor, la­kószoba berendezésére alkal­mas szekrényfal és elemes bútor, a többi kárpitozott bútor, étkezőgarnitúrái asz­tal; szék. A kereskedelem véleménye szerint ez az arány megfelel a fogyasztók várható igényeinek. A BU­BIV egyes bútortípusaiból a gyárak kapacitásánál több is elkelne, így például a Réka és a Horizont elemes bútor­családokból. Ezek forgalma­zásánál azonban változatla­nul gond a hosszú vállalási határidő, valamint a sérült alkatrészek, elemek pótlása. Ez utóbbin várhatóan segít majd a közelmúltban létre­hozott BUBIV márkaszerviz. A kereskedők felhívták a gyártók figyelmét a gondo­sabb csomagolásra és szállí­tásra, amellyel sok reklamá­ció elkerülhető lenne. A BU­BIV képviselői egyebek közt kérték, hogy a kereskedők főként az, elemes bútorokról adjanak a vásárlóknak ala­posabb tájékoztatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom