Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-15 / 242. szám
J. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 15. Társadalomtudományi szemle Az innováció, a gazdaság és a társadalom Sokat beszélünk mostanában a tudományos-technikai haladásnólUI az innovációról. Felidézünk magyar feltalálókat és találmányokat: ..ne- ház embereket”. akiknek nem sikerült elfogadtatni elképzeléseiket. találmányokat, amelyek Magyarországon nem valósultak meg. Beszélünk a tehetségekről és a tehetségek elkallódásánák veszélyéről. Talán érzékenyebben reagálunk ezekre a problémákra. mint korábban. És ez így természetes. Hiszen valamennyien tudjuk: gazdasági fejlődésünk lehetőségei beszűkülitek. A nemzetközi gazdasági feltételek szigorúbbá váltak, gazdaságunk növekedésének eddigi forrásai kimerültek. A megváltozott külső és belső feltételekhez alkalmazkodni kell. ez az alkalmazkodás pedig a gazdaság egészének megújulását teszi szükségessé. Ez a megújulás a tudomány és technika új eredményeinek elsajátítása. a gazdasági innováció kiterie- dése nélkül nem valósulhat meg. Gazdasági problémáink megoldásában sokat várunk a tudománytól, a technikától. De azt is tudjuk, hogy a tudomány és technika fejlesztése nem csodaszer, nem megoldás önmagában. A tudományos lés technikai újdonságoknak a termelésbe való bevezetése ugyanis a társadalmi viszonyok jellegétől függ. Van olyan társadalmi közeg, amelv kedvez a tudományos-technikai haladásnak. igényli azt. és van olvan. amely nem kénes befogadni. ösztönözni. Az tehát. hogy a magyar gazdaság milyen mértékben képes magába szívni a tudomány és technika eredményeit, amelyek nélkül nem valósulhat meg a további fejlődés, a magyar gazdaság társadalmi viszonyaitól függ: a tudományos-technikai haladást a társadalmi viszonyok határozzák meg. Gazdasági fejlődésünk újbóli viszonylagos felgyorsítása a tudományostechnikai haladás révén így társadalmi viszonyaink alakulásától függ. Ez a felismerés az alapja azoknak a tudományos kutatásoknak, amelyek a tudományos-technikai haladás és az innováció társadalmi összefüggéseit vizsgálják. A közelmúltban két folyóiratunk is nagy teret szentelt e problémának. A Társadalomtudományi Közlemények 1981/1-es száma közli az MSZMP KB agitációs és propaganda osztálya és az MSZMP Szolok megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága álltai szervezett tudományos tanácskozás anyagát ..A tudományos-technikai hailadás társadalmi -gazdasági összefüggései” címmel. A Magyar Tudomány pedig 1981/4-es számában tárgyalja az innováció és a társadalom összefüggéseit. A leírtakból emeltünk ki néhány gondolatot. Először is: többször használtuk az innováció fogalmát. Mit is értünk ezen ? Olyan új szellemi terméket jelent — ötleteket, gondolatokat. találmányokat, új tudományos eredményeket — amely a termelésbe behatolva gazdasági hasznot hozó minőségi fejlesztést eredményez. Az innováció tehát egy egész láncolatot foglal magába: az ötlettől a megvalósulásig. a kutatástól a fejlesztésen. termelésen, értékesítésen át a fogyasztásig. Gazdasági hasznot hoz. mert a termelési költségeket csökkenti. növeli a termelés hatékonyságát. Ez a hatása persze korlátozott ideig érvényesül: az innováció kiöregedik. s ekkor újabb innováció váltja fel. Az egyes innovációk tehát elavulnak, de ugyanakkor egymásra is épülnek. Más szóval: az elavult innováció nem vész el. éppen azért, mert a továbblépés alapját képezi. A gazdasági fejlődésben ezért csak azok az országok tudják állni a versenyt, amelyek folyamatos innovatív tevékenységet folytatnak. Innovációs folyamatok természetesen a magyar gazdaságban is vannak. Ezek hatékonysága azonban alacsony fokú. terjedési sebessége lassú. Mindez a gazdaság egészének működési zavaraira utal. e zavarok tüneteként tekinthető. Az innovációs folyamatok felgyorsítása tehát a gazdaság egészének megújulásával párhuzamosan mehet csak végbe. A gazdaság megújulása pedig a társadalmi viszonyok fejlődésének függvénye: a gazdaság megújulása számos szociológiai problémát vet fel. így például nyilvánvaló, hogy a gazdaság megújítása. egv adott helyzetből való elmozdulása — noha lényegében a társadalom egészének az érdekét szolgálja — sértheti, kedvezőtlenül befolyásolhatja számos társadalmi csoport érdekeit, s így olyan érdektörekvésekbe ütközhet, amelyek objektíve a fennálló helvzet konzerválására irányulnak. Nézzünk egv példát. A vállalatok gazdasági feltételirendszerének szigorítása természetes módon ütközik a vállalati érdekekkeL Ha a vállalatok ezt az érdek- ütközést ó"v oldják; fel. hogy fokozottabb mértékben támaszkodnak az innovációra, akkor ezzel az egész társadalom jól iár. De a vállalatok csak akkor választják ezt az utat. ha pozitív érdekeltségük fűződik hozzá, illetve ha nem képesek a korábbi kedvező feltételeket ..visszaalkudni”. s ezzel a fennálló helyzetet konzerválni. Már az eddigiekből is látszik: a gazdaság megújulási folyamata érdekütközésekhez. konfliktusokhoz vezet. Az innováció folyamatát konfliktusok kísérik, amelyek lehetnek e folyamat kihordásának mozzanatai, de llehetnek gátjai, akadályai is. Az. hogy melyik eset következik be. attól függ. mennyire kénes társadalmunk megbirkózni a konfliktusokkal Más szavakkal: mennyire rendelkezik társadalmunk a konfliktustűré®. konfüktus- felbldás képességével. A konfliktusok kezelésének mechanizmusait) a társadalom alakítja, mi magunk formáljuk ezeket. Gazdaságunk megújulásának, az innovációs folyamatok felgyorsulásának előfeltétele annak a társadalmi-gazdasági környezetnek a megteremtése amelynek segítségével kezelhetők és feloldhatók a szükségszerűen jelentkező konfliktusok. Fontos szerepe van ebben a politikai rendszer továbbfei- lets7ítésének. A gazdasági megújulás által érintett érdekek politikai érdekként is megjelennek, politikai akarattá válnak, amely azután gazdasági döntésekben ölt testet. Ezért igen lényeges, hogy a politikai rendszer képes legyen a különböző érdekek kifejezésére. ütköztetésére, az érdekkonfliktusok feloldására. Az is fontos, hogy a politika tegye lehetővé a gazdálkodó vállalatok kockázatvállalását. s ugyanakkor részesítse őket a sikeres vállalkozás gyümölcseiből, ne a hatékonyan termelők rovására tartsa fenn az alkalmazkodni nem tudókat. A konfliktusok tűrésének képességére nemcsak a gazdaság egészében, haliam az egyes gazdálkodó egységekben is szükség van. Hiszen az innováció a vállalatok belső életében is érdekütközésekeit eredményez, konfliktusokat szül Természetesen igaz az. hogy a vállalatok csak akkor szívják fel az innovációt. ha fennmaradásuk, továbbfejlődésük ettől függ. vagy ennek révén lehetséges. Ebben az esetben alakítják csak ki belső szerkezetüket olymódon, hogy kezeljék az innovációs konfliktusokat, vállalják, nem pedig visszaszorítsák azokat. Az innovációs folyamatok kihordására alkalmas társadalmi környezet. vállalati szervezet lehet azután a szülőhelye azoknak a folyamathoz nélkülözhetetlen kreatív személyiségeknek. akik felvállalják az innovációs tevékenységet, s a siker reményében az ezzel járó konfliktusokat. Ezért olvan fontos és nélkülözhetetlen az a társadalmi intézményrendszerünket formáló reformtevékenység, amely a gazdaság társadalmi feltételeit alakítva az innováció. a tudományos-technikai haladás folyamatának kibontakozását teszi lehetővé. Ez a tevékenység maga is a megújulás része: társadalmi innováció. Gedeon Péter Innen—onnan A jég teherbírása A hideg égöv területein nagy jelentősége van annak hogy a hajózás megszűntével is lehessen közlekedni a befagyott folyókon, tavakon. Ehhez azonban az szükséges. hogy a iég elég erős. .■hordképas” legyen. A Szovjetunióban az a tapasztalat. hogy a biztonságos teherautó-forgalomhoz 50 ernes a vasúti forgalomhoz 1 méter vastag iég szükséges. Két szovjet mérnök ötletes újítása segítségével vékonyabb iégen te lehet közlekedni. ha megerősítik a jégtakaróit. A megoldás az. hogy a iégen hosszában és keresztben bordákat vágnak. abba műanyag furatokat nagv szakí- tószilárdságú huzalokat fektetnek. utána a barázdába helyenként lvukat fúrnak, hogy a víz azon áthatolva és megfagyva befedje ezt az ún. ..vasalást”. A műanyag köteleknek ugyanis itt az a szerepük, ami a vasbetonban a vasvázaknak, liven erősített helven már 20 cm vastag iégen is áthaladhat a nehézteherforgalom. 50 cm vastag légre pedig már a vasút is ráengedhető. Szomjas fák Száraz, meleg időben a gyümölcsfáik életműködéséhez szükséges vízmennyiség megszerzése nehézségekbe ütközhet. Alma- és cseresznyefáikon végzett úiaibb kutatások kimutatták. hogy ezek ilyenkor a saját gyümölcseikben felhalmozott vízkészlet egv részét használják fel. Hasonló iáién- séCT figyelhető meg a narancs- a szilva-, a mandula- és a körtefákon is. Ha pontosan megmérjük a fán lógó cseresznveszemek átmérőjét, azt tapasztaljuk, hogv ez az átmérő a nap folyamán változik: a hűvös hajnali órákban, napkelte előtt a cseresznye valamelyest megduzzad, napközben kissé összezsugorodik. Ez utóbbi oka az. hogy a fa nedvkerineése vizet von el belőle. Ez a zsugorodás a kora délutáni órákig tart Ha a talajban tartós vízhiány van. a zsugorodás akár estig is folytatódhat. Egy új gyár építésénél a technológiai követelmények figyelembevétele mellett nagy súllyal jelentkeznek a munkaegészségügyi igények is. A legelemibb feladat, hogy a munkahelyiségeket úgy világítsák meg, hogy ott a látási viszonyok megfelelőek legyenek. Mivel a termelés az üzemek legnagyobb részében több műszakos, a természetes és mesterséges megvilágításnak egyaránt kielégítőnek kell lennie. A megvilágítás erősségének jó megválasztása a világítástervezés legfontosabb részlete, de a tervezésnél mindig figyelembe kell venni a speciális követelményeket is. A tárgyak láthatóságát ugyanis fényvisszaverési tényezőjük, a környezethez viszonyított kontraszthatásuk, kiterjedésük és mozgási sebességük szabja meg. Minél kisebb a visszaverési tényező, a kontraszthatásbeli különbség, a kiterjedés, és minél nagyobb a mozgás sebessége, annál erősebb világításra van szükség. A mesterséges világítás árnyékhatásánál az az előnyös, ha megközelíti a természetes világítás árnyékhatásait. Munkahelyvilágítás céljára legtöbb esetben a lágy árnyékot adó vagy teljesen árnyékmentes világítás a legmegfelelőbb, bár egyes munkahelyeken, például a vés- nöki munkánál az éles árnyékképződés fontos követelmény. Tantermekben úgy •kjeU a lámpatesteket elhelyezni, hogy a fény balról essék a munkafelületekre. Nagyon zavarhatja a munkahelyen a látást a káprá- zás. Ezt a látótérben lévő olyan fényforrás idézheti elő, amelynek felületi fényessége nagyobb egy bizonyos határértéknél Olyan lámpatest alkalmazásával kerülhető el, amelynek felületi fénysűrűsége nem éri el ezt a határértéket, de megszüntethető a fényforrásnak át nem látszó anyagból készült emyőzésével vagy a fényt erősen szóró anyagú ernyő- burkolással. A munkaterem megvilágításának fontos követelményé még a térbeli egyenletesség, amelyet helyes lámpaelosztással, megfelelő lámpatestek kivilágításával, helyes felfüggesztési magassággal és a környezet reflexiójának a helyes kialakításával érhetünk el. A munkahelyek korszerű kialakítása ma már megköveteli, hogy a mesterséges világítási bernedezések is feleljenek meg az egyszerű esztétikai feltételeknek. Egyszerű, de Jó térbeli egyenletességet biztosító világítási rendszer egy munkacsarnokban Földünkön évente 9—10 millió tonna kén kerül a levegőbe (főként kéndioxid formájában). Becslések szerint e mennyiség 40 százaléka a szén, 60 százaléka kőolaj- termékek elégetéséből származik. A közhiedelemmel ellentétben a belsőégésű motorok viszonylag kis mértékben, csupán a teljes kénmennyiség 4 százaléka erejéig „ludasak” a légszennyezésben. Az elsődleges kénterjesztők tehát a kohók, kazánok, tűzhelyek és kályhák. Egyáltalán nincs még tisztázva, hogy a kéntartalmú gázok hogyan viselkednek az atmoszférában, és milyen kémiai, illetve fizikai-kémiai átalakuláson mennek keresztül. Az viszont bizonyos, hogy a földközeli légrétegekben egészségügyi ártalommal fenyegetnek. Légköbméterenként 0,3 milligramm kéndioxid jelenlétében kénízt érzünk a szánkban, 0,5 milligramm jelenléte esetén pedig érezzük a kén szagát. Ami az időtartamot illeti, 0,2 milligrammos koncentráció esetében 8 órát meg nem haladó időtartamnál semmiféle egészségügyi ártalom nem mutatkozik. Ennél hosz- szabb időtartamnál, 1 hóna- tpig bezárólag, klinikai tünetek jelentkezhetnek: krónikus hörghurut, köhögési rohamok. Még hosszabb tartózkodás után az átlagoshoz képest nő a légzőszervi szövődmények okozta elhalálozási arány. A levegő kénszennyeződését elvileg két módon lehet elkerülni: az égéstermékek (füstgázok) kéntelenílésével vagy az üzemanyagok, fűtőanyagok (szén, olaj) kénmen- tésítésével. A füstgázok megtisztításának két alapvető módszere ismeretes, az úgynevezett száraz, illetve nedves eljárás. Képünkön az utóbbira láthatunk példát: egy ammónia elnyeletésű kéntelenítő berendezést az egyik csehszlovákiai vegyi üzemben. A felfogott kén jelentős értéket képvisel, további feldolgozással koncentrált kénsavat lehet belőle előállítani. Kénmentes levegőt IA tudomány világa 1 Világítás az üzemben
