Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1981. NOVEMBER 1

I Arcképvázlati

NÉHA NEKI IS JUT A TAPSBÓL

Az öregeiknek is vannak álmaik — hát még a húszéveseknek! Varga György húszéves korában Déldául a világot jelenítő deszkákról álmodott: ieen szén színeseket, segéd rendezőként a miskolci Nemzeti Színházban. Csakhogy amíg a színpadok világában egy-egy álom valóra válik: no. hát az ilyesmi bizony nem az onerettek dramaturgiáin szerint történik. Varga György is dobódctt függöny mögül függöny mögé egészen addig, mígnem fogta magát, s hátat fordított a színháznak, merthogy ..ott és akkor” a körülmények úgy diktálták. Hogy azután néhány kalandos Miskolcon töltött esztendő után tizenkét évvel ezelőtt Szolnokon, a Szigligeti Színháznál vállaltom állást, mint színoad- mester.

Azóta, néha a tansból neki is jut egy kevés. Mindennek ma már természetesen nincs qlyan jelentősége a 41 éves műszaki vezetlő életében. mint volt — mondiuk — miskolci segédrendező korában. Az ambíciók, az érdeklődés átalakultak: számára ma is sikerélményt a non- tosan elvégzett számítás, a Drecízen működő színpadi gépezet, díszlet háttér ielen- ti — s utóbbiakat leginkább akkor veszi észre néző és kritikus. ha rosszul funkcionálnak. Egy apró. ám jellemző eset a közelmúltból: a Koldusopera nyilvános főpróbája előtt egv díszlet-részlet csődöt mondott sőt. mintegy önálló életre kelve fenyegetni kezdett falakat, szereplőket. Mégis: a nyilvános főpróba .zökkenőmentesen lezajlott. igaz- a bizonyos szabadulni vágvó főtengely és a veszedelmes lezuhanás között már csak 4 milliméter volt. amikor a főpróba előadása tapsvihar közepette véget ért.

Varga György színpadmester volt. amikor a színház akkori műszaki vezetőiéért eljött a kaszás. Maradt utána néhány korszerűtlen kis műhely. alig-alig fölszerelve, és maradt a munka szentsége ia Azóta Varga Györgyből az ..avareagyuri” lett. aki meghallgat díszlet- és jelmeztervezőt. rendezőt, főrendezőt, színészt. ácsot. bognárt, ügyelőt és színpadi segédmunkást. Szerencsés esetben külön-különi. nagyobb ..iram” ideién egyszerre hallja őket. Mellesleg neki. aki egy a beosztottak között, nyolcvan beosztottja van egy kis üzemre való ember: köztük ragyogó képességű, erejük teljében lévő szakmunkások és időnként deliráló. a lepusztulás szóién álló ..segéd- ieasegédnek”. Talán nem árt megjegyezni: a periférikus színek egy-egy színház hátsó udvarának szegleteiben néha riasztóan élesek. Ugyanakkor: a színpad nagy tett- ie a fegyelem a rend. S erre a fegyelemre, rendre, min- denefcfötött szükség van: akkor is. ha — valahol — ..hakniban” megy a ..Szabin nők”, s akkor is. ha országos visszhangot kiváltó ősbemutatót tart a színház.

A munka lényege: úgynevezett kötetlen munkaidőben csak abbahagyni lehet, de befejezni sohasem. A kívülálló szemével borzalmas, mert a ..műszak” létrehoz valamit, s alighogy elkészült vele. máris úiat kell csinálni. Gyakran elképesztően kezdetfegesl feltételek közepette annak ellenére, hogy a műszaki körüiménvek rengeteget javultak évről évre. Jön a rendező, akit eszmék, indulatok inspirálnak, s jön a díszlettervező, akinek látómezején tárgyiasulnak a rendező látomásai. A műszaki vezető pedig tudja, hogy ehhez — eleddig — mindösz- sze két szál deszka adott. Nem illenék ..elfecsegni”, de oly jellemző: volt olyan előadás tavalyelőtt a Szigligetiben. amelynek fatörzs díszletei szinte ..illegálisan” kerültek a színpadra.

Örkény István szintién ez az egész nála arra a kenyérgyárra hasonlít, amelynek minden reggel kenyeret kell adnia, de este nincs mindig liszt. (Sokszor búza se.) .De ez a mi ügyünk” — mondja Varga György, akinek irodája ajtajára a ..műszaki vezető” felirat alá odakívánkozna az' is. hogy a ..mindennapos színházi ügyek professzora”, s alkatomaditán az is. ami tudtára adná a belépőnek, hogy az iroda ..gazdája” akváriumban díszhalakat nevel, hogy gvakran dolgozik könyvtári szakkönvvből. és hogy nemcsak a színház alkalmazottja (szerelmese, szolgája). hanem féri. aoa is. s ..ha ígv megy tovább” csöndes rajongója lesz a Tiszának. a szolnoki vízpartoknak is.

Vagyishogy — ahogy mondani szokták — teljes életet élő ember.

Szabó János

Varga József kumma- danasi fazekas már a ha- todiik generáció, aki a fazekas szakmát választotta éilethávaitásának a családban. A szakma fortélyait édesapjától tanulta. Hosszú évek kihagyása után újra visszatért a fazekas karimához.

Kimondottan használati tárgyakat készít, máz nélkül, kavicsolva díszítve

Korongolás

Lisztes bődön, korsók, sótartók égetésre várva

Kilenc óra alatt égnek ki a vályogból készfiit ége- tőkemencében a cserepek

F.: Nagy Zsolt.

Hazajöttek a faluba

Esik. Kora reggel óta egyfolytában. kitartó konokság- cal áztat az idő mindent. Már délután három órakor célszerű világítani az utat. s engedni a megszokott tempóból is. Az országút síkos. Itt—ott tócsák csapnak magasra. ahogv haladunk. A Mátra felől hófellegeket sejtet az ée.

A falu olvan ezen az esős. őszi délutánon. mintha mindenki iól fűtött szobájában! múlatná az időt. Kék fények, villanások igazolják ezt. A családok tévé előtt töltik a délutánt. Hová is mennének ezen a vigasztalanul őszi hét végén.

Emiatt kicsit ideges az a

kor Leseza Mihály tanár úr belép. Haragos köszöntés fogadja. Kézfogások, tiszteletteljes pillantások. Komoly a tanár úr. kicsit meghatódott is. De nevén nevez mindenkit. Az aitónál két nő össze- hiáiz. s a később belépő hangosan sír: Zsuzsikám, kedvesem de örülök, hogy látlak. Egykori osztálykének, kirándulások fakó fotói kerülnek elő. s mint szélesre duzzadt folyó, megindul az emlékezés áradata.

— Ti csak üljetek már Te a teremben — terelik társaikat a rendezők — Ki ion akkor a temetőbe?

Hamr>r megegyeznek. Az eredeti terv szerint mind mertek volna, a szakadó esőben azonban iobb. ha öten kocsiba ülnek, s viszik a koszorút Kocsis Károlvniaik. a Példás életű, tekintélyes osztályfőnöknek, aki már nem lehet itt. a zaívvarékasi iskola 1961-ben végzett gyerekeinek húszéves találkozóján.

Mikor visszaérnek, megszólal a csengő. Kisdiákos fegyelemben ülnek az aszfaltok mellett, és figyelik Le- geza Mihály tanár urat. aki az előbb még nevetve — ..húsz évvel ezelőtt ezt nem tettem volna” felkiáltással — hamutartókat hozott a tanáriból.

— Kedves gyerekek, azért húsz év nem sokat változta.-, tott raitunik. ió. hogy összelőttünk. sok kedves emlékünket feleleveníteni. Ez; aió az ember életében, hogy emlékei között inkább ,a szép. a kedves, a ió marad meg legtovább. Amikor ezt az osztályfőnök,i órát elkezdem. mégis szomorú az első szavam. Köszönöm nektek, hogv koszorút vittetek Kocsis tanár űr sír iára Jó tanár volt. s hogv az életben se buktunk meg matematikából:. köszönjük meg gondolatban neki. Azért mondom ígv. mert nekem is neve1 őm volt.

S már vált is hangot, kezében az osztálynévsor.

Nevetés. A féri uevanis a férfiak között ül a túloldalion. Osztálytársak voltak. Ki tudia. hob mikor kezdődik?

— Mezőtúron, érettségiztem, bár nem akartam pedagógus lenni, mégis Jászberényben. a főiskolán folytattam. Szolnokon tanítok ...

— Barom figondozó voltam Palotáson. Beleuntam, Aztán cérniázóként négy évig gyári munkás. Pesten. Hazaiöttem. mezőgazdasági szafcközénis. három—négy fiatalember is. aki az iskola bejáratánál toporog. Nem bán iák ha kapnak az esőből, csak úgy. öltönyben fci-kinéznek a hosz- szú utcára.

Fél négy után megsokasodva 'megnyugodnak Már húsz körül együtt vannak, s van, aki kettőről-háromról >— máig hiányzóiról — hírt hozott. Hazaérkeztek még délelőtt, jönnek.

Egy földszinti tanteremben kábátoknak le az érkezők. A katedrán hatalmas, szegfűktől lángoló koszorú. Szalagján szerény szavak: azi iskola 1960/61-ben végzett tanulói...”

— Húsz év történetéből felőlietek! a ti húsz évetek történetéből. Szólítom az elsőt a név~"rban ...

Zavart, félszeg csend. A tanár úr megérti.

— Segítek, ió? Kezdem én. Lát iátok, most is itt tanítok. Tud iátok — ha arra is emlékeztek még —. a feleségem az óvodában sokatokat mesioisiiltetett. A két lányom felnőtt, egyik, az asszonVliánvom biológia—mezőgazdasági szakos tanár a másik pedagógiát—régészetet. tanul a debreceni Kossuth Lnios Tudományegyetemen. A házasságkötésem, a gyerekeim megszületése óta két nagy öröm ért. Az első 1977-hez kötődik. Felépült a tornatermünk, lehet ennél nagyobb öröme esv tornatanárnak? A második 3 és fél hónapja: ami nekem nem sikerült. a lányomnak igen! Van, egv fiiűumokáim!

Felszabadult, haragos nevetés. (Legeza tanár úr kiválóan vizsgázott pár nercben az életéből1, s a pedagógiai— pszichológiából ,is ...) S már egymás után. alfabetikus rendiben, szólnak a ..gyerekek”:

— Rólam sokan tudják, itthon, maradtam, nem tanulhattam nem is dolgoztam, csak beteg apámat, anyámat ápoltam. 1972-ben született a fiúnk: aztán épültünk, szép házunk van. iól élünk. Most is van betegem, a bátyámat ápolóm1.

— Nekem is fiam van. a vízügynél dolgozom. Baián elvégeztem a főiskolát.

— Tíz éven át háromimű- szakos fonónő voltam Csepelén. Az idén, érettségiztem, már a Va«mű anvagkönvve- lő ie vagyok

— Két kisgyermekem van. 15 évi" ápolónő voltam, rengeteget tanultam, már a művelődési központban dolgozom.

— Varrónő vagvok Szolnokon. a Mái us 1-iben.

— Hazajöttünk családostul. boltvezető voltam, a Béke Tsr-ben találtam meg a helyem,. A fériem tudiá- tok...

kólán Végeztem. Az AGRO- KER megbecsült munkásának érzem magam hét éve.

— Gyerekek: Gyuszi üzent, nagyon sajnálja. nem lőhetett haza. Tud iáitok. az ELTÉ-n végzett, tavaly vagy tatvaly ellőtt ielient meg az első szakkönyve. A SZÁMOK Központja tudományos munkatársa. s most állami kiküldetésben az NSZK-ban tanít.

— Budapesten tanultam szakmát. Géplakatos-szerszámkészítő vagyok, csak a lakásgondom bánt A fiam legalább olvan paikos. amilyen én voltam, a lányom mindkettőnkön túltesz.

— Pest mellett, egv kis sváb falúban élek. asztalos szakmát tanultam. aztán gimnáziumban folytattam, munka közben. A feleségemnek két gyereke van. Nagyon szeretem őket: közös!

— A vasúthoz szegődtem, én is érettségiztem 1977-ben. Két gverek, eev szén hóz a szomszédban. Szászberken.

— Páfcsett vegriipari szak- középiskola. aztán felsőfokú, aztán kiegészítő — 1970 óta üzemmérnök vagyok a TVM- bani Két gverek ...

— És a snort? — Laaeza tanár úr rákérdez.

— Sok lövészversenv tanár úr. országos döntő nem is egyszer. Az idén a második helyezés sikerült. Ennyit.

— Családi életem először nem sikerült, munkáséletem annál inkább.

— Tizenkétszeres aranv- iolvénves szocialista brigád vezető ie. kétszeres Kiváló Dolgozó 'Vagyok. Meg háromgyerekes apa! Minden oké!

— Kisiparos vagyok helyben. ne ,is szóljon Miska bácsi. jövőre is kifestem kedvezménnyel az iskolát: mint az id'k— Főelőadó vagyok, a tanácsakadémián végeztem.

— Pénzügyi osztályt vezettek.. két fiam van.

— Nékem is két fiam és boltvezető vagyok, szeretettel várlak benneteket...

. Gurulunk a nevetéstől. A ió boltnak is kel a cégiár?

Lageza Mihály haragosan gondolkodik:

— Nem volt hiábavaló a munkánk! Nagyon boldog vagyok most nektek örülök, everekek!

— Tanár fir kérem'— tartja fel kezét . .Thomlaa”.' laz 'üzemmérnök. — Tessék megmondani az iskola tanítóinak. tanárainak, a mostaniaknak : minden tiszteletem az övék. Városon az ember elszokik a köszönéstől. Reggel óta itthon vagyok, a bátyám,mali — hiába esett — jártuk a falut, van mit nézni. Hát ahány igyerek szembejött. mind köszönt! Pedig helm ismerhetnek. s enl Be őket!

A tanár úr egy pillanatra elfordítja a fejét. Kinéz a sötét. esős estébe.

— Nem csöngettünk, mert csak az osztályfőnöki óra ért véget, a találkozó még nem. ugve?

— Találkozunk a vendéglőben. családostól, mondják a ..gyerekek”.

A ■gyerekek:' akiket anviuk szíve alatt hordott, vagv pólyában daikált. amikor 1946- ban ez, az emeletes iskola fle'éoü’lt Zagy varéfciasou. A gyerekek, akik békében születtek. nevelkedtek ebben a ió hírű téeszéről egyre nevezetesebb kisközségiben. A gyerekek, akik szinte kivétel nélkül paraszt- és munkás- családból indultak.' A gyerekek. aklik — többnyire már — kétgyerekes anyák. apák. s közülük csak egv bontottföl nem sikerült háziasságot. A gyerekek, akik maguk emberségéből tovább tanultak, házat építettek, otthont teremtettek.

A 34—35 éves fiatalok.

akik húsz évvé! az általános iskola befejezése után. 1981. Október 24-én. harmincán hazajöttek. a hívó szóra.

Felelni saiát sorsúikról. Alfabitben : Bányász László. Békési János. Bíró Anna. Bíró Ilona. Csömör Gvuíla. Faragó Kálimon,. Farádi Zsuzsa. Hegedűs Margit. Kecskés Imre vovács .Lajos. Pomázi Károly. Polónyi Mária. Po- Jónvi István. Senfőző Imibe. Szabó Béla. Tóth János és a többiek...

Még nincs négy óra. amdSóskuti Júlia