Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-27 / 278. szám

1981. NOVEMBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jogpropaganda, jogászképzés Kilábalni a bajokból Beszélgetés üveggyári pártcsoportbizalmiakkal m Ésszerűbb gazdálkodás a közpénzekkel Az Üvegipari Művek kar­cagi gyárában, az éves mun­káról számot adó taggyűlés beszámoló ia szerint: ..Az üveggyár gazdasági téren olyan kritikus nonthoz érke­zett. amelynél a további fennmaradás érdekében szá­mot kell vetn.i az eddig al­Az 1977-ben Kiváló gyár címet elért üzem harmadik éve veszteséges. Az idén pél- dául brutto termelési értéke a tervezett 136,8 millió forint helvett várhatóan 124,5 millió lesz. Más mu­tatók is ehhez hasonlóan alakulnak. Ezekre a tényék­re utalva hangsúlyozza a nártvezetöség beszámolóia: ..A gazdasági vezetés össz- tevékenvségével a folyama­tos termelés nem kellő biz­tosításával kapcsolatban a párttagság iogos türelmet­lenségét és aggodalmát fe­lezte ki.” A taggyűlést előkészítő kiscsooortos beszélgetések során részletekbe menően mit mondtak mindemről a párttagok? — erről beszél­gettünk Fagyai Imre alap- szervezeti párttitkárral és három pártcsoportbizalmi- val: Márkus Imre üvegfúvó brigádvezetőwel. Pano Lász­ló munkavédelmi felelőssel és Harsánvi Imre üzemfenn­tartási osztályvezetővel. — A pártvezetőség munká­jával elégedettek Dártcso- portunk taeiai — mondia Márkus Imre. — A legtöbbet nálunk is a termeléssel fog­lalkoztak Általános véle­mény szerint iobb munka­szervezésre lenne szüksée Ugyanúgv nagy figyelmet kellene szentelni a minőséé javítására Műszaki üvege­ket gvártunk, ezért igen na­gyok a követelmények a mi­nőség tekintetében. Sok a seleit. — ezért javítani kel­lene a ..csapatjátékon”, hi­szen egv-egv csoport hibáia kalmazott módszerek, gya­korlat tarthatatlanságával és alapos körültekintéssel ki kell alakítani az irányítás­nak és a végrehajtásnak olyan rendszerét és gyakor­latát. mely a reális célkitűzé­sek mellett eredményes gaz­dálkodáshoz vezet.” a végtermelésnél tapasztal­ható. Papp László pártcsoDortia a karbantartói munkakörben, dolgozó párttagokat tömöríti. Sokféle tevékenységet foly­tatnak az előkészítéstől. a formakészítéstől kezdve a különböző berendezések ki­vitelezéséig. — Ök is a evár bajokból való kilábalását sürgették — mondia Papp László. — Helyeslőén nyugtázták, hogy kedvező változás állít be munkaterületük vezetésé­ben. bár mee jegyezték. hogy erre elég későn került sor. Márpedig ha a részlegvezető nem ura helyzetiének sok gondot okoz beosztottainak és hátráltatta a munkát. A pártcsoport taigiai úgy vélik, a gvár néhány területén még mindig taai van a vezetői al­kalmassággal. Ez is hozzájá­rult ahhoz, hogv egv-egv részlegben elmérgesedett a helyzet, és emiatt több. rég­óta itt lévő. iól dolgozó szakmunkás hagyta el az üzemet. — Pártcsoportunk tag iái kifogásolták azt is. hogv a keresztbeszervezés miatt esetenként fél napokat is el­töltenek munka nélkül. Az ilyen tények is hozzáiárul- nak ahhoz. hogy bizonyos értelemben, formálissá vált a szocialista munkaversenv. pedig az üvegipar kiváló brigádia is dolgozott a gyár­ban. Nem véletlen, hogv a pártcsoport tagjai erősen ki­fogásolták a munkaszerve­zésit. sürgették, hogv szük­ség esetén akár személycse­rékkel is iavítsák azt. melését. A termékstruktúra sem mindenben kielégítő. A rendeléshiány miatt termelé- síi gondokkal küzdünk. A há­romezer egynéhányszáz féle termék egy része nem gazda­ságos, mégis gyártjuk, mert nincs kitöltve a kapacitá­sunk. Ugyanezért háztartási edényekből jelentős előre- gyártásunk van 1982-re. Mindez a kereskedelmi te­vékenység javítását követeli. — A kialakult helyzet tük­rében hogyan ítélik meg sa­ját munkájukat pártcsoport­jának tagjai? — Az utóbbi három év bi­zonytalanságot keltett köz­tük, mert úgy érzik, minden­ki megteszi a magáét, még­sem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan kellene, Ügy vélik, ha központi forrásból fedeze­tet kapnának a rekonstruk­cióból kimaradit, vagy félbe­maradt berendezésekre, ak­kor gazdaságosan üzemelne a gyár. Sajnos, ennek nem kicsi az anyagi kihatása. — És az irányításról mi a véleményük? — Az, hogy esetenként sokkal határozottabban és gyorsabban kellene dönteni. Május óta nem dőlt el pél­dául, hogy mi lesz a háztar­tási gyártó sor rekonstruk­ciójával. Nem tétlen szemlélőként Fagyai Imre mintegy a beszélgetés summázásaként megjegyzi: — A pártvezetőség úgy vé­li, hogy az egészséges türel­metlenség a kilábaláshoz ve­zet. Ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy nem lehet az események tétlen szemlé­lője Ezért kérte az Üvegipa­ri Művektől a karcagi gyár helyzetét meghatározó objek­tív és szubjektív okok feltá­rását. A központ az elemző munkát december elején vég­zi el. Ezt követően a karcagi városi párt-végrehajtóbizott­ság is napirendre tűzi gyá­runk helyzetét. A iogpronaaanda és a könyvkiadás összefüggéseit, továbbá a iogászképzés hely­zetét tekintette át tegnapi ülésén aiz Országgyűlés Jogi- Igazgatási ös Igazságügyi Bizottsága. A kép viselői tes­tület tanácskozása színhe­lyéül az ELTE Állami- és Jog­tudományi karát választatta. Az eszmecserén, részt vett és felszóleJt dr. Csikv Ottó. a Legfelsőbb Bíróság elnökhe­lyettese. és dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese. Dr. Petrik Ferenc ieaszsás- ügyminiszter-helvettes a jogpropaganda kérdéseiről szóló beszámolóiéban meg­állapította. hogv az állam­polgároknak a kívánatosnál ióvall hiányosabbak a ioai is­mereteik. Pedig az alapvető tudnivalók 'híján nehéz az eligazodás, sok mindennapos ügy intézésiében. Ezért, fontos az a tevékenység, amelynek eredményeként a könyvkia­dók termékei, valamint idő­szakos ismeretteriesztő ki­adványok juttat iák el olva­sóihoz a iogd szabályzás tud­nivalóit. Mellettük természe­tesen megjelennek a jogá­szokhoz szőlő alkotások is. hiszen a mindinkább szako­sodé pállván dolgozóknak a jogfejlődésről, valamint a társtudományokról — saiát munkaterületükön túlmu- tatóan — rendszeres tájé­koztatást kell kaoniok. A jogászképzés helyzetéről második napirendi pontként dr. Schmidt Páter egyetemi tanár, az ELTE jogi karának dékánja tájékoztatta a par­lamenti bizottságot. Egye­bek között szólt arról, hogy a teljes anyagot nem tudják oktatni a hallgatóknak, s er­re nem is vállalkozhat az egyetem. A specializálódás iogos igényének csak a vi­szonylagos önállósággal ren­delkező szakképzés tehet eletet, A bizottsági ülés vitáiénak tapasztalatait dr. Gaidócsd István, a bizottság elnöke foglalta össze. Az észrevéte­lek. javaslatok alapián az országgyűlési testültet több ajánlást dolgozott ki. ame­lyeket elküld az érintettek­nek. Nemcsak a nehéz gazdasá­gi helyzet, az ésszerűség is megköveteli, hogv azokban az intézményekben hivata­lokban is racionálisabban gazdálkodjanak, takarékos­kodjanak. amelyeket állami költséavotiísből tartanak fenn. s a nyereségérdekeltség nem kényszeríti ki a tarta­lékok hasznosítását. Ezért tűzte tegnap ismételten na­pirendre a Minisztertanács a költségvetési szervek gazdál­kodásának kérdését, s szab­ta meg az ésszerűsítéseket, a takarékosságot szolgáló fel­adataikat. A korábbi kormányintéz­kedések nyomán már meg­szüntettek sok fölösleges vagy nélkülözhető kiadást, reprezentációt: a költségve­tési szervek működésére for­dított összegek gyors ütemű növekedése 1979 óta lassult. A leghatékonyabbnak a ne­héz gazdasági helyzetből fa­kadó intézkedés bizonyult, amely szűk korlátok közé szorította a költségvetési szerveiknek juttatott összegek évi növekedésének ütemét. Eszközeikkel körültekintően kell gazdálkodni, hogv a ta­karékosság semmiképpen se sértse, sőt a jobb gazdálko­dás segítse a kormányzat szociálpolitikájának érvé­nyesülését. az alapvető egiSisEségügyii. oktatási és szo­ciális ellátás színvonalának a megőrzését, sőt a lehetőség szerint iavítósát. Vagyis nem takarékoskodhatnak a társa­dalombiztosításra egyebek 'között a nyugdíjra, táppénz­re. családi pótlékra, betegel­látásra. az aisófokú oktatás­ra, a gyermekintézmények­re. az egészséges ivóvízellá­tás fejlesztésére és hasonlók­ra szánt összegeikkel. Ugyan­akkor szinte valamennyi in­tézménynél számtalan lehe­tőség kínálkozik ésszerűsíté­sekre az apróbb megtakarí­tásoktól sok milliós beruhá­zások helyettesítéséig. az ügyintézés egyszerűsítésétől egész intézménycsoportok közös ügyintézésének, gaz­dálkodásának megszervezé­séiig. s lehetőséé van olyan szolgáltatások bevezetésére vagy bővítésére is. amelvek a költségvetési intézmények bevételeit növelhetik. Az ügy érdekében minden­képpen sokat tehetnek a minisztériumok. és a tanácsok az ösztönzés és az ellenőrzés egyideiű fokozá­sával. Szigorúan ragaszkod­janak az éves tervekben megszabott követelmények­hez, s egyben a lehetőségek­hez is. ne vállaljanak ter­ven felüli kötelezettségeket. Csak olyan fejlesztéseket tá­mogassanak. ahol az úi léte­sítmény fenntartását is biz­tosítva látiálk. vagyis dönté­seiknél hosszú távon gondol­kodjanak. A felújításnak mindig biz­tosítsanak elsőbbséget az úi beruházásokkal szemben, tá­mogassanak minden olvan kezdeményezést, amely hasz­nosan. növeli a költségvetési intézménv érdekeltségét a iobb munkában s a bevétel fokozásában. Gondoskod iá­nak arról', hogy többletbevé­telük ielentős nászét maguk az intézmények használhas­sák fel. Minél több pénz ma­radion ott, ahol azt megta­karítják vagy többletbevé­telből tesznek rá szert. Sok tapasztalat bizonvítia. hogy a lakosság szívesen vesz részt városának, közsé­gének szépítésében, korsze­rűsítésében. az infrastrukúra kiépítésében. Helyesen te­szik a tanácsok, ha alakos­ságnak ezt a törekvését tá­mogatják. sőt ösztönzik. Az egyébként azonos adottságú települések köziül ott épül ion ki gyorsabban a közműháló­zat. ott legyen gyorsabb a fejlődés, ahol a lakosság is többet tesz az ügy érdeké­ben. A Minisztertanács határo­zata minden területen az ön- tevékenység fokozását, a sa­iát tartalékok feltárását szorgalmazza. A kormány fölkérte a politikai társa­dalmi lés érdekképviseleti szerveket ho«v e törekvése­ké* támogassák és saiát ha­táskörükben is értékesítsék. Ahogy a „vezérkar” látja Miről van szó? Harsányi Imre pártcso­port iához a műszakiak és az alkalmazottak tartoznak. Ha úgy tetszik: azok. akiknek képzettségéből lés beosztásá­ból adódóan szélesebb a látó­körük. iobban ismerik az összefüggéseket, ugyanakkor a felelősségük is nagyobb. A pártcsoport bizalmi szerint: — Az ő véleménykifejté­sük is kritikus. Szerintük mélyre és messzire vezetnek a szálak, — de az utóbbi há­rom év meghatározta a gyár jelenlegi helyzetét. A párt­csoport tagjai keresték a ne­héz helyzet okait is. Ezek kö­zé tartozik az, hogy nehéz helyzetben hajtottuk végre a gyár rekonstrukcióját. A ren­delkezésre álló pénz nem fe­dezte mindannak a berende­zésnek beszerzését, amire ok­vetlen szükség lenne. Az igazsághoz tartozik az is, hogy az új technológia mű­szaki előkészítése sem volt hibamentes. Beruházásaink­hoz a központtól sem kap­tunk kellő támogatást A Il-es hutára például három­milliót fordítottunk, — a központtól ugyanakkor csak hatszázezer forintot kaptunk erre a célra. — A munkaszervezés első­sorban az ön pártcsoportjá­nak tagjaira tartozik. Erről hogyan vélekedtek? — A munkaszervezés mel­lett a munkafegyelemmel is sok a baj. Ezek kölcsönha­tásban vannak egymással. Sajnos, a szó és a tett sok­szor távol áll a gyár kollek­tívájának körében egymástól. Aminek önmagától kellene mennie, esetenként az sem megy. Sok gondot okoz a kel­lő öntudat hiánya is, — pe­dig több műszak mellett a dolgozók sok esetben a pilla­natnyi helyzet felismerésére, öntevékenységre vannak utalva — Miben látták még ne­héz helyzetük okát a párt­csoport tagjai? — Többek között abban is, hogy az új technikához nincs meg a szükséges szakmai színvonal Ez a helyzet meg­határozza a berendezések tér­A földrajzi nevek gyűjtése a napirenden A Debreceni Akadémiai Bizottság nyelvtudományi szakosztályán csütörtökön ülést tartott Szolnokon Dr. Sebestyén Árpád tanszékve­zető, egyetemi tanár, a szak­osztály elnöke vezetésével áttekintette a hazai földraj­zi névgyűjtés általános ta­pasztalatait, kiemelten a Szolnok megyei módszereket és eredményeket. Szolnok megyében az egész megyét átfogóan gyűjtik a földrajzi nevekét, a múzeu­mok, a népfi-ont és iskolai honismereti szakkörök, va­lamint a TIT közreműködé­sével. Ebben a munkában a tudomány szakavatott mű­velői és az amatőr gyűjtők sikeresen működnek együtt. A megye településeinek na­gyobb részén elvégezték az alapkutatásokat, sőt egyes településeken mint Tiszafü­reden, Tiszaszölősön, Kar­cagon, Túrkevén, Kunszent- mártonban a teljes névtár­gyűjtemény rendelkezésre áll. A jövő feladatait ille­tően hangsúlyozták, hogy a földrajzi nevek gyűjtésével párhuzamosan fontos a tör­téneti háttéranyag megisme­rése is, amely hitelessé teszi a feljegyzéseket. Egy ilyen rövid beszélge­tés csak vázlatokban érint­heti a gyár helyzetét, az ot­tani kommunista kollektíva feladatait. Minderre a ma délután sorra kerülő beszá­moló taggyűlés hivatott. Eb­ből a beszélgetésből is ki­tűnt azonban, hogy előrébb lépni csak kellő önkritiká­val, a tennivalók reális meg­határozásával, a központhoz fűződő kapcsolat erősítésével lehet Mindebben a témakör­ben remélhetően sokrétűen fejtik ki véleményüket a mai taggyűlésen a párttagok, — felelősséget érezve az egész gyári kollektíváért, üzemük sorsáért. Simon Béla Ülést tartott az SZMT Javaslatok a szakszervezeti munka színvonalának emelésére A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának tegnapi ülése — melyen megjelent és felszólalt dr. Csehák Judit a SZOT titkára, valamint Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára — az SZMT tevékenysége tartalmának, módszereinek továbbfejlesz­A fegyvemeki Vörös Csilláé Termelőszövetkezet hűtőházá­ban a napokban befejezték az alma válogatását. Az utolsó 18—20 vagon almát Csehszlovákiába szállítják tését tűzte napirendre. Az írásban beterjesztett javas­lathoz Nyolczas Mária, az SZMT titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A testület egyetértett ab­ban, hogy az SZMT munká­jában a szakszervezetek XXIV. kongresszusa óta elő­térbe került a területpoliti­kai célok kialakítását, meg­valósítását és ellenőrzését segítő tevékenység. Érzékel­hetőbb erőfeszítése a terme­lés, a gazdálkodás, a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeit elsődlegesen érintő fel­adatok megoldásában, az ér­dekvédelemben, az érdek- képviseletben, az üzemi de­mokrácia ' fejlesztésében, a tagság, a dolgozók szemlé­letének formálásában. Az SZMT jó munkakapcso­latot épített ki a szakmai megyei bizottságokkal, a szakszervezetek központi ve­zetőségeivel, az állami és társadalmi szervekkel. Mun­kájához hatékony és folya­matos segítséget kapott a megyei és az alsóbb szintű pártbizottságoktól. Mindennek nyugtázása mellett a testület úgy fog­lalt állást, hogy erősíteni kell az SZMT szerepét a megyében zajló feladatok befolyásolásában, a SZOT által ' meghatározott felada­tok segítésében és ellenőr­zésében. Ennek érdekében több cél elérését tűzte ki, így többek között az alap­szervezeti munka fejleszté­sét, a vezető testületek, a tisztségviselők és az appa­rátus önállóságának, felelős­ségének növelését. Az SZMT tevékenységének fejlesztése érdekében tovább kell nö­velni a testületi munka ha­tékonyságát. Ezt mindenek­előtt a választott vezetői szervek közötti feladatelhatá­rolással, a munka jobb és tudatosabb megosztásával kí­vánják elérni. A testület ülésére beter­jesztett javaslat részletesen foglalkozott az SZMT elnök­sége és a titkárság tevé­kenységének fejlesztésével is. Ugyanúgy feladatokat sza­bott a függetlenített appa­rátus számára. Az SZMT ülése elé ter­jesztett javaslat a vártnál nagyobb aktivitást váltott ki. Ennek érzékeltetésére elég utalni arra, hogy a testületi munka javítását szolgáló 21 javaslat mellett 12 olyan észrevétel is el­hangzott, amely az SZMT és szervei működési sza­bályzatához, ügyrendjéhez kapcsolódott. Csupán kiragadott példa­ként . említünk néhányat a javaslatok közül: a területi munka jobb megismerése ér­dekében a szakmai megyei bizottságok is többet foglal­koztassák az SZMT-tago- kat; biztosítsanak nagyobb nyilvánosságot a szakszer­vezeti munkának; az SZMT kiemelten kezelje a terme­lést segítő tevékenységet. Második napirendi pont­ként Árvái István, az SZMT vezető titkára tájékoztatta a testület tagjait az SZMT két ülése között végzett munkáról. A tanácskozás Tóth János, az SZMT elnö­kének zárszavával ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom