Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-03 / 258. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. NOVEMBER 3, Makay József emlékkiállítása a Szolnoki Galériában MbMgt ritkán otthon KÉPEIBEN TÉKOZOLTA EL MAGÁT A iászberénvi bérmutatót követően az Országos Múzeumi HónaD program iában a Szolnoki Galériában került bemutatásra Makav ,Tó- zseí festőművész emlékkiállítása. Aki megnézi. vérbeli festőművésszel találkozik. Lednek, ugvan sokan a tár- liatlátoaatók közüL akik eev'k-másik bemutatott kéo- nel régebbi 'kiállításokon már találkoztak, de a tárlat képeinek nagy része újdonságszámba meev azok számára is. akik ismerni vélték Makav József művészetét. Talán meg sem száradt még vásznain a festék, nvomban egv barát, ismerős vagv alkalmi evűitő vitte, vihette masával. Ezért is ie- len-t.í.Pv eevütt ez a sok ..ismeretlen” kén eev gazda" életművet. Ezt teszi teliieseb- bé néhánv. a közületek. művelődési intézmények birtokában őrzött festmény. A tárlathoz készü1+ katalógus előszavában ioeeal ál- lam'thatí" meg Egri Mária: .Makav József nem minden- nani ember volt. Egyaránt tékozolita művészetét és önmagát. A kéD addig érdekelte amíg festette amíg elképzelését kihaiszolta magából. és megnyugvást talált . .. Nem ismertük eléggé sem az embert sem a festő “• S hó"v miiven művész ment el közülünk szinte észrevétlenül. azt a világ négv é°táia felé szóródott festményeinek em Lékki állítására összegyűl tött töredéke meerázóan bizonvítia ...” Korai kénéin még mesterének. Rudnav Gyulának hatása érződik. Az Ica zöldes- barnás nagyszerűen eltalált portréié mutatia azt talán leginkább, de a Krumpli- hámozó és a Tarna-vart Jászteleknél festményeinek \n«.S7igfOi«Oltt S7Ín°i is. A Cséplés és a Szalmahordás oldottabb megoldása és színei már a maga út ián »író Miafcav Józsefet mutatják. Sorjáznak utána o’van művek mint a szülőföldről készült festmények közül a Neszür dimbes-dombos szőlővidékét bemutató Tizedik dűlő rendezett' szinergiája. A kétszer is megfestett Molnár utca mutatia. miiven szén tud lenni színeiben is e.gv herényi utca. A Vásár ötvözi Aba-Novák monumentalitását a saját színvilágának fizangviniku.s kifejezésével. A Tehenek — tanya pedig a .nyugalmat, a csendet, a munkát ielzi a '"■'váló fáiban- A Paorikapalántolók asszonvcsoDortia ‘a kén középterének alia eavötödét +—1\ ki. de az emb°rformál- ta tái siíndinamikáia mégis velük tölteti be szinte az. egész kénét Messzibb tálakra is elkalandozik. A Tisza II című kénével a duzzasztómű tá *- formáló dinamikáját hozza elénk, A Góré Fokorun e.pv ma.Páinvns ilanva ridegebb életét tükrözi A besemiszöai templom című festményén az este mélvkék-vöröses hátteréből villan elénk a templom zölides-sárga tomva. s falainak mozdulatlansága. A villanyoszlopok fénved egykét asszonyra vetődve fokozzák a kép feszültségét és nvu gtaliansá gát. Az annyiszor és annvi festő által megfesteni próbált magvar tenger is megkísérti. Két festménye is tanúskodik erről, hogv sikerrel: a Ba- laton-part zöldes, erőket rejtő hullámzása, a Balaton színtelen színessége. Az egvik a vizek mélyén reilő hatalmas energiákat szaba- dítia fel .a másik senkitől nem látott egyszerűségével, színtelemségével a Balaton nvuatató csendiét idézi. Tái- kéoei sokfélék és sok húron zengőfc. A Cecei faluvéa című képén az előtér Makav reális, pasztózus festői világa. s a mögöttes ég a felhők Csók István festői palettáiéról valók. Makav festői bravúr’ára vall. hogv a kontrasztos világításé kénen teliesen eggvé válnak. A Sáraa Tisza színes, vöröses égboltiából kibukó sárguló nap fénvében fürdő Tiszát tária élénk. Nemcsak az emberformálta tái az ember is mindig •den van Makav József művészetében: a Halászok, a Vakáció, két diák iának a oe- cázása. A Vadőr kutyával című képén nemcsak az ember. a kutva is főalak. szerette és tudta is festeni. A Vaddisznók az erőt és a veszélyre figvelést sugallják. Szólnunk kell még Makav József nagyszerű portréiról is nemcsak a teliesség kedvéért. hanem azért is. mert művészetének erősségei. Sz. J. portréja apró színfoltokból szinte mozaiksaerűen áll össze karakteres arcképpé. Lenin arcképe számos ismert Lenin-portré ismeretében is. sokáig megmarad az ember emlékezetében: a szellem emberének arca villan mindig elénk a kén festői hátteréből. Történelmi kénekkel is nieeoróbálkozrvt A Vak Bottyán és a Seaesvári csata mutatia. sikerrel. A neves kuruc vezér alakia. arcvonásai a vállas, izmos Makav Józsefet, az energikus, küzdő e-^bert idézi elénk történelmi mezben. A lovas csata- ielenet kék mentés, piros nadrágos huszárai s-índinia- mikáia leevűri a cári sereg zöldes ruháiú katonáit. Mennvi művében szerepel a maginvps ember, az egyedül élő nő. de ezek sohasem elhagyottak. A Rádiózó, az Olvasó nő. a Csellózó nő tud emberi életet teremteni magának célokat tűzni maga elé. Ember tud m—adni. mert a vegetatív léten kívül többre tör. Makav József talán a maga űtiát fogalmazta meg az ilven kénekben. d" ő művész is volt. maradandót tudott alkotni. Kaposvári Gyula Felhívás nyugdíjas pedagógusokhoz írják meg pedagógiai tapasztalataikat! Emlékek, küzdelmek. t.aDasz- talatok címmel Dálvázatot. hirdetett a Pedaeósusok Szakszervezete. közösen más szervekkel. A Dálvázatra elsősorban nvue- díias Dedasóeusok visszaemlékezéseit. Dálvamunkáit váriák. annak érdekében, hoev történeti és Dedaeóeiai tanasztalataikat összesvűithessék. megőrizhessék. Az érdeklődők több témakörből választhatiák ki Dálvamű- vük társvát. Az oktató-nevelő munka általánosítható taoasäba- lataival kaocsolatban a különböző korosztályok. teleoülések — elsősorban az anrófalvak és a munkáskerületek — oktatási intézménveinek tevékenvséeét elemző műveket éon úsv készíthetnek. mint a felszabadulás előtti időszak, maid az elmúlt évtizedek küzdelmeiről, a szocialista iskola megteremtéséért, és fellesztéséért végzett munka emlékeiről szóló dolgozatokat. A kéziratok témáia lehet a szak- szervezeti munka emlékeinek, tanasztalatainak összegzése. a Dálvakezdő Dedaeóeusok munkáiénak segítése, továbbá az életmód változásainak bemutatása is A ieligés Dálvázatra 10—20 généit oldal teriedelmű műveket várnak, s kérik a résztvevőktől, hogv a t.émáiukhoz kancsolódó esetleges eredeti dokumentumokat is csatoliák. A Dálvamun- kákat 1982. október 31-ig kell beküldeni a Pedagógusok Szak- szervezete munkaügvi és szociális osztálvának címére: Budapest.. Gorkii fasor 10. 1417. Bővebb felvilágosítást is itt nvúi- tanak az érdeklődőknek. FŐISKOLAI HALLGA TÖK KOLLÉGIUMON KÍVÜL Aki már élt albérletben, annak nem kell különösebben magyarázni, mit jelent. Kényszerhelyzet, amellyel egyet tehetünk, elfogadjuk. Jobb esetben nem tart tovább egy-két évnél, de akadnak, akik évtizedben mérik a főbérlővel egy fedél alatt töltött napokat. S hogy ez az ideiglenes időszak szenvedés vagy kellemes-e, attól függ, milyen háziakat „fog ki” az albérlő, s válik megtűrtté, teljesen önállóvá, esetleg szinte családtaggá. Kétségtelen, mindkét félen múlik a vásár, vagyis, hogy milyen kapcsolat alakul ki, de a tapasztalat az, hogy elsősorban a befogadottnak kell alkalmazkodnia. Viszont ő fizet, s havi keresetének egynegyedéért (előfordul, egyharmadáért) vannak jogos elvárásai. Ruskó Mária másodéves. Az első esztendőt kollégistaként töltötte, s bár év végén jobb volt az eredménye 3,3- nál, amely a bennmaradáshoz kell, mégis albérletbe költözött. — Ennek az az oka. hogy szüleim keresete alapján VI. kategóriás lettem, vagyis a családban az egy főre eső jövedelem 3200 forint felett van, ezért 940 forintot kellene fizetnem havonta — magyarázza Mária. — Tavaly kilencen voltunk egy szobában, külön tanulóhelyiség nem volt, úgy gondoltam, inkább az albérletet választom. — Könnyen talált megfelelőt? — Két barátnőmmel közösen kerestünk. A hatodik helyen kötöttünk ki. Fejenként 750 forintot kellett fizetMáriát csoporttársa, Gadó Zsuzsa „lekörözte”. Fele idő alatt, egy hónap után változtatott albérletet. S éppen a fürdőszoba hiánya miatt. — A háziakkal nagyon jól elfértünk egymás mellett — meséli. — Nem is fizettünk sokat, 550 forintot. A kényelem, a fürdőszoba viszont nagyon hiányzott, ezért kerestünk új albérletet. Jelenleg hárman lakunk egy szobában. 700-at fizetünk. Mondhatni, ideális körülmények között élünk. Fogadhatunk vendégeket, akkor jövünk haza s addig maradunk fenn, Az egyetemi, főiskolai hallgatók jövedelme (ha nem kap ösztöndíjat, szociális segélyt) körülbelül arra elegendő, hogy az albérleti díjat kifizessék. A többi kiadás a szülők pénztárcáját terheli. Érthető, hogy a fiatalok nagy része igyekszik bejutni a kollégiumba. A Jászberényi Tanítóképző Főiskolán 314 nappali tagozatos hallgató tanul. A kollégiumban — melyet a hatodik ötéves terv időszakában „nyugdíjaznak”, s újat építenek — szűkös körülmények között kétszázan élhetnek, jelenleg százhat- vanheten laknak. Miért nem többen? A diákok egy része helybeli vagy bejáró; csak lányokat fogadnak, feltéve, hogy elérték a kollégiumi felvételhez szükséges tanulmányi átlagot. nünk. Közel volt a főiskolához, elfogadtuk, de most, két hónap után, elköltöztünk. Már előbb elmentünk volna, csak eddig nem volt jobb. — Mi volt a probléma? — Központi fűtés van a lakásban, de meleg nincs, pulóverekbe öltözve ücsörögtünk a szobában. A háziak kopogás nélkül mászkáltak a szobán keresztül, hárman két kulcsot kaptunk, 11-kor este ha tetszik, ha nem, villany- oltás. Sorolhatnám még az apró bosszúságokat. A házinéni egy soros vita közben kifejtette, hogy az előttünk lakó lányok nem voltak ilyen energiaigényesek. Az új helyen különbejáratú szobában lakunk majd, kevesebbet fizetünk, csak sajnos, nincs fürdőszoba. Ezt megoldjuk valahogy, az önállóság ennyi áldozatot megér. amíg akarunk. Volt olyan végzős ismerősöm, aki a szak- dolgozatát készítette volna, de a háziak este tízkor rendszeresen kinyomták a biztosítékot1, áramtalanították az egész házat. Ha akarta, gyertyánál vagy elemlámpánál folytathatta. — Milyen a kapcsolat a főbérlővel? — Három műszakban dolgozik, alig látjuk egymást. Amikor itthon van, vacsorát készít, meghív bennünket, ha nem érünk rá, kitakarít, de mindezt egyáltalán nem tolakodóan teszi, nem akarja magát ránk erőszakolni. Az elmúlt héten, amikor hazamentünk, az asztalunkon a vázában virág várt bennünket. — Van-e lehetőség arra, hogy a főiskolások zsebpénzüket megtoldják? — Nincs, legalábbis nekünk eddig még nem sikerült felfedezni. Egyetemi városokban a diákok takarítanak, a gyerekekre vigyáznak, míg a szülők a színházban vannak, kutyát sétáltatnak. Itt nincs ilyen igény. Szüleimnek nem mondtam meg, hogy 150 forinttal drágább helyre költöztem, így havonta ezer forintból nyögöm a kiadásokat. Kilencszázért fürdőszoba nélkül A lányok nemigen tudnak pénzt keresni, lehetőségeik behatároltak, hiszen a nehéz fizikai munka nem nekik való. És a fiúk? — Mi megfognánk a lapátnyelet, de vagonhányás csak ritkán adatik meg — válaszolja Pipis József. — A postán próbálkoztunk, különösebben nem kaptak rajtuhk. Két év alatt, mióta itt vagyok, az első ajánlat két hete érkezett. A városi mentő- állomásra kértek hallgatókat éjszakai ügyeletre. Gyakorlatilag csak nyáron tudunk pénzt keresni, amivel segíthetjük szüleinket. — Ügy tudom, néhányan kapnak albérleti segélyt. — Igen, de csak a fiúk, mivel objektív okok miatt nem lehetnek kollégisták. Azokat segíti az intézmény, akik az első három kategóriába tartoznak. Havonta 500 forintot vehetnek fel. — Tavaly szeptember óta lakik albérletben. — Jelenleg a harmadik helyen. Jól érzem magam, egyedül vagyok, csakhát sok a havi 900 forint. Mindamellett fürdőszoba nincs, zuhanyozni a főiskolára járok. Azt hiszem, hogy ki milyen albérletben és hogyan él, teljes mértékben szerencse kérdése. Olyan főbérlőt kell kifogni, aki nem ebből akar megélni, esetleg meggazdagodni. A főiskolások közül senki sem kíván különösebben nagy dolgokat. Csupán annyit, hogy azt a kis szobát egy picit magáénak érezhesse, s csak annyira, hogy órák után szívesen menjen oda, — haza. V. Fekete Sándor ,,Energiaigényes” lányok Virág a főbérlőtől Túzokrezervátum Enrópa legnagyobb túzokrei zervátuma Déva- ványán található. Sok évi munkával sikerült elérni, hogy a természetes szaporulat nem csökken, hanem évről évre nő. Ebben nagy része van a környező mezőgazdasági üzemek jó hozzállásának, ugyanis az aktuális nyári munkák idején a szabadban talált túzoktojásokat beviszik a rezervátumba, ahol kel- tetőgéppcl kikeltetik. Az értékes vadmadarak bármikor elhagyhatják a rezervátum Zárt területét, visszatérhetnek természetes közegükbe. Az idén ötvenhárom túzokcsibét neveitek fel Dévavá- nyán A rádió hullámhosszán Egy műsor „utazása” Valahonnan, valahová, valamiért menet, tehát útközben, mindig történik valami. Ez volt a mottója — a másfél óra irodalomkedvelőknek — a Társalgó legutóbbi adásának. S nagyiából ez vonatkozik a hetenként jelentkező műsor néhány közelmúltbeli adására is: menet közben. adás közben mindig történik valami, ugyanakkor a megérkezés nem mindig biztos. A Katona Imre József seer- kescStette-vezette műsor például elindult egy kellemesnek látszó úton — az utazást, mint aiz irodalmi művek színhelyét, témáját választva vezérfonalként — majd megérkezett oda. ahová a „Sokféle” az erről-air- ról szokott érkezni. Ez — a mostanában igazi önmagát, helyét kereső műsor esetében — nem volna hiba. a könnyedségre, .jszínességre” való törekvés még kevésibé. (Bár a sóik szín között néha nem könnyű fölfedezni az árnyalatokat, a körvonalakról nem is szólva.) Utazás az irodalomban — ez legalább akkora téma. s olyan hálás Gehet) a szerkesztő számára, minit a szerelem, vagy mint a barátság vagy mint a természet. A Gyurkovits Tiborral készített interiúból megtudhatta — hosszú percek után — a hallgató, hogy az író tehetségesen tud utazni, továbbá hogy az utazásnak több lényege. indítéka lehet, hogy az utazás közben összezárt emberek rendsárrinit kitá-i rulkozóbbak. mint. egyébként. Az interjúra — derült égből a vilüámcspriás — következett annak a Cholinoky Viktor novellának a rádióváltozata. amelynek tévéváltozata ugyancsak a múlt héten ment. Nem vitatom: elég szellemes írás. de ez még nem indokolja ilyen mértéktelen „fogyasztását”. Filippinyi Éva vasúttörténetéről szóló interjúja jobban megtalálta volna hallgatód 6áigát.' egy Rádiólexikonban. Ismét egy novella rádióvál- tozaifca — ezúttal egy Munkácsi Miiklós-irós, a fedejt- hetők közül való. A műsor legerősebb része — amely emlékeztetett a Társalgó legjobb hagyományaira — Bor Ambrussal készített beszélgetés volt. az író utazásairól. amelyek szellemi kaland olk is egyszersmind. Keresztes Agnes készítette az interjút. Kár. hogy Bor Ambrus ..Az életveszély szabatos leírása” című novellájának részletét Szilágyi Tibor amolyan (középiskolás szövegfelmondás szintjén ..interpretálta”. A műsort Bistey András Gyere velem Viareggióba című novellájának rádióváltozata zárta. Három interjú — négy novellaadaptáció. némi jellegtelen zene: ebből bizony nem lett még közepes műsor «-em. finoman szólva. Pedig az alapötlet jó volt: Csak hát ez kevés egy —korábban már némi rangot kivívott rádióműsor sikeréhez. Röviden Akit érdekelnek szűkebb pátriája életének eseményei, annak nyugodt szívvel ajánlható: állítsa szombaton és vasárnap délelőttönként rádiója keresőjét a 222 méteres középhullámra. A szolnoki stúdió e két délelőtti műsorának tudniillik az információi a legérdekesebb- bek, ezek adják a műsor színeit, bár a tálalás színvonalát valószínűleg még tovább lehet javítani. — esasje —