Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-21 / 273. szám

Nem pumztán anyagiak kórdése Nincs környezetvédelem környezeti kultúra nélkül Ülést tartott a magyal tanács Törökszentmiklóson a Hűtőgépgyár aggregátorfelújító üzemé­ben az idén 600 darab különböző teljesítményű MLN típusú léghűtőberendezést készítenek, amelyek például hűtőkamrák, áruházak intenzív hűtésére alkalmasak teni a fásításban* a roncsait területeik felszámolásában, hasznosításában, a patkok gondozásában. Ez utóbbi igen sok kívánni váltót hagy maga után,. Jelentős mér­tékben (33 száaaUáklkaJl) gya- gyaraipodott ugyan az ötö­dik ötéves terviben települé­seink zöld területe, — gon­dozásuk azonban nem kielé­gítő. A községek tisztaságá­nak megteremtésében, meg­óvásában is hasznosan mű­ködhet közire a lakosság. új tanács­határozat A téma sokoldalú elemzé­se alapján a megyei tárnics tanécsihatáirozaitat hozott a megye kömiyezietvédélmének helyzetéről és a települések környezeti kultúrájáról. Eb­ben — többek köeött — sze­repel, hogy a termőföld vé­delme érdekében nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a roncsolt területek rekultivá­ciójára, a műtrán'"ák veszte - séamentes tárolására, a nö­vényvédelmi technológiák betartására. Mindezek mel­lett fokozottan ellenőrizni kell a természetvédelmi elő­írások betartását. A meliorá­ciónál figyelemmel keöü len­ni a tájképi értékek meg­őrzésére és az erdőállomány tervezett növelésére is. Űj állattartó telep létesítését vagy a régi bővítését a híg­trágya megfelelő elhelyezé­sével illetve hasznosításának megoldásával lehet engedé­lyezni. Az úi tanácshatározat sok egvéb témakört, is felölel, így .például feladatul száib- ia a rrueigve természeti érté­keinek feltárását., az arra érdemesek védetté nyilvání­táséit. a huniadékszeeénv technológiák alkalmazását, a termelési hulladékok haszno­sítását. és így tovább. Az új megyei tanócshatá- rozaitot mindenképpen öröm­mel kell nyugtázni hiszen előre nem látható veszélyek­nek igyekszik elHét. venni, amellett pedig elviselhetőb­bé kedvezőbbé változtatja környezetünket. S. B. Tegnap ülést tartott a megyei tanács. A lejárt ha­táridejű tanácshatározatokról szóló jelentés, a tanács el­nökének a végrehajtó bizottság tevékenységéről, vala­mint a két tanácsülés közötti fontosabb eseményekről szóló tájékoztatója után napirenden szerepelt a megye környezetvédelmi helyzete és a települések környezeti kultúrája. Ezt követően a testület a MESZÖV-áruelIá- tást és a szakcsoportokat segítő tevékenységét értékelte, majd befejezésül egyéb előterjesztéseket vitatott meg. A szemléleten is múlik Több feüszóűalQ bangsú- lyoztta hogy helyteliein a kör­nyezetvédelmet és a telepü­lések környezeti kultúráját csupán az anyagiak függvé­nyének tekinteni. Jóval előbbre lehetne jutni példá­ul a rendeletek betartásával, a parlagon heverő földek megművelésével és egyéb miódon is. — nem utolsó sor­ban a szemlélet változtatá­sával. Nagy hangsúlyt ka­pott ezen a tanácskozáson a fiatalok nevelése, figyelmé­nek felhívása a környezeti kultúra ápolására. Ebben a témakörben egyébként me­gyénkben már vannak jó eredmények, hasznos kezde­ményezések. A középiskolai természetvédelmi kutatótábor meüetit például tavaly meg­szervezték a természetvé­delmi úttörőtábort. Javult a propagandamunka színvo­nala is. A tanácsi szervek a Hazafias Népfront bizott­ságaival és más szervekkel e^nit‘működve • környezet- és természetvédelmi napokat, fotópályázatot rendeztek. Megyénk 47 településének már megvan huszonkilenc­nek pedig az év végére ké­szül el- községrendezési prog­ramja. A rendezési tervek figyelembe veszik a környe­zeti hatásokat és a környe­zetvédelmi feladatokat is. Azok megoldásába nélkülöz­hetetlenül szükséges a la­kosság bevonása. A települé­sek lakói sokat tudnak segí­Kádár János találkozott Bruno Kreiskyvel Ixeonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke tegnap dél­előtt az Országháziban hiva­talában fogadta Bruno Kreis­ky t, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárját, aki­vel szívélyes, baráti hangu­latú megbeszélést folytattak. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára délelőtt az Országház­ban találkozott Bruno Kreis- kyvel. A szívélyes légkörű megbeszélésen véleménycse­rét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, kü­lönös tekintettel az európai biztonság és együttműködés erősítésének közös ügyére, valamint a magyar—osztrák jószomszédi kapcsolatok to­vábbi fejlesztésének lehető­ségedre. A találkozón részt vett Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese teg­nap hivatalában fogadta az osztrák kormányfő kíséreté­ben Budapesten tartózkodott Kari Laiusecker osztrák köz­lekedési minisztert és Otto Gatschat, az osztrák kancel­lári hivatal gazdasági koor­dinációs és államosított ipar szekciójának vezetőjét, akik­kel megbeszélést folytatott a magyar—osztrák gazdasági együttműködés időszerű kér­désedről. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti kapcsolatokat törés- mentesnek, jónak és baráti­nak minősítette budapesti sajtókonferenciáján Bruno Kreisky, hozzátéve: ezek a (Telefotó — KS.) kapcsolatok, példát mutatnak arra, miként élhet egymás mellett két különböző politi­kád és társadalmi berendez­kedésű állam. A Duna-Intercontdnental Szállóban rendezett sajtóér­tekezleten — amelyet Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisz­tertanács tájékoztatási hiva­talának elnöke nyitott meg — magyar és külföldi újság­írók előtt Bruno Kreisky azt is hangsúlyozta: tapasztalatai szerint a magyar gazdaság olyan különleges rugalmas­sággal rendelkezik, ami ter­mészetesen előnyt jelent a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatok fejlesztése szem­pontjából is. Kiemelte — a Budapesten épített; illetve épülő új szállodák példájával (Folytatás a 2. oldalon) Szennyvíztisztítók épülnek A környezetvédelmi napi­rend tárgyalásaikor a testü­let egyelt értett abban, hogy néhány környezeti elem vé­delme és megőrzése csak a termelési, gazdasági folya­matokkal összefüggésben va­lósítható meg. Mind a me­gyei tanács élé terjesztett jelentés, mind a fedszóilalők — azok iközöttt is főleg dr. Gonda György államtitkár, aiz Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke — külön hangsúlyt helyezett a fásításira* vala­mint a csatornázásra és a seennyvíztisiztítck építésére. Mindkét témakörben igen nagy lemaradást kéll! meg­szüntetni a megyében. Mind­össze öt százalékos erdősí­tett területével nagyon el­marad az országos átlagtól. Ugyanakkor a fák száma az ötödik Ötéves tervben félszá - mölt 3300 tanvahéllvél'. a repülőgépes vegyszerezéssel kipusztult fasorokkal csőik­ként. Gondot okoz az is, hogy a Tisza II. vízlépcső öntözőcsatomái mentén csak részben sikerült megvalósíta­ni a fásítást feladatokat. Amennyire kedvező az, hogy az V. ötéves terv végé­re a megye lakosságának 87 százaléka részesült közüzemi vízműről való vízellátásban, annyira kedvezőtlen az, hogy a megye lakosságának csaik 21,3 százaléka él csatorná­zott területen. Pénzügyi Okok miatt nincs lehetőség a szennyvíztisztítás, csatorná­zás dinamikus növelésére. A szolnoki szennyvíztisztító-te­lep is csak több középtávú terv ideje alatt építhető fel. Ilyen okok következtében sok tisztítatlan szennyvíz ömlik foilyóinfcba. Kedvező viszont az. hogy több ipari nagyüzemben — ígv a mart­fűi Növényolajigyárban. a Tiszaimenti Vegyiművekben, a szajióli AFOR bázistóHepen és a Hűtőgépgyárban — megfelelő szennyvíztisztító épült. B homokon nőtt Portelek Riport egy jászsági település hétköznapjairól 3. oldal I szerkesztőség postájából 4. oldal Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIL évt. 273. szám, 1981. november 21„ szombatA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János és Losonczi Pál fogadta az osztrák kancellárt Közös közlemény a látogatásról Elutazott hazánkból Bruno Kreisky A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyárá­ban ebben az évben várhatóan 42 ezer szőrmekabátot készítenek. Ennek 60 száza­léka tőkés exportra, a többi pedig hazai eladásra kerül. Képünkön készül az irha­bunda II népjólét emelésének programja (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON)

Next

/
Oldalképek
Tartalom