Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-21 / 247. szám

1981. OKTÓBER 21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé I képernyője előtt Jeles napok címmel népi játékokat mutatnak be az Állami Bábszínházban november 18-án. Az érdekes előadáson, amelynek írója Vargha Balázs, Betlehemesjáték, kiszehajtás, szentiványi tűzugratás, lakodalmas játék és több más népszokás Is megelevenedik. Ké­pünkön: Elkészült „szereplők” egyik csoport Nagyobb megterhelést is vállalnának Alacsony a szakkollégiumi óraszám Ifjúsági parlament a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán A páva-embléma általában jó előjel egy-egy alkotás előtt a képernyőn; ilyenkori ősz táján, amikor a művészet he­tei zajlanak a fővárosban, gyakorta tűnik föl a képer­nyőn, jelezvén: ami követ­kezik, szándékait* és tán mi­nőségét tekintve is, különös­képp számíthat a nézők fi­gyelmére. A múlt héten két televíziós mű is „viselte” ezt a tiszteletet ébresztő, megkü­lönböztető „előjegyet” az im­már véget érő, ötrészes Zo­kogó majom és a Corneille Cidjéből készült tévéjáték, Kazimir Károly rendezésé­ben. Kérdés, vajon méltán került-e elébük a figyelem­növelő jel? ZOKOGÓ MAJOM A Zokogó majom — két­ségtelen — televíziónk egyik legérdekesebb kísérlete az utóbbi időben, jelentős vál­lalkozás. modem filmeposz a képernyőn, de azzal a koc­kázattal, hogy vajon át le­het-e fordítani maradéktala­nul a képek nyelvére egy olyan irodalmi művet; egy családregényt, amelynek jó­formán minden jelenete gon­dolatilag sokrétű, asszociá­ciós tartalma igen gazdag és több irányú; amelyben a leg­különfélébb színek vannak együtt a lehangoló sötétek­től a legderűsebb világosa­kig. amelyben olyan emberi sorsok villannak fel, amelyek egyik pillanatban tragikus­nak. a másikban, pedig ko­mikusnak; hatnak. Bálint Ti­bor. a regény írója azt is akarja, hogy így, ilyen „ve­gyesen” hassanak. És ez arról az írói meggyő­ződésről „vall”, ami tulaj­donképpen e romániai , magyar Rozsdatemető” végső célja is. felmutatni ugyan az emberi „élhetetlen­séget”, a csonka életutakat, a tragikus sorsokat, de tudván, hogy mindez csak egy adott társadalom következménye, s ha a körülmények radikáli­san megváltoznak — meg is kell, hogy változzanak —, akkor jobbra, szebbre for­dulhat majd a Vincze Bélák világa is. a kényszerű élhe­tetlenséget felváltja a tett­erős, nagynatörő életkedv. Nos. ha alapvetően valamit hiányolok a Zokogó majom televíziós változatából, ak­kor az éppen ennek az írói meggyőződésnek, a stilárisan is megmutatkozó belső derű­nek, a dolgok végső igazsá­gának, az igen fontos általá­nos tanulságnak az elhalvá- nyodása. egyáltalán nem meggyőző megfogalmazása —■' képekben, figurákban, de még a helyzetek meskomno- nálásában is. Nemcsak .arról van tehát szó — formai ol­dalról —, hogy az apró; fel­villanó jelenetek nyomán nem álltak össze képzele­tünkben a különböző élet­utak, életsorsok (bizony, ne­héz volna újra felidézni akárcsak azt is. hogy mi tör­tént Vincze Bélával a cse­lekmények folyamán'), hogy életfolyamatok, helyett csak nehezen összeilleszthető élet­szeleteket kaptunk. hanem arról, -hogy a részletek ösz- szegéből nem született meg a nagy egész, a film nem tud­ta magából .sugározni a vi­lág megváltoztathatósá­gának írói derűjét. Nem holmi kincstári derű­látást kérek számon a film­től, csupán a regény is tar­talmazta, finom humor for­máiéban is jelentkező derűt, metaforikusán olyan „rozsda- temetői” korképet, amelyen azért ott áll. mint temető ka­puián a felírás, a társadalmi feltámadás lehetőségének gondolata. Olyan összetett szemléletet kérek számon az ábrázolásban, amely nem egyszerűsíti le a helyzeteket, nem egysíkúsítia el a figurá­kat melynek logikus követ­kezményeként „emelkedett volna a magasba” a Zokogó majom ósdi épülete, valóság­ban és jelképesen is. és nem tűnt volna holmi csak oda­vetett egyszerű megoldásnak, sematikus bevégzésnek a fel- robbantása. Igaz; ilyen volt, lehetett az élet a megidézett korban, sorsokba sűrítve; részleteiben így festhetett, csakhogy Arany Jánossal szólván: „Nem ami rész sze­rint igaz; olyan kell* ami egészben, s mindig az.” Sok részletértéke mellett például a színészi játék, néhány em­lékezetes alakítás — Bánsá­gi Ildikó (Böske), Szomba- thy Gyula (Kis Hektor), Má- thé Gábor (Gulliver Dani) — hangsúlyozom, a film fő gyengeségét abban érzem, hogy megoldásaiban inkább hajlott a részietek hűségével operáló naturalizmus, sem­mint a tartalmi gazdagságot felmutató költőiség felé CID A Cid a képernyőn: egy mostohán kezelt klasszikus mű jogos „feltámadása”. Va­lahogy idegenkednek rende­zőink e szigorú, zárt drámai világú, költői ékesszólással megírt tragédiától, mert azt hiszik — tévhit ez —, hogy ez a fajta tragikus fenséges­ség távol áll a ma emberé­től. Ha miás érdeme nem volna a Kazimir rendezte mostani tévéjátéknak, csak az, hogy végképp eloszlatta ezt az alaptalan vélekedést, már ez is kiemelné a tévé­játékot a televíziós átlagmű­vek sorából. Fényesen bizo­nyította: a Cid nem múzeum­ba való, nagyon is helye van kultúránkban, életünkben. Sőt, ez a fajta kiélezett drá- maiság, amelyben szinte vég­letesen csapnak össze az ér­zelmek, amikor a szív és az ész vívja párharcát), akár úgy, hogy a szerelem és a kötelesség kerül szembe egy­mással, akár másképpen, a szenvedélyek nemes formák­ba kényszerített lobogása — mindez nagyon is közel áll­hat hozzánk, minden ember átélhető és megélhető küz­delmei ezek. Jólesett hallani a képernyőről az érzelem­től fűtött, olykor túlfűtött míves szavakat (hány olyan tévédrámát láthattunk már a képernyőn, amelynek nyel­vezete gyatra, dialógusai sat­nyák. Hozzájuk képest fel­üdülést jelentettek Corneille veretes mondatai, dialógu­sai.). Igen, ami nemes, meg- hat a képernyőn is: ha em­berül szól. És a most látott Cidben ez volt a döntő. Az érzelmek emberi hitelessége. Nem volt ez a tévéjáték franciásan „fennhordó”, sem spanyolosán tüze i sem klasz- szicista módon stilizáló, ezen a képernyő-előadáson a sze­relmükért rajongó, ugyanak­kor kötelességüknek min­denáron eleget tenni akaró nők ési férfiak mozogtak, be­széltek — nem szavaltak! —, éreztek, szenvedtek. A színé­szek játékán sem látszott egyáltalán, hogy idegen len­ne tőlük Corneille; Szabó Sándor, Kozák András, a fő­iskolás Kubik Anna jártak élen a versbeszéd természe­tes megszólalta* ásában. az érzelmek őszinte tolmácsolá­sában. RÖVIDEN Igazán érdekes, sőt bizo­nyos értelemben „felháborí­tó” adással rukkolt ki pén­tek este a Panoráma, a tele­vízió külpolitikai magazinja. A felháborodást egy valójá­ban nagyszerű riportfilm váltotta ki; amely a neutron- bomba feltalálójáról készült. Az érdekességet pedig az szolgáltatta, azok a tudósítá­sok és hírek, amelyek arról beszélték, hogy a szocialis­ta Magyarország miként él a nagyvilág tudatában. Lé­nyegében ezek alkották az adás gerincét. És természe­tesen Sugár András, aki új­ra igazolta, nemcsak jósze­mű szerkesztő. felkészüli külpolitikus is, jól válogat és jól kommentál, azaz jól orientál. Ez a Panoráma pél­da lehet a hasonló szándékú televíziós magazinoknak. V. M. A Jászberényi Tanítók&aző Főiskola tanuló ifjúsága hétfőn délután az intézmény dísztermében tartotta ifjúsá­gi parlamentiét. melyen résizt vett Boros Ottómé, az MSZMP megyei bizottságán nak osztályvezetőié. vala­mint Hegyi Istvánná a KISZ megyei bizottságának első titkára. A parlament első napiren­di pontiéként dr. Fábián Zoltán főigazgató szóbeli kiegészítést fűzött az 1978— 81 közötti időre szóló intéz­kedési terv megvalósításának ári ásos beszámolójához. Örömmel áliilanította meg. hogy az évfolyam parlamen­tek demokratikus légkörben, nagy érdeklődés közepette zajlottak, a hallgatók nem csupán ..panasznapot” tar­tottak. őszinte iavítószándék tükröződött a hozzászólá­sokban. Elmondta, hogy a tanítóképzésben az elmúlt év őszén bevezetett úi tanterv igyekezett eleget temnii a hallgatók javaslatainak, amelyek az előző parlamen­ten fogalmazódtak meg. Ezt követően szólt a szakmai -ta­nulmányi munkáiról’, a világ­nézeti- politikai nevelés mérhető javulásáról, a diák- szociális intézkedésekről1. Beszámol a tárgyi feltéte­liek ia vitásának tehetőségied­Múzeumi tárgy lesz az egykori villamoskocsi Múzeumi tárgy lesz a hai- dami szombathelyi villamos egyik régi kocsi i a. Szom­bathely utcáin 1974. augusz­tus 20-áin 'közlekedett utoljá­ra az ország első vidéki vil- larnols iánata. Hetvenhét évig bonyolította Ole a forgalmat, sokáig a legfontosabb tömeg- közlekedési eszköz volt a vá­rosban, Korszerűtlen, egy­vágányú. kitérő rendszerű vonalvezetése miatt azonban már nem felelt meg a nö­vekvő forgatom fcövetePlmé- nveinek. s ezért megszüntet­ték. A város lakossága ne­hezen vált meg a kis sárga járművektől;, de végül mé­giscsak felváltották a villa­most a korszerűbb autóbu­szok. A rési villamoskocsikból most egyet, társadalmi mun­káiban felúiít a szombathelyi Jármű iavíitó Vállalat Mun­kácsy Mihály Szocialista Brigádja. Ezt a kocsit 1951- ben kapta a város Budapest­ről. ahol 1927 óta használták. A Forradalmi Múzeumban elhelyezett, villamoskocsiban a felújítás után kiállítást rendeznek be a szombathe­lyi villamos közlekedés tör­ténetéről. rótt. az intézmény kulturális és sportéletről. A szóbeli kiegészítés után következtek a hozzászólá­sok. az intézeti terv. vala­mint az ifiúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználása tervezete feletti vita. Tizen­három hallgató hangoztatta vélieménvét. illetve az évfo­lyam szintű parlamenteken felvetett problémákat mond­ta el. Többen kevesellték a tanítási gyakorlatom a szak­vezetők nvúiitotta segítséget, mélyet főleg az első alkalom­má tanító másodéveslek éreznek. Elmondták, hogy a szakkollégiumokon választott tárgy óraszáma alacsony, pe­dig a szabadidő rovására is vágatnák a naevobb mesitler- heiést. Javasolták, hogv a iövőben nagyobb szerepet kamion a főiskolán az alkal­massági vizsga. Az énekkar taaiai felvetették, örömmel •'ennlálk fel a kapcsolatot kül­földi társintézmények kóru­saival1. művészeti csoportiai- vail. Az ösztöndíi elosztásá­ról szólva — a küldöttek egyhangúan — amellett síza- vaztafc. hogy a szociális hely­zet és a tanulmányi ered­mény külön elbírálás alá es­sék: ne komplexen szere­pében az elosztásnál’. Boros Ottómé féllszólaM­Az amatőr színjátszó mozaalom az orszáaban sok helyütt megrekedt vagy ..leszálló ágba” ju­tott. A megyei művelő­dési központban műkö­dött ..Stúdiószínház” egvüttes rövid múltja csak egy apró adalék ahhoz. ami a megye színjátszó mozgalmát jel­lemzi. 1978 novemberében Szol­nokon megalakult egy ama­tőr színjátszó stúdió. Prog­ramjuk a következő volt: egyéves felkészítő szakmai képzést adni a társulatnak, s ez után elkezdeni a játé­kot. Bárki jelentkezhetett az együttesbe. így ötven *— fő­leg középiskolás — résztve­vővel indult útjára a cso­port. Megkezdődik a komoly tanulást igénylő felkészítés: nagy tudású, tehetséges ta­nárok vállalkoznak amatő­rök tanítására. A beszéd - technika órát Montáeh Im­re a Színművészeti Főiskola tanára vezeti. Döl’le Zsolt a Nemzeti Színházból, mozgás- gyakorlatokat tanít a stúdió­soknak. Egerszegii Judit ak- robatikaigvakorlatot vezet. Duró Gvőző dramaturg óráin a színházról, a világiroda­lom nagv drámaíróiról be­szél. drámaelemzéssel kíván­sában megállapította. hogv a beszámoló kritikusain szá­mot ad az eredményekről, tennivalókról. Fanitosmiak tartotta, hogy a szocialista történelmi ltudat formálása hangsúlyosan szerepel ián az intézkedési tervben. Meß- á’Maroítótta. hogv a megye főiiskolái között még csak kialakulóban van a kapcso­lat. iaviasolita. a iövőben te­gyenek lépéseket szorosabbá, tartalmasabbá tételére. Hegyi Istvánná elmondta, hogy a KISZ megyei bizott­sága nemrégiben jelentést fogadott él a főiskola KISZ- saervezetének munkáiéról, s megállapította, hogy az tar­talmas. eredményes. Kérte, a KlSZ-sziervezetet. hogy to­vábbra is törekedjenek a hallgatók szakmai, tanulmá­nyi érdekednek képvisele­tiéire. A hozzászólásokat követő­en dr. Fábián Zoltán vála­szolt a kérdésekre javasla­tokra maid a parlament a szükséges kiegészítésekkel elfogadta a beszámolót. az intézkedési tervet Ezt köve­tően megválasztották’* a fel­sőbb szintű fórum küldött- ieit, Jakab Krisztina KISZ. valamint Horváth Gabriel­la kollégiumi titkárt. F. S. ja megismertetni a fiatalo­kat Amatőr viszonylatban szokatlanul színvonalas és erős „tanfolyam” ez. és két­ségtelenül nem olcsó. Az amatőr társulat 1979 júniusában állandó helyé­ről. a Komarov teremből a megyei művelődési központ­ba költözik. A korábbi za­vartalan munka után a mű­velődési központ munkájá­ból adódóan terem- és idő­egyeztetési nehézségek je­lentkeznek. A képzés tovább folytatódik, és 1979 augusz­tusában egyhetes tábort szer­veznek a stúdiósok számára, amelyen már csak húszán vesznek részt: a „tananyag” nem könnyű, nem mindenki bírja a tempót. A vezetés és a közösség magia azonban nem veszít lelkesedéséből, bemutatókra készülnek. A társulat tagiai azon 'kívül, hogy megtanulják, előadják a darabokat, díszleteket és jelmezt készítenek. — anya­giak hiányában. Az örkénv- egvpercesiekből készült mű­sor 15 előadást ér meg. a be­mutatót kétszázan tapsolják meg. a többi tizennégyet át­lag negyvenen. Előadják Albee: Homokláda címűegv­Szakemberek az élelmiszer- iparnak Az országgyűlés őszi ülés­szaka is taglalta a közel - múltban:: asz élelmiszerter­melés további növekedése várható a VI. ötéves terv során mind az állami élel­miszeriparban, mind a me­zőgazdasági nagyüzemek élel­miszerfeldolgozó tevékenysé­gében,. A lakosság életmi- szerellátását mennyiségi és minőségi értelemben egy­aránt javítani kell, s emel­lett fokozni az exporttevé­kenységet. Az előző ötéves tervidőszakban új élelmi- szeripari üzemek jöttek lét­re. a VI. ötéves tervben pe­dig számos régebbi üzem korszerűsítése tervezett. A Szegedi Élelmiszeripari Főiskola az ország egyetlen önálló felsőoktatási intéz­ménye. ahol kizárólag az élelmiszer-termelés számá­ra történik felsőfokú mű­szaki szakemberképzés. A hároméves képzésben két szakon vehetnek részt a hallgatók. Az élelmiszer­technológus szakon a hús-, tej-, malom-, sütő-, édles- és keveréfotakarmánygyártó- iipar, valamint az állati ere­detű. hőkezeléssel tartósított termékek gyártáséra képez­nek üzemmérnököket. Az élteimiszergépész szakon vég­ző üzemmérnökök' általános gépészeti vagy automatizál lási ágazaton szereznek sZak- lislmieretieket. s ezen belül Valamennyi élelmiszeripari ágazatban hasznosíthatják ismereteiket. Az üzemmér­nökök különböző beosztá­sokban termelésirányító fel­adatokat látnak el. melyek a rátermettségtől és a gya­korlattól függően mérnöki, vállalatvezetői státust is jeleníthetnek. Az élelmiszeripari főisko­la nemrég elkészült. kor­szerűen berendezett, 222 férőhelyes diákotthonában a vidéki hallgatók elhelyezése megoldható. A végzett hallgatók szá­mára megfelelő mennyiségű munkahely áll rendelkezési­re minden évben, részben, a vállalatok által adományo­zott társadalmi tanulmányi ösztöndíjak résziben a pá­lyázatok alapján. Az elmúlt tanévben például a pályá­zatra kötelezett hallgatók számánál körülbelül három­szor több pályázati igényt juttattak el a vállalatok, üzemek a főiskolához. feivonésosát. Moldova György: Magyar atom című kötetéből a címadó novella dramatizált változatát. Csupa igényes irodalmi választás, s az előadásokon mégsem te­lik meg a nézőtér félig sem. Mi az ok? A közönség ér­dektelensége. a kellő propa­ganda hiánya, rosszak az előadások? Bár hiányzik a siker hai- tóereie. úi bemutatókra ké­szülnek: Milne Mici mackó­jára és egy Mrozek-darab- ra. 1980 októbere: az egyéb­ként is lazuló együttesben s-ikadást okoz vezetőjük ki­válása: úi és úiabb vezetők i önnek-mennek. A színpad tagiai szétszóródnak, ki-ki járja a maga útját — a ki­tartóbbak vaev szerencsé­sebbek legalább színházkö­zeiben. de valamennyien külön-külön. kiszakadva, esv — már egyszer — meg­valósult alkotó közösségből. A kárbaves'zett szellemi energián túl jelentős anya­giak mentek itt veszendőbe^ A csoport és az amatőr színjátszás érdeke folytatást — újrakezdést kíván. Kozma Eszter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom