Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
12 Családi magazin 1981. NOVEMBER 29, Ráncok ellen: arcgimnasztika. Vannak helyzetek, amikor szabad, sőt tanácsos fintorokat grimaszokat vágni. Például azért, hogy ió pár ránccal kevesebb képződjék arcunkon. Csendes zugba . elvonulva (ahol nem lát kuncogó környezetünk), naponta legalább egyszer végezzünk arcgimnasztikát, megéri a ráfordított néhány nercet. A rámckéoződés kritikus pontjai lót láthatók első rajzunkon. Helyei: a petyhüdt felső szemhéj, a szem alatti átíró szarkaiébak. mély re-, dók az orr és a szájsarok között. vagy sok pici ránc a száj körül és az arc alsó részén. A gyakorlatok egyenként 6 másodpercig tartanak. Gyakoroljuk a tükör előtt, és pontosan 'tartsuk be a sorrendet: kezdjük a homlokkal) és fejezzük be a nvak- gyakorlattal. Homlokráncok és petyhüdt szemhéj ellen. Helyezzük erősen ujjaink hegyét a szemöldökívre és csukjuk be szemünket. Majd próbáljuk meg ujjaink nyomásával a szemöldököt magasra feltolni. Három másodpercig megfeszítjük. 3 másodpercig lazítjuk a szemöldök izmait. A szem alatti szarkalábak és könnyzacskók ellen. Helyezzük erősen három, kissé szétterpesztett ujjúnkat a iá- romcsonitra. és pislogjunk szaporán 6 másodpercig. Lazítsunk. maid ismételjük meg mégegvszer. Megnyúlt, laza arcbőrnél. Hat másodpercen át mondjuk magas hangon azt hogy ,.o”. Maid hat másodpercig mély hangon ejtsük ki az ..ó” hangot Ezenkívül nevessünk sokat sokszor, amikor csak tudunk jótékony hatással van az or*' és a száizug közötti mély ráncokra. Tekintettel a család minden tagjára Az otthon kényelme Az. otthon, ahol jól érzi magát a család minden tagjai, az egész napi munka után szinte „vonzza” haza a családtagokat. Jólesik otthon megpihenni, kényelmét élvezni. Az otthonos kényelmet azonban nem a luxusberendezések számán, a szőnyegek értékén, a textíliák pompáján, lehet lemérni, hanem a családtagok személyes kényelmén. Hogyan szolgálják a berendezések a családtagok otthoni munkáját, pihenését, kedvteléseit stb. Kezdjük a családfőnél... Ha hazajön, a szívélyes fogadtatáson kívül várja őt a házikabátja, kényelmes házipapucsa, amelyekbe belebúj - va rögtön otthonosan érzi magát Ne a munkahelyén használt ruhájában legyen otthon. Ha vár rá valamilyen takarítási, barkácsolási vagy ehhez hasonló egyéb teendő, akkor vegyen fel munkaköpenyt, amelyben nem kell attól tartania, hogy beszeny- nyezi a ruháját Ha a családfőnek van valami hobbija (barkácsolás, bélyeggyűjtés, olvasás stb.), legyen arra megfelelő helye és módja, hogy kedvére gyakorolhassa. A jóleső időtöltést ne zavarja meg a feleség szemrehányása, hogy már megint..: A háziasszony tartózkodik legtöbbet a konyhában, tehát fontos; hogy a konyha berendezése, fe1 szerelése a kényelmét szolgálja, és megkönnyítse a „második műszak” nem könnyű teendőit A kényelmesen berendezett konyhában jobb a háziasz- szony közérzete, és szívesebben végzi munkáját. Apró, de mégis sokat jelentő dolgok, melyeket a férj ügyessége „varázsolhat” a konyhába: a konyhaasztal fölött lámpatest (kellemesebb megfelelő világításnál dolgozni); magas ülőke is tartozzon a berendezéshez, amelyre főzés vagy vasalás közben leülhet (nagyszerűen lehet ülve palacsintát sütni, rántást kevergetni, hagymát pirítani, zöldséget párolni, apró süteményeket formálni stb.). A férj ötletességén is ' múlhat, hogy olyan polcokat barkácsoljon a falra; ahol a háziasszony kéznél találja a fűszer iket, főzési eszközöket, egyéb szükséges holmikat. Ne kelljen az ide-oda járká- lással „kilométereket” gyalogolni. A gyermek részére berendezett. kis „tanulósarok” a jobb tanulási körülmények mellett a kényelmét is1 szolgálja, mert mindent megtalál egy helyen, amire szüksége van. Jó, ha van a gyermeknek ifjúsági könyvekből összeállított kiskönyvtára, amely egyformán szolgálja szellemi fejlődését és szórakozását. A legtöbb gyermeknek van valami hobbija, módot és lehetőséget kell adni arra, hogy az1 alkotás örömét, értékes időtöltést nyújtó kedvtelését nyugodtan végezhesse. Ne ijedjen meg attól se á szülő, ha ez. egy kis rendetlenséggel jár, de azt követelje meg a gyermekétől, hogy a munka befejezése után csináljon rendet A családtagok kényelmét, a lakás otthonos légkörét teremtik meg a falakra szerelt kis olvasólámpák, a jó ülést biztosító székek (kényelmetlen székeken fárasztó az ülés), az utca zaját kizáró összehúzható textilfüggönyök, a háztartási munkák gyorsabb elvégzését segítő háztartási gépek (porszívó, szőnyegseprő, ablaktisztító stb.), s nem utolsó soriban a kialakult házirend, amely a családtagok kulturált együttéléséhez szükséges. Az említett néhány példa, csak nagy vonalakban vázolja az otthoni kényelmet kínáló lehetőségeket. A legfontosabbat utoljára hagytam: a fekvőhelyeket. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a családtagok fekvőhelye kifogástalanul kényelmes legyen^ mert az egész napi fáradságot csak megfelelő fekvőhelyen lehet kipihenni. Nem mindegy, hogy milyen közérzettel ébredünk, és milyen hangulatban kezdjük el a napi teendőinket. Fási Katalin A játékvásár margójára Az ajándékozás ünnepeinek — mikulás, karácsony — közeledtével mind többen járják a játékboltokat, hogy gyermekeiknek, unokáiknak vásároljanak. Az apróbbaknak az építőkocka, a nagyobbaknak a. LEGO jelenti a variációs lehetőségek tárházát, a tervező és teremtő szellem iskoláját. Noha ez a műanyagból öntött, kör formájú gombjaival kapcsolódó rakosgató épíitőjáték általában hiánycikk, mégis kevés olyan család van, ahol ne lenne legalább egy kis doboznyi alkatrész belőle. A LEGO a gyermeki fantázia megmozgatója, újabb darabjai is olyan alkatrészek, melyekből a képzelet tüneményeit ugyanúgy össze lehet eszkábálná, mint a valóságos világ tárgyait, alakjait. Bárcsak ne keresgélni kellene, de válogatni lehetne belőle — puska, tank meg géppisztoly ihelyett — az ünnepi vásáron! Az oldalt összeállította: Rónai Erzsébet __Mi van a csizmában! Néhány órai munkával, egy kis türelemmel elkészíthetjük a képen látható ajándéktároló csizmákat, esetleg a megajándékozottra jellemző díszítéssel, és a szükségnek megfelelő méretben. Munkamenet: papírlapot helyezünk a munkaasztalunkra, és puha ceruzával, elképzelés szerint, oldalnézetben rárajzolunik egy csizmát, vagy ha nagylánynak szánjuk, divatos hossziúszárú bokacipőt. Az oldalrészre ajánlatos a díszítést is rátervezni. A papírt kiszabjuk, és a rongyoszsákból kikeresünk ennek megfelelő 2 azonos nagyságú szövet- vagy többsoros vászonlapot (ez utóbbit néhány gépelt sorral ösz- szefogjuk, steppeljük). Az elkészített. kiszabott oldallapokat először a megtervezett díszítés szerint csillogó fiit— terrel, gyöngyökkel, szalagokkal vagy vastag pamutfonallal hímzett motívumokkal díszítjük. Az oldalszéle- ket először a belső oldalon, a széltől fél centiméterre végiggépeljük, a jobb oldalra fordítjuk, majd az oldairé- szieken díszöltéssel végigvarr- juk. Aztán a nem rojtosodó filc- vagy vastag szövetanyagot a jobb oldalon a szélrésztől egy centiméter távolságban nagyléptékű díszöltéssel összefogjuk. A díszítés az összeállítás számtalan, kizárólag egyéni ötletét tartogatja, s a tartalom, a boltban vásárolt alma, cukor, csokoládé néhány fenyő- gally kíséretében bizonyára örömet okoz. P. V. POMPÁS Ujgur népmese Élt egyszer egy szegény ember, aki hajnaltól napestig gürcölt, és mégse vitte semmire. Egyszer — a tél közepén — jól befutott a szobájában, és az kellemesen átmelegedett. Akkor a szegény ember bevitt egy kis földet, és elültetett egy dinnyemagot. Nem is kellett sok idő hozzá, a mag kikelt, és nőni kezdett. Nemsokára egy nagy dinnye is nőtt az indán. Elviszem a császárnak, mondta magában a szegény ember. Biztosan jól megjutalmaz a dinnyéért. Fogta hát, és elcipelte a dinnyét a császári palotába. — Te hoztad ezt? — kíváncsiskodott a császár. — Igen, Felséges Uram! — Pompás! — dicsérte meg a császár. — És ebben a hidegben? — Igen, Felséges Uram! — Pompás! — dicsérte újra a császár. — És te csupán azért fáradoztál, hogy ezt a dinnyét nekem ajándékozhasd? — Igen, Felséges Uram! — suttogta a szegény ember. — Pompás! — kiáltotta a császár, beleharapott a dinnyébe, úgy, hogy a dinnyelé két oldalt csurgóit lefelé az állán. Majd az uralkodó elbocsátotta a szegény embert, anélkül, hogy valamit is adott volna a gyümölcsért. A szegény ember kiballagott a palotából. Korgott a gyomra az éhségtől, ő maga a legszívesebben elsírta volna magát. Ahogy ment, belebotlott egy vendéglőbe. — Hé, nincs kedved egy kis gombóchoz? — kiáltott rá a vendéglős. A szegény embernek sem kellett kétszer mondani. Gyorsan bement a vendéglőbe, és még gyorsabban odaült az asztalhoz. A vendéglős megtöltött egy tálat párolgó gombóccal, és a szegény ember, aki már régóta nem evett semmit, rögtön maga elé húzta a tálat. — Te magad gyúrtad a tésztát? — kérdezte a vendéglőst. — Természetesen! — Pompás! — didcsérte meg a szegény ember. — És magad is főzted ki? — Természetesen. — Pompás! — vélekedett a szegény ember. — És te magad merted ki a vízből? — Természetesen — felelt a vendéglős, akit a sok kérdés kezdett dühbe hozni. — Pompás! — mondta a szegény ember, azzal föl- emelkedett, és elindult az ajtó felé— Elfelejtettél fizetni! — kiáltott a kocsmáros, és a vendége után eredt. De miután annak egy fillérje sem volt, a császár elé vezettette. — Hallatlan! — méltatlankodott a császár. — Gombócot ettél és nem fizettél? Ügy véled, hogy elég, ha annyit mondasz, hogy pompás? Ez nem szokás mifelénk. — Elnézést, Felség, én tévedtem. -Hoztam neked egy dinnyét, amit jóízűen elfogyasztottál, és csak annyit mondtál érte, hogy pompás, avval elküldték Xígy gondoltam, errefelé evvel a szóval fizetnek. Elszégyellte magát a császár, kifizette a vendéglősnek a számlát, és a tanításért érdeme szerint megjutalmazta a szegény embert. Migray Ernőd fordítása
