Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
1981. NOVEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Lokálpatrióták MINT LEVÉLRE A HARMAT A lokálpatriotizmus: „Valakinek szűkebb hazájára, szülőföldjére, lakóhelyére irányuló szeretete, vonzalma a helység, város, táj, vidék értékeinek és érdekeinek fokozott védelméért, illetve az így megnyilvánuló, szűk körre korlátozódó helyi érdekű hazaszeretete.” (A magyar nyelv értelmező szótára) A Középtiszai Álllami Gazdaság kunhegyes i. közDonti tanácskozótermében. a falon bekeretezett ok'evél adia tudtul a kíváncsiskodóknak, hoev Pólyáik István vállalati igazgatót befogadta a telenü- lés. közülük valónak, kunhegyesének tekinti. A félig tréfás. féflde komolv írás előzményeit a címzett mosolyogva indokolia. — Tiisziapüsoöki születésű vagyok, azután Mezőhétoről kerültem ide. ebbe a községbe. Tudvalevő, ez a zárkózott. de melegszívű kun nén kezdetben szúrós szemmel néz minden bevándorlóra. Én sem voltam kivétel, de azután fokozatosan felengedett a közöny, mert tudták, látták érezték, az ő gondiuk az én balom is. és nem. átmenetiem esv két évre költöztem közéi ük. Azóta ízig vériig kun hegyes inek vallom megám: itt vettem házát, ideköt, a munkáim. — Azóta viszont még a felkínált minisztériumi beosztást is visszautasította, maradt Kunhegyesen. — Nehéz ezt így észérvekkel megmagyarázni. hiszen a Támlátok akadtak bőven, de valami mindig itt merasztott. Ez a valami a temérdek, itt eltöltött esztendő, a se vége se hosszai munka, a sok siker. és olykor a kudarc. Mindezek mögött! emberek, segítőtársaik álltaik, akikkel sikerült elérni. ho,ev hétszeres Kiváló Vállalat legvünik. sőt kétszer ,a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándor- zászllaiiát is megkaptuk. A munkán kívül azért tettünk ezt. azt a telenülésért. a főtér kialakításáért is. elvégre ebben a községben mi építettük az első. többszintes lakóházakat, és a dolgozóinknak most is készítünk egv mutatós, emeletes házsort a Rákóczi utcán. — Ismereteim szerint a VI. ötéves tervben 800 ezer forinttal támogatják a tanácsi célkitűzéseket. — Kértük, hogy ezt az ösz- szeget a vízellátás iavítására és óvodiafeilesztésna fordítsák. De ezen kívül a mi erőgépeink végezték méldául á Dózsa úti iskola sportcent- rumia földmunkáit, a szülőotthonban pedig az éDítőbri- gádunik egv úi társalgót alakított ki társadalmi munkában. — Mint gazdasági vezetőnek érdemei vannak a köz- ségcsinosításban. — A világ legtermészetesebb dolga, hogv ahol él az ember, ott kivegye a részét lakóhelye korszerűsítésiében, városiasodásában. Elvégre az sem mindegy, hogv milyen a közérzete az itt élő embereknek. Mint igazgató, a segítésre nekem több lehetőségem adódik az átlagnál, amit csupán tényként és semmdkénnen nem érdiemként említek. — Elfogadták önt a faluban? — őket kellene megkérdezni. de azért úsv gondolom igennel felelhetek, mert közéi ük tartozom m a is. Az asszonnyal — aki sokat betegeskedik — már háromszor határoztuk el. hogv Füreden veszünk házat, azután mindig maradtunk Itt tiszta a levegő tágasak az utcák, nincsen idegeskedés, és ha valaki szembe gyalogol velem. már a iárasáról megismerteim. ide valósi-e. Kántor Sándor Kossuth- díjas fazekast, a Népművészet mesterét szűkebb hazáján kívül rengetegen ismerik az országban, sőt a határainkon kívül is. A „tűz és — Mam.mutcég ez a gazdaság. kevés híián 21 ezer hektó". Tizenhárom község. 2 város. 2 iárás területére nyúlik. Miért nontosan Kunhegyesre ékítették ezt a mutatós. központi irodaházat? — Őszinte leszek: kopogtattunk ml máshol is. de a válykosigödrök szomszédságában akartak területet biztosítani. Itt viszont — tanácsi segítséged. — a köznont- ba kerültünk. Az irodaházhoz egv modern ruházati szaküz'Jet is csatlakozik, és úgy hiszem, ezt az éoület.- egv üt test sok város elfogadná a centrumban. — ön 27 éve igazgató. Magas ikormánvkitüntetések birtokosa. megbecsült ember. — Mégis azt kell mondanom: nem volt könnyű életem. Amikor 1957-ben ennek a gazdaságnak a io°elődiébe kerültem, voltak, akik még a köszönésemet* se fogadták. Megint idie lettek valakit a nyakunkra morogták. Egyébként Pólyák Istvánnak a településért végzett többéves fáradozását a Társadalmi munkáért kitüntetés aranv fokozatával ismerte el a helyi tanács. Bállá József 49 éves kocsi lakos, a Hortobágyi Állami Gazdaság fizikai munkása. Tizenhat! éve tanácstag, és közéleti tevékenységéért november eleién vehette át a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Falu iához fűződő ragaszkodása eredetéről beszélünk. — Mi láncol ide? — ismételgeti. — TaMn aiz.. hogv ebben a nár utcában otthon érzem magam, ismerek minden helybelit, portát. házat, fát. — Milyenek a tdszafüred— kocsi emberek? — Kócs éber falu. mert a legtöbb szobában már 1/2 4- kor csörög a vekker. Jelentős mifelénk a háztáii állomány. és persze vele a munka is. — Mond iák: tanácsüléseken energikusan képviseli a kócsiakat. — Csak akikor, ha megalapozott a kérelem. Tudom, ennek a 94 családnak nem úi művelődélsii ház. szakosított orvosi rendélő. cvógv- szertár kell elvégre ilyesmire ekkora településen nem futta a pénzből. Azért iárda. villany, víz már mindenhol ■Van. sőt az óvoda, a posta, a vegyesbolt ellen sem lehet panaszunk. Hetente kétszer az orvos is kiiár Füredről. Ami viszont hiányzott: egv mórlesházizal ellátott megfelelő sertésátvevőhelv. Tavaly azután, mii helybeliek is megfogtuk a munka végét, meg a nagyközségi közös tanács is segített. íev elkészült a várva várt átvevőhelv. Nagy szüfcsiélg volt rá. mert itt nem ritka a portánként 60—80 hízó. a föld nagy alkimistája” ahogyan Béres Ferenc népdalénekes írta a vaskos vendégkönyvbe — Karcag város díszpolgára. — Nevezetes ember. Kinek, minek köszönheti hírnevét? — A barangolásaimnak, az ungvári, a pécsi iskoláknak, az ottani mestereknek, akiktől rengeteget tanultam. Azután Győrffy István néprajz- tudósnak. Tőle biztatást kaptam: legyek a hajdani, híres, de már kihalt tiszafüredi fazekas mesterség folytatója, térjek vissza a népi formákhoz. motívumokhoz. Nem utolsó sorban a karcagi embereknek. Ha körülnéz, láthatja : a cserépfiguráimban élnek a hajdani karcagi nagykunok: a szűrös, subás férfiak, a sokszoknyás, kis- bundás asszonyok. — Özön a tisztelője. — A felszabadulás óta különösen. Bár a munkáim 1936-ban már Tokióban is kiállították, mégis amikor rá egy évre Angliából egy házaspár keresett a városban, a helybeli rendőrnek fogalma sem volt arról, kiféle ember az a Kántor Sándor és hol lakik. — Az egyik legnagyobb elismerésnek azt tartom, hogy mostanában, már a parasztemberek, a parasztasszonyok is bekopognak hozzám: Sándor bácsi ilyen meg ilyen tányér, olyan meg olyan kancsó kellene. És én vállalom, csinálom, mintha nem is két nyolcast írnék éveim igazolásául. — Tervei, vágyai? — Valaha be akartam kóborolni a világot, de erre nem kerülhetett sor. Utaznak viszont helyettem a munkáim: New Yorktól Mexikóiig, Brüsszeltől Belgrádig. Benne a Kántor—Karcag monogrammal, mert a két név elválaszthatatlan, összeforrott egymással, ahogyan a cseréntiánvéraimon az ágak a virágokkal. Zsoldos István kisújszállási gimnáziumi tanár generációkat tanított. Ma már nyugdíjas, és néhány hete vehette át a Pro Űrbe, azaz a Kisújszállás városért díjat — Meglepett a döntés'. Ügy érzőm, nem szolgáltam rá erre a jelentős elismerésre, — szabadkozik. — Elvégre én csak azt tettem a településért, amire lehetőségem volt. — Éspedig? — Gyermekkarom óta foglalkoztatott a parasztság sorsa, yerej tőkés, munkája, öt testvérem paraszt lett, és mindig végtelen csodálattal figyeltem nehéz mindennapjaikat Apró, vézna legényke létemre az élet nekem más utat jelölt. Kutatni kezdtem az egykori földmű- vesség helytörténeti emlékeit A Morgó csárdába, — tanítványaim segítségével, — sikerült összegyűjtenünk a XIX. század, helybeli fennmaradt emlékeiből néhányat. A paraszti élet, munka, viselet, tárgyi bizonyítékait, korabeli szerszámokat, edényeket, háztartási eszközöket, berendezési tárgyaikat. Ésszel, kézzel, szívvel — Elképzelései? — Sok még a munkám, és egyre kevesebb az időm. Jó- néhány méltatlanul elfeledett helybeli lokálpatrióta élettörténetével tartozom a kisújszállásiaknak. Most írtam meg Kisújszállás a két világháború közötti tanulmányom, és már újabb megbízatást kaptam a város1 vezetőitől: el kell készítenünk a település történetét, öten fogtunk a munkához. Nekem az 1848—1945 közötti időszak jutott, és a tanulmányt három év múlva kell az asztalra tennem. Ügy érzem, nekem ezt „kell” csinálnom, ebben látja a város a legnagyobb hasznom. Más dolog: boldogan, örömmel vállalom a feladatot. Lokálpatrióták: olyan emberek akik szeretik, féltik, gazdagítják azt a települést, ahol élnek. Ki a két keze munkájával, ki a művészetével, ki tollal és' papírral, ki a szervezőkészségével, ki a személyes tekintélyével bizonyítja újra és újra ragaszkodását lakóhelyéhez. Ha tevékenységükben, mindennapi munkájukban el is térnek egymástól, .sorsuk annyiban közös: szívük, lelkűk éppúgy odahúzza őket egyetlen faluhoz, városhoz, községhez, akár a föl-földobott követ az anyaföld. D. Szabó Miklós A munka megtartó szépsége Közös gond, a tennivaló «*- A ** -^r-* Tegnap átadták a Duna Hpf-^nSíitl szállodasor második tag ját, a Fórum Hotelt. Az új, 40S szó bás, 14 szintes létesítmény osztrák ffivál MESTERSZÁLLÁS LETT AZ ELSŐ Az igazi győztesek az állampolgárok Tanácsi ügyintézők megyei versenye Csökken a balesetveszély A munkavédelmi szemléken feltárt hibák ki iavítására készült terv ütemezése szerint számos intézkedés történt az idén a Jászapáti és Vidéke Áíész IV. számú ügwezetőséaénéL Kiiavítot- ták — többek között — a gépet a 401. számú darálóban elvégezték a szükséges átalakításokat a vágóhídon, felúiították a szeszfőzde belső berendezését. megjavították a strandbüfé villanyhálózatát. Az év folvamán két alkalommal — májusban és októberben — valamennyi ességnél selejtezték és kicserélték a balesetveszélyes eszközöket. Az idei 430 ezer forintos tata- rozási és karbantartási előirányzat jelentős részét a baleseti források- csökkentésére fordították a dolgozók biztonsága érdekében. Közgazdászok közgyűlése Tegnap reggel, a Magvar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött a Magyar Közgazdasági Társaság VII. közgyűlése. Csi- kós-Nagv Béla államtitkárnak a társaság elnökének megnyitója után Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. az Országos Tervhivatal elnöke tartott előadást amelyben a magvar népgazdaság növekedésének és egyensúlyi héivze- tének összefüggéseit taglalta. Részletesen szólt a har- todik ötéves terv három gazdaságpolitikai alapcéljáról: A lakossági ügvek gyorsabb. szakszerűbb lebonyolítása indokolja, hogv minden tanácsi dolgozó alaposan megismerje a módosított korszerűsített és egyben egyszerűbb államigazgatási eljárási törvényt: hogy mdndainnviunknak közérthetően tudomására hozzák: miképpen intézhetiük saiát ügves-baios dolgainkat E célok megvalósítása érdekében kezdeményezett a kunmadaras! Nagyközségi Tanács dr. Beér János mun- kakoilektíváia a lakossági ügyekkel adatokkal foglalkozó tanácsi dolgozóknak ve telked ősorozatot Pénteken adott számot felkészültségéről a megvei döntőbe iutott négy iárási. illetve hét városi csapat Tiszafüreden. A délelőtti órákban tesztlapok itöltötték be a ..rosta” szerepét amely a Nemrégiben iskolaszövetkezeti csoport alakult a ti- szaföldvár-homoki és a ci- bakházi általános iskolában. A huszonkilenc cibaikházi ifjú szövetkezeti tag még az törökszentmiklósi, a jászberényi és a tiszafüredi iárási. továbbá az alattvániés a mesterszállási községi csapatot. engedte tovább a kora esitig tartó utolsó fordulóba. Ott dr. Kuti György, a mesvei tanács vb-titkára vezette zsűri villámkérdésekkel ..bombázta” a továbbiutókat. Végül Is maeias fokú felkié- szültségével a meevei győzelmet a mesterszállási tanács csapata (tagjai: Alimá- si Jánosné vb-titkár. gzabó Zsuzsanna. Benedek Antalnál szerezte meg a tiszafüredi trió előtt. A további sorrend: iászberénvi iárási hivatal. Törökszentmiklós város, illetve Alattván község. A vetélkedősorozat elérte céliát. hiszen a megvében mintegy 1320 tanácsi dolgozó vett benne részt, ismerte meg mélyrehatóan az úi törvény alkalmazását betűiét szellemét idén iskolaboltot szeretne nyitni, ahol tejet, kiflit, tanszereket árusítanának. Tisza- földváron negyven diák szövetkezett, ők egyelőre csak az iskolatej-ellátás megszervezésére vállalkoztak. Újabb iskolaszövetkezetek A szolnoki 121-es Csemegéből» Gárdos Mariska, November 7. és az Április 4. brigád tagjai évek óta vállalták, hogy a „Mikulás” csomagokat munkaidőn kívül készítik el. Az idén 20 ezer csomagot állítottak össze a bolt részére, és jó pár százat különböző megrendelőknek.
