Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-06 / 234. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 6. A magyar mártírok Az 1848-as szabadságharc leverése után alaposan megnövekedett a vértanúságukkal nemzeti pantheonunkban jogot nyertek száma: a politikai és katonai tevékenységűként kivégzettek száma meghaladta a százötvenet» az aradi tizenhárom (helyesebben tizenöt) csak szimbóluma, megtestesítője valamennyiüknek, ők az önkény tomnbolásának szobor nélkül is állandóan szemünk előtt lévő memen/tói. Százharmiinckét év távlatából sem lezárt, el teled és re való ügy az 1849-es mártírok sorsa. Abból a sok gondolatból és kérdésből, ami velük kapcsolatban ma felmerülhet bennünk, ragadjunk ki egyet: szükség volt-e áldozatukra, volt-e értelme haláluknak a nemzeti az emberiség számára? Szabadságharcunk minden heroizmusa, minden jogossága, ritka tisztasága elllenére sem volt híján a katonai és politikai hibáknak, az emberi gyengeségeknek. Egy sor kérdésben hiányzott az egység, s nemcsak az éppen aktuális feladatok tekintetében nem volt meg mindig a szükséges egyetértés, de a harc célját illetőleg sem. Mindez persze többé-kevésbé törvényszerű. Így van ez minden hasonló mozgalomban. De a végső vereség és az azt követő terror megteremtette azit az egységet, amit a győzelmek és a közbülső vereségek csak bomlasztottak. A megaláztatás fájdalmában és a jogos fölháborodásban ismét találkozott az egész nemzet, sőt jórészt az egész ország, ment a magyarokkal szemben bizalmatlan vagy éppen ellenséges nemzetiségi Irányzatok személyükben tisztességes követői sem üdvözölték a terrort A magyarok harcát bizonytalankodva, lelkesedés és kétely között hányódva Egyelő külföldi közvéleményt is a méltósággal viselt vereség és az egyértelműen igazságtalan bo6z- szú látványa állította mellénk, s tette általánosan tisz- fceltté a magyar nevet. Az aradi és a többi magyarországi vértanúk a legtöbbet mégis magának a magyar nemzetnek adtak, ide értve a késői generációkat is. Minden népnek, a nemzetté válás stádiumában lévőknek pedig különösen, szüksége van a nagy közös élmények- re( mondjuk; a maga nagy francia forraidalmára. A szabadságharcunk jelentette nemzeti élményt éppen Arad tette olyan maradandóvá. Az 1849-ben kivégzettek, ahosz- szú várfogságra, jó esetben kényszer besorozásra ítéltek vállalták múltjukat, tetteiket, nem tagadták meg az őket a vesztőhelyre vagy a hosszú nyomorúságba juttató eszméket Mindehhez erőt csak eszméik tisztatága, az ügyük; jogosságába vetett hit adhatott, s ugyanez adott erőt honfitársaiknak is a következő nehéz évek átvészeléséhez. Az életért, az elveszett évekért' az egyénnek kárpótlás nem adható, a családtagoknak sem az elszenvedett fájdalomért, de már a kortársak is érezték, az utókor számára pedig egyértelmű lett, hogy a súlyos, de vállalt áldozat nemcsak morális tett volt, erkölcsi példái, de történelmi erőforrássá is vált — nemcsak évekre. de évtizedekre, sőt, remélhetőleg évszázadokra. — JG — Emelkedő színvonal műfaji gazdagodás Véget ért a szakszervezeti amatőrfiim-fesztivái Szolnokon, a Tisza filmszínházban vasárnap Ligeti László, a SZOT alelnökének zárszavával fejeződött be az V. országos szakszervezeti amatőrfiim-fesztivái. A mozgalom egyik legjelentősebb hazai seregszemléjén 33 alkotást mutattak be, amelyek az amatőrfilmezés szánvonalának emelkedéséről műfaji gazdagodásáról adtak képet. A filmek a társadalmi jelenségek, mindennapi életünk sokoldalú ábrázolására törekedtek. örvendetes, hogy a munkásélet bemutatását a korábbinál több alkotó tűzte ki célul, helyes szemlélettel, a valóság reális feltárásának szándékával közelítettek az embereket, közösségeket foglalkoztató problémákhoz. El- mélyültség, szakmai tudás jellemezte a filmek nagy többségét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a mozgalomnak nincs szüksége továbblépésre, hiszen helyenként még megoldatlan az amatőrfilmesek szakmai képzése, továbbképzése, s nem mindenhol kielégítő a klubok technikai felszereltsége sem. örvendetes volna továbbá, ha a klubok több munkásfiatalt szakmunkástanulót vonnának be soraikba — mondotta többek között Li- gieti László, aki ezt követően átadta a fesztivál díjait. Az V. országos szakszervezeti amatőrfiim-fesztivái fődíját Káldi László budapesti alkotó két (filmje; a Kapitány é, a Tiszamentá vallomások kapta meg. Az első díjat Kovács Róbert győri amatőrfilmes Édesipar, édes ipar, című alkotásának ítélték. Második díjjal a szolnoki Szakács Tibor Az út végén című filmjét jutalmazták. A harmadik díjat az ugyancsak szolnoki Benedek Katalin Rozsdás vasak; és a szentesi Szabó Árpád Boleró című alkotása kapta meg. Különdíjiban négyen részesültek, oklevelet ketten vehettek át. Nem szorít a cipő Martfűn Élénk kulturális élőt a művelődési központban Az autóbusz előttem levő ülésén két tiszaföldvári fiatalember ücsörög. Szombat esti programjukat tervez- aetik. Nem lehet nem odafigyelni, ahhoz túl hanaosak. — A presszó vagy az étterem? — Egyik sem. nincs pénzem. Akad viszont egy használható ötletem. Ugorjunk át motorral Martfűre, ott mindig van valami. A ..cipőváros” művelődési központjának műsorát böngészve igazat kell adnom úitiitársamnak miszerint mindig van valami: 'kiállítás, hangverseny. filmvetítés vagv éppen táncos rendezvény. Az említett szombat estén egv bonyhádi zenekar húzza a taloalévalót a fiataloknak. Jó messzire elutaznak a fellépés kedvéért, a szerény tisziteletdíiért — öt- lik fel a gondolat. Ibolya László az intézmény vezetőié megadia a magyarázatot. Az elmúlt évben a martfűiek meglátogatták a Tolna megyei Bolond Cipőgyárat s az ..ajándékkosárban,” az amatőr művészeti csoportok műsora volt. Idén tavasszal máir megtörtént a vdszonitlétogatás. azóta tartják a kapcsolatot a bonyhádi irookegvüttessel. — A művelődési központ a társintézményekhez viszonyítva speciális helyzetben van. Nem csupán a cdnő- avárban dolgozók kulturális igényeit kell kielégítenie, hanem a lakosságét is. — Ez ígv igaz — mond i a Ibolya László. — Bár vannak területi művelődési feladataink. a műsorok összeállításakor. a szervezésben elsősorban a vállalathoz igazodunk. A munkát segíti, hogy a könyvtár, a mozi és a művelődési ház egv épületben van. A népművelők eev része az üzem dolgozói - nak soraiból került az intézménybe. Volt kollegákhoz mennek a programok szervezésekor, s a személyes ismeretség sokat számát. Ügy érzem, sikerült megkedve',- tetni a házat a dolgozókkal. A szocialista brigádok évre szóló eevéni vállalásokat tesznek, amelyben színház-, hangversen vláto^atás vagy továbbtanulás szerepel. Ezt komolyan veszik, nem csupán formaság. Az mór a mi feladatunk, hogy a vállalásokat meg is valósíthassák. A kiállítás megnyitókat műszakváltás után. délután fél 3-kor tairtiuk. hogy a bejárók is eljöhessenek. Nagytermünkben a Népszínház, a szolnoki, a békéscsabai, a kecskeméti. színtársulatok szereplésével négy bérleti sorozatot állítottunk össze, ezen kívül havonta egv-két alkalommal Pestre is szervezünk színházlátogatást. Az autóbusz hazaszállítia a vidékieket. ígv ők sem maradnak le az élményről. Az idén nyelvtanfolvamot indítunk. a gyár anyagilag támogatja a tanuló dolgozókat. Időpontiát úgy akarjuk megválasztani (bár nem könnvű). hogy valamennyi érdeklődő, leaven az munkásszálláson vagv helvben- lakó. bejáró, részt vehessen az órákon. — Szentem,bértől a martfűi általános és szakközépiskolában. valamint a szakmunkásképzőben áttértek az ötnapos tanítási hétre. A cipőgyárban ’82 januárjától történik az átállás az állandó szabad szombatra. Milyen úi feladatokát ieient ez Önök számára? — Az iskolák vezetőivel egyeztettük az elképzeléseket, a terveket, szem előtt tartva az Oktatási és nevelési cé’-kat. A szombati napokon várják elsősorban segítségünket. A gyerekek nagyon szeretik a mozit, ezért délelőttönként filmeket vetítünk. A szakköri foglalkozásokat. a művészeti csoportok próbáját is ezen a napon itantiuk meg. A gye- rekkönwtárban felügyelet mellett játszhatnak, olvashatnak. zenét s meselemezt hallgathatnak. A szabad szombatokon tartjuk maid januártól az író-olvasó, közönség-művész találkozókat, este pedig a hagyományos táncos rendezvényeket. Gondolunk maid azokra is. akik szívesen túráznak, számukra autóbusz-kirándulást szervezünk. A gvár dolgozóinak ..után- DÓtlása” a cipőipari szakközépiskola és szakmunkásképző intézetben saiátítia el a mesterség alapfogásait. A diákok alkotják a nagyközség fiatalságának jelentős részét. — Az intézmény munkáját, a tanulóik szabad ideiéHaydn-emlékhangverseny, Beethoven-szimfónia a repertoárban Szeptember vége, október eleje a muzsika világában az őszi hangvers,enyévad kezdetét jelenti. A nyári szünet után a kórusok, zenekarok újra a megszokott rend szerint próbálnak, ismerkednek az új művekkel, felelevenítik a repertoár régebbi darabjait. — Mikor hallhatja a közönség a Szolnoki szimfonikus zenekart? — kérdeztük Báli József karnagyot. — Október 7-én 19 órakor kezdődik aiz évadnyitó koncertünk a Szolnoki Galériában. A hangverseny első részében a városi tanács Bartók Béla Kaimar akórus a Bach- és Pergolesi-műveket tolmácsol. Ezt követően a Müncheni Zeneművészeti Főiskola tanára, Wilfried Koch vendégkarnagy dirigálásával ' az együttes Devienne Concertino két klarinétra és zenekarra című művét szólaltatja meg, majd Mozart D- dúr Haffner szimfóniája csendül fel. Szeretnénk több vendégkarmestert is meghívni a későbbiek során. Egy ilyen találkozás nagyon tanulságos a muzsikusok számiára, változatosságot jelent — Hogyan alakul a további hangversenyprogram ? — Októberben az Országos Filharmónia rendezésében a szakmunkástanuló intézetek diákjainak adunk koncertet a Bécsi klasszikusok zenekari muzsikája címmel. A Mozart, Haydn, Beethoven életművéből ízelítőt nyújtó műsorban közreműködik; Kedves Tamás (gordonka). December 3-án az országos csellóverseny megnyitóján is vendégszól is tával lépünk közönség elé. Ugyani csak ebben a hónapban, 21- én a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a filharmónia felnőtt bérleti sorozatán ,Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyét Szenthelyi Miklós tolmácsolja a szimfonikusok kíséretében. A koncert második részében Beethoven VII. szimfóniáját szólaltatja meg az együttes. Már a következő esztendőben, januárban és februárban kerül sor a Mozart-kon- oartekre, melyeket az általános iskolások hallgathatnak meg. Az Országos Filharmónia középiskolai bérletének rendezvénysorozatán márciusban Haydn-.emlékhangversenyeket adunk. Ezen kívül a tervek között szerepel a Kodály-centenárium ünnepi hangversenye, s a Székely Mihály zenei napok koncertje. (f) nek tartalmas eltöltését ho- evan segíti a művelődési központ? — Sokrétű és hasznos a k'’ácsolatúnk — mondia Fehérvári Györgvné igazgató. — Az iskola jellegéből adódóan a tanterv szűkösebb keretet biztosít a művészeti és a világnézeti nevelésnek, minit eev gimnáziumiban A művelődési központ ifiúsáfiá akadémiáiéinak előadásai, a kiállítások. diákjainknak szervezett f ilharmóniai hangversenyek. a színházi előadássorozat naev mértékben enyhít a gondunkon. Tanulóink szinte kivétel nélkül olvasói a 40 ezer kötetes könyvtárnak, többen tagiad a néptánccsoportnak és az énekkarnak. Kísérletképpen az idén szabás-varrás tanfolyamat indítottunk a lányoknak. Már évek óta hagyomány. hogv iskolánk szalagavató bálját a művelődési központban rendezi met. A cipőgyárhoz tartozó né,gv munkásszálláson közel kétszázan élnek. A távölabb lakók gyakran a hét végét is Martfűn töltik. Nagv részük fiatal, igényli a munka után a kikapcsolódást, a szórakozást Hogyan találják mee? — Január óta dolgozom a munkásszálláson, mint gond- nokhelvettes. munkám ió- részt a kulturális és sportélet szervezése — meséld Kaszala Ibolya. — A középkorúak. az idősek egv része örül. ha pihenhet műszak uitán. de a többiek io- gosan elvárják. hogv legyen mivel tölteniük szabad idejüket. Házon belüli szervezünk vetélkedőket, előadásokat. de a művelődési központ rendezvényeire is eljárunk. A lakók között élek. elmond Iák igényeiket, mit szeretnének látni, hallani. Panaszkodtak, hoav a műszakbeosztás miatt nem láthatják az esti mozielőadásokat. A probléma megoldódott. azóta a filmeket délelőttönként is levetítik. A legnépszerűbb azonban a kirándulás. A természetjáró szakkör tagjaival Pécset és Siklóst nézzük meg a következő hónapban. A kulltúrházban — ahocv a helybeliek mondták — mindenki megtalálja a számára érdekeset, a kikapcsolódást. Aki a komoly zenét szereti, filharmóniai bérletet vált, vagv házi gyűjtemény híján beül a könyvtáriba zenét hallgatni, a fiatalok táncolhatnak a diszkóban. a rock-koncerten. A színházat ..házhoz szállítja” a művelődési központ s ha a dolgozók érdeklődése, a gvár érdeke úgy kívánja, nyelvtanfolyamot indít Hétköznapi. szerény kifejezéssel élve zailik az élet az intézményiben. Ügy tűnik, nem szorít ..a kulitúrhéz cipőié” Martfűn. F. S. Hogy vizet prédikálhassunk Kisebbfajta felfedezéssel is fölért a rádió Karinthy színpadának legutóbbi előadása, amely a Gyurkovics Tibor groteszk gondolatai alcímet kapta. A felfedezés — maga a szerző volt, akiről tudjuk ugyan jó ideje, hogy szatirikusnak, humoristának is kiváló, de arról, hogy „hangosítva”, a rádióban milyen jól élnek ezek a művek — most 'győződhettünk meg igazán. Gyurkovics humora — intellektuális humor, amelybe 'belefér a blődli, a szójáték ugyanúgy, mint a gondolatok soikszoros csavarásával, a világ apró jelenségeinek fejtetőre állított ábrázolásával előállítóit groteszk. A poénokra épülő kabarékhoz szokott fülünk, agyunk magamegadóan nyílt ki az elhangzott Gyurkovics- művekre — jelenetekre, versekre, prózai darabokra — mert ezek nem a mindenáron való kacagtatás szándékával íródtak, hanem a megcélzott tárgy, helyzet követelte ,az írótól, hogy abszurdig, groteszkig tolja el a kifejezés határait. Ahhoz, hogy vizet prédikálhassunk, természetesen bort kell inni — így szólt a rádióadás mottója, s GyurkoviCc görbe tükréből tényleg valami ilyesféle világnézett ránk. A szerkesztő, bevezetőt mondó Kaposy Miklós, a rendező Bozó László. „ a műsor szereplőj is tökéletesen ráérez- tek a Gyurkovics-művek lényegére, s így a végeredmény kiválóra sikerült. Olyannyira, hogy bár nevetni, mosolyogni kellett (mertkellett), azért egy csöppnyi szomorúság, valami piciny keserű íz ís érződött az elhangzott művekben — s mindezzel együtt volt teljes, amit hallottunk. Röviden A Gyenrnekrádió tűzte műsorára a kitűnő költő, Kis« Anna ősztől őszig című hangjátékát. Szép és mély lírai mű hangzott el, kétségkívül sikeres vállalkozás volt ez a feldolgozás, amely a budapesti művészeti hetek alkalmából készült. Ám nem bizonyos, hogy erre a Gyermekrádiónak kellett volna vállalkozni: az olvasva „emésztett”, feldolgozott műhöz egészen másféle asz- szociációs tevékenység szükségeltetik, s így talán gyermekek számára is átélhető a Kiss Anna-mű, míg a rádióban az amúgy is laza szövetű, képek, sejtelmék. élmények „visszajátszására” épülő műsor — meglehetősen hossza^ és nagy koncentrációt igényelt a hallgatótól. Folytatódott, s immár 1956 decemberéig jutott az Élő történelem nyolc részes sorozata. E héten a befejező két rész következik: a műsor a maga nemében egyedülálló, mindenki figyelmét megérdemli. — eszjé — A jászapáti Vágó Pál helytörténeti múzeum sok látogatót vonz. Azt azonban kevesen tudják, hogy a múzeum őre, Urnán Ferenc nyugdíjas a látogatókra várva milyen szép, díszesen faragott famunkákat készít. Legutóbb fekete diófából készített mángorló került ki a keze alól. Mint mondja, egy éve egy fafaragók alkotásait bemutató kiállítás után kapott kedvet a faragáshoz, és elsősorban saJ’át kedvtelésére dolgozik Fotó: Tarpai
