Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-21 / 273. szám
1981. november 21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 •■% J£mm& - • _» * . > i w ‘ f - - w*. " ^ . 'á-jttm* *-■»£ -;- :..B //' . WWjb jé {Sfö *_> af • 19 fi fin M/Aftftift Jiitf AHA ma tflfi jiiBh BMÉítfi mft « Ki■ ív*'vinffnnB'aSBi' MidEBi b#sib|m©ibbk «Pj g-ffWam§ f|fi jjgag; ÍK™í! ; fi-fiipjfci « k ® SS m §f fS BK'- ■■'■■ ’- •- ’■ "' : ■ ’ '':£* ;•:' ' ' '•» ;~' Az új házaikat — mit házakat. vóMákat! — látva nehéz elhinni, hogy ezt a településit valamikor úgy csúfolták, hogy a hosszú szőrű loviak hazaija! A környéken azokat az alig-önálló pa- rasztokait illették a nyelv- ölltögieitiő kifejezéssel, akik igavonó gebéjüknek csak munkát tudtak adni. zabot nem. Így persze a lovaiknak csupán a szőrük nőtt, a hasuk viszont egyre horpadt. Itt sose laktak sermmijük- sámos cselédek, a gazdák önállóak voltak, igaz .többnyire a cselédéknél is. szegényebbek. Rövid o-val! A porteleki „mindenes” Salamon József — A herényi áfész új kocsmát nyitott, a Fácánost, pedig nekünk élég lenne ez az egy phesszó is. A kocsma helyett inkább munkahélp kelliett volna — szol közbé Fekete Mátyás, leszázalékolt nyugdíjas, a téasz tehenészeti telepének éjjeliőre. — A busz házitól házig viszi az asszonyokat, ha helyben dolgoznának se jutna félórával több idejük a családra, mert gondolom, ez a baj — próbálok ellenkezni. Lehurrognak. csalódottan otthagynak. Más Porteleikhez hasonló méretű településen is találkoztam már aiz ingázás miatt morgolódó benmszülöt- tékkel. Nehezen fogadják el, hogy lehetetlen mindenütt A helyiség nevét rövid o- val'. Porteleknek kell írni, nem a pórokról nevezték ed, hanem a porról. Legalábbis így tudja Salamon József, a település helytörténésze, az iskola igazgatóhelyettese, portélelki tűzoltóparancsnok, volt mo- aivezető. a rádiós szakkör irányítója, és maga sem tudja pontosan, mi minden. Hozzánőtt Portelekhez. — 1945. március 21-én léptem át áz iskola küszöbét friss tanítói diplomával a zsebemben. Azóta nem mozdul tam, pedig hívtak városba is — mondja, amikor a gyerekzsivaj tóli elcsendesült iskola igazgatói irodájában leülünk egy kis beszélgetésre. — Még római kori kemence maradványaira is bukkantak ezen a vidéken, de az első település nyomai az ezemégyszázas évektől követhetők tisztán. Több mint negyven esztendeje a Pázsai dombon egy kápolna köved kerülitek a felszínre, amiknek napok alatt lába kelt. lévén kitűnő építőanyagok. Megtudj ük Salamon Józseftől azt is, hogy a török- dűlás idején valami közeli grófiság kincseit Portelken a gulyakútba rejtették el. legalábbis így tartja a néphit. A helybeli öregek szerint itt fogták el Porteliki Jóska betyárt (van-e, ki e nevet ismeri'7' Új házak és utcák — Ügy látszik, ön mindent .tud a régi PortelekirőL És a mairóü ? Hogyan élnek itt aiz embereik? Az új házak után ítélve van mit a tejbe aprítaniuk... — Nem egyszerűen új házak, új utcák épülnék. Az ötvenes évék élején sokan elmenekültek innen, nekivágtak a bizonytalannak, a nagyvárosnak. Tizenegyné- hány esztendeje azonban megkezdődött a visszatelepülés. jó munkalehetőséget találtak Jászberényben és a helyi Március 15. téeszben. Ma napközben alig marad itthon valaki, kora reggel viszi őket a busz a Hűtőgépgyárba, az Aprítóba, a Kossuth Termelőszövetkezetbe. Szabad idejükben pedig házat építenek. Rájöttek, hogy a por teleki homokon jól fizet a gyümölcs. a szőlő, újabban a paprika. Azon kívül a csend a természet közelsége is nagy vonzerő. Hogy Portelek fennállása óta nem volt igazán önálló, mindenki tudja. Hosszú éveket töltött Jászberény .karjaiban”. ma ds ezer száljai kötődik á városhoz. Ennek azonban nem mindenki örül. Ez minek meg az minek?! Mostohagyerekek vagyunk — mondja legyiintve Martok György kőműves. — Az asszonyoknak nincs helyben munkalehetőség, naponta ingáznak. mindenkinek helyben munkát adná. Hányán lakják? — A helység jövőjét bizakodva nézi- Salamon József. már ami az utánpótlást illeti. Az iskola létszáma százharminc, a pár éve átadott óvodában pedig harmincnégy gyermeket gondoznak. A település létszámát nem sikerült pontosan kideríteni. Az idegenek előtt kötelező nagyítással három, porteieki háromezernél többre becsüli a népességet Az igazság valószínűleg Mizsei Vendelnél a jászberényi városi tanács helyi kirendeltségének vezetőjénél van.: szerinte legfeljebb ezren lakják a helységet. A bizonytalanság érthető. hiszen napról napra nőnek ki az új házak a homokból. Bendó János Brutyó János köszöntése flz országgyűlési bizottságok ülésén A külgazdasági egyensúly javításában fontos szerep vár az agrártermelésre Brutyó Jánost, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnökét több évtizedes munkásmozgalmi ittevékeny- ségémek és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elismeréseként — hetvenedik születésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést tegnap a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Németh Károly, a Központi Bizöttság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; és Somogyi Imre, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizottsága Brutyó János tiszteletére ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság titkárságának tagjai. A Központi Bizottság nevében Kádár János, a Központi Ellenőrző Bizottság nevében pedig Somogyi Imre köszöntötte Brutyó Jánost. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Brutyó Jánost, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti testvéri barátság és együtt működés erősíltéséibien szerzett érdieméi elismeréséül. hetvenedik születésnapja alkalmából a Népek Barátsága érdemrenddel tüntette ki. A Föld országainak többsége nem képes a népességét saját termelésű élelmiszerekkel ellátni. Kisebbik hányada— köztük Magyarország is — élelmiszerfelesleggel rendelkezik, amit külföldön értékesít. Mezőgazdaságunk a hetvenes évektől nemzetközi •mércével mérve is jelentős eredményeket ért él: a legutóbbi évtizedben az egy lakosra jutó mezőgazdasági termelés 23 százalékkal nőtt, kétszeresen meghaladva a fejlett tőkés országok növekedési átlagát. És milyen legyen a jövő? — erről tanácskozott pénteken a Parlamentben együttes ülésen az 'országgyűlés mezőgazdasági, valamint terv- és költségvetési bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Cservenka Ferencné, az országgyűlés áléin öke. Az írásbeli tájékoztatót ki- fegészítő Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes kiemelte: agrártermelésünk dinamikus fejlődésében meghatározó tényező pártunk és kormányunk . negyedszázadon töretlen agrárpolitikája. A haladásról vall az a statisztikai adat is, mely szerint az utóbbi 20 évben az exportált élelmiszerek aránya 5 milliárd forintról 63 milliárd forintra emelkedett, s Magyarország kivitelén belül aránya tavaly is 25 százalék körül volt. 1979-ben a határainkon túlra szállított vágóbaromfi a világexport 11 százalékát jelenítette. Számos más összehasonlítás is arról vall, hogy a mezőgazdaság jól sáfárkodott a termőföld adta lehetőségekkel s a rábízott gépekkel, eszközökkel. A beszámoló fölötti vitában a két bizottság tagjai a fejlesztés lehetőségeit a mezőgazdáság, az ipari háttér & a külkereskedelem oldaláról egyaránt elemezték, egy pillanatig sem feledkezve meg a hazai jó színvonalú ellátás fontosságáról, elsőbbségéről. A bizottság ülésén — amelyen Csélőtei László, a mezőgazdasági és Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság vezetője elnökölt — a mezőgazdaság feladatáról szólva elhangzott: kiemelt teendő legnagyobb természeti erőforrásunk, nemzeti kincsünk, a termőföld legésszerűbb hasznosítása. Ehhez — miként Bognár József zárszavában hangoztatta — új fejlődési irányokat kell kijelölni, hiszen a magyar agrártermelés színvonala, a világgazdasági feltételrendszer is jelentősen változott. Ebben a fontos munkában a magyar népgazdaság export-orientáltságát kell szem előtt tartani. Rugalmas alkalmazkodás a piaci igényekhez Változó színvonalon Műszaki fejlesztés az ipari szövetkezetekben A kisüzemi gazdálkodásról nemrégiben: megjelent iogszabálvok is ielziik. hogv miiven fontos feladat manapság a piac igényeihez való gvors. rugalmas alkalmazkodás, a munka, hatékonyságának javítása. Ilven teendők hárulnak évtizedek óta az ipari szövetkezetekre is. A kereslet és a kínálat A KISZÖV kohó- és gépipari ágazathoz tartozó szövetkezetek között vannak olyanok, amelvek évek óta rendszeresen foglalkoznak új gyártmányok bevezetésével és a meglevő termékek korszerűsítésével. A kábelvédelmi berendezéseknek a iászberénvi Műszeripari Szövetkezetnél kialakított úi típusai. a nemrégiben kifejlesztett nréslevegő-szárító. a feilesztő munka magas színvonalát ielzik. ám például a Kunmadarason készülő köz- nontifűtés-kazánok. a törökszentmiklósi barkácsológé- oek és felszerelések is hasznos törekvésekről tanúskodnak. A ió példák rajzolta képet azonban csúfítja, hogy három szövetkezetnél egyáltalán nem foglalkoznak gvártmán vieles ztéssel. A gyártás, a technológia korszerűsítése terén kialakult helyzet is ellentmondásos. Jászberényben. Tö- rökszentmiklóson és Karcagon a termék minőségét ia- vító festési el Járások alkalmazásának feltételeit teremtették illetve teremtik meg az idén. A KÁTISZ-nál pedig egyre jelentősebb termelési értéket produkáló, igen korszerű elektronikai Kedvezőbb a helyzet az építőipari szövet Jtezóbeknéh Ez jórészt annak köszönhető, hogy az V. ötéves terv ideién áttértek a többszintes lakások építésére, ez pedie miagfkövdté’lte a korszerűbb építési eljárások alkalmazásait A blokkos technológiára összhang, iának megteremtése. a termelés eredményességének javítása a szövetkezeteknél sem megv gondtalanul. Ezt példázzák az Ipari Szövetkezetek Szolnok megvei Szövetségéhez tartozó tagszervezeteknél végzett műszaki-feilesztésii munka eredményei. technológiát is meghonosítottak nemrégiben — a szövetkezetek többsége azonban szinte alig lépett előre a minőségi munkát biztosító, a hatékonyabb gazdálkodásnak lehetőséget teremtő, úi termelési eljárások bevezetésének útián. Sajnos, az ú í ítómozigiáliom szlarvezietittsé0«t el hasznosítható ötletek megvalósításának ösztönzése is sok kívánnivalót hagy maga után. A műszaki fejlesztési tevékenység hiányosságai annak ellenére léteznek, hogy a nyolc szövetkezetnél halt vanhárom felsőfokú műszaki végzettségű szakembert foglalkoztatnak. Tudásukat .nemcsak azért nem képesek igazán kiaknázni, mert csupán három szövetkezetnél (a jászberényinél, a karcaginál és a kunmiadiarasinél) ielen- tős a mérnökök száma. A tegtötob helyen a műszaki fejlesztői tevékenység szervezeti kereteit sem teremtették meg: hiányoznak a felelős műszialkd osztályok vagy csoportok. A KISZÖV felmérése szerint a külső szakértőknek a feilesztő munkába való bevonása ds iigen változó erted rr .én vers éggé! iár. való áttéréssel, a szolnoki szövetkezetnél 'bevezetett alagútzsalus építési módszerrel nem feleződött be a technológiai fejlődés. A Jászsági Építőipart Szövetkezet most 'készül az Univáz és a Velox eliáriásiolk ankialmazá- sára. Az utóbbi időben nemcsak a szerkezetépítés korszerűsödött A tiszaföldvári szövetkezet modem szigetelési eljárásokat alkalmaz, a kunszentmártoniak pedig Ter- ranova hőszigetelő vakolatot készítenek. Jelentős mértékben javult a munkák gépesítettsége: mára elterjedtek a vakolóberendezések és a szakipari munkákat kömv- nvítő kisgépek. Az eredmények mellett igen ifalentős gondok, is vannak az építőiparban. Jellemző. hogy a szövetkezeteknél még azoknak a műszaki intézkedéseknek a megvalósítását sem tervezik meg. amelyeket év közben végrehajtanak. A szolnoki ÉPSZÖV kivételével nem rendszeres és alig eredményes az újítási tevékenység. általában mindenhol ötletszerű a munka- és üzemszervezés. A partner is segít A bőr-, cipő- és textilruházati iparba tartozó szövetkezetek vannak talán a leginkább rákényszerítve a gvártmánvfeile&ztésre. hiszen a szakmák divatiéllege rr^'tt az üzemek csak úgy szerezhetnek megrendelést, ha mindén szezonban kelendő modellt kínálnak eladásra Ez a helyzet kikénvszerí- itette a .gyártmányfejlesztő munka színvonalának jelentős javítását A gyártási technológia is sokat korszerűsödött az utóbbi esztendőkben. Különösen a tőkés exportra dolgozó szövetkezetek haladtak gyorsan előre mert a külföldön várt minőség csak megfelelő műszaki színvonal és szervezettség esetén biztosítható. Persze, nemcsak a kényszer hatott. jótékony hatást feltett ki a nyugati kooperációs szerződések keretében a határokon túli partnertől kapott. » szükséges gének kiválasztásához és a szervezéshez nyújtott segítség is. Hiányzik a felelős Blokk és alagútzsalu V. sz. i. Az utánpótlás Fotó: Dede Géza Egy a sok közül
