Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. NOVEMBER 1 I Arcképvázlati NÉHA NEKI IS JUT A TAPSBÓL Az öregeiknek is vannak ál­maik — hát még a húszéve­seknek! Varga György húsz­éves korában Déldául a vilá­got jelenítő deszkákról álmo­dott: ieen szén színeseket, segéd rendezőként a miskolci Nemzeti Színházban. Csak­hogy amíg a színpadok vilá­gában egy-egy álom valóra válik: no. hát az ilyesmi bi­zony nem az onerettek dra­maturgiáin szerint történik. Varga György is dobódctt függöny mögül függöny mö­gé egészen addig, mígnem fogta magát, s hátat fordított a színháznak, merthogy ..ott és akkor” a körülmények úgy diktálták. Hogy azután né­hány kalandos Miskolcon töltött esztendő után tizen­két évvel ezelőtt Szolnokon, a Szigligeti Színháznál vál­laltom állást, mint színoad- mester. Azóta, néha a tansból ne­ki is jut egy kevés. Minden­nek ma már természetesen nincs qlyan jelentősége a 41 éves műszaki vezetlő életé­ben. mint volt — mondiuk — miskolci segédrendező ko­rában. Az ambíciók, az ér­deklődés átalakultak: számá­ra ma is sikerélményt a non- tosan elvégzett számítás, a Drecízen működő színpadi gépezet, díszlet háttér ielen- ti — s utóbbiakat leginkább akkor veszi észre néző és kri­tikus. ha rosszul funkcionál­nak. Egy apró. ám jellemző eset a közelmúltból: a Kol­dusopera nyilvános főpróbá­ja előtt egv díszlet-részlet csődöt mondott sőt. mintegy önálló életre kelve fenyeget­ni kezdett falakat, szereplő­ket. Mégis: a nyilvános fő­próba .zökkenőmentesen le­zajlott. igaz- a bizonyos sza­badulni vágvó főtengely és a veszedelmes lezuhanás kö­zött már csak 4 milliméter volt. amikor a főpróba elő­adása tapsvihar közepette véget ért. Varga György színpadmes­ter volt. amikor a színház akkori műszaki vezetőiéért eljött a kaszás. Maradt utána néhány korszerűtlen kis mű­hely. alig-alig fölszerelve, és maradt a munka szentsége ia Azóta Varga Györgyből az ..avareagyuri” lett. aki meg­hallgat díszlet- és jelmezter­vezőt. rendezőt, főrendezőt, színészt. ácsot. bognárt, ügyelőt és színpadi segéd­munkást. Szerencsés esetben külön-különi. nagyobb ..iram” ideién egyszerre hallja őket. Mellesleg neki. aki egy a be­osztottak között, nyolcvan beosztottja van egy kis üzemre való ember: köztük ragyogó képességű, erejük teljében lévő szakmunkások és időnként deliráló. a le­pusztulás szóién álló ..segéd- ieasegédnek”. Talán nem árt megjegyezni: a periférikus színek egy-egy színház hát­só udvarának szegleteiben néha riasztóan élesek. Ugyan­akkor: a színpad nagy tett- ie a fegyelem a rend. S er­re a fegyelemre, rendre, min- denefcfötött szükség van: ak­kor is. ha — valahol — ..hak­niban” megy a ..Szabin nők”, s akkor is. ha országos vissz­hangot kiváltó ősbemutatót tart a színház. A munka lényege: úgyne­vezett kötetlen munkaidőben csak abbahagyni lehet, de befejezni sohasem. A kívül­álló szemével borzalmas, mert a ..műszak” létrehoz valamit, s alighogy elkészült vele. máris úiat kell csinál­ni. Gyakran elképesztően kezdetfegesl feltételek köze­pette annak ellenére, hogy a műszaki körüiménvek ren­geteget javultak évről évre. Jön a rendező, akit eszmék, indulatok inspirálnak, s jön a díszlettervező, akinek lá­tómezején tárgyiasulnak a rendező látomásai. A műsza­ki vezető pedig tudja, hogy ehhez — eleddig — mindösz- sze két szál deszka adott. Nem illenék ..elfecsegni”, de oly jellemző: volt olyan elő­adás tavalyelőtt a Szigligeti­ben. amelynek fatörzs dísz­letei szinte ..illegálisan” ke­rültek a színpadra. Örkény István szintién ez az egész nála arra a kenyér­gyárra hasonlít, amelynek minden reggel kenyeret kell adnia, de este nincs mindig liszt. (Sokszor búza se.) .De ez a mi ügyünk” — mondja Varga György, akinek irodá­ja ajtajára a ..műszaki veze­tő” felirat alá odakívánkozna az' is. hogy a ..mindennapos színházi ügyek professzora”, s alkatomaditán az is. ami tudtára adná a belépőnek, hogy az iroda ..gazdája” ak­váriumban díszhalakat nevel, hogy gvakran dolgozik könyvtári szakkönvvből. és hogy nemcsak a színház al­kalmazottja (szerelmese, szol­gája). hanem féri. aoa is. s ..ha ígv megy tovább” csön­des rajongója lesz a Tiszá­nak. a szolnoki vízpartoknak is. Vagyishogy — ahogy mon­dani szokták — teljes életet élő ember. Szabó János Varga József kumma- danasi fazekas már a ha- todiik generáció, aki a fa­zekas szakmát választotta éilethávaitásának a család­ban. A szakma fortélya­it édesapjától tanulta. Hosszú évek kihagyása után újra visszatért a fa­zekas karimához. Kimondottan használa­ti tárgyakat készít, máz nélkül, kavicsolva díszít­ve Korongolás Lisztes bődön, korsók, sótartók égetésre várva Kilenc óra alatt égnek ki a vályogból készfiit ége- tőkemencében a cserepek F.: Nagy Zsolt. Hazajöttek a faluba Esik. Kora reggel óta egy­folytában. kitartó konokság- cal áztat az idő mindent. Már délután három órakor célszerű világítani az utat. s engedni a megszokott tem­póból is. Az országút síkos. Itt—ott tócsák csapnak ma­gasra. ahogv haladunk. A Mátra felől hófellegeket sej­tet az ée. A falu olvan ezen az esős. őszi délutánon. mintha mindenki iól fűtött szo­bájában! múlatná az időt. Kék fények, villanások iga­zolják ezt. A családok tévé előtt töltik a délutánt. Ho­vá is mennének ezen a vi­gasztalanul őszi hét végén. Emiatt kicsit ideges az a kor Leseza Mihály tanár úr belép. Haragos köszöntés fo­gadja. Kézfogások, tisztelet­teljes pillantások. Komoly a tanár úr. kicsit meghatódott is. De nevén nevez minden­kit. Az aitónál két nő össze- hiáiz. s a később belépő han­gosan sír: Zsuzsikám, ked­vesem de örülök, hogy lát­lak. Egykori osztálykének, kirándulások fakó fotói ke­rülnek elő. s mint szélesre duzzadt folyó, megindul az emlékezés áradata. — Ti csak üljetek már Te a teremben — terelik tár­saikat a rendezők — Ki ion akkor a temetőbe? Hamr>r megegyeznek. Az eredeti terv szerint mind mertek volna, a szakadó esőben azonban iobb. ha öten kocsiba ülnek, s viszik a koszorút Kocsis Károlvniaik. a Példás életű, tekintélyes osztályfőnöknek, aki már nem lehet itt. a zaívvarékasi is­kola 1961-ben végzett gye­rekeinek húszéves találkozó­ján. Mikor visszaérnek, meg­szólal a csengő. Kisdiákos fegyelemben ülnek az aszfal­tok mellett, és figyelik Le- geza Mihály tanár urat. aki az előbb még nevetve — ..húsz évvel ezelőtt ezt nem tettem volna” felkiál­tással — hamutartókat ho­zott a tanáriból. — Kedves gyerekek, azért húsz év nem sokat változta.-, tott raitunik. ió. hogy össze­lőttünk. sok kedves emlé­künket feleleveníteni. Ez; aió az ember életében, hogy emlékei között inkább ,a szép. a kedves, a ió marad meg legtovább. Amikor ezt az osztályfőnök,i órát elkez­dem. mégis szomorú az első szavam. Köszönöm nektek, hogv koszorút vittetek Ko­csis tanár űr sír iára Jó ta­nár volt. s hogv az életben se buktunk meg matemati­kából:. köszönjük meg gon­dolatban neki. Azért mon­dom ígv. mert nekem is ne­ve1 őm volt. S már vált is hangot, ke­zében az osztálynévsor. Nevetés. A féri uevanis a férfiak között ül a túlolda­lion. Osztálytársak voltak. Ki tudia. hob mikor kezdő­dik? — Mezőtúron, érettségiz­tem, bár nem akartam pe­dagógus lenni, mégis Jász­berényben. a főiskolán foly­tattam. Szolnokon tanítok ... — Barom figondozó voltam Palotáson. Beleuntam, Aztán cérniázóként négy évig gyári munkás. Pesten. Hazaiöttem. mezőgazdasági szafcközénis­. három—négy fiatalember is. aki az iskola bejáratánál to­porog. Nem bán iák ha kap­nak az esőből, csak úgy. öl­tönyben fci-kinéznek a hosz- szú utcára. Fél négy után megsoka­sodva 'megnyugodnak Már húsz körül együtt vannak, s van, aki kettőről-háromról >— máig hiányzóiról — hírt hozott. Hazaérkeztek még délelőtt, jönnek. Egy földszinti tanterem­ben kábátoknak le az érke­zők. A katedrán hatalmas, szegfűktől lángoló koszorú. Szalagján szerény szavak: azi iskola 1960/61-ben végzett tanulói...” — Húsz év történetéből fe­lőlietek! a ti húsz évetek történetéből. Szólítom az el­sőt a név~"rban ... Zavart, félszeg csend. A tanár úr megérti. — Segítek, ió? Kezdem én. Lát iátok, most is itt ta­nítok. Tud iátok — ha arra is emlékeztek még —. a fe­leségem az óvodában soka­tokat mesioisiiltetett. A két lányom felnőtt, egyik, az asszonVliánvom biológia—me­zőgazdasági szakos tanár a másik pedagógiát—régésze­tet. tanul a debreceni Kos­suth Lnios Tudományegyete­men. A házasságkötésem, a gyerekeim megszületése óta két nagy öröm ért. Az első 1977-hez kötődik. Felépült a tornatermünk, lehet ennél nagyobb öröme esv tornata­nárnak? A második 3 és fél hónapja: ami nekem nem si­került. a lányomnak igen! Van, egv fiiűumokáim! Felszabadult, haragos neve­tés. (Legeza tanár úr kiváló­an vizsgázott pár nercben az életéből1, s a pedagógiai— pszichológiából ,is ...) S már egymás után. alfabetikus rendiben, szólnak a ..gyere­kek”: — Rólam sokan tudják, itthon, maradtam, nem ta­nulhattam nem is dolgoztam, csak beteg apámat, anyámat ápoltam. 1972-ben született a fiúnk: aztán épültünk, szép házunk van. iól élünk. Most is van betegem, a bátyámat ápolóm1. — Nekem is fiam van. a vízügynél dolgozom. Baián elvégeztem a főiskolát. — Tíz éven át háromimű- szakos fonónő voltam Csepe­lén. Az idén, érettségiztem, már a Va«mű anvagkönvve- lő ie vagyok — Két kisgyermekem van. 15 évi" ápolónő voltam, ren­geteget tanultam, már a mű­velődési központban dolgo­zom. — Varrónő vagvok Szolno­kon. a Mái us 1-iben. — Hazajöttünk családos­tul. boltvezető voltam, a Béke Tsr-ben találtam meg a helyem,. A fériem tudiá- tok... kólán Végeztem. Az AGRO- KER megbecsült munkásá­nak érzem magam hét éve. — Gyerekek: Gyuszi üzent, nagyon sajnálja. nem lőhe­tett haza. Tud iáitok. az ELTÉ-n végzett, tavaly vagy tatvaly ellőtt ielient meg az első szakkönyve. A SZÁMOK Központja tudományos mun­katársa. s most állami ki­küldetésben az NSZK-ban tanít. — Budapesten tanultam szakmát. Géplakatos-szer­számkészítő vagyok, csak a lakásgondom bánt A fiam legalább olvan paikos. ami­lyen én voltam, a lányom mindkettőnkön túltesz. — Pest mellett, egv kis sváb falúban élek. asztalos szakmát tanultam. aztán gimnáziumban folytattam, munka közben. A felesé­gemnek két gyereke van. Nagyon szeretem őket: kö­zös! — A vasúthoz szegődtem, én is érettségiztem 1977-ben. Két gverek, eev szén hóz a szomszédban. Szászberken. — Páfcsett vegriipari szak- középiskola. aztán felsőfokú, aztán kiegészítő — 1970 óta üzemmérnök vagyok a TVM- bani Két gverek ... — És a snort? — Laaeza tanár úr rákérdez. — Sok lövészversenv tanár úr. országos döntő nem is egyszer. Az idén a második helyezés sikerült. Ennyit. — Családi életem először nem sikerült, munkáséletem annál inkább. — Tizenkétszeres aranv- iolvénves szocialista brigád vezető ie. kétszeres Kiváló Dolgozó 'Vagyok. Meg három­gyerekes apa! Minden oké! — Kisiparos vagyok hely­ben. ne ,is szóljon Miska bá­csi. jövőre is kifestem ked­vezménnyel az iskolát: mint az id'k­— Főelőadó vagyok, a ta­nácsakadémián végeztem. — Pénzügyi osztályt vezet­tek.. két fiam van. — Nékem is két fiam és boltvezető vagyok, szeretet­tel várlak benneteket... . Gurulunk a nevetéstől. A ió boltnak is kel a cégiár? Lageza Mihály haragosan gondolkodik: — Nem volt hiábavaló a munkánk! Nagyon boldog vagyok most nektek örülök, everekek! — Tanár fir kérem'— tart­ja fel kezét . .Thomlaa”.' laz 'üzemmérnök. — Tessék meg­mondani az iskola tanítói­nak. tanárainak, a mostani­aknak : minden tiszteletem az övék. Városon az ember elszokik a köszönéstől. Reg­gel óta itthon vagyok, a bá­tyám,mali — hiába esett — jártuk a falut, van mit néz­ni. Hát ahány igyerek szem­bejött. mind köszönt! Pedig helm ismerhetnek. s enl Be őket! A tanár úr egy pillanatra elfordítja a fejét. Kinéz a sö­tét. esős estébe. — Nem csöngettünk, mert csak az osztályfőnöki óra ért véget, a találkozó még nem. ugve? — Találkozunk a vendég­lőben. családostól, mondják a ..gyerekek”. A ■gyerekek:' akiket anviuk szíve alatt hordott, vagv pó­lyában daikált. amikor 1946- ban ez, az emeletes iskola fle'éoü’lt Zagy varéfciasou. A gyerekek, akik békében szü­lettek. nevelkedtek ebben a ió hírű téeszéről egyre ne­vezetesebb kisközségiben. A gyerekek, akik szinte kivétel nélkül paraszt- és munkás- családból indultak.' A gyere­kek. aklik — többnyire már — kétgyerekes anyák. apák. s közülük csak egv bontottföl nem sikerült háziasságot. A gyerekek, akik maguk em­berségéből tovább tanultak, házat építettek, otthont te­remtettek. A 34—35 éves fiatalok. akik húsz évvé! az általános iskola befejezése után. 1981. Október 24-én. harmincán ha­zajöttek. a hívó szóra. Felelni saiát sorsúikról. Al­fabitben : Bányász László. Békési János. Bíró Anna. Bí­ró Ilona. Csömör Gvuíla. Fa­ragó Kálimon,. Farádi Zsuzsa. Hegedűs Margit. Kecskés Im­re vovács .Lajos. Pomázi Károly. Polónyi Mária. Po- Jónvi István. Senfőző Imibe. Szabó Béla. Tóth János és a többiek... Még nincs négy óra. amd­Sóskuti Júlia

Next

/
Oldalképek
Tartalom