Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-10 / 238. szám
1981. OKTÓBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 JÓL VIZSGÁZTAK A HÁZIGAZDÁK Még egyszer a Baráti Hadseregek Spartakiádjáról Mint annak ideién hírül adtuk, a közelmúltban Szolnokon rendezték mee a Baráti Hadseregek. Spartakiád- jának ejtőernyős és cselgáncsversenyeit. Az ünnepélyes megnyitókat és a versenyszámokat megtekintők * létszámát összességében nézve tízezrekkel lehet mérni. Főleg a fiatalok részvétele volt nagyarányú. A rendezvénysorozat ezért — egyéb erényei mellett — óhatatlanul segítette az if júság internacionalista nevelését. A spartakiádra 21 ország küldte el nevezését. Ausztria és a Madagaszkárt Demokratikus Köztársaság megfigyelőket küldött. Az ország több nagyvárosában rendezett versenyekről a hazaiak mellett negyvennyolc külföldi tudósító adott hírt. Joggal mondhatjuk, hogy nemcsak az érdekelt országok, hanem jószerével az egész világ sDortközvéleménve figyelemmel kísérhette így a snarta- kiád versenyeit. Számunkra ez azért is fontos, mert a versenyekről, adott tudósítás elválaszthatatlan a helyszíntől. a rendezéstől, a házigazdák minősítésétől. A barátoknak kijáró szíves vendéglátós Szolnokon nem szenvedett csorbát. — szívből örülhetünk ennek. A versenyek mellett az üzem- látogatások. a baráti találkozók erősítették a kölcsönös rokonszenvet S ami mindezen túl maradandó tanulság: a rendező szervek — melyeknek állandó feladata az ifjúság hazafias, internacionalista szellemben való nevelése — bebizonyították, hogy nemcsak elvi kérdésekben értenek egyet“’hanem a gyakorlati szervező-mozgósító feladatok során is érvényesül összehangolt munkájuk. Mindezek alapján örömmel nyugtázhatják valamennyien Czinege Lajos hadseregtábornoknak. honvédelmi miniszternek And- rikó Miklóshoz, a, mecyei pártbizottság első titkárához írt levelét amelyben többek között ez áll: „A Baráti Hadseregek Sportbizottsága. Fővédnöksége. a spartakiádon részt vevő küldöttségek vezetői a Szolnokon megrendezett ejtőernyős- és cselgáncsbajnokság szervezői és valamennyi versenyzője tapasztalhatta mind a megye, mind a város vezetői és dolgozói részéről megnyilvánuló meleg fogadtatást sokoldalú segítőkész - »ágét és gondoskodását A versenyek és a baráti találkozók, az őszinte elvtársi légkör kedvező lehetőséget biztosított az egymás iránti tisztelet erősítéséhez, a sportmozgalom továbbfejlődéséhez. a béke védelme- zése iránti elkötelezettségünk elmélyítéséhez. A baráti fogadtatás jól szolgálta azon törekvésünket. hogv külföldi vendégeink megismerkedjenek szocialista épí- tőmunkánk eredményeivel, népünk mindennapi dolgos életével, munkáiéval.” A kertészeti munkák finisében Jászfényszarun Ifan bőven ,,sUtnlva/ó/uk” Öt géppel vetik a búzát A Béke Tsz fiatal ágazatvezetője, Török Imre hirtelenjében azt sem tudja, mivel kezdje a felsorolást, amikor a szántóföldi kertészetükben folyó munkákról érdeklődöm. — Éppen indultam a Vasút dűlő melletti táblához, alien a sütőtököt szedik a téeszbéliek. Onnan a pana- dicsomtfö/ldre megyék, megnézem, hogy dolgoznak a herényi szakközépiskolások. Azután a Zöldmező-telepre szaűladok, ellenőrzőm, hogy rendiben prizmázzák-e a tököt. Szóval azt se tudom hol áll a fejem! Sok helyütt a tökindákon rikítóan sárgállanak még a virágok az októberi nyárban. A kertészek kézi fűrésszel „szüretelik” a termést, Török Imre mutaja a lavómyj nagy, szürkehéjú kobakokat. — Van bőven sütni valónk — tréfálkozik — mármint sütőtökünk. Hektáronként tizenkét tonna termett, valamivel több a tervezettnél. Azok közül a nagyobbak köziül némelyik legalább tizenöt kilót nyom. — Kevés gazdaságban van hagyománya ennek a kertészeti kultúrának. Kifizetődő a termesztése? — ODbfl, a Jászsiág felső csücskében, a homokos földeket nebéz gazdaságosan hasznosítani. A sütőtökkel alig van tennivalónk, hektáronként tíz munkanapot se jelent a kézi munka, amivel elvetjük, megkaipáljuk és betakarítjuk. Húszezer forint árbevételt számolunk hektáronként, tisztán egyik növényünk se hoz ennyit. — Ha jól számolok, az ötvenöt hektáron termett vagy hatszáz tanná tök. Hol értékesítik? — A javát a Zöldértnél, de jut belőle a konzervgyárakba is, bébiételnek. Szerencsére a termésnek csak mintegy tíz százaléka takarmányminőségű, azt a háztáji jószágtartóknak adjuk el, Hektáronként tizenkét tonna sütőtököt takarítanak be a téeszbeliek és a mi állattenyésztőink is etetnek belőle a marhákkal. A iászfényszarui paradi- csomföldek már nem az érett bogyóktól, hanem a jászberényi kereskedelmi szakmunkásképzősök piros, zöld, meg bordó melegítődtől tar- kállanak. Zöld paradicsomot szednek « lányok a vödrökbe, rekeszeikbe. — Jól jött a paradicsomra is a meleg, napos őszidő — magyarázza Liziczai József. — Az idén nem lesz a dér meg a hó martaléka a7, érett termés, amit csak lehetett, leszedtünk, és kipasszíroztunk a léüzemüníkiben. A száz hektár termőterületről 1700 tonna bogyónak a levét szállítottuk el a Hatvani Konzervgyáriba. Csaknem hárommillió forintot kaptunk érte. Viaszaútban a kertészetből, megállunk a homokbányánál. A szemben levő táblákban öt Lajta típusú géppel vetik az őszi búzát. — Régen került ilyen jó magág"ba, és ennyire idejében földbe a következő évi kenyérnek való — mondja Török Imre. — Többet vetünk a tavalyinál kétszáz hektárral. Van most rá időnk, és a megyei gabona- program is így kívánja. T. F. Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) kókörnyezet szépítéséig megannyi területet átfog, sikert szül, mozgatórugója további cselekvéseknek. Zsidei Istvánná (Heves m.), a Mátravidéki Fémművek diszpécsere ismertette az országgyűléssel a megyében évtizedek óta folyó erdőtelepítés eredményeit. Az erdővédelmet szolgálná — mondotta —, hogy a Mátra 'és a Bükk belső vidékein megállítsák az elszórt egyéni parcellák szaporodását, helyesebb volna e táj közösségi célú hasznosítása. Gondjaikról szólva megemlítette, hogy főként az egri járás községeiben hiányzik a jó minőségű ivóvíz, az ott élők anyagiakkal és két kezük munkájával is készek hozzájárulni a hálózat kiépítéséhez. Véczi Istvánná (Komárom m.), a BHG tatabányai gyáregységének kábelkészítő csoportvezetője a megyei képviselőcsoport üléséről számolt be az országgyűlésen. Emlékeztetett rá, hogy Komárom megye országosan az öt legszennyezettebb terület közé tartozik. A legnagyobb üzemekben a beruházások támogatásával igyekeztek , csökkenteni a szennyezést. Tatabánya vezetése a közeli napokban az Ötvözetgyár működését felfüggesztette, hogy ezzel is csökkenjék a környezetkárosítás. A város lakói meghirdették a „Tisztaságot, rendet környezetünkben” elnevezésű mozgalmat. Palkó Sándor (Baranya m.) nyugdíjas, az országgyűlés jegyzője elismeréssel szólott arról, hogy a természetvédelmi jogszabályok, intézkedések — melyekből néha úgy tűnik, több van a kelleténél Erdőtelepítés, Dr. Zsolnai Mária (Fejér m.), a dunaújvárosi kórház adjunktusa felszólalásában elismerően szólt arról a tervező munkáról, amely a városépítés részévé tette az erdőtelepítést, a parkosítást, s mindazt a tevékenységet, amely otthonossá teszi a szocialista városban élő emberek életét. Elismerést érdemel az a tevékenység — mondotta —, amelyet a megye gyáróriásai tettek a környezet védelméért, tisztaságáért. Ugyanakkor változatlan gond Dunaújváros levegőszennyezésének csökkentése. Vida Miklós (Bp.), a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója felszólalásában megállapította: Budapesten a szennyezés mértéke nem nagyobb, mint a hasonló adottságú világvárosoké. A legnagyobb gondot a szennyvizek tisztítása okozza. A távlati tervekben három tisztítótelep építése szerepel, s ez jelentősen javít majd a helyzeten. Az összehangolt intézkedések, a tervszerű munka nyomán sikerült a főváros levegőjének további romlását megállítani. A füstködös- szmogos napok száma egy évtized alatt 30-ról évi 4—6- ra csökkent. A tervek maradéktalan megvalósításával a természeti és települési környezet állapota javítható. Dr. Kulin hászlóné (Sza- bolcs-Szatmár m.), az Egyesült Izzó kisvárdai gyáregységének üzemorvosa elmondta: a megyében a környezet állapota ma még viszonylag kedvezőnek minősíthető. Föllelhető ősidők óta érintetlen táj is, amelyekről írók, költők elragadtatással szóltak. A szatmárberegi tájvédelmi körzet 36 000 hektárt ölel fel, ez az ország legnagyobb védett területe. Javasolta, legyen rangos társadalmi munka a vállalaton és intézményen belüli és kivüli környezetszépítés. Váljon társadalmi magatartássá a rend, a tisztaság, a szép iránti igény. Dr. Fancsik János (Nóg- rád m.), a megyei kórház Folytatódott az országgyűlés őszi ülésszaka. Képünkön: a padsorokban helyet foglaló párt- és állami vezetők (Telefoto — KS) — jobbára meghozták mindazt az eredményt, amelyre környezetünk védelme érdekében szükség volt. Mint mondotta, néhány korábbi természetvédelmi jogszabály kiigazításra szorulna. Jelenleg ugyanis -egyes ragadozók védelme más, ugyancsak védett állatok kihalását „eredményezi”. Várhelyi József (Zala m.),. a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója a Balaton védelméről szólva egyetértett azzal, hogy a víz minőségének védelme során első lépésként a Keszthelyiöbölnél kell beavatkozni, a Zala torkolatának nádas területeit kell visszaállítani, hogy a folyó vize megtisztulva érkezzen a Balatonba. Indokolatlan a türelmetlenség, szükséges viszont az üdülőkörzetben élők, az odalátogatók cselekvő támogatása. parkosítás osztályvezető főorvosa hozzászólásában hangsúlyozta: környezetünk védelméért nagyobb felelősség terheli a vezetőket, mint általában az állampolgárokat a gyárak, az utcák a példa erejével hatnak az egész településre. A közvélemény magatartásának formálásában meghatározó, hogy azok, akik hivatásszerűen foglalkoznak az építéssel, maguk is törekednek-e a szépre, vagy éppen ők rombolják a tájat egy-egy otthagyott felvonulási bódéval, építési törmelékkel. Megemlítette: az építési fegyelmet indokolt lenne az eddigieknél is szigorúbban betartani, ehhez nagy hatáskört kell biztosítani a tanácsoknak. Ats Károly (Borsod m.), a Tarcali Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet gazdaságvezetője arról szólt, hogy egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a vulkanikus eredetű Zempléni-hegység, a tokaj-bodrogzugd tájvédelmi körzetben a tokaji Kopaszhegy, és az országban egyedülálló más természeti értékek iránt. Indokolt tehát — mondotta — e területek védetté nyilvánítása, és azoknak a jogszabályoknak a korszerűsítése, amelyek érvényesítik a természeti környezet védelmére irányuló társadalmi törekvéseket. Koltai Imre Pest m.), a Cement- és Mészművek váci gyárának Igazgatójának véleménye szerint a hazai ipar, így például a Szellőző Művek minden igényt kielégítő környezetvédelmi berendezéseket tud gyártani. Javasolta, hogy a porszűrők gyártását licencvásárlással, vagy egyéb más módon oldja meg a hazai ipar. Angyal Imre (Veszprém m.), a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységének szakmunkása arról tájékoztatta az ország- gyűlést, hogy Veszprém megyében már megkezdődött azoknak a technológiáknak a bevezetése, amelyek a környezetszennyezés megszüntetését szolgálják. Bugán Mihály Szolnok megyei képviselő felszálalása Bugán Mihály, a tiszaörsi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke hozzászólásának első mondataiban arról beszélt, hogy az emlberi környezetiünk milyensége nemzeti kultúránk igen lényege* fokmérője, s környezetünk gazdagítása, óvása csak társadalmi szintű összehangolt munkáival lehetséges. A gazdálkodó emberek — hangsúlyozta — lelkileg kötődnek a földhöz, ahhoz a vidékhez, ahol élnek, ezért azt az örökséget, amely egész nemzetünk vagyona, nem szívesen rombolják, azt gyarapítani igyekeznek. Mégis, agrártermelésünk kulturáltsága, szemléletünk e téren, sok kívánnivalót hagy maga után. Az okot abban kell keresnünk, hogy az egyre korszerűbb műveltségű emberek, vezetők, szakemberek, de a nevelők sem gondolkodnak és cselekednek olyan korszerűen, mint ahogyan az tőlük ioggai elvárható lenne. Példaként említette a repülőgépes növényvédelem esetét, amelynek áldásos volta mellett nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy jó lenne megvédeni a kisebb erdőfoltokat, vagy a táblák közötti fasorokat, még akkor is, ha miattuk le kell olykor szállni a földre. Majd így folytatta: — Egyre égetőbben merül fel annak az igénye, hogy a »»övényi kártevők irtásánál olyan szuperszelektív szereket alkalmazzanak, amelyek a hasznos élővilágot vagy az ország vadállományát nem veszélyeztetik, összefügg ez a dózisok nagyságának problémáival époen úgy, mint azok lebomlási idejével. Súlyos gondot jelent az állattenyésztő-telepeink körül halmozódó trágyakészlet, amelyeknek ném megoldott a kezelése. Ezután a Szolnok megyei képviselő többek között arról beszélt: kívánatos lenne, hogy az emberi viselkedés összhangban legyen a változó társadalmi igénnyel, amely jórészt képzési, nevelési feladat. Nem elérhetetlen, hiszen szinte minden honfitársunk 6 éves korából 18 éves koréig valamilyen intézményben tanul, s elvárható, hogy ott megtanulja becsülni nemzet értékeinket, s elfogadja az emberi együttélés és a természetbeni viselkedés helyes normáit is. Majd így folytatta: — Szolnak megye az ország fában egyik legszegényebb területe. A Tisza II. létrejöttével több ezer hektár erdő pusztult ki, és annak pótlására eddig hathatós intézkedések nem történték. E vidéken a földterülettel, a racionális gazdálkodás megkövetelné az erdősítést, a Nagykunsági ön- tözőcsaitoma mentén, vagy a tiszaifüredi járá* környezetében levő mocsaras rét- és ie- gelöter ü leteken. A jelenlegi földvédelmi intézkedések alig tesznek különbséget a művelés alóli kivétel éc az erdő vagy a könnyűipar számára fontos alapanyagot jelentő fűz telepítése között. E .területeken figyelembe kellene venni, az erdő, és a fűztele- pítések pozitív hatását a mezoki imára, a talaj minőségének javításáról és a táj- esztéifikára egyaránt. Végezetül Bugán Mihály arról beszélt, helyes volna, ha a gazdálkodási ég természetvédelmi elképzeléséket jobban közelítenék a jövőben egymáshoz. A vita végeztével Gonda György államtitkár emelkedett szólásra. Elmondta: a felszólalásokban elhangzott észrevételeket, javaslatokat hasznosítják. A VI. ötéves terv előirányzatai megfelelnek a követelményeknek. Figyelembe veszik, hogy népgazdaságunk! mire képes a következő fél évtizedben, melyek azok a feladatok, amelyeknek megvalósítását reálisnak tekinthetjük. Az viszont feltétlenül szükséges, hogy a tervben foglalt tennivalókat Imaradéktalanul elvégezzük. Új rendelettervezet készül Az államtitkár a felszólalásokra válaszolva elmondta, hogy rendkívül széles azoknak az ágazatoknak, üzemeknek a köre, amelyeknél megoldásra vár a hulladékok elhelyezése, az- értékes anyagok visszanyerése, visszajuttatása a termelés vérkeringésébe. Ezzel egyező a cél: a környezet szennyeződésének megakadályozása, tehát a megelőzés, s ebben a központi irányítással együtt a gazdálkodó szervekre is mind nagyobb felelősség hárul. Ami pedig a természet megóvását illeti, a közeljövőben elkészül egy új törvényerejű rendelettervezet. Ebben a dokumentumban a két évtizede érvényben lévő szabályozás egyes elemeit módosítják. Gonda György hangsúlyozta — és ez az ülésszak során is kifejezésre jutott —, társadalmunk felelőssége, cselekvőkészsége növekszik a környezet- és természetvédelem fejlesztésében. A feladatok megoldásához a népgazdaság a lehetőségeihez mérten hozzájárul, segíti azt a társadalmi magatartás lendítő ereje is. Az országgyűlés egyhangúlag jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát. Ezzel befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka, amelynek pénteki munkanapján Apró Antal és Cser- venka Ferencné felváltva elnökölt. (MTI)
