Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-29 / 254. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 29. A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk Berényi Dénes akadémikust Sugarak — mindenütt Hogy hogyan lesz valaki „élő számológép”-ből atomfizikussá? A látszólag furcsa kérdésre a Magyar Tudományos Akadémia Debrecenben működő Atommagkutató Intézetének igazgatója, Berényi Dénes akadémikus életútja a válasz. 1928-ban született Debrecenben. Édesapja a debreceni egyetem népszerű meteo- rológusprofessizora volt. Így a matematika és a fizika iránti vonzalmát Berényi Dénes már kisgyermekkorában egyszerűen „örökölte”. Méghozzá nemcsak passzívan — aktívan is. Tudniillik: akkoriban számítógépek még nem voltak. Egy meteorológus munkájához viszont már akkor is sokat kellett számolni. Mi volt a megoldás? A gyermek segített a mechanikus számítási feladatokban édesapjának. És ha valaki ezek után azt hiszi, hogy így afféle „matematikai robotot” neveltek az ifjú Berényi Dé- nesből — nos, az téved. Mert az édesapa alapelve az volt: igazi humanistát, széles érdeklődési körű embert faragjon fiából... Ezt már egyetemi pálya- választása is jelezte. Egy évet hallgatott általános tájékozódás céljából a debreceni egyetem jogi karán, és közben számos előadásra bejárt az idegen nyelvektől az orvosi témáiúakig. És egv év után döntött: fizikus lesz. 1952-ben végzett. Két évig az egyetemen maradt tanársegédként, majd az akkor alakult ATOMKI munkatársa lett, és azóta is ott dolgozik. Tudományos „karrierjét” lassan kezdte: 1958-ban doktorált csak az egyetemen, a radioaktív atommagok elekt- ronspéktroszkópjának témakörében. Ebben, és sok másban is Szalay Sándor akadé- imikust, egykorú igazgatóját és mesterét vallja példaképének. Az ő iskolájához tartozott és tartozik — mint mondja. Amikor Szalay akadémikus „szétosztotta örökségét” az intézetben, azaz egy-egy tehetséges fiatal kutatót egy-egy területen elindított, Berényi Dénes osztályvezetőként a béta-spektroszkópiát kapta kutatási témául. Később a gamma-sugárzással is foglalkozott fiatal munkatársaival, és különféle berendezéseket is készítettek az egyes sugárzások idő- és energiaeloszlásának vizsgálatára. 1963-ban lett a fizikai tudományok kandidátusa, az említett témakörben folytatott kutatásait összegezte disszertációjában. 1971-ben, amikor a tudományok doktora címet védte meg, értekezésében már elvileg is tovább ment: a magspektroszkópiai kutatások eredményeit az atom egészére vonatkozó jelenségekbe- foglalta be. (Hogy tudományos szempontból sem szűklátókörű, arra egy gyakran ismételt megjegyzése világít rá: „Az atommagfizikus sosem feledheti el, hogy az atommag végül is az atomban van, és az atom egészével sem árt foglalkozni ...”) 1973-ban választotta az Akadémia leveiező tagjává. Székfoglalójában tovább bővítette addigi kutatásainak tematikáját, mint széles látókörű, humán műveltségű tudóstól ez várható is volt: mór nemcsak az atommag és az atom egészének. hanem mindezeknek a molekulákra gyakorolt kölcsönhatásait is vizsgálta. 1976 január elsejével nevezték ki az ATOMKI igazgatójává. Vezetői elve: rtem az űn. szériavizsgálatok a mi területünk, hanem jelenségekre kell koncentrálnunk. Méghozzá olyan jelenségekre, amelyek kevéssé ismertek, és a hazai lehetőségek között hozzáférhetők. Azaz: a témaválasztás nagyon lényeges, mert kis ország viszonylag kis intézete általában nem versenghet a világ legnagyobb kutatócentrumad- val. Viszont ha jól választanak témát, olyan eredményekre juthatnak, amelyet az egész tudományos világ megás elismer. Így is történt! Talán ezért is választotta az Európai Fizikai Társaság magfizikai szekciója Berényi Dénest alelnökévé, aki mellesleg tagja a híres dubnai intézet tudományos tanácsának is, a nemzetközi atom- erő-ügynökségben is volt már bizottsági elnök, a párizsi Curie egyetem tavaly meghívta előadássorozatot tartani, idehaza pedig a Munka Érdemrend arany fokozata mellett kétszer Akadémiai díjjal, az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat Eötvös-érmé- vel és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem címzetes egyetemi tanári tisztével, ismerték el munkásságát. Hogy mivel foglalkozik most Berényi Dénes, a kutató? — A mag- és részecskefizikában kifejlesztett kísérleti technika ma már arra is képes — mondja —, hogy egy atom elektronhéját szinte „lehámozza”. Például a 18 elektromos, „normál” ar- gonatomnak csak 3 elektronhéját hagyják meg. és ezzel elérik, hogy ez az argon atom a 3 elektronos, és igen aktív lítium módjára viselkedjék. Az ily módon „aktivizált” atomok ütköztetése révén olyan magas tömegszámú j.k váza-atomok” jönnek létre. amelyek a természetben elő sem fordulnak. És ez nemcsak nagyon érdekes, mint természeti jelenség, de fontos lehet a fúziós energia- termelésnél, ami az egyik kiút az emberiség energia- zsákuteájából, és az asztrofizikában is fontos, hiszen a csillagok belsejében is jelen vannak ilyen atomok, ionok. — És Berényi Dénes, a magánember? Család? Szabadidő? — Feleségem ideg- és elmegyógyász, lányom, aki szigorló orvos, őt követi pályáján. 17 éves fiam teljesen humán érdeklődésű, de remélem, az otthoni természet- tudományos indíttatás segít neki ahhoz, hoey széles látókörű, humán műveltségű, igaz emberré váljon. Szabadidőm? Ha van, mert kevés van, hiszen sokszor „hazaviszem” a tudományos problémákat, ami rengeteg utá- naolvasással, gondolkodással jár — szóval, mondjuk, ha szabadságon vagyok, olvasok ! Szép irodaimat. Minél tobet, mert nem győzöm ismételni: az igazi tenmészet- tudós az, akit az ember, a humánum világa legalább ugyanannyira érdekel. • Lehet. hogy a polihisztorok világa lejárt — de legalább törekedni kell a kutatói és emberi teljességre! i— Köszönjük a beszélgetést, és reméljük: sokan megfogadják ezt a tanácsot! Szatmári Jenő István Űrhajósok fényképezőgépe Az Interkozmosz neonra m keretén belül lehetőség nyílik a szocialista országok számára, hogy részt vállaljanak különféle űrkutatási programok végrehajtásában. Ilyen programok például a földi erőforrások felmérése a világűrből. a csillagászati kutatások. űrkohászati és űrbiológiai kísérletek stb. A hordozórakétákkal, űrhajókkal nem rendelkező szocialista országoknak jelentős a Szovjetunió segítsége e téren. A szocialista országok tudósai részt vesznek a közös űrkutatási programok kidolgozásában, valamint a mesterséges holdakra és űrhajókra telepített különféle műszerek tervezésében és gyártásában. Az NDK űrhajósa. Sigmund Jahn szovjet kollégájával. Bikovszki- val végzett közös űrrepülést 1978 nyarán, amikor a Szojuz—31 űrhajóval dokkoltak rá a Szojuz,—29'Szaljut—6 űrkomplexumra. A közös űrrepülés során a kénünkön látható Praktica EE 2. típusú elektronikus fényképezőgépet használták. A gépet a PENTA- CON DRESDEN gyárban állították elő. A speciális kamera kikísérletezésében az optikus szakemberek mellett, az NDK Tudományos Akadémiájához tartozó Központi Geofizikai Intézet munkatársai is jelentős részt vállaltak. A sugár szó a legtöbb embernek a nap fény- és hősugarait juttatja eszébe. Egyre többen vannak azonban, akik e szó hallatára korunknak áldást és átkot hozó csodájára gondolnak, az orvosi rendelők, kórházak röntgenkészülékei, besugárzó „ágyúi” által kibocsátott sugarakra. Ma már nélkülözhetetlenek ezek a betegségek megállapításában éppúgy, mint gyógyításában. Sajnos a második világháború végén értelmetlenül felrobbantott atombombák sugárzása sokakban félelmet kelt, ha ezt a szót hallja. A sugarak békés felhasználásának azonban az említett orvosi lehetőségeken kívül korunkban még számos más lehetősége is van, amelyekről az emberiségnek nem szabad lemondania, még Hirosima emléke mellett sem. Az atomreaktorok szerte a világon terjesztik a villanyfény világosságát, közvetve pedig a tanulás, a tudás, a művelődés lehetőségét, A sugarak e szerepköre a jövőben egész biztosan jelentősen terjedni fog. Hatalmas utakat tettek már meg azok a jégtörők és kereskedelmi hajók. amelyek erejüket, energiájukat ugyancsak a sugárzásnak köszönhetik. A sugarak haszna között feltétlenül meg kell említeni azt a lehetőséget is, amelyet a mezőgazdaságban alkalmazhatunk. A radioaktív sugárzás hatással van azélő szervezet átöröklődési mechanizmusára. Változásokat idéz elő az öröklődés tulajdonságában, megváltoztatjia azokat, mutációkat hoz létre. És ezek közül kerülnek ki az ellenállóképesebb, nagyobb hozamú növények, tápanyagokban gazdagabb gyümölcsök. A növényneme- sítők kiválogatják ezeket, és tovább szaporítják, új fajtákat állítva elő. A növényeket károsító rovarok elleni harc egyik sokat ígérő módszere szintén a sugarakat használja fel: a hímeket a sugarak szaporodásképtelenné teszik. Az ipar is számos helyen alkalmazza a sugárzó anyagokat, az izotópokat, öntvények minőségének a meghatározására ma már kényelmes és elterjedt módszer akár a röntgenátvilágítás. akár a sugárzó izotópok alkalmazása. Legújabban a talajok mechanikai tulajdonságainak a vizsgálatára is felhasználják a sugárzó izotópokat (amint képünk mutatja), amelynek az építkezések előkészítésénél van óriási jelentősége. Megmaradt lápvidék Szent Hubertus, a vadászok védőszentje 655—727 között élt, alak iát számos legenda őrzi. Sainos Európában ma már hiába keresné a korábbi értékes vadfélék egyik-másikát. ezek kihaltak az évszázados rablógazdálkodás miatt. A nyírfáid és a sikedfaid is kihalásra van ítélve Európa számos országában. Ennek okát a lápok lecsapolásában. a patakok szabályozásában és telkesítési műveletekben keresik. Franciaország geometriai központja közelében a Val és a Loire folyók között fekszik Sologne. Valaha mocsárvidék volt. A lecsaoolásokat a múlt században III. Napóleon uralkodása ideién végezték. Szerencsére ezeket a műveleteket nem vitték túlzásba. és máig is meghagytak itt lapos területeket. Sologne sajátos hangulatú vidék mocsaras részekkel, erdőkkel. legelőkkel, nádasokkal. ahol a lakosság árpát, lucernát, főzelékféléket termeszt. Franciaország kedvelt vadászterülete Sologne.. ahová ősszel Párizsból és más városokból szívesen utaznak le. 'A vadászok a iszünetbeni” elgyönyörködhetnek a Loire- menti kastélyok egy részében. Blois-tól 14 km-re található Chambord; Francia- ország egvik legszebb kastélya. amelyet I. Ferenc ideiében 1519-ben kezdtek el építeni és 1537-ben fejeztek be. Kénünkön: visszatérés a lápi vadászatról. Elektromágneses szmog A houstoni űrhaiós- közoontban megfigyelték. hogv az űrben levő űrhajókkal meglévő rádiókapcsolatot bizonyos rei tetves eredetű elektromos lelek rendkívüli mértékben zavarják. Az ország nvugaü részein olykor azt taoaszital- iák. hogy az elektromos nyitású és zárású garázsok ai- tai az éjszaka kellős közepén maguktól kinyílnak és becsukódnak. A Mexikói-öböl fölött Miami felé tartó repülőgép navigációs készüléke egyszerre csak azt mutatja, hogy a gén Kuba felé tart. Mindezeket a zavarokat csak elektromágneses interferencia. azonos hullámhosszú elektromágneses hullámok találkozása okozhatia. Ezekből és más hasonló istenségekből derült fénv arra. hogy földünkön nemcsak a levegő és a víz szennyeződése. hanem az elektromágneses szennyeződés is veszélyes mértékben növekszik. Elektromágneses szennyezést — ami tulajdonképpen nem más. mint kóbor rádióhullámok összessége — idézhetnek elő a legkülönfélébb elektromos berendezések: Például a rádióadó- és vevő- készülékek. ideértve a látszólag ártalmatlan tranzisztoros rádiókat a színes televíziót, az ívfénves hegesztést, a fluoreszcens fényt vagy akár az autók önindítóiát is. Minél inkább növekszik a rádióhullámok kibocsátására alkalmas berendezések száma, annál nagyobb a lehetősége az elektromágneses interferenciának. Ma már ott tartunk, hogy némely nagyvárosban valóságos elektromágneses szmog van. amely az élet számos területén bénítóan hat. Repülőterek közelében például a radar miatt használhatatlanná válik a komputerek memóriaegysége, ment a radarjelek szinte kiradírozzák a számítógép ferritmagos tárából a tárolt információkat. Veszélvezteti az elektromágneses szmog az ember szervezetébe operált elektromos eszközök szabályos működését is. A beteg testébe ültetett parányi ingerlő készülék (pacemaker)- ..megzavarodik” mikrohullámú készülékek közelében: emiatt a beteg életveszélybe kerülhet. Hasonlóan használhatatlanná váltnak az elektromotorral működtetett művégtagok erős mágneses mező hatására. és ez például gépjárművezetés közben végzetes balesethez vezethet. Komoly veszélyt jelenthet az elektromágneses szmog a repülés biztonságára is. A máltai légierő gépeit például. noha több ezer mérföldre repülnek az Egyesült Államokból az atlantai földi re- pülőgéniránvító állomások zavarják, mert azonos hullámhosszat használnak. Az amatőr rádiósok is növelik az elektromágneses interferencia tehetőségét. Végül zavarja az elektromágneses szennyeződés a rádiócsillagászatot is. mert hiszen egvre gvak>-5Miqn fordul elő. hogy a földi hullámhosszok azonosak a világűrből érkező leiek hullámhosszaival és így nem lehet biztonsággal eldönteni. hogy egy rádióhullám a világűrből érkezett-e. vagy csak — szaknyelven — zairól van szó. A felmerült problémák megszüntetésére az látszik megoldásnak, ha úi hullám- sávokat sikerült birtokba venni a kommunikáció céliára. Jelenleg a legnagyobb használatos frekvencia 12 billió hertz, amelv a mikrohullámú tartomány legfelső határát képezi. A kutatók tehetőnek tartják, hogv a felső határt 300 billió hertzre terjesszék ki. Ennek oersize vannak nehézségei: az ilven nagy frekvenciájú, nagyon kis. alig egv milliméteres hullámok — ellentétben az 55 méteres vagy ennél nagyobb standard rádióhullámokkal — a levegő páratartalma miatt hamar elveszítik erejüket, és nagyobb távolságon nem lehet információt továbbítani velük. A kutatók szerint azonban egyrészt a földi erősítőhálózat kiépítésiével, másrészt a Föld körül keringő távközlési mesterséges holdak számának szaporításával ez a nehézség enyhíthető. T. M.
