Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

1981. NOVEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Lokálpatrióták MINT LEVÉLRE A HARMAT A lokálpatriotizmus: „Valakinek szűkebb hazájá­ra, szülőföldjére, lakóhelyére irányuló szeretete, vonzalma a helység, város, táj, vidék értékeinek és érdekeinek fokozott védelméért, illetve az így megnyilvánuló, szűk körre korlátozódó helyi érde­kű hazaszeretete.” (A magyar nyelv értelmező szótára) A Középtiszai Álllami Gaz­daság kunhegyes i. közDonti tanácskozótermében. a falon bekeretezett ok'evél adia tudtul a kíváncsiskodóknak, hoev Pólyáik István vállalati igazgatót befogadta a telenü- lés. közülük valónak, kunhe­gyesének tekinti. A félig tré­fás. féflde komolv írás előz­ményeit a címzett mosolyog­va indokolia. — Tiisziapüsoöki születésű vagyok, azután Mezőhétoről kerültem ide. ebbe a község­be. Tudvalevő, ez a zárkó­zott. de melegszívű kun nén kezdetben szúrós szemmel néz minden bevándorlóra. Én sem voltam kivétel, de azután fokozatosan felenge­dett a közöny, mert tudták, látták érezték, az ő gondiuk az én balom is. és nem. át­menetiem esv két évre köl­töztem közéi ük. Azóta ízig vériig kun hegyes inek vallom megám: itt vettem házát, ideköt, a munkáim. — Azóta viszont még a felkínált minisztériumi be­osztást is visszautasította, maradt Kunhegyesen. — Nehéz ezt így észérvek­kel megmagyarázni. hiszen a Támlátok akadtak bőven, de valami mindig itt merasztott. Ez a valami a temérdek, itt eltöltött esztendő, a se vége se hosszai munka, a sok si­ker. és olykor a kudarc. Mindezek mögött! emberek, segítőtársaik álltaik, akikkel sikerült elérni. ho,ev hétsze­res Kiváló Vállalat legvünik. sőt kétszer ,a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándor- zászllaiiát is megkaptuk. A munkán kívül azért tettünk ezt. azt a telenülésért. a fő­tér kialakításáért is. elvégre ebben a községben mi épí­tettük az első. többszintes lakóházakat, és a dolgozó­inknak most is készítünk egv mutatós, emeletes házsort a Rákóczi utcán. — Ismereteim szerint a VI. ötéves tervben 800 ezer forinttal támogatják a taná­csi célkitűzéseket. — Kértük, hogy ezt az ösz- szeget a vízellátás iavítására és óvodiafeilesztésna fordít­sák. De ezen kívül a mi erő­gépeink végezték méldául á Dózsa úti iskola sportcent- rumia földmunkáit, a szülő­otthonban pedig az éDítőbri- gádunik egv úi társalgót ala­kított ki társadalmi munká­ban. — Mint gazdasági vezető­nek érdemei vannak a köz- ségcsinosításban. — A világ legtermészete­sebb dolga, hogv ahol él az ember, ott kivegye a részét lakóhelye korszerűsítésiében, városiasodásában. Elvégre az sem mindegy, hogv mi­lyen a közérzete az itt élő embereknek. Mint igazgató, a segítésre nekem több lehe­tőségem adódik az átlagnál, amit csupán tényként és semmdkénnen nem érdiem­ként említek. — Elfogadták önt a falu­ban? — őket kellene megkér­dezni. de azért úsv gondo­lom igennel felelhetek, mert közéi ük tartozom m a is. Az asszonnyal — aki sokat be­tegeskedik — már háromszor határoztuk el. hogv Füreden veszünk házat, azután min­dig maradtunk Itt tiszta a levegő tágasak az utcák, nincsen idegeskedés, és ha valaki szembe gyalogol ve­lem. már a iárasáról megis­merteim. ide valósi-e. Kántor Sándor Kossuth- díjas fazekast, a Népművé­szet mesterét szűkebb hazá­ján kívül rengetegen isme­rik az országban, sőt a hatá­rainkon kívül is. A „tűz és — Mam.mutcég ez a gazda­ság. kevés híián 21 ezer hek­tó". Tizenhárom község. 2 város. 2 iárás területére nyú­lik. Miért nontosan Kunhe­gyesre ékítették ezt a muta­tós. központi irodaházat? — Őszinte leszek: kopog­tattunk ml máshol is. de a válykosigödrök szomszédsá­gában akartak területet biz­tosítani. Itt viszont — taná­csi segítséged. — a köznont- ba kerültünk. Az irodaház­hoz egv modern ruházati szaküz'Jet is csatlakozik, és úgy hiszem, ezt az éoület.- egv üt test sok város elfogad­ná a centrumban. — ön 27 éve igazgató. Ma­gas ikormánvkitüntetések bir­tokosa. megbecsült ember. — Mégis azt kell monda­nom: nem volt könnyű éle­tem. Amikor 1957-ben ennek a gazdaságnak a io°elődiébe kerültem, voltak, akik még a köszönésemet* se fogadták. Megint idie lettek valakit a nyakunkra morogták. Egyébként Pólyák István­nak a településért végzett többéves fáradozását a Tár­sadalmi munkáért kitünte­tés aranv fokozatával ismerte el a helyi tanács. Bállá József 49 éves kocsi lakos, a Hortobágyi Állami Gazdaság fizikai munkása. Tizenhat! éve tanácstag, és közéleti tevékenységéért no­vember eleién vehette át a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát. Falu iához fűződő ragaszkodása eredetéről be­szélünk. — Mi láncol ide? — ismé­telgeti. — TaMn aiz.. hogv ebben a nár utcában otthon érzem magam, ismerek min­den helybelit, portát. házat, fát. — Milyenek a tdszafüred— kocsi emberek? — Kócs éber falu. mert a legtöbb szobában már 1/2 4- kor csörög a vekker. Jelen­tős mifelénk a háztáii állo­mány. és persze vele a mun­ka is. — Mond iák: tanácsülése­ken energikusan képviseli a kócsiakat. — Csak akikor, ha megala­pozott a kérelem. Tudom, ennek a 94 családnak nem úi művelődélsii ház. szakosí­tott orvosi rendélő. cvógv- szertár kell elvégre ilyesmi­re ekkora településen nem futta a pénzből. Azért iárda. villany, víz már mindenhol ■Van. sőt az óvoda, a posta, a vegyesbolt ellen sem lehet panaszunk. Hetente kétszer az orvos is kiiár Füredről. Ami viszont hiányzott: egv mórlesházizal ellátott megfe­lelő sertésátvevőhelv. Tavaly azután, mii helybeliek is megfogtuk a munka végét, meg a nagyközségi közös ta­nács is segített. íev elkészült a várva várt átvevőhelv. Nagy szüfcsiélg volt rá. mert itt nem ritka a portánként 60—80 hízó. a föld nagy alkimistája” aho­gyan Béres Ferenc népdal­énekes írta a vaskos ven­dégkönyvbe — Karcag város díszpolgára. — Nevezetes ember. Kinek, minek köszönheti hírnevét? — A barangolásaimnak, az ungvári, a pécsi iskoláknak, az ottani mestereknek, akik­től rengeteget tanultam. Az­után Győrffy István néprajz- tudósnak. Tőle biztatást kap­tam: legyek a hajdani, híres, de már kihalt tiszafüredi fa­zekas mesterség folytatója, térjek vissza a népi formák­hoz. motívumokhoz. Nem utolsó sorban a karcagi em­bereknek. Ha körülnéz, lát­hatja : a cserépfiguráimban élnek a hajdani karcagi nagykunok: a szűrös, subás férfiak, a sokszoknyás, kis- bundás asszonyok. — Özön a tisztelője. — A felszabadulás óta kü­lönösen. Bár a munkáim 1936-ban már Tokióban is kiállították, mégis amikor rá egy évre Angliából egy házaspár keresett a városban, a helybeli rendőrnek fogal­ma sem volt arról, kiféle em­ber az a Kántor Sándor és hol lakik. — Az egyik legnagyobb el­ismerésnek azt tartom, hogy mostanában, már a paraszt­emberek, a parasztasszonyok is bekopognak hozzám: Sán­dor bácsi ilyen meg ilyen tá­nyér, olyan meg olyan kan­csó kellene. És én vállalom, csinálom, mintha nem is két nyolcast írnék éveim igazolá­sául. — Tervei, vágyai? — Valaha be akartam kó­borolni a világot, de erre nem kerülhetett sor. Utaznak viszont helyettem a mun­káim: New Yorktól Mexi­kóiig, Brüsszeltől Belgrádig. Benne a Kántor—Karcag monogrammal, mert a két név elválaszthatatlan, össze­forrott egymással, ahogyan a cseréntiánvéraimon az ágak a virágokkal. Zsoldos István kisújszál­lási gimnáziumi tanár gene­rációkat tanított. Ma már nyugdíjas, és néhány hete vehette át a Pro Űrbe, azaz a Kisújszállás városért díjat — Meglepett a döntés'. Ügy érzőm, nem szolgáltam rá er­re a jelentős elismerésre, — szabadkozik. — Elvégre én csak azt tettem a település­ért, amire lehetőségem volt. — Éspedig? — Gyermekkarom óta fog­lalkoztatott a parasztság sor­sa, yerej tőkés, munkája, öt testvérem paraszt lett, és mindig végtelen csodálattal figyeltem nehéz mindennap­jaikat Apró, vézna legény­ke létemre az élet nekem más utat jelölt. Kutatni kezdtem az egykori földmű- vesség helytörténeti emlékeit A Morgó csárdába, — tanít­ványaim segítségével, — si­került összegyűjtenünk a XIX. század, helybeli fenn­maradt emlékeiből néhányat. A paraszti élet, munka, vise­let, tárgyi bizonyítékait, ko­rabeli szerszámokat, edénye­ket, háztartási eszközöket, be­rendezési tárgyaikat. Ésszel, kézzel, szívvel — Elképzelései? — Sok még a munkám, és egyre kevesebb az időm. Jó- néhány méltatlanul elfele­dett helybeli lokálpatrióta élettörténetével tartozom a kisújszállásiaknak. Most ír­tam meg Kisújszállás a két világháború közötti tanulmá­nyom, és már újabb megbí­zatást kaptam a város1 veze­tőitől: el kell készítenünk a település történetét, öten fogtunk a munkához. Nekem az 1848—1945 közötti idő­szak jutott, és a tanulmányt három év múlva kell az asz­talra tennem. Ügy érzem, nekem ezt „kell” csinálnom, ebben látja a város a legna­gyobb hasznom. Más dolog: boldogan, örömmel vállalom a feladatot. Lokálpatrióták: olyan em­berek akik szeretik, féltik, gazdagítják azt a települést, ahol élnek. Ki a két keze munkájával, ki a művészeté­vel, ki tollal és' papírral, ki a szervezőkészségével, ki a személyes tekintélyével bizo­nyítja újra és újra ragaszko­dását lakóhelyéhez. Ha tevé­kenységükben, mindennapi munkájukban el is térnek egymástól, .sorsuk annyiban közös: szívük, lelkűk éppúgy odahúzza őket egyetlen falu­hoz, városhoz, községhez, akár a föl-földobott követ az anyaföld. D. Szabó Miklós A munka megtartó szépsége Közös gond, a tennivaló «*- A ** -^r-* Tegnap átadták a Duna Hpf-^nSíitl szállodasor második tag ját, a Fórum Hotelt. Az új, 40S szó bás, 14 szintes létesítmény osztrák ffivál MESTERSZÁLLÁS LETT AZ ELSŐ Az igazi győztesek az állampolgárok Tanácsi ügyintézők megyei versenye Csökken a balesetveszély A munkavédelmi szemlé­ken feltárt hibák ki iavítá­sára készült terv ütemezése szerint számos intézkedés történt az idén a Jászapáti és Vidéke Áíész IV. számú ügwezetőséaénéL Kiiavítot- ták — többek között — a gépet a 401. számú daráló­ban elvégezték a szükséges átalakításokat a vágóhídon, felúiították a szeszfőzde bel­ső berendezését. megjaví­tották a strandbüfé villany­hálózatát. Az év folvamán két alkalommal — május­ban és októberben — vala­mennyi ességnél selejtez­ték és kicserélték a bal­esetveszélyes eszközöket. Az idei 430 ezer forintos tata- rozási és karbantartási elő­irányzat jelentős részét a baleseti források- csökkenté­sére fordították a dolgozók biztonsága érdekében. Közgazdászok közgyűlése Tegnap reggel, a Magvar Tudományos Akadémia dísz­termében megkezdődött a Magyar Közgazdasági Tár­saság VII. közgyűlése. Csi- kós-Nagv Béla államtitkár­nak a társaság elnökének megnyitója után Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese. az Országos Tervhivatal elnöke tartott előadást amelyben a ma­gvar népgazdaság növekedé­sének és egyensúlyi héivze- tének összefüggéseit taglal­ta. Részletesen szólt a har- todik ötéves terv három gazdaságpolitikai alapcéljá­ról: A lakossági ügvek gyor­sabb. szakszerűbb lebonyo­lítása indokolja, hogv min­den tanácsi dolgozó alapo­san megismerje a módosí­tott korszerűsített és egy­ben egyszerűbb államigaz­gatási eljárási törvényt: hogy mdndainnviunknak köz­érthetően tudomására hoz­zák: miképpen intézhetiük saiát ügves-baios dolgain­kat E célok megvalósítása ér­dekében kezdeményezett a kunmadaras! Nagyközségi Tanács dr. Beér János mun- kakoilektíváia a lakossági ügyekkel adatokkal foglal­kozó tanácsi dolgozóknak ve telked ősorozatot Pénte­ken adott számot felkészült­ségéről a megvei döntőbe iutott négy iárási. illetve hét városi csapat Tiszafüre­den. A délelőtti órákban tesztlapok itöltötték be a ..rosta” szerepét amely a Nemrégiben iskolaszövet­kezeti csoport alakult a ti- szaföldvár-homoki és a ci- bakházi általános iskolában. A huszonkilenc cibaikházi if­jú szövetkezeti tag még az törökszentmiklósi, a jászbe­rényi és a tiszafüredi iá­rási. továbbá az alattvániés a mesterszállási községi csa­patot. engedte tovább a ko­ra esitig tartó utolsó forduló­ba. Ott dr. Kuti György, a mesvei tanács vb-titkára ve­zette zsűri villámkérdésekkel ..bombázta” a továbbiutókat. Végül Is maeias fokú felkié- szültségével a meevei győ­zelmet a mesterszállási ta­nács csapata (tagjai: Alimá- si Jánosné vb-titkár. gzabó Zsuzsanna. Benedek Antal­nál szerezte meg a tiszafü­redi trió előtt. A további sorrend: iászberénvi iárási hivatal. Törökszentmiklós város, illetve Alattván köz­ség. A vetélkedősorozat elérte céliát. hiszen a megvében mintegy 1320 tanácsi dolgo­zó vett benne részt, ismerte meg mélyrehatóan az úi törvény alkalmazását betű­iét szellemét idén iskolaboltot szeretne nyitni, ahol tejet, kiflit, tan­szereket árusítanának. Tisza- földváron negyven diák szö­vetkezett, ők egyelőre csak az iskolatej-ellátás megszer­vezésére vállalkoztak. Újabb iskolaszövetkezetek A szolnoki 121-es Csemegéből» Gárdos Mariska, November 7. és az Április 4. brigád tagjai évek óta vállalták, hogy a „Mikulás” csomagokat munkaidőn kívül készítik el. Az idén 20 ezer csomagot állítottak össze a bolt részére, és jó pár százat külön­böző megrendelőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom