Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-26 / 277. szám
1981. NOVEMBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vasárnap 55 tagú kulturális csoport érkezett Szolnokra, testvérmegyénkből, a bolgár KjuszI tendilből. A delegációt Vaszil Leszicski, a Kjusztendil megyei pártbizottság munkatársa vezeti. Hétfőn este Szolnokon, a művelődési központban lépett fel a Górna Gras- tica-i termelőszövetkezet népi együttese és a Dimi- ter Blagojev megyei szakszervezeti művelődési ház bábegyüttese. Kedden este Üj szászon mutatta be műsorát a táncegyüttes, mely Bulgária egyik legszínvonalasabb népi együttese, az országos fesztivál díjnyertese. Művészeti vezetője Valentin Kenov. Ma Karcagon mutatják be műsorukat. Képeink a nagysikerű újszá- szi előadáson készültek. — nzs — Ifjúsági parlamentre készülnek a Kórháziak Kezdőként sem ismeretlenül Beilleszkedésről, lakásról, közérzetről Film a rákszűrésről A nők közreműködésére apellálnak a rákkutató nőgyógyászok az Évente tíz perc című egészségnevelési filmmel — amely nemrég készült el a MAFILM Stúdiójában. Az Országos Egészség- nevelési Intézet megrendelésére készült művel a nőgyógyászati jellegű daganatok megelőzésére, a szűrővizsgálatok jelentőségére hívják fel a figyelmet. Ismerteti azokat a tudnivalókat, tennivalókat, amelyek e daganatok korai felderítéséhez szükségesek. A film nyomatékkai hang- . súlyozza: a megelőzés és a gyógyítás feltétele a korai felismerés. Ennek érdekében a 30 évesnél idősebb nők legalább évente egyszer menjenek rákszűrésre. A szűrővizsgálat a korszerű eszközökkel mindössze 10 percig tart, ennyi időt minden nőnek áldoznia kell egészségének védelme érdekében. Az új produkciót — Somló Tamás alkotását — a közelmúltban a VI. magyar gazdasági és propagandafilmszemlén az egészségnevelési filmek I. díjával ismerték el, a Művelődési Minisztérium pedig nívó-díjban részesítette. Az alkotást a közönség először november 26-án, a TIT Természettudományi Stúdiójában láthatja A televízió januárban sugározza és a filmszínházak is bemutatják majd ezt a filmet. Nincs betöltetlen állásunk — állapította meg elégedetten Rózsás Frigvesné. a Szolnok megyei Tanács Heténvi Géza Kórház-Rendelőintézet személyzeti és oktatási vezetőié. A több mint kétezer dolgozót foglalkoztató intézményben nyár óta nyolcvanöt frissen végzett orvos, szakalkalmazott kezdte meg a gyógyító, ápoló tevékenységet. Már egy évtizede hagyomány ho«y ősszel fogadást adnak az úi dolgozók tiszteletére, amelyen dr. Csé- pányi Attila főigazgató-főorvos az intézet rendiéről, munkájáról. célkitűzéseiről táiékoztatia a fiatalokat. Hasznosak ezek a találkozók annak ellenére, hogv az alig egy-két hónap ia itt dolgozók többsége ió ismerősként kerül első munkahelyére. hiszen a kórház feladata a szegedi Orvostudományi Egyetem' orvostanhallgatóinak. a szolnoki Egészségügyi Szakiskola, az Egészségügyi Szakközépiskola és az Egészségügyi Főiskola diákiainak gyakorlati képzése. Az ú ion- nan belépők a munka- könyvükért cserébe táiékóz- tatót kapnak kézhez, amelyben az intézet munkáiéról, a dolgozók jósairól és kötelességeiről. a munkaversenv mozgalomról, az ifjúságpolitikai tevékenységről a tanulási. a művelődési a sportolási lehetőségekről van szó. Később a natronálási rendszer nyújtotta segítségre támaszkodhat a fiatal. Az osztályvezető főorvosa által megbízott és rendszeresen beszámoltatott tapasztalt szakember éveken keresztül figyelemmel kísérd a szakmai, továbbképzési, szociális gond iáit A Fiatal Egészsléigügvi Dolgozók Fóruma pedig lehetőséget nyújt az önálló kutatásra, az előadói képességek fejlesztésére. A szakdolgozókat az évente megrendezett Ki minek mestere szakmai—politikai vetélkedő serkenti önképzésre. Fontos állomás lesz a csaknem nvolcszáz itt dolgozó fiatalnak a november 28- án megrendezendő ifiúsáai parlament. Az ezt megelőző osztályértekezletek tapasztalatai szerint a legtöbb szó a letelepedés, az otthonhoz jutás segítésiéiről, a továbbtanulásról, az Alkotó Ifiúság mozgalomról. az épülő 80 személyes orvos—nővér szállóról az egészségügyi dolgozók szakmunkásként való élismertetéséről esik maid. Mészáros Judit, a Tisza- parti szakközépiskolában tanult. az intenzív osztályon dolgozik tavaly augusztus óta. Már elvégezte a 10 hónapos felnőtt szakápolói szakosítót is. — Nagyon jól érzem magam, hiszen minden lehetőséget megkapunk a továbbiéi lődésre. A főorvosasszony még külön tanfolvamot is szervezett a kezdők és az érdeklődők számára, ahol a gépek működését, szétszerelését is megtanulhattuk. Ha megszerzőm a gyakorlati tapasztalatokat. szeretnék továbbtanulni. A fogadás nagy megtiszteltetés számunkra, és lehetőséget nyújt egymás megismerésére is. Családias légkört teremt, érezhetjük, hogy figyelnék, számítanak ránk, Dr. Bámer Julianna valamint dr. Kosdk Erzsébet és férje dr. Kovács Ottó irataiban alig egv hónapja szerepel az első munkahely neve. Mindhárman Szolnok megvei ösztöndíjasok voltak. — Számomra nagyon fontos volt. hogy Szolnokra kerülhessek — mondia Julianna. — íbiszen idevalósi vagyok. a szüleimmel élek. a kórházat pedig gyakorló koromból ismerem. Miég az a vágyam is teljesült, hogy a Il-es belgyógyászat, lett a munkahelyem. Az első napokban az egész kórházon végigvezettek, és már a kutató munkába is bevontak bennünket. A beilleszkedés számomra szinte észrevétlen. — A fogadáson csak az ügyeletesek és a katonai szolgálatukat teljesítők, nem voltak jelen — veszi át a szót Erzsébet. — M,i is mindketten azon az osztályon kezdhettünk, ahova kértük magunkat. A férjem szegedi, én tiszaroffi vagyok, ezért a lakásgondunk megoldásához váriuk a megígért segítséget. Az ifjúsági parlamenten is bizonyára a lakás lesz a központi témái. Veszélyeztetettek, veszélyeztetők RÓLUNK IS SZÓ VAN Létezésükről mindannyian tudunk, hiszen találkozunk velük az aluljárókban, a szórakozóhelyek környékén és nem egyszer a Kék fény című tv-adásban. Veszélyeztetett gyerekek, veszélyeztetett fiatalok, bár nem mindegyik ténfergő tizenéves tartozik közéjük; az úgynevezett csövesek korántsem homogén réteget alkotnak. Van, aki csak öltözködésben, modorban hasonul, valamiféle közösség reményében csapódik közéjük, és akad, akinek létformája a csövezés. Tegyük mindjárt hozzá, hogy nem minden csöves csövező és a csövezők között találunk idősebbeket, a csöves-jelenségtől függetlenül a társadalom perifériájára szorult egyéneket. És élnek veszélyeztetett helyzetben csoportokon kívül rekedt, magányos gyerekek. Az Állami Ifjúsági Bizottság tavaly dolgozta ki irányelveit a VI. ötéves tervidőszak ifjúságpolitikai feladatainak tervezéséhez. (Az ÁIB határozatát a Miniszter- tanács 1980. július 21-i ülésén megerősítette.) A fiatalok társadalmi beilleszkedésének zavarairól szóló fejezetben olvashatjuk: „A veszélyeztetett helyzetben levő fiatalok magas aránya várhatóan a VI, ötéves tervidőszak egyik legfontosabb problémája”. Magas arány? A gyámhatóságok és az oktatási intézmények mintegy 100 ezer gyermeket és fiatalt tartanak számon veszélyeztetettként, de háromszor több fiatalkorúval kell évente foglalkozniuk. És még ez sem a teljes kör. Nem jut el ugyanis minden eset az illetékesekhez. Hiszen a veszélyeztetőé elsődleges színtere a család, és családi ügyekbe nem szívesen avatkozik bele a szomszédság, a munkahelyi Másrészt az első jelekből nem következtethetünk mindjárt a legrosszabbra, átmeneti állapotnak véljük — lehet az is —, ami elmúlik, magától megoldódik. De fogadjuk el hitelesnek a háromszázezret. Ez is nagyon sok. Mit tudunk az okidról? A reprezentatív felmérések tanulságai egybevágnak személyes tapasztalatainkkal. A veszélyeztetett helyzetért körülbelül ötven százalékban a környezet, a szétbomlott család a felelős. Szétbomlott család az is, amelyben a szülők ugyan nem váltak el, de képtelenek, nem alkalmasak feladataik ellátására, nem tudnak családként funkcionálni. Az okok közül második helyen az anyagiak (csaknem huszonöt százalékkal), harmadikon a magatartás, a nehezen nevelhetőség áll (húsz százalékkal). Lehet-e segíteni a fiatalkorúnak, ha éppen családja veszélyezteti? A segítés egyik lehetséges formája: kiemelésük a rossz környezetből. Magyarán állami gondozásba vételük, kollégiumiban, munkásszálláson való elhelyezésük, aminek persze következményei is vannak: a gyermek nevelésének költségei az államra hárulnak. Ráadásul ez a kiemelés — különösen gyermekek esetében — mindenképpen újabb hátrányt teremt; a „kiemelt” gyerekek a család hiányát sínylik meg. A másik, az igazán kívánatos forma: a család megváltoztatása. Rendszeres ellenőrzéssel a deviáns magatartáshoz vezető okok — alkoholizmus, munkakerülő életmód — felszámolásé ved. Nehéz lecke. Sokak összefogását, ügybuzgalmát kívánja, s bonyolultabb feladat, mint az anyagi támogatás növelése. Bár a segélyezés nyilván jelentős terheket ró a népgazdaságra. A megoldást sürgeti, hogy a veszélyeztetett helyzetből „gyakran vezet út a bűnözés, a züllöttség, az ideg- és elmebetegségek, a káros szenvedélyek, az öngyilkosság, vagy a súlyosabb jellemzavarok felé” (az idézet az ÁIB már említett határozatából való.) Évente több mint hatezer fiatalkorú követ el bűncselekményt. Azaz veszélyeztetettből másakat veszélyeztetővé válik. A többiek „csak” lelkileg sérülnek, „csak” nehezen megszüntethető hátránnyal kezdik életüket, „csak” az átlagosnál is bonyolultabbá teszik a pedagógusok munkáját, s kellő1 iskolázottság, szakmai képzettség híján behatárolt a pályaválasztásuk. A veszélyeztetettség megelőzése, okainak megszüntetése alapvetően állami feladat, ugyanakkor társadalompolitikai ügy. Mi az, amivel kiegészíthetjük, teljesebbé tehetjük az állami eszközöket? Mindenekelőtt figyelmeztethetünk — olykor az ismerősök, a szomszédok, a közvélemény elmarasztaló megítélése is elegendő —, jelezhetünk, sürgethetjük az illetékesek beavatkozását. A gyerekek többnyire tudnak egymás dolgairól, a gyerekektől a szülők, a pedagógusok kapnak információt. Az időben érkező segítség tragédiákat előzhet meg. Segíthetnek a munkahelyi kollektívák és a társadalmi szervezetek. És persze az érdekeltek is, hiszen túl a gyerekkoron, bármilyenek is a körülmények, bizonyos mértékben mindenki felelős alakulásáért. A kamaszkorúakhoz eljuthatnak például a KISZ-szervezetek, a katonai szolgálatukat töltő, korábban nehezen beilleszkedő fiatalok nevelése, „jó útra térítése” a katonatársak, parancsnokok feladata is. Nem nehéz belátni persze, hogy mondjuk egy jól működő KISZ-alapszervezet nem szívesen vállalja á „zűrös” fiatalok támogatását. Azokét, akiknek nincs közük az ifjúsági mozgalomhoz, akik nem egyszer elutasítják a közeledést. Dehát bármenynyire áldozatkészek a hivatásos és a társadalmi pártfogók, önmagukban nem győzik idővel, energiával. Rólunk is sző van, a mi érdekeinkről is szó van. A veszélyeztetett helyzetűek, a lehetséges veszélyeztetők elől, tetteik, magatartásuk következményei elől nem zárkózhatunk el. Más szóval el kell fogadnunk, mert így igaz, hogy „a veszélyeztetett fiatalokkal társadalmi beilleszkedésük zavarainak csökkentése, a hátrányos helyzetek újratermelődésének megakadályozása érdekében kiemelten kell foglalkozni”. Kiemelten. Kinek-kinek adottságai, lehetőségei, lelkiismerete szerint M. D. TORPA-SZIGET Új természetvédelmi terület Természetvédelmi területté nyilvánították a Duna tahi- tótfalui Torda-szigetét, amelynek dús növényvilága búvóhelyet és jó életkörülményeket biztosít számos madárnak. A csaknem héthektáros területen 57 faj költ, közöttük olyan értékes példányok, mint a kislile,' a jégmadár, a gyurgyalag, a berki tücsökmadár. Gyakran megfordul itt számos faj: a nagy- és kiskócsag, a feketególya, a halászsas, a daru, a lócsér. A sziget téli vendégei között fellelhető a sarki búvár, a bütykös- és énekeshattyú, a feketeréce és a havasi pityer. A sziget zátonyai, rejtek- adó növényvilága teszi a dunakanyari táj egyik legjelentősebb madárvonulási állomásává. A terület bővelkedik a táplálékban.
