Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-09 / 237. szám

1981. OKTÓBER 9 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Budapesti pártkildöttség utazott Varsába Maráfehy Lászlónak. az MSZMP Poliitáikai Bizottsá­ga ta^üáinak. a BudaDesti Pártbizottság efllső titkárának vezetésével a Varsói Párt­bizottság meghívására tee- nau budaiDestti Dártkül'dött- séc utazott a lencvel fővói- rorfra. A küldöttséeet a Fe­rihegyi reoü lőtéren Sotnoevi Sándor, az MSZMP Közooinr- ti Bizottságának taieia. a Budauesti Pártbizottság tit­kára búcsúztatta. Jelen vollt Tadeusz Pietraak. Langyel- orszáE budanesti nagykövete. A deOteeáoiót a varsói remi- lótéren Stanislaw Kociodek. a Varsái Pártbizottság első titkára fogadta. Mit tud a finnországi fcirtfirészgép? Faipari bemutaté lászárukszálláson Az Alföldet ugyan fában szegény vidéknek tudjuk, mégis több mint negyven Duna—Tisza közi, illetve ti­szántúli termelőszövetkezet képviseltette magát azon a faipari bemutatón, amelyet — a TSZKER közreműködé­sével — a finnországi Kaut­ion cég tartott kedden és szerdán a jászárokszállási Kossuth Termelőszövetkezet fatelepén. A bárhol üzembe áUítható, villannyal és traktorral egy­aránt meghajtható, különbö­ző méretű vágókorongokkal felszerelt masinát — amely a gyártók tájékoztatása sze­rint harminc köbméternyi fa feldolgozására is képes egy-egy nyolcórás műszak­ban — nagy érdeklődéssel figyelték a jelenlevők, s a bemutató után élénk eszme­csere alakult ki a látottakról. Némelyek soknak találták a 800 ezer forintos vételárat, a működtetéshez szükséges négy-öt embert, s felvetették, hogy túl sok az üresjárat: sokat kell forgatni, tisztogat­ni a vágóasztalra tett rönk­fát, miközben a motor jár, fogyasztja a drága üzem­anyagot vagy villamos ener­giát. Mások viszont úgy találták, hogy a bemutatott gépnek a vonzó tulajdonságai nyom­nak többet a latban: az pél­dául, hogy az erdőben és a fatelepen egyaránt használ­ható, ráadásul viszonylag'rö­vid idő alatt üzembe állít­ható, továbbá, hogy a jelen­leg forgalomban levő keret- fűrészekkel szemben a köz­szemlére tett berendezés szé- lezni is tud. Mint megfontolandó érvet, a TSZKER képviselője el­mondta, hogy a feldolgozat­lan fa eladása egyre nehe­zebb, s amennyiben sikerül is, a gazdaság jelentős ha­szontól esik el. Egy példával érzékeltetve: amíg a kérge- zetlen fa köbmétere 850 forint a piacon, addig a kérgezettért 1200 forintot is elkérhetnek. — Ezt és egyéb tényezőket fi­gyelembe véve, a bemutatón résztvevő gazdaságok mint­egy negyede határozta el, hogy vásárol a finn gyárt­mányú körfűrészből. ____________________- fcJ ­S ikerrel zárult a készletbörze A vártnál sikeresebben zárait teanao a közlekedés i vállaltatok őszi marketine- börzéie. A budaoestbi Metbró klubban megrendezett kész- letváséran ezúttal 60 válla­lat köztük a lenatrvobbak — MÁV. a Volán, a Ilun- ßarocamdon és a Posta — mintegy félmiEiárd forint­nyi számára felesleges kész­lettől kívánt ..megszabadul­ni”. Az elmúlt három nara- bam legalább ezren keresték fed a börzét zömében ioar- vólHalatok és szövetkezetek anvaabeszerzői. de sok ma­gánszemély. kásíTMiros is vá­sárol» az eladásra kínált sokszázféle alapanyagból és alkatrészből. (Folytatás az 1. oldalról) klet elégít ki. és része a hazai háttéroiamak. Hangsúlyozta: a fejlődés fő irányát hazánk­ban a nagyüzemi gazdálko­dás ie'.enti. e mellett azon­ban nem mondhatunk le a kisegítő tevékenységéről sem. A mezőgazdasági bizott­ság vitáidban is nagy hang­A vitában Csókási Zoltán­ná (Csornaiad m.). a szegedi Szalámigyár és Húskombi­nát szakmunkása rámuta­tott: a húsipar és a mező- Bazdaság kapcsolata ió. de ugyanez még nem mandhöi- tó el a zöldség- és gyü­mölcstermesztők. illetve a feldolgozók kapcsolatáról. Molnár Frigyes (Bács-Kis­kun. m_) nyugdíjas, a Haza­fias Népfront Országos Tit­kárságának tagia arról a, sokoldalú munkáról szólít amelyet a kertbarátok és kistermelők társadalmi szö­vetsége. valamint a kertbe - ráikörök végeznek. Javasol­ta. hogy a kormányzat te­kintse át az egész kerté­szeti vertikum helyzetét. In­dítványozta. hogy az ország­gyűlés tűzze napirendire a szövetkezeti jogszabályok végrehajtásának értékelését. Ladányi József (Borsod m.). a Borsod megyei Ta­nács elnöke elmondta, hoev üzemeik termelésének to­vábbi növekedése megköve­teli a támogatási rendszer fejlesztését. Szükséges a ter­mőföld fokozottabb védelme 5s^ a parlagterületek hasz­nosításával jelentős mérték­ben gyarapodhatna a ter­melés. Kadlecsik Miklós (Fejér m.). a kálózi Vörös Lobogó Tsz szaHöiánvftóia az ága­zat állóeszköz-álflamánvának részbeni rekonstrukcióiát esetleges pótlását sürgette felszólalásában. A legol­csóbb. tehát iárhaltó útként a megfelelő alkatrész-készle­tezést iedölie meg. Klaukó Mátyás (Békésm.1. a Békés megyei Tanács nyu­galmazott elnöke elmondta: míg az elmúlt tíz évben lé­nyegesen növekedett a be­takarított takarmány menv- nvisése. ezzel nem arányo­sán sőt aüe nőtt a tároló­terület Megemlítette, hogy indokolatlanul nagy eltéré­sek vannak az egyes mező- gazdaság üzemek között. Ezek oka nem mindig a termőföld minősége közötti különbség, gyakran a veze­tés. az irónvítás nem mű­ködik megfelelően Szabó István (Hajdú m.). az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke kiemelte: az agrártermelés és a fo­gyasztás elért színvonala politikai rendszerünk stabi­litásának egyik tényezőiévé vált. Az is nagy jelentőségű, hogy az elmúlt évtized vég­képp megérlelte parasztsá­gunk azonosulását az agrár­termelés szocialista rendié­vel. formáival és módszerei­vel. Leszögezte: pártunk az utóbbi negyed században fel­lépett és küzdött a mezőgaz­daság és az élelmiszerter­melés fontosságát tagadó dogmatikus nézetekkel szem­ben épp úgy. mint a mező- gazdaságot túlértékelő, ipar- ellenes kispolgári szűklá tó- körűséggel E politika nyo­mán fejlődő visznvok között újabb és mélyebb tartalmat kapott a munkás-paraszt szövetség. Egyértelműen megállapítható: az eddig elért eredményeket társadal­mi tjeliesítménvnek tekint­hetjük. A termelési szerkezet át­alakítását. az export-irá­nyultságot kijelölő párt- és kormányhatározat további fejlődési perspektívát nviit s alkalmat ad a mezőgazdasági élelmiszertermelés adottsá­gainak kiaknázására. Egyér­telmű. hogy a mezőgazdaság meghatározói továbbra is a nagyüzemek, s az általuk integrált háztáji kisegítő súlyt kapott a földhasználat és a földvédelem, A többi között megállapították: je­lentős feladat, hoev az or­szág földiének mintegy 11 százalékát kitevő, termelés­ből kivont területet ahol csak lehet, mindinkább hasz- nosícsaik mezőgazdaság cétl- iaiira is — mondotta Cselőtei László. gazdaságok fontos kiegészí­tői a nagyüzemek teljesít­ményeinek. A TOT elnöke határozot­tan leszögezte: a gazdálko­dás természetes veleiáróia- ként fogjuk fel a differenci­álódást. Ez jelentős hajtó­erő. de nehézségeket is okoz ez utóbbinak felszámolá­sa szintén egyike napjaink fontos kérdéseinek. Befeje­zésül az MSZMP (Központi Bizottsága nevében a beszá­molót elfogadásra ajánlotta az országgyűlésnek. Czene Árpádnak (Nógrád m) a ceredi Ceredvölgve Termelőszövetkezet áeazat- vezetőiének választókörze­tében valamennyi termelő- szövetkezet úgynevezett ked­vezőtlen adottságú, ennek ellenére az utóbbi három év­ben nem volt veszteséges tsz. A magyarázat: a szak­mailag hozzáértő vezetés, a jól szervezett alaptevékeny­ség és a tisztességes jövedel­met biztosító kiegészítő te­vékenység az ösztönző ár- és szabályozási rendszer, valamint a megfelelő techni­kai háttér. Szilágyiné Broali Erika (Borsod m.) az ároktői Dél- Borsodi' Termelőszövetkezet konfekcióüzemének műveze­tője elmondta: a fiatal szak­emberek szívesebben dolgoz­nak azokban az üzemekben, ahol sikerélményben van ré­szük, a fejlődés lehetőségei — és nem utolsó sorban a lakás is adott. Kasó József (Baranya m.), a Szigetvári Állami Gazda­ság igazgatója szólt a kemi­káliák felhasználásáról, s mint mondotta, az agroké­miai tárházközpontok to­vábbi fejlesztéséből, a költ­ségekből a nagyüzemek mel­lett nagyobb részt kellene vállalniok a kemikáliákat gyártó cégeknek és a keres­kedelmi szervezeteknek is. Schmidt Ernő (Vas m.), a Nyugat-magyarországi Fa­gazdasági Kombinát vezér- igazgatója rámutatott: Vas megyében módszeresen fog­lalkoznak a gyep-szántó vál­tógazdálkodással, ám a szán­tóművelés csak akkor gazda­ságos, ha azt 4—5 éven át lehet folytatni. Sajnos, ezt a jelenlegi földtörvény egyik előírása nehezíti. Turcsek Ferenc (Pest m.), az albertirsai Dimitrov Tsz agronómusa kifejtette: to­vábbra is a kelleténél na­gyobb területet köt le a szá- lastakarmány-termelés — mondta —, s a legelők ki­használására sem illik rá a kielégítő jelző. Szabó Imre (Heves m.), a detki Magyar—Bolgár Ba­rátság Tsz elnöke arról szólt, hogy Heves megyében egy évtized alatt 11 ezer hektár­nyi területet vontak ki a mezőgazdasági termelésből országos jelentőségű beruhá­zások céljára. A földterület csökkenését jelentős részben sikerült ellensúlyozni a ter­mőföldek mind teljesebb kö­rű megművelése, a parlag-, területek hasznosítása révén. Pásztohy András (Somogy m.), a memyei Űj Barázda Borics László, a 13-as szá­mú választókerület képvise­lője), a lászjákóhalmi Béke Termelőszövetkezet mező- gazdasági gépszerelője hoz­zászólását azzal kezdte, hogy Szolnok megyében a képvi­selőcsoport ülésén a közel­múltban tárgyalták meg a megye mezőgazdaságának helyzetét. Ezen a tanácsko­záson — mint említette —, a jelentősebb témák között szerepelt a melioráció fon­tossága. Megyénkben úgy értékeljük — hangsúlyozta —, hogy a központi szervek kedvező döntése alapján na­gyobb lépésekkel haladha­tunk ez évtől a talajok vé­delmét, termőké pess égüki fo­kozását szolgáló meliorációs munkákkal. Mintegy 360 ezer hektár 'belvízzel veszélyezte­tett terület található szű- kebb hazánkban, melyből a szakemberek véleménye sze­rint 100 ezer hektár sürgős beavatkozást igényel, ha ezen a földön gazdaságosan kívánnak termelni. Az el­múlt években a belvíz átla­gosan évente 150 millió fo­rintos kiesést okozott Szol­nok megye mezőgazdasági üzemeinek; amely szélsősé­gesebb időjárás esetén elérte a 300 millió forintot is. Ez a veszteség mindenkor a gaz­dálkodó üzemek nyereségét csökkentette, ami egyértel­műen mérsékelte a népgaz­dasági eredményt is. Ezután Borics László így folytatta: — Nálunk a legtöbb kárt a belvíz okozza. A területek belvíztől való mentesítése növelné a termelés biztonsá­gát, az ehhez kapcsolódó te­rületrendezés, talajjavítás emelné a termésmennyiséget, Tsz főágazat-vezetője elmon­dotta, hogy a megyében a jó, vagy jobb eredményt el­érő gazdaságoknál a növény- termesztés, az alacsony jö­vedelműeknél az állatte­nyésztés irányába tolódik el a termelési szerkezet. A fo­gyatékosságok legfőbb oka, hogy nem alakul ki kellő­képpen a tájkörzet adottsá­gait kihasználó termelés, jó­részt a kellő ösztönzés hiá­nyában. Kosár István (Tolna m.),a bátaszéki Búzakalász Tsz kombájnos gépszerelője fel­szólalásában felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a megyé­ben nem mindig járnak el körültekintéssel a tervezők és az építők, emiatt a mező- gazdasági termeléstől von­nak el egyébként hasznosít­ható területeket. amely elsősorban a gaboná­nál jelentkezne. Megyénkben ennek végrehajtására az üzemek tennivalóikat térsé­genként összehangolva ké­szülnek, illetve az idén mun­kájukat már meg is kezdték. Amikor a vízről szólok, hogy kárt okoz a gazdaságok ter­melésében, akkor szólni kell arról is: a víz a növényter­mesztésnek nélkülözhetetlen feltétele. A Tisza-Il. vízlép­cső megjelenésével sok gaz­daság az állam támogatásá­val berendezkedett a terme­lést fokozó és annak bizton­ságát növelő öntözésre. Az utóbbi időben a vízdíj meg­állapításánál ezek a gazda­ságok hátrányosabb helyzet­be kerültek, mintha koráb­ban nem tettek volna sem­mit. Majd Borics László szólta termelés másik alapvető fel­tételéről, a gép- és alkatrész- ellátásról. Megemlítette a megye mezőgazdaságában ed­dig elért eredmények nem választhatók el a műszaki- technikai korszerűsödéstől, amely az utóbbi években végbement a népgazdaság ezen ágazatában. A gépesí­tettségben elért színvonal, a gépellátásunk helyzete — mondta — alapvetően össz­hangban lévőnek látszik a termelési célokkal. Vannak azonban gyengébb pontjai mind a gépellátásnak, mind az alkatrészellátásnak. Majd így folytatta: — Ezen a helyen nem azért szólok erről, hogy má­sokat bíráljak, hanem azért — a mezőgazdasági termelés műszaki feltételeit nagymér­tékben lehetne javítani az­zal, hogy a zavartalan alkat­részellátás nem kényszeríte­né az üzemeket sok esetben gazdaságtalan, pazarló in­tézkedésre. Amikor ezek az eszkpzök kiesnék a termelés­ből, ennek következtében ag­rotechnikai hiányosságok is keletkeznek, amelyek a szor­galmas, hozzáértő embereik sikerélményét rontják. Weibl Elemér (Veszprém m.), a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Társaság er- dőmémöke elmondotta: a megyében a közös terület 25 százalékán mostoha kö­rülmények között dolgoznak ,a szövetkezetek. Magas szín­vonalú, átgondolt _ vezetői munkával, a támogatások ésszerű felhasználásával, a helyi adottságoknak megfe­lelő termelési szerkezet ki­alakításával e területeken is jelentősen csökkenthető a hátrány. Szántó Sándor (Szabolcs- Szatmár), a nagyecsedi Rá­kóczi Tsz üzemágvezetője tíljékoetatta az országgyűM lést, hogy a megye termelő­szövetkezeteiben mintegy 1400 egyetemi és főiskolai végzettségű szakember dol­gozik. Többségük tevékenyen részt vesz a közéletben is. Szívesen megállapodnának a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetekben is. Mivel ott csak kevesen részesülhetnek állami támo­gatásban. nlem maradnak huzamosabb ideig A képvi­selő javasolta: a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium állapítsa meg a megyéknek folyósítható tá­mogatás összegét;, és azok a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai szükség szénát osszák ék A miniszter válasza A felszólalásokra Váncsa Jenő miniszter válaszolt. A kedvezőtlen adottságú gaz­daságokról elmondotta, hogy a feszültségeket érzékelve a MÉM szakemberek bevoná­sával komplex intézkedéssort dolgozott ki. Utalt arra is — miként a vita jól tükrözte —, hogy nagy a jelentősége a mezőgazdaságban a szemé­lyi kérdéseknek, a szakem­berellátásnak. Ezért — min­den gazdasági nehézség elle­nére — a minisztérium biz­tosítja — ösztönzi —, hogy a kedvezőtlen adottságú üze­mekbe megfelelően felké­szült és a gondok megoldá­sára képes mezőgazdászok kerüljenek. Kitért a kerté­szeti ágazat problémáira is. A termelés színvonalában, eredményeiben, fegyelmé­ben e területen lelhetők tel a legnagyobb különbségek. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium a kö­zeljövőben az Állami Terv­bizottság elé terjeszti a nagyüzemi zöldségtermesz­tés-feldolgozás, konzerválás egész vertikumának ügyét. A zöldség- és gyümölcs­forgalmazásról szólva megál­lapította, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan inkább a tárolóhelyek szűkössége, szállító járművek viszonyla­gos hiánya okoz gondot. So­kan felvetik — mondotta a miniszter —. hoev a terme­lői és a fogyasztói ár között óriási különbségek (vannak. Am senki sincs abban aka­dályozva, hogy a termelő is közvetlenül eljusson a piac­ra. Bejelentette) hamarosan jogszabály jelenik meg, amely — az idén először — az úgynevezett állami cél­csoportos beruházási kerete­ket kiterjeszti a mezőgazda- sági üzemekre is. A meliorá­cióról, a földvédelem, a föld- javítás ügyéről szólva leszö­gezte: az utóbbi öt eszten­deinél is nagyobb az állami támogatás. Az országgyűlés a mező- gazdasági és élelmezés ügyi miniszter beszámolóját, va­lamint a felszólalásokra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. A parlament őszi üléssza­kának első napja — amelyen felváltva elnökölt Apró An­tal és Cservenka Ferer.cné, az országgyűlés alelnöke — befejeződött. A képviselők pénteken 10 órától — az el­fogadott napirendnek meg­felelően — az emberi kör­nyezet védelméről szóló tör­vény végrehajtásának meg­vitatásával folytatják nuinr kájukat Parlamenti jegyzetünk Országos mozgalom csírái bontakoztak ki a megyénk­ben akkor, amikor nemré­giben az erősebb és a pat- ronálásra szorulóbb gazda­ságok vezetői tárgyalóasz­talhoz ültek — több alka­lommal is. Ezeknek a ta­nácskozásoknak a témáihoz kötődik Szabó Istvánnak, a tegnapi országgyűlésen el­hangzott hozzászólása. Az MSZMP KB tagja, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, többek között megjegyezte, hogy a gyenge szövetkezetek kate­góriájáról szólva már nem emberi elesettségre kell gondolnunk — mint mond­juk húsz évvel ezelőtt. A közösből, a háztájiból és más forrásokból származó személyes, de főleg családi jövedelmek nem maradnak el sokkal a jól termő kör­zetek népességének jöve­delmétől. A vállalati gaz­dálkodás és azon belül nem ritkán az egyszerű újrater­melés feltételeinek hiányá­ról vagy viszonylagos szű­kösségéről van szó — mond­ta Szabó István. Mások fel­szólalásában is szó esettár­ról, hogy időnként biztat­ni kell az említett kategó­riába tartozó mezőgazdasá­gi üzemeket, a kezdemé­nyezésekre, a kockázatvál­lalásra. Nem azok az elvárások a gyengébb termőhelyi adottságok, a kedvezőtlen gazdálkodási körülmények között dolgozó termelőszö­vetkezeteknél, mint például a miniszteri expozéban is megemlített tiszaföldvári Leninnel szemben, ahol az idén hektáronként 6,8 ton­na búzát takarítottak be. Jogos viszont a követel­mény ezeknél a gazdasá­goknál, amely szerint a felzárkózáshoz még több vállalkozásra, kezdeménye­zésre, esetenként az inno­váció iránt még nagyobb fogékonyságra van szükség. Mezőgazdasági szakembe­rekkel beszélgetve e témá­ról, az országgyűlés szüne­tében elhangzott, nem ele­gendő például az, hogy a termelőszövetkezet árbevé­telét stabilizáló mellék­üzemág kialakításánál — jónéhány gazdaság foglal­kozik mostanában ezzel a kérdéssel megyénkben is — egy variációbein gondolkod­jon a tsz vezetése, ötlete­kért, a tudományos ered­mények vagy a mellékter­mékek hasznosításának jó példáiért nem kell messzi­re menni. Az utóbbira meg­említette a miniszter a Hő­gyesi s a Törökszentmikló­si Állami Gazdaságokat, ahol szárítás nélkül tartó­sítják nagy mennyiségben a kukoricacső-darát, amely sertéseknek szolgál táp­anyagul. Tehát ha ötletért nem is muszály messzire, de ér­demes legalább a szom­szédba menni. Nem csupán „érdemes”, a valamikori „presztízsfalak” — gazda­ság és gazdaság között — lebontása ma már elenged­hetetlen, úgyszólván elemi követelmény. H. J. A beszámoló vitája Szolnok megyei képviselő felszólalása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom