Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-06 / 234. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 6. A magyar mártírok Az 1848-as szabadságharc leverése után alaposan meg­növekedett a vértanúságuk­kal nemzeti pantheonunkban jogot nyertek száma: a poli­tikai és katonai tevékenysé­gűként kivégzettek száma meghaladta a százötvenet» az aradi tizenhárom (helyeseb­ben tizenöt) csak szimbólu­ma, megtestesítője vala­mennyiüknek, ők az önkény tomnbolásának szobor nélkül is állandóan szemünk előtt lévő memen/tói. Százharmiinckét év távla­tából sem lezárt, el teled és re való ügy az 1849-es mártírok sorsa. Abból a sok gondolat­ból és kérdésből, ami velük kapcsolatban ma felmerülhet bennünk, ragadjunk ki egyet: szükség volt-e áldozatukra, volt-e értelme haláluknak a nemzeti az emberiség számá­ra? Szabadságharcunk minden heroizmusa, minden jogossá­ga, ritka tisztasága elllenére sem volt híján a katonai és politikai hibáknak, az embe­ri gyengeségeknek. Egy sor kérdésben hiányzott az egy­ség, s nemcsak az éppen ak­tuális feladatok tekintetében nem volt meg mindig a szük­séges egyetértés, de a harc célját illetőleg sem. Mindez persze többé-kevésbé tör­vényszerű. Így van ez min­den hasonló mozgalomban. De a végső vereség és az azt követő terror megteremtette azit az egységet, amit a győ­zelmek és a közbülső vere­ségek csak bomlasztottak. A megaláztatás fájdalmában és a jogos fölháborodásban is­mét találkozott az egész nem­zet, sőt jórészt az egész or­szág, ment a magyarokkal szemben bizalmatlan vagy éppen ellenséges nemzetiségi Irányzatok személyükben tisztességes követői sem üd­vözölték a terrort A magya­rok harcát bizonytalankodva, lelkesedés és kétely között hányódva Egyelő külföldi közvéleményt is a méltóság­gal viselt vereség és az egy­értelműen igazságtalan bo6z- szú látványa állította mel­lénk, s tette általánosan tisz- fceltté a magyar nevet. Az aradi és a többi magyaror­szági vértanúk a legtöbbet mégis magának a magyar nemzetnek adtak, ide értve a késői generációkat is. Min­den népnek, a nemzetté vá­lás stádiumában lévőknek pedig különösen, szüksége van a nagy közös élmények- re( mondjuk; a maga nagy francia forraidalmára. A sza­badságharcunk jelentette nemzeti élményt éppen Arad tette olyan maradandóvá. Az 1849-ben kivégzettek, ahosz- szú várfogságra, jó esetben kényszer besorozásra ítéltek vállalták múltjukat, tettei­ket, nem tagadták meg az őket a vesztőhelyre vagy a hosszú nyomorúságba jutta­tó eszméket Mindehhez erőt csak eszméik tisztatága, az ügyük; jogosságába vetett hit adhatott, s ugyanez adott erőt honfitársaiknak is a kö­vetkező nehéz évek átvésze­léséhez. Az életért, az elve­szett évekért' az egyénnek kárpótlás nem adható, a csa­ládtagoknak sem az elszen­vedett fájdalomért, de már a kortársak is érezték, az utókor számára pedig egyér­telmű lett, hogy a súlyos, de vállalt áldozat nemcsak mo­rális tett volt, erkölcsi pél­dái, de történelmi erőforrás­sá is vált — nemcsak évek­re. de évtizedekre, sőt, re­mélhetőleg évszázadokra. — JG — Emelkedő színvonal műfaji gazdagodás Véget ért a szakszervezeti amatőrfiim-fesztivái Szolnokon, a Tisza film­színházban vasárnap Ligeti László, a SZOT alelnökének zárszavával fejeződött be az V. országos szakszervezeti amatőrfiim-fesztivái. A mozgalom egyik legje­lentősebb hazai seregszemlé­jén 33 alkotást mutattak be, amelyek az amatőrfilmezés szánvonalának emelkedésé­ről műfaji gazdagodásáról adtak képet. A filmek a tár­sadalmi jelenségek, minden­napi életünk sokoldalú áb­rázolására törekedtek. ör­vendetes, hogy a munkásélet bemutatását a korábbinál több alkotó tűzte ki célul, helyes szemlélettel, a való­ság reális feltárásának szán­dékával közelítettek az em­bereket, közösségeket fog­lalkoztató problémákhoz. El- mélyültség, szakmai tudás jellemezte a filmek nagy többségét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a mozga­lomnak nincs szüksége to­vábblépésre, hiszen helyen­ként még megoldatlan az amatőrfilmesek szakmai kép­zése, továbbképzése, s nem mindenhol kielégítő a klu­bok technikai felszereltsége sem. örvendetes volna to­vábbá, ha a klubok több mun­kásfiatalt szakmunkástanu­lót vonnának be soraikba — mondotta többek között Li- gieti László, aki ezt követő­en átadta a fesztivál díjait. Az V. országos szakszer­vezeti amatőrfiim-fesztivái fődíját Káldi László buda­pesti alkotó két (filmje; a Kapitány é, a Tiszamentá vallomások kapta meg. Az első díjat Kovács Róbert győri amatőrfilmes Édesipar, édes ipar, című alkotásának ítélték. Második díjjal a szolnoki Szakács Tibor Az út végén című filmjét jutal­mazták. A harmadik díjat az ugyancsak szolnoki Be­nedek Katalin Rozsdás va­sak; és a szentesi Szabó Ár­pád Boleró című alkotása kapta meg. Különdíjiban né­gyen részesültek, oklevelet ketten vehettek át. Nem szorít a cipő Martfűn Élénk kulturális élőt a művelődési központban Az autóbusz előttem levő ülésén két tiszaföldvári fiatalember ücsörög. Szombat esti programjukat tervez- aetik. Nem lehet nem odafigyelni, ahhoz túl hanaosak. — A presszó vagy az étterem? — Egyik sem. nincs pénzem. Akad viszont egy hasz­nálható ötletem. Ugorjunk át motorral Martfűre, ott mindig van valami. A ..cipőváros” művelődési központjának műsorát bön­gészve igazat kell adnom úitiitársamnak miszerint min­dig van valami: 'kiállítás, hangverseny. filmvetítés vagv éppen táncos rendez­vény. Az említett szombat estén egv bonyhádi zenekar húzza a taloalévalót a fiata­loknak. Jó messzire elutaz­nak a fellépés kedvéért, a szerény tisziteletdíiért — öt- lik fel a gondolat. Ibolya László az intézmény veze­tőié megadia a magyaráza­tot. Az elmúlt évben a mart­fűiek meglátogatták a Tol­na megyei Bolond Cipőgyá­rat s az ..ajándékkosárban,” az amatőr művészeti csopor­tok műsora volt. Idén ta­vasszal máir megtörtént a vdszonitlétogatás. azóta tart­ják a kapcsolatot a bony­hádi irookegvüttessel. — A művelődési központ a társintézményekhez viszo­nyítva speciális helyzetben van. Nem csupán a cdnő- avárban dolgozók kulturális igényeit kell kielégítenie, hanem a lakosságét is. — Ez ígv igaz — mond i a Ibolya László. — Bár van­nak területi művelődési fel­adataink. a műsorok össze­állításakor. a szervezésben elsősorban a vállalathoz iga­zodunk. A munkát segíti, hogy a könyvtár, a mozi és a művelődési ház egv épü­letben van. A népművelők eev része az üzem dolgozói - nak soraiból került az in­tézménybe. Volt kollegákhoz mennek a programok szer­vezésekor, s a személyes is­meretség sokat számát. Ügy érzem, sikerült megkedve',- tetni a házat a dolgozókkal. A szocialista brigádok év­re szóló eevéni vállalásokat tesznek, amelyben színház-, hangversen vláto^atás vagy továbbtanulás szerepel. Ezt komolyan veszik, nem csu­pán formaság. Az mór a mi feladatunk, hogy a vállalá­sokat meg is valósíthassák. A kiállítás megnyitókat műszakváltás után. délután fél 3-kor tairtiuk. hogy a be­járók is eljöhessenek. Nagy­termünkben a Népszínház, a szolnoki, a békéscsabai, a kecskeméti. színtársulatok szereplésével négy bérleti so­rozatot állítottunk össze, ezen kívül havonta egv-két alkalommal Pestre is szerve­zünk színházlátogatást. Az autóbusz hazaszállítia a vi­dékieket. ígv ők sem marad­nak le az élményről. Az idén nyelvtanfolvamot indí­tunk. a gyár anyagilag tá­mogatja a tanuló dolgozó­kat. Időpontiát úgy akarjuk megválasztani (bár nem könnvű). hogy valamennyi érdeklődő, leaven az mun­kásszálláson vagv helvben- lakó. bejáró, részt vehessen az órákon. — Szentem,bértől a mart­fűi általános és szakközép­iskolában. valamint a szak­munkásképzőben áttértek az ötnapos tanítási hétre. A ci­pőgyárban ’82 januárjától tör­ténik az átállás az állandó szabad szombatra. Milyen úi feladatokát ieient ez Önök számára? — Az iskolák vezetőivel egyeztettük az elképzeléseket, a terveket, szem előtt tart­va az Oktatási és nevelési cé’-kat. A szombati napo­kon várják elsősorban se­gítségünket. A gyerekek na­gyon szeretik a mozit, ezért délelőttönként filmeket vetí­tünk. A szakköri foglalko­zásokat. a művészeti csopor­tok próbáját is ezen a na­pon itantiuk meg. A gye- rekkönwtárban felügyelet mellett játszhatnak, olvas­hatnak. zenét s meselemezt hallgathatnak. A szabad szombatokon tartjuk maid januártól az író-olvasó, kö­zönség-művész találkozókat, este pedig a hagyományos táncos rendezvényeket. Gon­dolunk maid azokra is. akik szívesen túráznak, számukra autóbusz-kirándulást szerve­zünk. A gvár dolgozóinak ..után- DÓtlása” a cipőipari szak­középiskola és szakmunkás­képző intézetben saiátítia el a mesterség alapfogásait. A diákok alkotják a nagyköz­ség fiatalságának jelentős részét. — Az intézmény munká­ját, a tanulóik szabad ideié­Haydn-emlékhangverseny, Beethoven-szimfónia a repertoárban Szeptember vége, október eleje a muzsika világában az őszi hangvers,enyévad kezde­tét jelenti. A nyári szünet után a kórusok, zenekarok újra a megszokott rend sze­rint próbálnak, ismerkednek az új művekkel, felelevení­tik a repertoár régebbi da­rabjait. — Mikor hallhatja a kö­zönség a Szolnoki szimfoni­kus zenekart? — kérdeztük Báli József karnagyot. — Október 7-én 19 órakor kezdődik aiz évadnyitó kon­certünk a Szolnoki Galériá­ban. A hangverseny első ré­szében a városi tanács Bar­tók Béla Kaimar akórus a Bach- és Pergolesi-műveket tolmácsol. Ezt követően a Müncheni Zeneművészeti Fő­iskola tanára, Wilfried Koch vendégkarnagy dirigálásával ' az együttes Devienne Con­certino két klarinétra és ze­nekarra című művét szólal­tatja meg, majd Mozart D- dúr Haffner szimfóniája csendül fel. Szeretnénk több vendégkarmestert is meghív­ni a későbbiek során. Egy ilyen találkozás nagyon ta­nulságos a muzsikusok szá­miára, változatosságot jelent — Hogyan alakul a továb­bi hangversenyprogram ? — Októberben az Orszá­gos Filharmónia rendezésé­ben a szakmunkástanuló in­tézetek diákjainak adunk koncertet a Bécsi klassziku­sok zenekari muzsikája cím­mel. A Mozart, Haydn, Bee­thoven életművéből ízelítőt nyújtó műsorban közremű­ködik; Kedves Tamás (gor­donka). December 3-án az országos csellóverseny meg­nyitóján is vendégszól is tával lépünk közönség elé. Ugyani csak ebben a hónapban, 21- én a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a fil­harmónia felnőtt bérleti so­rozatán ,Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyét Szenthelyi Miklós tolmácsolja a szim­fonikusok kíséretében. A koncert második részében Beethoven VII. szimfóniáját szólaltatja meg az együttes. Már a következő esztendő­ben, januárban és február­ban kerül sor a Mozart-kon- oartekre, melyeket az álta­lános iskolások hallgathat­nak meg. Az Országos Fil­harmónia középiskolai bérle­tének rendezvénysorozatán márciusban Haydn-.emlék­hangversenyeket adunk. Ezen kívül a tervek között szere­pel a Kodály-centenárium ünnepi hangversenye, s a Székely Mihály zenei napok koncertje. (f) nek tartalmas eltöltését ho- evan segíti a művelődési központ? — Sokrétű és hasznos a k'’ácsolatúnk — mondia Fe­hérvári Györgvné igazgató. — Az iskola jellegéből adó­dóan a tanterv szűkösebb keretet biztosít a művészeti és a világnézeti nevelésnek, minit eev gimnáziumiban A művelődési központ ifiúsáfiá akadémiáiéinak előadásai, a kiállítások. diákjainknak szervezett f ilharmóniai hang­versenyek. a színházi elő­adássorozat naev mértékben enyhít a gondunkon. Tanu­lóink szinte kivétel nélkül olvasói a 40 ezer kötetes könyvtárnak, többen tagiad a néptánccsoportnak és az énekkarnak. Kísérletképpen az idén szabás-varrás tanfo­lyamat indítottunk a lá­nyoknak. Már évek óta ha­gyomány. hogv iskolánk sza­lagavató bálját a művelődé­si központban rendezi met. A cipőgyárhoz tartozó né,gv munkásszálláson közel kétszázan élnek. A távölabb lakók gyakran a hét végét is Martfűn töltik. Nagv ré­szük fiatal, igényli a munka után a kikapcsolódást, a szó­rakozást Hogyan találják mee? — Január óta dolgozom a munkásszálláson, mint gond- nokhelvettes. munkám ió- részt a kulturális és sport­élet szervezése — meséld Kaszala Ibolya. — A kö­zépkorúak. az idősek egv része örül. ha pihenhet mű­szak uitán. de a többiek io- gosan elvárják. hogv legyen mivel tölteniük szabad ide­jüket. Házon belüli szerve­zünk vetélkedőket, előadá­sokat. de a művelődési köz­pont rendezvényeire is el­járunk. A lakók között élek. elmond Iák igényeiket, mit szeretnének látni, hallani. Panaszkodtak, hoav a mű­szakbeosztás miatt nem lát­hatják az esti mozielőadá­sokat. A probléma megoldó­dott. azóta a filmeket dél­előttönként is levetítik. A legnépszerűbb azonban a ki­rándulás. A természetjáró szakkör tagjaival Pécset és Siklóst nézzük meg a követ­kező hónapban. A kulltúrházban — ahocv a helybeliek mondták — mindenki megtalálja a szá­mára érdekeset, a kikapcso­lódást. Aki a komoly zenét szereti, filharmóniai bérle­tet vált, vagv házi gyűjte­mény híján beül a könyv­táriba zenét hallgatni, a fia­talok táncolhatnak a disz­kóban. a rock-koncerten. A színházat ..házhoz szállítja” a művelődési központ s ha a dolgozók érdeklődése, a gvár érdeke úgy kívánja, nyelvtanfolyamot indít Hét­köznapi. szerény kifejezéssel élve zailik az élet az intéz­ményiben. Ügy tűnik, nem szorít ..a kulitúrhéz cipőié” Martfűn. F. S. Hogy vizet prédikálhassunk Kisebbfajta felfedezéssel is fölért a rádió Karinthy színpadának legutóbbi elő­adása, amely a Gyurkovics Tibor groteszk gondolatai al­címet kapta. A felfedezés — maga a szerző volt, akiről tudjuk ugyan jó ideje, hogy szatirikusnak, humoristának is kiváló, de arról, hogy „hangosítva”, a rádióban mi­lyen jól élnek ezek a mű­vek — most 'győződhettünk meg igazán. Gyurkovics hu­mora — intellektuális hu­mor, amelybe 'belefér a blődli, a szójáték ugyanúgy, mint a gondolatok soikszoros csavarásával, a világ apró jelenségeinek fejtetőre állí­tott ábrázolásával előállítóit groteszk. A poénokra épülő kabarékhoz szokott fülünk, agyunk magamegadóan nyílt ki az elhangzott Gyurkovics- művekre — jelenetekre, ver­sekre, prózai darabokra — mert ezek nem a minden­áron való kacagtatás szándé­kával íródtak, hanem a meg­célzott tárgy, helyzet köve­telte ,az írótól, hogy abszur­dig, groteszkig tolja el a ki­fejezés határait. Ahhoz, hogy vizet prédikálhassunk, ter­mészetesen bort kell inni — így szólt a rádióadás mot­tója, s GyurkoviCc görbe tükréből tényleg valami ilyesféle világnézett ránk. A szerkesztő, bevezetőt mondó Kaposy Miklós, a rendező Bozó László. „ a műsor sze­replőj is tökéletesen ráérez- tek a Gyurkovics-művek lé­nyegére, s így a végered­mény kiválóra sikerült. Oly­annyira, hogy bár nevetni, mosolyogni kellett (mertkel­lett), azért egy csöppnyi szo­morúság, valami piciny ke­serű íz ís érződött az elhang­zott művekben — s mind­ezzel együtt volt teljes, amit hallottunk. Röviden A Gyenrnekrádió tűzte műsorára a kitűnő költő, Kis« Anna ősztől őszig című hangjátékát. Szép és mély lírai mű hangzott el, kétség­kívül sikeres vállalkozás volt ez a feldolgozás, amely a budapesti művészeti he­tek alkalmából készült. Ám nem bizonyos, hogy erre a Gyermekrádiónak kellett volna vállalkozni: az olvas­va „emésztett”, feldolgozott műhöz egészen másféle asz- szociációs tevékenység szük­ségeltetik, s így talán gyer­mekek számára is átélhető a Kiss Anna-mű, míg a rá­dióban az amúgy is laza szö­vetű, képek, sejtelmék. él­mények „visszajátszására” épülő műsor — meglehető­sen hossza^ és nagy kon­centrációt igényelt a hallga­tótól. Folytatódott, s immár 1956 decemberéig jutott az Élő történelem nyolc részes so­rozata. E héten a befejező két rész következik: a mű­sor a maga nemében egye­dülálló, mindenki figyelmét megérdemli. — eszjé — A jászapáti Vágó Pál helytörténeti múzeum sok láto­gatót vonz. Azt azonban kevesen tudják, hogy a múzeum őre, Ur­nán Ferenc nyug­díjas a látoga­tókra várva mi­lyen szép, dísze­sen faragott fa­munkákat készít. Legutóbb feke­te diófából ké­szített mángorló került ki a keze alól. Mint mond­ja, egy éve egy fafaragók alkotá­sait bemutató ki­állítás után ka­pott kedvet a fa­ragáshoz, és első­sorban saJ’át kedv­telésére dolgozik Fotó: Tarpai

Next

/
Oldalképek
Tartalom