Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

1981. OKTÓBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Mai I sportesemények I ~~“ látványos mérkőzésen eyőzni ASZTALITENISZ szeretnének. NB n Női: HKFSE—Egri VM. Szolnok. Killián tornacsarnok 11. Férfi: Sz. Spartacus—2. sz. finitők. Szolnok. Münnich krt. iskola 11. NB m: 605. DSK— Gázláng. Szolnok, szakmunkás­képző tornaterem 11. BIRKÓZÁS Bécsi Antal serdülő kötöttfo­gású emlékverseny. Jászapáti, községi tornaterem 11. KOSÁRLABDA NB II Férfi: Alföldi Olajbányász—Hódmező­vásárhelyi VSE, Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok 10.30­Rangadó lesz az Alföldi Olai- bányász és Hódmezővásárhely között, a tavalyi bajnokság má­sodik és harmadik helyezettle méri össze tudását. Az idei baj­nokságban mindkét csapat még veretlen, s különösen a szolno­kiak árultak el jó formát. A bányászok, mint köztudott, a bajnokságra törnek, kérdés, ho­gyan veszik a mai akadályt. A szolnokiaknál mindenki egész­séges. Halmos István edző ren­delkezésére áll. s az eddigi ha­gyományokhoz méltó, nagy ira­mú. színvonalas, küzdelmes és Lendületes Olajbányász tá­madás. Ma rangadót játszik a csapat RÖPLABDA NB I Férfi: Szolnoki Vegyiművek—KOMÉP Szolnok, tiszaligeti sport- csarnok 15., Zalánfi Ko­rina. Az Idei bajnokságban nem ter­mett még babér a Vegyiművek röplabdázóinak. ma viszont meg­törhet a jég. mert egy hozzájuk hasonló képességű csaoattal mérkőznek Ez még nem jelent biztos "vözelmet. de lehetőség nyílik a megszerzésére. Bizo­nyára a labdarúgó-mérkőzés le­fújása után sokan belátogatnak majd a sportcsarnokba, hogy meenézzék a szolnokiak játékát. Buzdításban aligha lesz tehát hiánv de ehhez jő játék is szükséges, azért, hoev a esanat Ismét belonla magát a közön- sée '---»veibe. NB n Férfi: Középtiszai ME- DOSZ—Nyírbátori Báthory Ken­deres. ált. isk. 10.30. TEKE NB n Női: SZMAV MTE—Kő­bányai Sör. Szolnok. Munkás- őr u. 8.30. NB IH: SZMAV MTE—Hajdúnánás 12. OSZAS A Szolnoki Vízügy SE orszá­gos versenye Szolnok. Damja­nich uszoda. 10.30. LABDARCGAS NB II: Szolnoki MÁV MTE—Debreceni Univer­sitas, Szolnok, Tiszaliget 13.30, Simon. Lehel SC— H. Asztalos SE, Jászbe­rény, 13.30. Nyári, Gyön­gyös—Mezőtúri Honvéd Gyöngyös 13.30 Varga J­Győzni kell! Ez a mottói a minden beszélgetésnek a Szolno­ki MÁV MTE berkeiben. Már ami a labdarúgó-csapat szereD- lését illeti. Persze, nem elée csak mondogatni, ezért tenni is kell valamit Géléi József veze­tő edző szerint lavult a csaoat formáia. a iátékosok is átérzik a helyzet súlyosságát a szerdán Budapesten az MTK VM ellen már elég iól ment a iáték. l:l-re vé­geztek. Szabó kéthetes eltiltást kanott. Bukhárral Dedig szerző­dést bontottak. ígv a két iáté- kos kivételével marad az elmúlt hetek kerete. Az összeállítás azért bizonytalan, mert a fiata­lok a középiskolás baínokság- ban hét közben sok mérkőzést látszottak, s félő. hogv fáradtak lesznek. A Lehel múlt heti idegenbeli gvőzelme csak akkor lehet iga­zán értékes, ha a hűtőgépgyá­riak ma a nvírtelki katonacsa­pat ellen is győzni tudnak. A két csapat eddigi találkozóin mindig az otthon iátszó győzött. Jászberényben legutóbb 3:2-re a Lehel diadalmaskodott. Ez év tavaszán Nyírtelken a vendég­látók 2:0-ra verték a Lehalt, amiért most illenék visszavág­ni. Gyöngyösön az elmúlt bainok- ságban a Mezőtúri Honvéd 1:1 arányú döntetlent ért el. Ez az eredmény most is ló lenne, hi­szen köztudott, hogy azóta a vendéglátók több NB I-es játé­kossal erősítettek. Kemény, ne­héz 90 nerc vár a Honvéd fiúk­ra. sajnos tdvább tart a sérü­lési hullám. Oláh után Czanka is harcképtelenné vált. Talapa Abát pedig gipszbe tették, de Dávid és Fritz sincs rendben, bár őráiuk számít a vezető ed­ző. Bencsik Gyula ezért ismét változtat csapatán. Területi bajnokság: Karcag— Balmazújváros 13.00. Kunszent- márton—Nagyhalász 13.30. Tö- rökszentmiklós—Hajdú Vasas 13.30. Megyei bajnokság: Közéotiszai MEDOSZ—Szolnoki Vegyiművek 13.30 Hagyó. Tiszaföldvár— Jászberényi Vasas 13.30. Barta. Jásziákóhalma—Kun­hegyes 13.30 Balogh. Beseny- szög—Jászfénvszaru 13.30 Botos. Jászapáti—Tisza Cipő SE 13.30 Amblánszki. Mezőtúri FSE— Túrkeve 13.30 (Békés megyéből) Tiszafüred—Abádszalók 13.30 (Heves megyéből). Szászberek— Tószeg 13.30 Szántó. Szolnoki Cukorgyár—Jászárokszállás 10. Terenyei. Országos ifjúsági baj­nokság: Lehel SC—Szarvas 11.30. SZMAV MTE—Békéscsa­bai Előre So Tiszaliget 11 Ma­jor. Mezőtúri Honvéd—SZEOL AK 11.30. Serdülő: Lehel SC— Szarvas 11.45. SZMAV MTE— Bcs. Előre Sp 9.30. Mezőtúri Honvéd—SZEOL AK 10. TÖMEGSPORT Tanács Kuna a szolnoki járás tanácsi dolgozóinak. Szolnok 8.15. Lövészet MÄV MTE lőtér, asztalitenisz vendéglátóipari fő­iskola. kézilabda és kispályás labdarúgás Tiszaliget. TENISZ Szolnok város párosbainoksá- ga. Szolnok. Tiszaliget 9. Kosárlabda GYENGE VÉDEKEZÉS NB I női: TFSE—Szolnoki MÁV MTE 74:63 (36:30). Bu­dapest. v.: Varga. Halmos. MÁV MTE: Hegedűs (19). CzegLédi (10). Paróczainé (6). Zsiday (24). Mohácsi (4). Csere: László. Szalai. Tőzsér. Szabó. Gebei. Edző: Taoodi László. Az első percek kapkodó játéka utón — amely mind­két csapatra jellemző volt — fokozatosan lendültek bele a játékosok. A MÁV MTE zárt zónavédekezéssel kezdett. ígv a TFSE középiátékosai alig kerültek játékba. Annál in­kább ..érezték” a kosarat a bedobok. A szolnoki lánvok elsősorban távolról voltak Asztalitenisz Utolsó hazai bajnoki mér­kőzésükön kitettek magukért a Honvéd Killián FSE férfi asztaliterúszezöi, miután Kai­ser és Báthory vezérletével élvezetes küzdelemben .biz­tos győzelmet arattak a jó Kaiser minden mérkőzését megnyerte eredményesek. Zsiday és He­gedűs révén. Az első félidő­re inkább a küzdeni tudás volt jellemző, s nem a szép iáték. A második félidő ele­jén nagyobb tempót diktál­va elhúzott a TFSE csapató. A MÁV MTE védekezésébe sok hiba csúszott A 10. perc­től kezdve ismét kiegyenlí­tetté vált a iáték. s több kor­szerű akciót vezettek a MÁV MTE lányai, sőt szorossá tudták tenni a mérkőzést. Az igen ió képességű játékosok­ból álló TFSE megérdemel­ten nyerte a találkozót. A MÁV MTE-lánvok harcossá­ga küzdeni tudása dicséretet érdemel. erőkből álló dunántúli bá­nyászváros reprezentánsai el­len. A győzelemmel a HK­FSE biztosan őrzi a kilence­dik helyet, a Tatabánya pe­dig vereségével kieső jelölt lett. Röplabda Vereség Tatabányán NB I Férfi: KOMÉP—Szolnoki Vegyiművek 3:1 (3.-13. 10. 13). Tatahánya. 200 n.. v.: Bíró. Sza­lai J. Szolnok: Boros. Bodnár. Tompa. Hegedűs S.. Kolozsi. Tószegi. Csere: Hegedűs 2., Né­meth. Az első pillanattól kezd­ve nagy iramot diktált a hazai csapat. A szolnoki együttes csak a második iátszmától kezdve érezte a iáték ütemét. Az első és harmadik játszmában a KO­MÉP. a másodikban és negye­dikben a Vegyiművek játszott jobban. Sajnos. a negyedik i-^zma végén a szerencse el­pártolt a Vegyiművek mellől, és fölényét nem tudta iátszma nyerésre váltani. A maldnem kétórás küzdelemben végül is az a csapat *»vő7ött. pmdvik lobban bírta idegekkel és türe­lemmel. Jó: Hegedűs S.. Tom­pa. Honvéd Killián FSE—Ta­tabányai BTC 15:10. Gy.: Kaiser (5), Báthory (4), Am- rein (3), Csaba (2), Pusztai (1) , ill. Guttmann (4), Chikán (2) , Piszter (2), Imecs (l),Po- povics (1). Biztos hazai győzelem Báthory droppolása ezúttal is sikerült — ő négy győzelem­mel járult a hazai sikerhez A 3:0 előtt és után A kép akár szimbólum is lehetne: a hírnév így kapta szárnyra egyik percről a másikra Sallait, a debreceniek fáradhatatlan labda­rúgóját. Schmitt Pál, a Népstadion igazgatója akár egy vezény­lő tábornok, úgy nézte az óráját szerdán délután há­rom órakor. — Most indulnak a fiúk Tatáról, szigorú rendőri biz­tosítással. Az újdonsült direktor, aki a nagy előd, Németh Imre székébe ült, nem titkolta lámpalázát. — Csak győzzenek a srá­cok, mert ha nem, biztos, hogy minket is kikezdenek a szurkolók J.. Fél négykor Váradi Béla, a Vasas egykori válogatottja már ott strázsál a főbejárat előtt, és várta a játszótársa­kat. Négy óra sem volt, ami­kor a magyar labdarúgó vá­logatott autóbusza megérke­zett. Miközben a pompás zöld gyepen a budapesti ser­dülők Csongrád megyei kor­társaikkal játszadoztak, a gyülekező szurkolósereg hangpróbát tartott, az öltö­ző társalgójában pedig a csa­pat tízezer voltos feszültség­gel töltve próbálta elütni az időt. Valósággal megköny- nyebbültek. amikor öt óra után kézbekapták a szerelést, és az öltözködés aprólékos mozzanataival foglalhatták el magukat. Sallai falfehér volt. Mészáros „Bubu” idegesen rágta a bajuszát. Nyilasi próbált nyugalmat szugerál- ni a társakba — nem sok si­kerrel. Fél hatkor melegíte­ni indultak, és ekkor már forrt, sistergett a félelmetes betonkatlan. Szepesi György érkezett sietve. Az MLSZ elnökét lép- ten-nyomon megállították a szakmabeliek: mi lesz az eredmény, Gyuri? A válasz ez volt: — Kálmánnal reggeltől estig a nap mind a huszon­négy órájában ott voltunk a csapat körül. Bátorítottuk, tüzeltük őket. Bármi lesz is az eredmény, a lelkiismere­tem nyugodt, ennél többet emberileg nem lehet tenni a sikerért. Mészöly azt ismételgette: győzünk... De mintha a meggyőződés hiányzott volna a hangjából. 'A svájciaknál Wolfisberg szövetségi kapitány maga volt a megtestesült nyuga­lom. Tudta, a kezében csak egyetlen adu van: akkor nyerhetnek, ha el tudja hi­tetni a fiaival, hogy ezen az estén csak ők hagyhatják el győztesként a pályát! A kilencven perc után bol­dogságban úszó fehérmezes és réveteg tekintetű vörös- trikós játékosok próbáltak utat törni maguknak a tö­megen át az öltöző felé. Nem, nem tévedés, a két csapat játékosai ugyanis a bírói síp­szó után mezt cseréltek.*és ez azért azt is szimbolizálta, hogy sárga lapok ide, sárga lapok oda, a hagyományos sportbarátságon nem esett csorba. A sajtótájékoztatón Mé­szöly megkönnyebbülten ma­gyarázta: egyetlen favoritja sem „égett le”. Müller, aki Bukarestben csereként csak csetlett-botlott, ezúttal a csapat egyik karmestere lett. Aztán a kis Sallai, akit a hazai közvélemény is még csak most ismerget, kulcs- szereplővé vált. A szeszélyes Mészáros ismét bravúrokat halmozott. Wolfisberg egy újabb kár­tyát emelt ki a pakliból, ö már a Wembleyre gondolt, amikor az egekig magasztal­ta a magyar csapatot. Szó, ami szó, mintha hájjal ke- negettek volna mindenkit, olyan jólestek a svájci szö­vetségi kapitány szavai, még akkor is, ha mindenki tudta, A precíz építész kiszámítot­ta, csak úgy juthatnak ki Spanyolországba, ha egy ön­bizalommal telített magyar csapat kétvállra fekteti az angolokat, ö ezúttal velünk akarta elhiteteni, hogy ver­hetetlenek vagyunk. Persze, ehhez az is kell, hogy ismét olyan jól játszón a csapat, mint ezen a szerda délutánon. Pál agyi Béla A labda biztonságban van, Fazekas és a svájci védő azért mindenre felkészült Minden jó, ha... Évad végi beszélgetés Pető Istvánnal Nagyon fiatalon, szinte gyerekként kóstolt bele a si­ker ízébe Pető István, a Szol­noki Vízügy SE kajakosa. Nyert IBV-t, ifi EB-t. s ha kijött neki a lépés ráijesztett a világklasszis felnőtt „me­nőkre” is. Ebben az évben, még mindig junior korúként, nem ment úgy, ahogy vártuk, várták. — Vagy csak a „kívülál­lók” számára tűnt így? — Nem. Sajnos tényleg nem ment ebben az évben úgy a versenyzés, ahogy ed­zőmmel, Nagy Györggyel együtt vártuk. Munkahelyi ás egyéb okok miatt nem sikerült ügy a téli alapozás, ahogy szerettük volna, aztán jött egy hirtelen rosszullét, egy hét kivizsgálás a kórház­ban — szóval nem indult jól a szezon. — A magyar bajnokság is felemás eredménnyel zárult. — Legrosszabb álmaimban se jöjjön elő: ezer méteren a döntőbe se tudtam beke­rülni. Ezek után tízezren az újpesti Konecsni tudott csak megverni. A junior bajnok­ságon ezer méteren nyernem kellett volna: csak második lettem, ötszázon is dobogós helyre számítottunk, de nem futotta többre, mint az ötö­dik hely. — önként adódik a kérdés: mi hiányzott a jobb helye­zésekhez? — Talán a nem tökéletes alapozás, talán más miatt, nem bírtam a versenyek vé­gét. Háromszáz, ötszáz, hat­száz méternél rendszerint az élen voltam, akkor jött egy holtpont, nem tudtam erőt adni a csapásokba, aztán ment minden rendben, a vé­gén hajrázni is képes vol­tam, de az a pár másod- percnyi fizikai rövidzárlat a táv közben elég volt ahhoz, hogy visszaessek. Hetente tizenkét edzéssel készült, napi átlagban negy­ven kilométert lapátolt, „alul- edzettségről” szó sem lehe­tett. Sokkal inkább valami­féle formaidőzítési zavar kö­vetkezménye volt, hogy a je­lentősebb versenyeken nem ment úgy a hajó, ahogy sze­rette volna. A közelmúltban az idény végi versenyeken viszont Pető jó formában és eredményesen versenyzett. Legutóbb Csehszlovákiában, a Hargas-emlékversenyen rangos nemzetközi mezőnyt utasított maga mögé — meg­lehetősen nagy fölénnyel. — Minden jó, ha a vége jó, de hogyan tovább? — Az emlékverseny után megkezdtem a felkészülést a következő idényre. Szó van róla, hogy más edzőhöz ke­rülök, én szeretnék továbbra is Nagy Györggyel dolgozni — 1975 óta ó az edzőm. Most három hét lazító lapátolás következik, aztán teljes erő­vel alapozunk a jövő évi idény kezdetéig. Remélem nem jön közbe semmi, és versenyeredményeim alapján bekerülök majd a VB-keret- be. Nemrég tértem át egy új lapátra, hátha nemcsak az új seprűre vonatkozik az állítás. Egy biztos, hajtani fogok: hiszen amikor Los Angeles­ben rendezik az olimpiát, még csak 23 éves leszek. — sz. j. — Izgalom a magyar kiapadón, jobbról balra: Mé­szöly Kálmán. Mezey György és dr. Botár Zol­tán. Fotó: Szántó György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom